Félegyházi Közlöny, 1977 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1977-01-14 / 2. szám

Szocialistabrigád-munka és közművelődés Az MSZMP Központi Bizottsága 1974. márciusában határozatot hozott a közműve­lődés helyzetéről és fejlesztésének feladatai­ról. Az eltelt két és fél év alatt hogyan ala­kult a közművelődés helyzete városunkban? Mit tettek az illetékes szervek jiz Üzemi munkások, termelőszövetkezeti parasztok kulturális igényeinek kielégítése érdekében? Hogyan értékelhető a szocialista brigádok kapcsolata a közművelődési intézményekkel? Fenyvesi István elvtárstól, a városi tanács művelődési osztályának közművelődési fel­ügyelőjétől kértem választ a fenti kérdések­re. • A Batthyány általános iskola zenei tagozatának kórusa dr. So- mogyvári Zoltánná vezetésével sok sikeres bemutatóval gyönyörköd­tette a város zenekedvelő lakóit. (Némedl László felvétele) — A városi tanács vb kultu­rális bizottsága 1976. szeptembe­rében vizsgálta a munkás-pa­raszt közművelődés helyzetét — tájékoztatott Fenyvesi István. — Egyértelműen megállapítható, hogy a közművelődési határozat óta gazdasági egységeinknél elő­térbe került a kulturális- élet fej­lesztése. Körvonalazódtak azok a törekvések, hogy egy-egy na­gyobb üzem kulturális munká­jának irányításához hivatásos népművelők jelenlétét kívánják. Továbbra is napirenden van a 8 osztályt el nem végzők intenzív tanulásra buzdítása. Így jöttek létre a Vegyipari Gépgyárban és a Lenin Ts(z-ben a kihelyezett általános iskolai tagozatok. Fon­tos szerepet kapott a szakmun­kásképzés rendszerének bővítése, a dolgozók középiskoláiban tör­ténő továbbtanulás. A három nagy közművelődési intézmény — a művelődési köz­pont, a könyvtár és a múzeum, valamint a Petőfi Mozi intézke­dési terveiben első helyen szere­pel a munkásművelődés segítése. Ennek szem előtt tartásával ala­kítják ki programjaikat. Az üze­mek, termelőszövetkezetlek önál­ló kezdeményezése a különféle klubok létrehozása, ahol a köz- művelődés kis „bázisait” szeret­nénk kialakítani. A közművelődési párthatározat óta még meghatározóbb szerepet tölt be az üzemek, termelőszö­vetkezetek kulturális életében a szocialista brigádok tevékenysé­ge. Már nem a vállalás „admi­nisztratív” úton való teljesítése a szocialista brigádok „érdeke”, hanem aktív részvétel az előadá­sokon. kiállításokon. A város üzemeinek, termelő- szövetkezeteinek szocialista bri­gádjai jó kapcsolatot alakítottak ki a közművelődési intézmények­kel. Kulturális vállalásaik telje­sítésében nagy segítséget kapnak. Büszkén mondhatom, hogy pél­dául a művelődési központnak 241 szocialista brigáddal van kapcsolata. Hasonló a helyzet a Petőfi Sándor városi könyvtár­ban is, ahol a beiratkozott mun­kások száma eléri a hatszázat. Az utóbbi időben jelentős eredmé­nyeket értek el — szocialista bri­gádok, illetve a brigádtagok ol­vasóvá szervezése és könyvtárlá- togatása terén. A szocialistabri- gád-mozgalom vállálásaiban ed­dig „hátrányos helyzetben” volt a Múzeum. Míg 1975-ben csupán 345 brigádtag látogatott el a mú­zeumba, addig 1976-ban már 838. Ez igen jelentős előrelépést je­lent. — Milyen lehetőségek vannak