Félegyházi Közlöny, 1977 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1977-01-07 / 1. szám
6 Tornaterem-avatás Gátéren Az a kormányprogram, amely az ifjúság testnevelési és sportolási lehetőségeit van hivatva fejleszteni, Gátér községben is élénk visszhangra talált Mint Bálint Mihály községi tanácselnök a tornaterem avató ünnepségén elmondta, egy évvel ezelőtt határozták el a tornaszoba kialakítását. Ma pedig már tanúi lehetünk a saját erőből és sok társadalmi munkával létrehozott, tornaszerekkel gyönyörűen felszerelt, 14x7 méteres tornaterem ünnepélyes átadásának. ■ osztozhatunk az iskola 145 tanulójának határtalan örömében. Szabkov Miklós igazgató rövid tájékoztatót tartott az előzményekről. Áz 1973—74-es tanévben a községi művelődési házban, 1974—75-ben egy szükségtanteremben, heti 30 órában tartottak testnevelési órákat, most végre az iskola épületében, ösz- szehasonlíthatatlanul jobb körülmények között valósíthatják meg az ifjúság testnevelési és spor- tofási lehetőségeit. Felsorolta és köszönetét mondott mindazoknak, akik ezt valamilyen formában segítették. A község 130 ezer forintot adott az átalakításhoz, a szülők, kisiparosok, termelőszövetkezet, úttörők. 70—80 ezer forint társadalmi munkával, a mintegy 80 ezer forint értékű felszereléshez pedig a kiskunfélegyházi városi művelődési osztály járult hozzá. Csendes Mihály a városi test- nevelési és sporttanács elnöksége és a városi tanács megjelent képviselői nevében mondott köszönetét a kezdeményezésben és megvalósításban részt vett szer- veknelT’és személyeknek, hangsúlyozva, • hogy Gátér község lényegesen előbbre lépett és a többi községnek is követendő példaképül lehet állítani nagyszerű kezdeményezését. Az avató ünnepség az ÁFÉSZ 37-es egységében társasvacsorával zárult. —th — s-• Kovács Sándorné, a városi tanács művelődési osztályának vezetője átvágja a gátéri Iskola tornatermének szalagját. • A Jól felszerelt tornateremben a gyerekek bemutatják labdavezetési tudományukat. (Némedi László felvételei.) Az ifjúság testnevelésének helyzete (8.) Az iskolák és a sportegyesületek jó kapcsolatát mutatja, hogy 28 egyesületi szakosztályban 278 iskolai tanulósportoló versenyez az egyesületek színeiben (asztalitenisz, labdarúgás, sakk, kosárlabda, súlyemelés, atlétika, ökölvívás, birkózás, természetjárás). Az is jó hatással van a kapcsolatokra, hogy a testnevelő tanárok nagy része az egyesületekben edzőként tevékenykedik. Külön meg kell említeni, az egyesületek mellett az MHSZ és az iskolák együttműködését, ami nagyon hasznos, különösen olyan sportágakban, mint kispuska lövészet, modellezés, rádiózás, valamint erjtőernyős sport terén. — Milyennek ítélhető a sport szakkáderek, játékvezető és versenybírók aktívahálózata? — A sportmozgalom szakkáder képzésében a koordinációt a Testnevelési és Sportfelügyelőség eredményesen végzi — mondotta dr. Belényi István tanácselnök-helyettes. — Alapvetően ennek tudható be, hogy az egyesületek, iskolai sportkörök edzői, versenybírói és játékvezetői eredményesen oldják meg és segítik elő a város versenysportjának célkitűzéseit. Játékvezető és versenybírói aktíva hálózatunk városunkban, s a községekben úgy szakmai ösz- .szetételben, mint számában megfelel a versenysport igényeinek. Nyolc szakszövetségben 50—60 aktíva rendszeresen tevékenykedik. Jelenleg sportvezetői alapfokú tanfolyamon 23-an vesznek részt. Többségük fiatal. A községi sportegyesületek közül különösen a kunszállásit (Alkotmány Tsz) kell kiemelni, az asztalitenisz és labdarúgó sportágban. A községi sportegyesületek rendszeresen résztvesznek a falusi spartakiád versenyeken. Elsősorban a petőflszállásiak