Félegyházi Közlöny, 1977 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-21 / 3. szám

Tanácsok a közművelődésért A közművelődés helyzetét és fejlesztési feladatait az MSZMP Központi Bizottsága 1974. már­ciusi ülésén tárgyalta és határo­zatában kimondta: a közműve­lődés irányítása állami feladat, ugyanakkor következetesebben kell érvényre juttatni — minden szinten — a párt elvi, eszmei, politikai irányító munkáját. Kiskunfélegyházán és a hozzá tartozó négy községben, Gátéron, Kunszálláson, Petőfiszálláson és Pálmonostorán a közművelődési munka irányítását, ellenőrzését és koordinálását a városi tanács, illetve annak művelődési osztá­lya látja el. Közvetlen irányítása és fel­ügyelete alá tartoznak: a Móra Ferenc Művelődési Központ, a Petőfi Sándor városi könyvtár és a négy község művelődési intéz­ményei. Felügyeletet gyakorol a Kiskun Múzeum, a Petőfi Film­színház és a Szakmaközi Műve­lődési Ház, valamint a területün­kön levő termelőegységek köz- művelődési tevékenysége felett. Koordinálja az említett közmű­velődési intézmények és termelő egységek, valamint a nem taná­csi felügyelet alá tartozó intéz­mények (FÉK) közművelődési munkáját. A közművelődés irányításához jelentős segítséget adnak a me­gye és a város vezető testületéi. » A városi tanács irányító tevé­kenységének fontos része a köz- művelődés személyi-tárgyi felté­teleinek megteremtése. A szemé­lyi feltételek az utóbbi években alig javultak, viszont a tárgyi feltételek kedvezőbbé tételéhez, költségvetésen felül, tartalékból másfél millió forintot adott a városi tanács. Az irányító munka valamennyi részterületét magába foglaló ta­nácsi közművelődési intézkedési terv időarányos részét sikerrel valósították meg. A jövő közmű­velődési tennivalói között is első helyen szerepel a munkások mű­veltségének gyarapítása. A Szakmaközi Művelődési Ház és az üzemek munkakapcsolata az elmúlt időszakban nem volt kielégítő. Az elért eredmények ellenére is további javítást kí­ván a területi funkciójú Móra Ferenc Művelődési Központ és az üzemek munkakapcsolata. Jelentős eredményeket ért el a Városi Könyvtár a munkások olvasóvá nevelése területén. Mintegy 50 százalékkal növeke­dett a munkások és a szocialista brigádok múzeumlátogatása. Nőtt a munkások politikai érdeklődé­se. A Vegyipari Gépgyárban és a VSZM-ben dolgozók 60—65 szá­zaléka vesz részt rendszeres to­vábbképzési programon. Külön említést érdemel a nyá­ri szabadtéri rendezvénysorozat: 1976-ban az 5 műsoros előadás­ból és 3 kiállításból álló progra­mot 8 ezer ember tekintette meg. Javultak az öntevékeny művé­szeti csoportok eredményei. Nö­vekedett a szakkörök és csopor­tok száma. Általános iskolások számára városi szintű bábszak­kör, kerámiaszakkör, gyermek­színház, a középiskolások és az ifjúmunkások számára pedig amatőr színjátszó csoport alakult. Hagyományainknak megfele­lően tovább folyt a Petőfi- és Móra-kultusz ápolása. Sikerrel rendezték meg tavaly is a ha­gyományos Móra-emlékversenyt. A városi tanács létrehozta a Móra Ferenc Emlékbizottságot a centenáriumi évforduló méltó megünneplésére. Kóruskultúránk a város köz- művelődésének igen jelentős színfoltja. Továbbra is kiemelt támogatásban részesül az Ifjúsá­gi Vegyeskar, a Petőfi Kórus, a Batthyány Lajos Általános Iskola kórusa és a zenei kultúránk fej­lesztésében fontos szerepet játszó Állami Zeneiskola. Lápunk következő számában a város környéki községi tanácsok művelődését irányító tevékeny­ségről számolunk be. T. M. Tanácstagi beszámolók A 27., 28., 29. és 30. sz. válasz­tókerületek tanácstagjai: Bencze Sándor, dr. Horváth Alajos, Far­kas Jenő és dr. Kamarás Gézá- né 1977. január 24-én (hétfőn) délután 17 órakor a szolgáltató­házban (Kossuth u.) tanácstagi beszámolót tartanak a Lónyai u., Eötvös u., Móricz Zs. tér, Szé­chenyi u. páros, Széchenyi u. párátlan, Wesselényi u., Pálffi u., Damjanich u., Daru u., Bethlen u. páros, Bethlen u. páratlan, Berzsenyi u., Zrínyi u., Kazinczy u. páros és Mónus Illés u. lakói részére. A 34., 37., 38., 39. és 10. sz. vá­lasztókerületek tanácstagjai, dr. Kőhalmi József, Tisóczki István, Fazekas Imre, Kaposi János és Mészáros János 1977. január 24- én (hétfőn) délután 18 órakor a Bajcsy-Zs. E. Általános Iskolában tanácstagi beszámolót tartanak a Petőfi tér, Béke tér, Gorkij u., Bajcsy Zs. u., Tanácsköztársaság u., Álmos u., Körösi Cs. S. u., Rom- hányi J. u. 56-tól végig, Romhányi J. u. páratlan, Romhányi J. u. páros 2-től 54-ig, Jász u., és Vak Bottyán u. lakosai részére. Az 56. sz. választókerület ta­nácstagja, Riskó Péter 1977. ja­nuár 26-án (szerdán) délután 17 órakor az Egyesült Lenin Mg. Tsz Zöldmező kerületi ebédlő­jében tanácstagi beszámolót tart, a Tangazdaság, V. k. 28-tól 73-ig és 109-től 136-ig, Zöldmező Tsz VI. k. 1-től végig lakó választói részére. Az 54. és 55. sz. választókerüle­tek tanácstagjai, Pácsonyi Vilmos és Retkes Imre 1977. január ?7- én (csütörtökön) délelőtt 10 óra­kor a Dózsa Mg. Tsz külső köz­pontjában tanácstagi beszámolót tartanak a Dózsa Tsz, II. k. 1-től végig, IV. k. 1-től végig, V. k. 1-től 27-ig, V. k. 74-től 108-ig és V. k. 114-től 116-ig lakó válasz­tóik részére. „ Életet az éveknek” Eredmények, gondok a Vörös Csillag Tsz-ben — Az 1976. évi feladatok ki­dolgozásánál és végrehajtásánál a népgazdaság V. ötéves tervében a mezőgazdaságra meghatározott, valamint a városi pártértekezlet által elfogadott 4—5 százalékos növekedési ütemet vettük figye­lembe — kezdte a beszélgetést Pesir István, a Vörös Csillag Tsz elnöke. — Megvalósult-e az ütemezett növekedés 1976-ban? — Az 1975-ös árbevételünket 10,8 százalékkal túlteljesítettük. Ez valamennyi tsz-alkalmazott dolgozótól, szakembertől, megfe­szített munkát követelt. A MÉM felhívásának alapján az 1975 évi őszi vetéseknél az őszi búza veté­sét 50 hektárral, a cukorrépa te­rületét 230-ról 325 hektárra nö­veltük. Intézkedéseink arra irá­nyultak, hogy fokozódjék a gé­pek, berendezések kapacitás-ki­használása. A cukorrépa termő- területének növelésével egyidő- ben új gépsort állítottunk be, ami jelentős előrelépést jelentett ezen a téren. Tagjai vagyunk a termelési társulásoknak is. Az IKR-ben például 790 hektár ku­koricával, a MEZÖTERMÉK bur­gonyatermesztési rendszerben 25 hektárral veszünk részt, a város­földi sertéshizlaló és feldolgozó társulásban 12 százalékkal, a fél­egyházi tejtársulás termeléséből 12 százalékkal részesedünk. 1976. évi terméseredményeink nem a legjobbak. A kedvezőtlen időjárás hatására kukoricából mintegy 6 millió forint értékű árbevétel-kiesésünk van. Termés- áltagaink: búza 35,2, cukorrépa 305, kukorica 43,3 mázsa hektá­ronként. Rossz volt a szőlő-gyü­mölcstermés is. Az ágazat a 7,5 milliós tervét csak 5,1 millió fo­rintra teljesítette. Zöldségből ér­tékesítettünk 1221 mázsa papri­kát, 280 ezer fej salátát, 108 má­zsa szamócát, valamint 1134 má­zsa dinnyét, burgonyából 3729 mázsát adtunk át a lakosság el­látására. Az állattenyésztés árbevétele 43 millió forint volt. Szarvas­marha-állományunk 950, ebből 350 darab a tehén. Kimagasló eredményt értünk el viszont a tejtermelésben. Az egy tehénre jutó átlag elérte a 3850 litert. A városi és a városkörnyéki át­lag 2650 liter. Jelentős a juhál­lomány is. Ezeken kívül foglal­kozunk libahizlalással (évi 40 ezer darab) és pecsenyecsirke- neveléssel. A növénytermesztés­ből származó kiesés csökkenté­sére 1976-ban 67 ezer darab vad­kacsát, 19 ezer