a szocialista brigádok közműve­lődési tevékenységének fejleszté­se terén? — Az eredmények túlértékelé­se nélkül, reálisan meg kell mon­danunk, hogy néhány területen még javítani kell a munkánkat, az eddiginél még határozottab­ban kell segítenünk a munkás­művelődést és a szocialista bri­gádok művelődési tevékenységét Üzemeinkben, termelőszövetke­zeteinkben és közművelődési in­tézményeinkben fokozottabb gon­dot kell fordítani a személyi és tárgyi feltételek javítására. Köz- művelődési intézményeinknek to­vább kell fejleszteni a szocialis­ta brigádokkal már meglevő kapcsolatukat, meg kell teremte­ni a munkásművelődést szolgáló új közművelődési formákat — mondta befejezésül Fenyvesi Ist­ván. W. Gy. Tanácstagi beszámolók A 11., 12., és 13. számú vá­lasztókerületek tanácstagjai, Né­medl László, Csányi Istvánná és dr. Belényi István 1977. január 17-én (hétfőn) délután 17 óra­kor a DÉMÁSZ kirendeltség (Kiskunfélegyháza, Fürst Sándor u. 18.) irodahelyiségében tanács­tagi beszámolót tartanak. A be­számolóra a Gábor Áron u. 27- tól és 28-tól végig. Esze Tamás u., Zámenhoff u., Kilián György u. 59-től és 64-től végig, Attila u. 55-től és 62-től végig, Horváth Zoltán u. 47^től és 56-tól végig, Sallai u., Csólyosi út, Juronovics telep, Palatínus u., Karinthy Frigyes u., Alsónyomás, Engels u., Csokonai u., Ságvárl u. 11-től és 24-től végig, Lőwy Sándor u. 23-tól és 26-tól végig, a Rózsa Ferenc u., a Katona József utca lakosait várják. Fogadóóra Dr. Klazsik Györgyné ország- gyűlési képviselő 1977. január 18-án (kedden) délután 15—17 óra között fogadóórát tart a Jó­zsef Attila Általános Iskola or­vosi rendelőjében. Bővült az IBUSZ utazási programja 1977-ben ünnepli az IBUSZ fennállásának 75. évfordulóját. Ezt az évfordulót úgy sze­retné megünnepelni, hogy szín­vonalas programjaival az utaz­ni vágyók teljes megelégedését szolgálja. A most megjelent, ta­vaszitól őszig érvényes színes programfüzetből mindenki ki­választhatja az igényéhez és pénztárcájához legjobban illő útvonalakat öt világrész negyven országá­ba induló egyéni és társasuta­zások között lehet válogatni. A szovjet, román, bolgár, görög, jugoszláv, olasz, francia és spa­nyol utakat valamennyi ország­ba bővítik és kiegészítik tuné­ziai programmal is. Külön fi­gyelmet érdemelnek az egyes városokba szervezett utazások, melyek keretében a legtöbb eu­rópai fővárossal megismerked­hetünk. Űjabb programokkal bő­vülnek a közkedvelt autóbusz­körutazások, s az először bő­vített hajóutazások a Fekete- tengeren és a Földközi-tengeren felejthetetlen élményt ígérnek.1 — Az 1975. évi városi párt­értekezlet határozataival össz­hangban szövetkezetünkben az V. ötéves terv első évében, 1976- ban 8—10 százalékos volt a ter­melés növekedése. 