tevékenységét említhetjük dicsérettel. A községi sportmozgalom tárgyi feltételei azonban igen gyengék. Szűkös pénzügyi lehetőségeik mellett pályáik sem jók. különösen pedig a pálya használatát szolgáló helyiségek tekintetében rossz a helyzet. — Milyen eredmények születtek eddig a tömegsport, a munkahelyi, valamint a lakóhelyi sportmozgalom fejlesztésében ? — A munkahelyi sport, testmozgás még nem túlságosan elterjedt. Olyan feltétele hiányzik e nagyon szükséges mozgási lehetőségnek, mint hozzáértő testnevelők, akik megfelelő program alapján irányítanák a munkaközi sportmozgást. De hiányzik a gazdasági, szakszervezet, KISZ megértése, valamint a dolgozók akarata is ehhez. A lakosság öntevékeny sportolásának tekinthetők a lakóhelyi versenyek, amelyek különösen az újonnan felépült lakótelepeken közkedveltekké váltak. Erre a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani. A tömegsport szélesítését segíti a szervezésen túl, a kispályák építése a munkahelyek közvetlen közelében, Ezek lehetőséget nyújtanak a különböző részlegek, csoportok közötti tömegsportolásra. — Hogyan ítéli meg városunk minőségi sportját? — A város sportélete egészségesen fejlődik. A minőségi sportot képviselő sportágak eredményekkel dicsekedhetnek. A montreali olimpián Réczi László bronzérmes lett. Abonyi Imre fogathajtó világbajnok. Em. lítésre méltó eredményt értek el az ökölvívók, a birkózók, férfi, női kosárlabdázók pedig NB II- esek lettek. A Kun Béla atlétikai szakosztály versenyeken elért bajnoki pontszáma 1976-ban 215 bajnoki pont volt. Labdarúgóinknak minden reménye megvan arra, hogy csapatuk NB III-as legyen. összegezve: a sportmozgalomban dolgozók munkáját városunkban és a községekben eredményesnek kell elismerni. Ez abban is kifejezésre jut, hogy a közelmúltban öt sportvezető kapott magas kormánykitüntetést. (Réczi László, Tóth Kálmán. Abonyi Imre sport érdemérem arany fokozatát, Besze László ezüst fokozatát, Magony József bronz fokozaTat). A Politikai Bizottság és a MB határozata városunkban ilymó- don valósult meg — fejezte be nyilatkozatát dr. Belényi István tanácselnök-helyettes. N. I. Tanácstagi beszámoló Az 58. sz. választókerület tanácstagja. Aró József 1S77. Január 10-án (hétfőn) du. 17 órakor az Egyesült Lenin Mg. Tsz Csanyl úti központjában (Endre-major) tanácstagi beszámolót tart a VII. k. 40-től 50-ig, VIII. k. 1-től végig és a IX. k. 1-től 20. számig lakó választói részére. Értesítés A Városi Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya értesíti dr. Bálint László körzetének lakóit, hogy a körzeti orvos katonasághoz való bevonulása miatt a körzetben levő betegek gyógykezelését dr. Termes Dénes körzeti orvos látta el a régi rendelőintézet I. emeleti rendelőjében. Rendelés Ideje: hétfő. szerda, péntek: 14—18 óráig; kedd, csütörtök: 8—12 óráig; szombat: iota óráig. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán január 8-én az ügyeletet dr. Kiss Lajos látja el. Lakása: Kiskunfélegyháza, Bajcsy-Zs. u. 2. telefon: 523. Ugyanezen idő alatt a külterületi községekben az ügyeletet dr. Szántó Tibor tartja. Lakása: Pálmonostora, telefon: 18. Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza Születtek: Guth Ottó (anyja: Bátyai Mária), Fekete Szilveszter István, Fekete Ilona Mária — ikrek — (Ferenczl Hona), Bálint Zsolt (Balog Éva), Tímár Róbert (Pintér Mária Magdolna), Bognár Gábrielig (Nyúd-Tóth Erzsébet), Novák Imre (Szekeres Mária Magdolna), Sztvorecz Zsuzsa Valéria (Busz Valéria Ilona). Ficsór Anita (Doktor Julianna). Tamási József János (Szász Erzsébet). Németh Veronika (Horváth Katalin). Dusnokl Mátyás (Válik Ilona), Nagy Nádin Klau- dito (Meyer Iris Dagmar) Kovács László (Szesztrenka Irén Jolán). Bajnok Csaba (Szabó Ilona), Czakó Mária (Vízhányó Mária), Mizere Attila (Pap Erzsébet). Fiedler Erzsébet (Bálint Erzsébet Gizella). Magony Ferenc (Gulyás Margit). Dobos Zoltán (Ben- csllo Mária). Gere Szilvia (László Ilona Erzsébet). Kotroczó Mónika (Pintér Márta), Nagy János (Görög Irén), Lóié Henrietta (Gulyás Erzsébet), Szabó Anett (Zelei Mária). Horváth Anikó (Tóth Katalin Mária). Házasságot kötöttek: Tóth István és Kovács Erzsébet Rozália, Bereczki Károly és Hatvanyl Erzsébet, Csányl György és Rekedt-Nagy Katalin, Tóth Imre és Cseri Rozália. Meghaltak: Lantos Istvánná Vadkerti Tóth Franciska. Temető sor 19. Nagy Ferenc. XI. k. 514.. Fazekas Kálmánná Varga Márta. Károlyi Mihály u. 13.. Tóth Franciska. IX. k. 274., Tarjányi Ágoston. Horváth Z. u. 22., Katona Sándor Imre, Béke u. 10., Torma János, petőflszállásl. Vereb János VI. k. 107. sz. alatti lakos. Fiatalok a vezetésben Nehéz, de S2iép feladát az igazgatási munka. Dr. Kardos András mindössze 29 éves és már két esztendeje a városi tanács vb igazgatási osztályának vezetője. 1970-ben végzett a József Attila Tudományegyetem jogi karán. Ezután a Báca-Kiskun megyei Tanács titkárságára került előadónak, ám mozgalmasabb életre vágyott, s a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz jogtanácsosa lett. Mint ilyen, megismerkedett a közigazgatással is, és amikor a városi tanács igazgatási osztályának élére vezetőt kerestek, jelentkezett. A választás őrá esett. — Amikor 1974. december 1-én átléptem az osztály küszöbét, éreztem a rám váró feladat súlyát. Tudtam, hogy sokat kell majd emberekkel foglalkoznom, ügyes-bajos problémáik megoldását segítenem. (Az osztály mintegy 351 feladatköréből a lakásügy, a gyámügy, a szabálysértés, a hagyaték és az anyakönyvi igazgatás területe a legfontosabb.) Különösen jó érzés, amikor egy-egy, hosszú idő óta húzódó probléma megoldódikL Dr. Kardos András életében a társadalmi munka is jelentős helyet foglal el. Tágja a jogász szövetség városi vezetőségének, elnöke a vöröskeresztes tanácsi alapszervezetnek, vezető propagandista a politikai oktatásban*, emellett á KISZ munkáját is segíti (W. Gy.) Tűzoltók találkozója A városi tűzoltóparancsnokság és MSZMP alapszervezete az év végével ismét megrendezte a nyugállományba levő állami tűzoltók baráti találkozóját. A parancsnokság nevében Tokai György százados köszöntötte a megjelent nyugdíjasokat és az ünnepségre meghívott dr. Kardos András igazgatási osztályvezetőt, valamint a megyei parancsnokságot képviselő Nagy István tűzoltó őrnagyot. Az elődök példamutató munkájának elismeréséül és az idősek megbecsülésétől áthatott üdvözlő szavak közül különösen az ragadta meg figyelmünket, hogy ezt a néhány órás meghitt együttlétet csak jelképesnek szánták. Azt szeretnék, ha az elvtársi, baráti kapcsolat egész éven át tartana a testület és a nyugdíjas tűzoltók között, akik a lakosság körében szép szóval, meggyőződéssel nagyon sokat tehetnek még mindig a megelőző tűzvédelem érdekében. Nagy István őrnagy a megyei parancsnokság jókívánságainak átadása után a nyugdíjasok jogait ismertette, és baráti beszélgetésen sok feltett kérdésre adott kimerítő választ. Azt is elhatározták, hogy a következő években nem hagyják a találkozót az év végére, hanem ősszel, a fiatalokkal és a családtagokkal közösen a parkerdőben rendezik meg. A jól sikerült találkozó a Fegyveres Erők Klubjában baráti vacsorával ért véget. ' T. M. 1961-ben — 15 évvel ezelőtt — kezdte meg működését városunkban a Műalnyagfeldolgozó Üzem. Az új „gyár” épületei a volt nyúltelep — földszintes méretet is alig elérő — alacsony „nyúl- házaiból”, gépei