gyarab gyöngy­csirkét neveltünk és értékesítet­tünk.' — Mivel tudták még pótolni a veszteségeket? — A terméskieséseket nagy­mértékben pótolta az élelmiszer- üzemág és a kereskedelmi tevé­kenység. Tormafeldolgozásból és értékesítésből 14 millió forint ár­bevételt értünk el, 4 millióval többet a tervezettnél. A tészta­üzemünk és kereskedelmi rész­legünk és ipari melléküzemágunk szintén túlteljesítette tervét. Saj­nos építőrészlegünk 2 millió fo­rint veszteséggel dolgozott, ami viszont rontotta az eredményein­ket. — Milyen beruházás történt 1976-ban? — Irodaházunkat tavaly sza­nálták, ezért igen nagy terhet rótt szövetkezetünkre az új iro­daház felépítése, összes tavalyi beruházásaink értéke 10 millió forint volt. A gépi beruházásokat a jövőben méginkább szükséges­sé teszi a tagok számának ál­landó csökkenése, a nagyfokú el­öregedése. 1976-ban egyébként 1 millió 152 ezer 444 forint táp­pénzt fizettünk ki. — Hogyan alakult 1976-ban a tsz pénzügyi helyzete? — Éves tervünket 10,8 száza­lékkal teljesítettük túl, ami 194 millió forint bruttó árbevételt jelent. Kiadásunk 1976-ban 3 millióval több, mint 1975-ben. Szövetkezeti bruttó jövedelmünk mintegy 9 millióval, a nyereség 6 millióval csökkent a tervezett­hez viszonyítva. Az egy munka­napra jutó kereset 125 forint. A különböző ipari eredetű anyagbk, energiadrágulás, stb. igen nagy volt, amivel nem tudtunk meg­felelően számolni. Szociális cé­lokra 1 millió 520 ezer forintot, kulturális alapra 150 ezer forin­tot, sportcélokra 70 ezer forintot használtunk fel. — Hogyan tudták a háztáji gazdaságokat segíteni? — A tsz vezetősége feladatá­nak tartotta a háztáji gazdaságok segítését. Külön háztáji fogato­kat állítottunk be a szállítási igények kielégítésére, térítés nél­kül juttattunk alomszalmát, ezen­kívül biztosítottunk takarmányt. A háztáji gazdaságok a közösön keresztül 16 millió forint értékű árut adtalT át, ami 6,6 százalék­kal több, mint 1975-ben. — Milyen eredmények szület­tek a szocialista munkaverseny­ben? — Gazdaságunkban .hagyomá­nya van a szocialistamunka- verseny-mozgalomnak. Eredmé­nyeink elérésének 1976-ban is előmozdítói voltak a versenyző kollektívák, 47 brigádban 623 dolgozó versenyez. A termelésben a kedvezőtlen időjárás következ­tében kiesett árbevételt pótolták, emellett építőbrigádunk a 880 négyzetméter alapterületű két­szintes irodaházunk építését 1976. február 1-től november 7-ig el­végezte. A jövőben is elsősorban a brigádok munkájára támasz­kodunk terveink sikeres megva­lósításában. Jó a kollektívák együttműködése, a szakemberek­kel is, ami nagyon fontos ténye­zője a tervek teljesítésének — fejezte be a beszélgetést a téesz elnöke. N. I. A Pedagógus Szakszervezet a Hazafias Népfront városi bizott­sága nagtyfokú segítségével mű­ködő nyugdíjas pedagógus klub városunkban már több mint száz tagot számlál. Ebben az évben tovább folytatja és sokoldalúan bővíti a nyugdíjasok művelődési lehetőségeit, kulturált szórakozá­sát. összejöveteleit hétfői napon 17 órai kezdettel tartja a Móra Ferenc Művelődési Központ klubtermében. Az 1976/77. tanévben összeállí­tott. színes, változatos programot néni áll módunkban teljes egészé­ben ismertetni, csupán néhányat ragadunk ki annak bizonyítására, hogy érdemes bekapcsolódni min­den nyugdíjas pedagógusnak eb­be a jó érzékkel irányított, aktív közösségbe. Nagyon hasznos kezdeménye­zésnek tartjuk, hogy az összejö­veteleken önkéntes jelentkezés alapján néhány perces könyvis­mertetésen hívják fel a figyelmet az érdekesebb könyvekre. A programból néhány mondat: Mi újság a világpolitikában. An­két a Hazafias Népfront szerve­zésében, január 24-én: A házi gyógyszertár összeállítása. TIT- előadás. február 7-én: Milyen lesz A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karnagy­nak, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének, a magyar és a nemzetközi zenei életben kifej­tett munkássága elismeréséül 70. születésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság babérkoszo­rúval ékesített Zászlórendje ki­tüntetést adományozta. Ferencsik János Kiskunfélegy­házán született 1907-ben. Váro­sunkból került húszéves korában — zsebében a nemzeti zenedében SZÜLETTEK: Holczapfel Henrik (anyja neve: Pápai Anna), Tóth And­rás József (Juhász Mária Terézia), Fehér István (Babos Mária). Fehér Mónika (Tóth Eszter), Kis Éva (Zsigó Irén Erzsébet). Nagy Klára (Juhász Erzsébet), Csányi Szabolcs (Tarjányi Emma)', Czombos Tamás (ökrös Éva). Bíró Zsanett Eiszter (Seres Ilona Pi­roska). Makai Brigitta Éva (Kis Éva Ilona), Ézslás Anita (Mlhálovics Éva). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szarka városunk az ötödik ötéves terv végére? Előadó: dr. Dobos Ferenc tanácselnök. Nőnapi köszöntő. A műsort a fiúkollégium tanulói ad- jáík, utána a szakszervezet vendé­geli meg a résztvevőket. Moszk­vai—leningrádi séták. Garai Ist­ván útibeszámolója, március 21: Világhírű műalkotások. Rosta Fe­renc rajztanár előadása, színes diavetítéssel, április 21: A Peda­gógus Természetbarát Egyesület mozgófilmes visszaemlékezései, április 25: Látogatás a Kiskun Múzeumban, május 9: Iparosodó városunk. Látogatás a Cipőgyár­ban, május 23: Pedagógusnapi ün­nepség, júniusban. További tervek között szerepel a Nemzeti Galéria megtekintése, vasárnap délelőtti operaelőadás­sal egybekötve. Kecskeméten, Szegeden színházlátogatás. Tava­szi kirándulás a Dunakanyarba. Író—olvasó találkozó Molnár Gá­borral, a brazíliai őserdők jeles kutatójával. — Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt baráti találko­zóinkra. előadásainkra, kirándu­lásainkra — fejezte be a tájékoz­tatást dr. Somogyvári Zoltán, a nyugdíjas pedagógus klub veze­tője. szerzett friss diplomával — az Állami Operaházba, amelynek évtizedeken át első karmestere, majd főzeneigazgatója lett. A fel- szabadulás után a Budapesti Fil­harmóniai Társasság zenekará­nak elnök-karnagya, s az Állami Hangversenyzenekar vezető kar­nagya. Ferencsik Jánost, a világhírű karnagyot szülővárosa, Kiskun­félegyháza is nagy szeretettel kö­szönti magas kitüntetése és 70. születésnapja alkalmából. T. M. József Imre — Német Mária, Kiss Fe­renc László — Szabó Katalin, Bogácsi Attila — Elek Edit. MEGHALTAK: Pintér Pál Nádasdy u. 12. Kornacker Ferencné Putschler Mária Mártírok u. 23, Drubl György Antal Pálmonostora, Kis Jámosné Lantos Ilona. Nádasdy u. 12 Petróczi Sándor I. kér. 97, Szabó János Pál­monostora, Hideg Jánosné Hajagos- Tóth Ilona, Petőfiszállás, Födi Sándor Csáky u. 2, Nyeste János Jászszent- lászló. Tímár Ferenc Klapka u. 21. Ferencsik János kitüntetése Kiskunfélegyházi anyakönyvi hírek Ritkaszép látvány tárul szemei elé annak, aki felkeresi a Majsai úton az Egyesült Lenin Tsz vi­rágkertészetét. Nyáron is felüdí­tő, gyönyörködtető a szabad föld­ben díszlő sok színű és nagy tö­megű virágszőnyeg, de télen, amikor dér és hó fedi a határt, varázslatnak tűnik, amikor egy lépéssel bejut az ember a télből a nyárba, az üvegházakba, ahol olyan hőmérsékletet teremtettek a kertészek, amelyben á legké­nyesebb virágok is saját évsza­kukban képzelik magukat. Kint még javában tombol a tél, a kertészet „műhelyében” már a tavaszra készülnek. Itt a muskátlik tömegét dugványoz- zák, amott a mákszemnél alig nagyobb növényeket tűzdelik. Girasek Károly főkertész szerint ezekből lesznek a pompás begó­niák. Egyik üvegházban az ökölnyi szekfűk, másikban a színpompás ciklámenek, harmadikban