1975-ben még csak 74 millió 431 ezer forint volt a termelési értékünk. Az 1976. évi tervünk már 77 millió 130 ezer forintot tett ki, ami­nek várható teljesítése 85 millió forint lesz — kezdte a beszélge­tést Fricska N. János, a Petőfi Tsz elnöke. — Minek tudható be a ko­moly eredmény? — A termelési szerkezetünkön lényegesen nem változtattunk, de a gazdaságtalan termelés megszüntetésére megkezdtük az ágazati-művelési ágak átcsopor­tosítását. A nem termő, silány ültetvények helyén például le­gelőt, lucernást hoztunk létre, a fejlesztésre kerülő juhászat ta­karmányigényeinek kielégítésé­re. Sikerünk elsősorban a tsz-tag- ság, a szakemberek és az alkal­mazottak szorgalmának köszön­hető. Dolgozóink felismerték, hogy az időjárás, a természeti csapások okozta károkat lehet pótolni. Eredményeink a követ­kezőképpen alakultak: A búza 45,6 mázsás hektáron­kénti átlagtermést adott Kuko­ricából a tervezett 45 helyett csak 38 mázsás átlagtermést ér­tünk el. A szőlőt és a gyümöl­csöst tavasszal komoly fagykár érte, ezért az előbbi csak 31,2 mázsás átlagtermést hozott. Jelentős gazdaságunkban az állattenyésztés, különösen a pe­csenyecsirke- és a juhnevelés. A szarvasmarha-állomány tbc- mentesítését saját erőből sze­lekciós módszerrel hajtottuk végre. Jelenleg 50 darabot szám­láló tehénállományunk van. Az egy tehénre eső tejtermelés 3025 liter volt tavaly. 1976-ban 336 darab pecsenye­bárányt értékesítettünk. Egy anyajuhról 4,72 kg gyapjút ér­tékesítettünk. Eladtunk 700 ezer pecsenyecsirkét is. Az állatte­nyésztési ágazat árbevételét vár­hatóan 4 millió forinttal túltel­jesíti a tsz. — Milyen a munkaerőhelyzet a tsz-ben? — Az 552-es taglétszámból a rendszeresen dolgozó tsz-tag 321, az alkalmazotti létszám pedig 75. Gondjaink vannak a szezon­munkák idején. A legsúlyosabb munkaerőgondunk a szőlészeti ágazatnál van. Tagságunk zö­me háztáji kertészkedéssel fog­lalkozik és ez főleg tavasszal okoz problémát a közösben munkánál. — A dolgozók szociális hely­zete kielégítő? — Az anyagi lehetőségeink­hez mérten javítottuk az elmúlt időszakban a szociális ellátást Öltözőt építettünk, illetve bőví­tettünk 200 ezer forint érték­ben. 1976-ban 138 idős tag 181 ezer forint segélyt, illetve nyug­díjkiegészítést kapott Tagjaink közül 160-an fordultak meg a szegedi szabadtéri játékokon és országjáró kiránduláson. Ezer­ezer forint segélyt adunk min­den gyermek születésekor, há­zasságkötéskor és halálozás ese­tén. — A tsz pénzügyi helyzete ho­gyan alakult 1976-ban? — Mint mondtam, tervünket körülbelül 8—10 százalékkal túlteljesítettük, összkiadásunk 6 százalékkal növekedett. A szö­vetkezeti bruttó jövedelmünk a bázishoz viszonyítva 2 millió­val lesz kevesebb. Nyereség 6 millió forint várható, ami szin­tén 2 millióval kevesebb, mint a bázisévben volt. Az egy 10 órás munkanapra kifizetett bér 110 forint volt. . A közvetett költségek, ipari eredetű anya­gok, energiahordozók drágulása nagyobb mértékű volt a vártnál, így 1976-ban csak 9 millió 265 ezer forintos fejlesztést tudtunk megvalósítani, 4 millióval ke­vesebbet, mint 1975-ben. — A háztáji gazdaságokat se­gítette a tsz? — 504 dolgozónak összesen 222,5 hektár háztáji és illet­ményföld volt a használatában tavaly. A területünkön élő la­kosság kb. 50—60 hektáron fó­liás és melegházi zöldségter­mesztést végez, amit szövetke­zetünk segít. Traktorral, fólia­vásárlással, szállítással stb. 53 hektár legelőt is kiadtunk, va­lamint takarmányt és alomszal­mát is. — A rekonstrukció hogyan ha­ladt? — A 110 hektáros szőlőterü­letünkből 