a máshol kiszolgált, kiselejtezett, s itt munkára fogott öreg masinákból, dolgozóinak jórésze pedig az addig kollektív munkát, üzemi szokást, munkafegyelmet még hírből sem ismerő, addig háztartásban, otthoni környezetben tevékenykedő nők közül kerültek kL Amikor megírtuk, hogy a dolgozók nagy része a „fakanál” mellől került az üzembe, megharagudtak érte. Pedig a fejlődés egyik fontos mércéje lett az akkori — bírálatnak szánt — megállapítás. Most már dicséretnek hangzik, hiszen az akkori mélypontról húzott képzeletbeli vonal a grafikon merészen felfelé törő ívét mutatja. Az eltelt másfél évtized alatt nemcsak az épületek nőttek meg, nemcsak a korszerű gépek száma s2saporodott, hanem a dolgozók is felzárkóztak a munkásosztályhoz, vasasok, az idősebb testvér, a most már Április 4. Gépipari Művek Vegyipari Gépgyára nevet viselő bázisüzem mellé, ahonnan a kezdeti időkben a legtöbb segítséget kapták. Az MSZMP városi párt-végre- haijtióbizottséga éppen az elmúlt hetekben, tűzte napirendre a VSZM káderpolitikáját, s azt jónak értékelte és elfogadta. A Központi Bizottság 1973. novemberi határozata alapján már az 1974. évi vállalati és gyáregységi komplex intézkedési tervben helyet kaptak a káder- és személyzeti munka továbbfejlesztésének feladatai. A KB-határo- zat óta szorosabb kapcsolat alakult ki a pártvezetőség, a személyzeti osztály, különböző szintű vezetők és tömegszervezeti vezetők között. A VSZM félegyházi gyáregységében ma már élénk mozgalmi munka folyik. Az üzemi pártvezetőség irányításával öt alapszer- vezetben tevékenykednek a kommunisták. A párttagság 7 százaléka öthónapos pártiskolát, 42 százaléka Marxista—Leninista középiskolát. 8 százaléka Esti Egyetemet végzett. Kedvezően alakult a KISZ- alapszervezet vezetőségének ösz- szetétele is. A gyáregységben üzemi szakszervezeti tanács, szak- szervezeti bizottság működik, s a szakszervezeti tisztségviselők száma 140, ennek 74 százaléka munkás. Növekedett az előírt szakmai végzettséggel rendelkező vezetők száma. A káderutánpótlás az elmúlt években a saját területről történt. Az V. ötéves terv káderfejlesztési terve megjelöli a feladatokat is. ezek közül csupán két pontot emelünk! ki annak bizonyítására, hogy a VSZM pártós gazdaságvezetése tovább htúad a KB és a XI. pártkongresszus által megjelölt úton: — A munkásosztály vezető szerepének növelése érdekében tovább fokozzuk az alkalmasnak ítélt munkások vezetővé nevelését, tervszerűen bevonjuk őket a közéletáség gyakorlásába, politikai és szakmai, vezetői továbbképzésbe. A továbbiakban is lehetőséget teremtünk: arra, hogy külföldi szakmai tapasztalatokat nyerjenek, lehetőségük legyen látókörük bővítésére. _ A káder- és személyzeti munka során kiemelten foglalkozunk a fiatalok, nők vezetésre való felkészítésével, vezetésbeállításával. Pártunk káderpolitikai határozatait az ifjúság- és nőpolitikái határozatokkal együttes módon kell értelmezni, végrehajtani. T. M. Mamika nyugdíjba ment A kommunista párt javaslatára a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége szervezésében 1947- ben megnyílt az első bölcsőde városunkban^ Az addig nálunk ismeretlen gyermekintézmény bölcsőjénél, mint az MNDSZ társadalmi aktivistája, ott tevékenykedett Jéga Istvánná is. Ügy megszerttte ezt a szép, de nehéz hivatást, hogy 1952-ben Budapesten, az Egészségügyi Szakiskolán gondozónői oklevelet szerzett, hogy nagyobb szakmai hozzáértéssel gondozhassa az apróságokat. 1953-ban már bölcsődevezető-helyettesi kinevezést kapott, melyet a mai napig, nyugdíjba vonulásáig becsülettel és sok-sok szeretettel ellátott. Ritkán lehet áhnyi jó és szép emberi tulajdonságot elmondani egy-egy nyugdíjba készülő munkatársról, mint amit elmondhatott Csőre Zoltánná, az I. sz. bölcsőde vezetője Jéga Istvánnéról, a kollektíva és a kisgyermekek szeretett mamikájárói. 