a kü­lönféle szobanövények vannak túlsúlyban. A kertészek munkájuktól is # Üvegházi részlet. • Papp Veronika kertész szak­munkás a szegfűmezőben. függ, milyen lesz városunk ezen a nyáron, milyen virágok díszle­nek majd parkjainkban, kert­jeinkben, erkélyeinken, abla­kainkban. Nehéz tavasz előtt (2.) A Petőfi Népe múlt csütörtöki számában Farkas Tibornak Vil­lányi Csaba, a Kun Béla SE ve­zető edzője nyilatkozott a Hon­véd őszi teljesítményéről, és amint elmondta, kisebb hibáktól eltekintve teljes mértékben elé­gedett a csapat játékával és eredményeivel. Villányi optimista nyilatkozatával tejes egészében egyet kell értenünk, lyszen az a /legilletékesebbtől ered. Valóban az első 7 meccset a csapat zsi­nórban 31:7-es gólkülönbséggel nyerte. A 8. találkozón Soltvad- kerten az utolsó percben egyen­lített a hazai csapat, majd soro­zatban 4 mérkőzést nyert a gár­da 25:3 gólaránnyal. Külön em­lítést érdemel az Izsák elleni 12:0-ás és a 2. helyezettel szem­ben elért 4:2-es eredmény. A Lajosmlzse ellen jóval nagyobb arányú is lehetett volna a győ­zelem aránya, de Kisznyér 2, He­vesi és Kókai gólján kívül sok helyzetet hagytak ki csatáraink. Ezután kissé hullámvölgybe ke­rült a csapat, itthon Kunszent- miklós ellen 1:1, Sükösdön 3:0-ás vereség. Akkor megírtuk a sü- kösdi vereség kiskiás volt. Való­ban Villányi egy hét alatt rend­behozta a csapat szénáját, nyu­godtságának köszönhető, hogy ez a 2 gyengébb teljesítmény nem sokkolta a fiúkat. A következő héten Baját 4:l-re verte a Hon­véd, majd győzni tudott Tom­pán, amely a Kun Béla SE mu­musa volt az előbbi években. Ezután a Mezőfi SE csapatát ver­te, majd Bácsalmás 3:0-ás le­győzése után, kitűnő játékkal 4:0-ra Kalocsát. A fiúk teljesít­ményéről nyilatkozott Villányi, még annyit, hogy Farkas 21 gólt szerzett (egy Csurka-gól tévesen Farkas javára lett írva). Bálint dr. 12-szer, Kisznyér 11 esetben, Csurka 9-szer volt eredményes. A tavaszi mérkőzésekre az ala­pozás január 4-én indult. Kétszer teremben, háromszor szabadban edzenek a fiúk hetente. Sajnos, a rossz pályaviszonyok arra kény­szerítették a csapatot, hogy a szabadedzéseket, a vásártéren tartsák. Ami a tornatermi edzé­seket illleti, azok olyan érdeke­sek, változatosak, hogy a legma­gasabb igényeket is kielégítik. Meggyőződésünk, hogy ezek az erő-, izomfejlesztő, valamint ru­ganyossági gyakorlatok láttán a csapat kondíciójával nem lehet probléma. A tavaszi sorsolás a Petőfi Népében már megjelent, február 13-án felszabadulási ku­pa indul, a csapat háromszor uta­zik és csak egyszer játszik itt­hon, ami a pályakímélés szem­pontjából megnyugtató. Az első hazai bajnoki február 27-én lest Kiskőrös ellen, közben több ed­zőmérkőzéssel készül az együttes a nehéz tavaszra. A sorsolás Is­meretében megállapítható, hogy a 2. helyezett Lajosmizsének is kedvezőtlen a sorsolása. Villányi Csabának és nekünk is az a vé­leményünk, hogy a 4 pont előny az idény végére is megmarad, s aztán jöhet az osztályozó P. J. Közlemény A Szegedi Postaigazgatóság ér­tesíti a lakosságot, hogy január 24-től a Kossuth utcai új szolgál­tatóházban fogadja ügyfeleit a félegyházi 2-es számú postahiva­tal. A nyitvatartás változatlan: hétfőtől péntekig 10-től 17.30-ig, szombaton 10-től 14 óráig. Mun- kaszünetes napokon a hivatal zárva lesz. fElegvhAzi KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Várod Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prelszlnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: Ili, 143, «I. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 21S-M/1H pénzforgalmi jelzőszámáfa. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-72* Index: 25 90S , ISSN 0133—25S4

Next

/
Oldalképek
Tartalom