42,7 hektáron végez­tünk rekonstrukciót. Meliorá­ciós munkát folytattunk össze­sen 46 hektár almásnál és 35 hektár szőlőnél. A Petőfi Tsz elnöké elmondta még végezetül, hogy az 1076.' évi eredményeik elérésében nagy szerepet vállaltak a szocialista brigádok. A munkaversenyben 9 brigád 102 taggal vett részt, a dolgozók 25 százaléka. N. I. Készül az egységes ingatlannyilvántartás Az ingatlanok nyilvántartásá­ra jelenleg két különböző nyil­vántartási rendszer szolgál: az állami földnyilvántartás, és a telekkönyv. Mindkettő a múlt század közepén jött létre, az akkori igények kielégítése cél­jából. A szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában az ingatlanoknak a társadalmi-gazdasági életben be­töltött szerepe lényegesen meg­változott. A földek túlnyomó többsége — mint az egyik leg­fontosabb termelőeszköz — a szocialista mezőgazdasági ter­melés alapja, kisebb része pe­dig az állampolgárok lakás-, üdülő- és telekigényének kielé­gítésére, illetőleg az ipari és kommunális intézmények elhe­lyezésére szolgál. . Az említett változás az ingat­lanok nyilvántartásával szem­beni követelményeket is lénye­gesen megváltoztatta. Ezeknek a követelményeknek azonban ma már sem az állami föld­nyilvántartás, sem a telekkönyv nem felel meg. Ezért vált szük­ségessé egy új ingatlannyilván- tartósi rendszer kialakítása. Az egységes ingatlannyilvántartás létrehozásának jogi alapját az 1972. évi 31. számú törvényere­jű rendelet és a végrehajtására kiadott 27/1972. (XII. 31.) MÉM számú rendelet képezi. Az egységes ingatlannyilván­tartás szerkesztése kiterjed az egész ország területére, ennél­fogva érinti az állampolgárok túlnyomó többségét. Kiskunfél­egyháza és a hozzá tartozó köz­ségek lakóinak tájékoztatása céljából felkerestük a városi földhivatalban Kiss Andor hi­vatalvezetőt. Elmondta, hogy közel tízmillió forint költség­gel már feltérképezték a kül- és belterületeket, s ezt követi majd — szerkesztési eljárással — az új ingatlannyilvántartás kidolgozása. A városi földhivatal hatáskö­rében mintegy 40 ezer kataszte­ri hold földterületet és kb. 15 ezer embert érint ez a nagy horderejű intézkedés. 1977 január közepén indul a tárgyalások sorozata. Minden érdekelt állampolgár névreszóló idézést fog kapni, s az idézőn megjelölt helyen pontos időben, mindenki a saját érdekében is jelenjen meg, vigye magával az ingatlanra vonatkozó okiratokat (adás-vételi szerződést, hagyaté­ki véghatározatot, ajándékozási szerződést stb.). Aki esetleg időközben elköltözött, s a posta nem találja meg az idézéssel, az is keresse fel a földhivatalt (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 8.), hogy az esetleges több évtizedes mulasztás pótolható legyen. Az említett kormányhatározat megjelölte azokat a legfontosabb irányelveket is, amelyeket az ingatlanyilvántartás létrehozá­sánál és vezetésénél figyelembe kell majd venni. Ezek többek között a következők: az ingat­lannyilvántartás a nemzeti in­gatlantulajdon megbízható leltá­ra legyen. Az ingatlanok adatait a természetbeni állapotnak, s a valóságnak megfelelően tartal­mazza. Adataiból megállapítható legyen az állampolgárok szemé­lyi tulajdonában levő földrészek területe, továbbá az egy család­hoz tartozó személyek tulajdo­nában levő lakó- és üdülőtel­kek, valamint lakások és üdülők száma. Végül az egységes in­gatlannyilvántartás adatait az állami, társadalmi és gazdasági élet minden területén kötelező­en kell használni. Tóth Miklós v*V*V. v,•!