28 esztendő, több mint negyedMészárosemlékverseny Méltóbb befejezése nem is lehetett az 1976-os évnek, mint megrendezni és Mészáros Istvánról elnevezni a közkedveltté vált 10 mérkőzésből álló teremfocit. A tornán 3 NB III-as csapat mellett a jó képességű Csongrádi AK, valamint a Kun Béla SE gárdája vett részt. Váljon ki is volt Mészáros István? Ot főleg a nézőközönség 50—60 százalékát kitevő fiatalok nem ismerték. Pedig sokat tett Félegyháza sportjának fejlődéséért, ez a rendkívül agilis, csupaszív pedagógus és sportember. Az emlékverseny névadója sajnos. fiatalon, 1968-ban 48 éves korában súlyos betegség után hunyt el. Különösen a futballért és főleg az atlétikáért élt-halt. Ha álmából felkeltették, akkor is 11 másodpercen belül futotta a 100 métert a 190 cm magas, 48-as cipőt viselő sportember még 36 éves korában is. ö alapította meg szülővárosában az első sportiskolát, fiatalon kiérdemelte a Testnevelés és Sport kiváló dolgozója, Kiváló úttörő és az Oktatás kiváló dolgozója kitüntető „ címet. Megyei szakfelügyelő volt, s főleg a sport volt szívügye és szakterülete. Rendkívül rokonszenves özvegye szintén pedagógus, igazán megható volt, almikor átadta a kupát Porhandának. a győztes Kecskeméti TE csapatkapitányának. Az első napon felsorakozó csapatokat legidősebb fia, Pista üdvözölte és megköszönte az illetékeseknek, hogy a kupát szeretett édesapjáról nevezték el és értékes vázát ajándékozott a rendezőknek. ö egyébként sokszoros magyar kézilabdaválogatott „a barna bombázó”. A félegyházi pedagógus egyletből, a Fáklyából indult karrierjei, majd a Bp. Spartacus. Üjpesti Dózsa játékosa volt és végül lakáskérdésének rendezése miatt Debrecenben kézilabdázik. Gyula pedig a Kun Béla SE sportiskolájának szakosztályvezetője, aki 4 évig a Lenin Tsz kosárlabdacsapatának volt edzője. A legfiatalabb fiú a 22 éves Zoltán jelenleg katona, a Lenin Tsz koSárlabdacsapatá- nak legeredményesebb játékosa, nagy része van aa együttes NB II-be való jutásában. A kétnapos labdarúgótorna, melyet a 608-ais számú szakközépiskolában telt ház előtt bonyolítottak le, kellemes szórakozást nyújtott a közönségnek. Viszonylag népszerű helyárak mellett közel 7 órán keresztül 98 szebbnél szebb gólt láthatott a néző. Említést kell tenni még a játékvezetőkről, név szerint Horváth I.. Horváth Gy., Kelemen, Fink, Vereb és Nemcsokról, akik szinte hibátlanul, nagyvonalúan vezették a Mészáros István emlékverseny 10 találkozóját. P. J. század. Ez idő alatt sok kisgyermeket segített át az első közösségbe való beilleszkedés nehézségein, nagyon soknak segített az első lépések megtételében és az első szavak megformálásában. A kicsinyek közül azóta sokan felnőtté, szülőkké váltak, és mo6t gyermekeiket viszik abba a bölcsődébe, ahonnan ők is kikerültek. amelyhez Jéga Istvánná végig' hűséges maradt, nem tudták elcsábítani a jobb lehetőségek, az átmeneti előnyök. Huszonnyolc év, 28 szál szegfű. És szem nem maradt szárazon, amikor a vezető megköszönte a kitartó, fáradhatatlán munkát é* kívánt — mindanyiunk nevében — Mamikénak jó egészséget, családi körében sok örömet, hosszú, boldog nyugdíjas éveket. Tóth Miklós fBleqyhAzi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prelszlnger Andris Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér t. Telefon: 115, 143, 173. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI >15—94/193 pénzforgalmi jelzőszámává. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-7« Index: 25 Mt ISSN 0133—3554