•!•!v.v.v.v.v,v,v,v.v,v,v,v,v.v.v.v.v.v. Nehéz tavasz előtt (I.) A Petőfi Népéből tájékozódhattunk, hogy a megyei első osztályú labdarú­gó-bajnokság február 20-án, tehát őt hét múlva folytatódik. Sajnos, lehet­séges. hogy a hótakaró alatt levő Honvéd-pálya helyett a Kun Béla SE- nek az első találkozókat a kötöttebb, de Ilyenkor jobb talajú Alpári úti pá­lyán kell majd megrendeznie. Az egyesületnek egyéb problémái Is van­nak. Szüksége lenne állandó» jelleggel egy pályamunkásra és 4 órás foglal­koztatással egy labdarúgó-szertárosra, mivel a régi szertáros nyugdíjba ment. A sorsolás még nem Ismeretes, de a rendkívül kedvező őszi sorsolás után nehéz tavasz előtt áll Villányi gárdá­ja. Tízszer kell Idegenbe utazni, s to­vábbá a jobb csapatok — Lajosmlzse, Mezőfl SE, Baja, Kalocsa — saját ott­honukban fogadják a félegyházi együttest. Mondanunk sem kell, hogy a 4 pontelőnnyel és 7$ :18-as gólarány- nyal vezető együttesre minden csapat feni a fogát. Az 1876 77. évi bajnokság előtt álta­lában a Kalocsát, a Kun Béla SE-t, a Mezőfl SE-t és Baját tekinthettük a bajnoki dm őszi várományosának. Ugyan ki gondolta volna, hogy a sze­rény képességű Lajosmlzse a félegy­házi csapattól csak 4 ponttal fog ősz végén elmaradni, és sok ponttal meg­előzi a fent említett többi csapatot. De hát Ilyen a futball. A lelkesedés ha nem Is teljes mértékben, de rész­ben pótolja a tudást. Az alapozás mintegy J5—26 játékos részvételével Villányi Csaba vezető edző Irányításával január 4-én elkez­dődött. Egyelőre hiányzik Bálint dr., aki Budapesten katonai szolgálatot teljesít és akinek hazahelyezése fo­lyamatban van, továbbá Sahln. aki csak az esetben kapcsolódik be az ed­zésekbe. ha szükség lesz Játékára, vagyis ha nem vonul be olyan Játé­kos. aki őt pótolni tudja. Leszerel az I. csapat keretéből Dobra és Varga, akik a Honvéddel alapoznak és ké­szülnek saját anyaegyesületük. a Ha­lasi MEDOSZ, illetve a Ceglédi VSE bajnoki mérkőzéseire. Ami az őszi teljesítményt Illeti, az­zal teljes mértékben elégedettek lehe­tünk. hiszen az együttes az első mér­kőzéstől szilárdan tartotta vezetőhe­lyét. s a 89.5 százalékos eredmény, a kiváló gólkülönbség mindennél töb­bet mond. ' Meg kell azonban állapítani, hogy egyes játékosoktól többet vártunk. Például: Hevesi, Kókal és Patyl nem nyújtotta azt, amit tudásuk alapján vártunk tőlük. Kókai és Patyl eseté­ben van magyarázat, hiszen hosszabb kihagyás és sérülés után kerültek vissza Félegyházára, de Hevesi, az NB Il-es bajnokságot nyert SZEOL volt jobbhátvédje mintha lebecsülte volna ellenfeleit. Mindhárom fiúnál a jobb és gyengébb Játék váltotta egy­mást. Értékelésünket a következő számban folytatjuk. Sportműsor, Szombaton. 15-én, 14 órakor és vasárnap 16-án, 8 órakor Nb I- es csapatok részvételével Bánffy An­tal női kosárlabda-torna kerül lebo­nyolításra. A tornán részt vesz az NB II- es Vasas Is. Bővebbet a plakáto­kon. A mérkőzések színhelye a 608-as Szakmunkásképző Intézet tornaterme. P. J. Áruszállítást segítő rekeszek a VSZM gyárból A Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár kiskunfélegyházi gyáregységének egyik fel­adata a kulturált áruszállítás elősegítése műanyagreke­szek gyártásával. Megrende­lői között tejipari cégek is találhatók. Számukra többek közt tejfölös poharak szállí­tására alkalmas rekeszeket készítenek jelenleg. Képün­kön Trupulai Jánosné a tej­ipari rekeszek gyártása köz­ben. (Méhbsi Éva felvétele) Mit mutat városunk anyakönyvi statisztikája? Az új esztendő eleje a szám­adások ideje. Évek óta szokás­sá vált nálunk is, hogy a kis­kunfélegyházi anyakönyvi kerü­let tájékoztatója nyomán meg­nézzük, hogyan alakultak az anyakönyvi bejegyzések. Ezeket a korábbi évek adataival össze­vetve ^meglátjuk, hogyan ala­kult szűkebb hazánkban, váro­sunkban a népes ség politika. Az elmúlt, 1976. évi adatok mellé most a 10 év előtti, az 1966. évi adatokat írjuk (zárójel között) összehasonlítási alapul. Születési bejegyzés 976 (815), házasságkötés 334 (318), halál­eset 514 (402). Ha a születések számából kivonjuk a halálozást, a természetes szaporodás 1976- ban 462, 1966-ban 413 volt. Az érdekesség kedvéért érde­mes belelapozni a Kiskunfél­egyházi Krónikába. Láthatjuk, hogy 100 évvel ezelőtt a lakos­ság száma 10 év alatt 48-cal nö­vekedett. Megdöbbentően ma­gas volt a csecsemőhalál, 10 év alatt 15 ezer halálesetet je­gyezitek be. Kiskunfélegyházi anyakönyvi hirek SZÜLETTEK: Kovács Zsuzsanna, Kovács Károly és Kovács Zoltán (hár- maslkrek) anyjuk: (Galzer Zsuzsan­na) Tornyos Szabolcs (dr. Kováts Zsuzsanna). Czlbolya Szilvia (Kállai- Borik Mária Franciska). Fricska Ti­bor (Szikora-Peregi Erzsébet), Galló Erika (Csányi Mária), Koncz Nándor (Kátal-Urbán Rozália). Lovas Róbert (Tóth Mária), Palatínus Edina (Ivá- nyl Irén), Szálát Szilveszter (Bori Pi­roska), Dora Zoltán (Bense Mária), Patak Sándor (Pozsár Katalin), Tajtl László (Oláh Ilona), Keserű Péter (Fekete Irén Erzsébet), Andrási Csa­ba (Szabó Anna Mária) Ficsór Szilvia (Najdinoff Mária). Zslgó Ferenc At­tila (Magony Mária Franciska). Né- medl-Varga Zoltán (Kutast Erzsébet). MEGHALTAK: Fekete Istvánná He­gedűs Hona Rozália Romhányi u. 87, Gyovai Sándorné Herédl-Szabó Rozá­lia Tiszaalpár, Pintér Miklós Alpári u. 1.. Almást Orbánné Horváth Matlld Lenin u. 38, Nagy Ferencné Borbély Ilona Kazinczy u. 21. Darányi Mlhély- né Seres Mária Engels u. 31, Kovács Jánosné Dobos Mária Kunszállás, Pa- rédl János Romhányi u. 80, Czene Já­nos Felszabadulás u. 51, Rigó János­né Papp Erzsébet Tanácsköztársaság u. 44. FlLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szoeialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prelszlnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér I. Telefon: 115, 143, «73. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-M/1M pénzforgalmi Jelzőszámain. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 11-7* Indes: MMt ISSN 0133—2554

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom