Félegyházi Közlöny, 1977 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1977-01-07 / 1. szám
PETŐFI NÉPE rBLEOTHAn KIAD AB ~%> XXI. évf. 1. szám Ára: 90 fillér 1977. január 7. péntek Nem veszi el a hideg az építők kenyerét » A tél — több enyhe esztendő után — most újra megcsi- kordult. A hideg azonban nem veszi el az építők kenyerét. Erről bizonyosodtunk meg, amikor a napokban érdeklőd- tünk a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat központjában, s tegnap, amikor fotóriporterünk felkeresett néhány kecskeméti építkezést. A legtöbb munkájuk a szecnenyi- városi új lakótömbben van az építőknek. A múlt év végéig 480 lakással készültek el itt, ebben az évben pedig legalább ugyanennyit szeretnének befejezni. Ez megkívánja, hogy a befejező munkák mellett szerke. zet és panel szerelést is végezzenek. Az egyre növekvő lakónegyedben a lakásépítés mellett a kiszolgáló létesítmények kivitelezése is számos feladatot ró a vállalat dolgozóira. Épül a szolgáltatóház és még ebben a hónapban megkezdik a második szé- chenyivárosi óvoda és bölcsőde építőmesteri munkáit. Báján az idén kezdik meg a házgyári lakótelep építését, itt jelenleg a melléklétesítmények — utak, közművek — készülnek. A városi távfűtőmű épületét januárban adják át az építők a kazánszerelő szakembereknek. A kiskunhalasi 390 lakásos házgyári lakótelep építése jó ütemben folyik, itt már az utolsó ház alapozásán dolgoznak a EÁCSÉP munkásai. Kiskunfélegyházán megkezdődött a házgyári lakótelep építése, itt az első 30 lakásos épületrész alapozása készült el eddig. Zs. A. • Nem zavarja a hideg a széchenylvirosi építőket, akik a soronkövetkező ház földszintjét szerelik össze. • A Számítástechnikai és ügyvitelszervező Vállalat épületében a fűtést szereli Schroth András és Udvardl Tibor. • Kecskeméten, a városközpont 5-ös és 6-os épületének lakásaiban már a befejező munkák folynak. Képünkön Petz János és Fábián Antal mázolő az ablakokat festi. (Pásztor Zoltán felvételei.) TÖBB MINT FÉLMILLIÁRD FORINTÉRT Zöldség, gyümölcs Európába Ezekben a napokban, hetekben is folyamatosan csomagolják és szállítják megyénk kertészeti exportcikkeit. A kecskeméti MEZÖTERMÉK-telepről és a Hosszúhegy! Állami Gazdaságból Skandináviába kartonos, a jánoshalmi hűtőházból az NSZK-ba ládás almát, a Borotai tsz-ből szintén a nyugatnémeteknek las- kagomba-csomagot „adtak postára" legutóbb. Januárban sem szakad meg az összeköttetés, legfeljebb változik, méghozzá annyiban, hogy — az új államközi szerződések alapján — a Szovjetunióba és az NDK-ba is irányítunk néhány száz vagon almát. Mindebből kitűnik: az exportszezon nem ér véget a naptári évvel. Hogy az időeltolódás ellenére elkészíthettük, s az alábbiakban ismertethetjük Bács- Kiskun zöldség- és gyümölcskiviteli mérlegét, az a HUNGAROFRUCT Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat jóvoltából rendelkezésünkre álló adatoknak köszönhető. Kezdjük talán azzal, amire Gyenes István, a vállalat megyei kirendeltségének vezetője hívta fel elöljáróban ar figyelmet: a HUNGAROFRUCT egyfelől a MEZÖTERMÉK-kel, a Kiskunhalasi ÁFÉSZ-szel, három termelő- és szakszövetkezettel, a szövetkezet-közi áruértékesítő irodával és tíz állami gazdasággal huszonötféle exportcikkre kötött szerződést: másfelől öt szocialista és tíz kapitalista államba 37 fajta árut forgalmazott. Éves kiviteli tervük: 7130 vagon. Ennek előreláthatólag 92 százaléka valósul meg 590 millió forint értékben. Az okok — melyek miatt így sikerült az év — mindenki előtt ismertek. A koratavaszi fagyok, s az aszályos nyár alaposan megviselték a csonthéjasokat éppúgy, mint a primőröket. Némiképp ellensúlyozta ezt a veszteséget a kedvező alma-, pritaminpaprika- és paradicsomtermés, valamint az. a körülmény, hogy a szocialista partnerek elfogadtak tőlünk olyan zöldségféléket is — tök. kelkáposzta, sárgarépa. fokhagyma — amikből előzetesen nem rendeltek. A legnagyobb tételek ezúttal is a MEZÖTERMÉK-től keltek útra: ők 1976-ban több mint négyezer vagon zöldség és gyümölcs beszerzését, feldolgozását és továbbítását vállalták. Egyébként a HUNGAROFRUCT rendkívül sokat — évente 15—20 millió forintot — áldoz a keresettebb exportcikkek termelésének fejlesztésére. 1976-ban például másfél millióval támogatták a Kecske- mét-Szikrai Állami Gazdaság őszibarack-telepítését és faiskolájának bővítését, 2 millióval járultak hozzá a MEZÖTERMÉK- nél üzembe állított két félautomata gyümölcsválogató, -osztá- I lyozó gépsor vásárlásához. Finanszírozták ezen kívül a keceli repülőgépes meggypermetezést, Izsákon, Bugacon és a megye- székhely határában pedig a spárgatermesztést. 1977-ben hét—hét és fél ezer vagon áru exportját tervezik Bács-Kiskun megyéből. Akárcsak az elmúlt esztendőben, mindenek előtt a 10—12 százalékkal megnövelt szocialista exportkötelezettségüknek akarnak eleget tenni. K. F. Előnyös együttműködés a tőkés export növelésére Az MSZMP megyei bizottságának január 5-i határozata a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítá. Sára egyebek közt a következő feladatokat állítja Bács-Kiskun ipari üzemei elé: „A meglevő kapacitások jobb ki. használásával, a fejlesztéseik! orientálásával gyorsítani kell a termelési szerkezet módosítását, ami az export fokozásának ... a legfontosabb feltétele.” A Bajai Lak. berendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezet tevékenységét — a gazdasági munka javítására hozott korábbi párthatározatokkal összhangban — már az elmúlt évbekben is a fentiekkel megegyező célok határozták meg. Ennek volt köszönhető, hogy 1976-ban a bútoripari üzemegység már 19 millió forint értékű tőkés és mintegy 27 millió forint értékű szocialista export-árut állított elő, a 90 milliós termelési értéken belül. A tőkés exportra kerülő termékeket a Furmenix nevű svéd bútorgyártó és forgalmazó cégnek gyártja a bajai szövetkezet, kooperációs megállapodás alapján. A mindkét fél számára előnyös kapcsolat még 1971-ben — ilyen jelleggel az országban elsőként — született meg. A tőkés partner korszerű faipari gépeket küldött a szövetkezetnek, áru- törlesztéses alapon. Vagyis a bajai ipari szövetkezet viszonzásul engedményt adott a kiszállított termékek árából, ami mindaddig érvényben volt, amíg a gépek ára ki nem egyenlítődött. 1971 óta már két ilyen tartalmú megállapodást kötöttek, s ily módon a bajai bútorgyártó üzemet termelékeny gépekkel tudták felszerelni. A Furminex cég elégedettségét • A Furnimex cég küldte a képen látható nyugatnémet félautomata esztergagépet. Kezelője Szász József. bizonyítja, hogy 1977 első felében egy újabb, az előzőekhez hasonló kooperációs szerződés realizálódik. A svéd partner a minőségileg magasabb színvonalú bútorokat igényli, s ennek kielégítéséhez az esztendő első felében mintegy 4 millió forint értékben 14 gépet szállít a szövetkezet bajai telepének. Ez jól megfelel a lakberendező szövetkezet érdekeinek, mivel lehetőséget kap az exportált termékek mennyiségének növelésére és a termékszerkezet folyamatban levő további szelektív átalakítására is. 1971 óta 110 ezer különböző típusú ágyvázat szállított Svédországba a bajai szövetkezet. Jelenleg az ilyen jellegű évi kapacitása 30 ezer termék előállításához elegendő. A Bajai Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezetnek — amely B LÉVISZ márkanévvel hozza forgalomba a cikkeit — Nemesnádudvaron is van egy bútorgyártó telepe. Az üzem eddig hazai megrendelésre termelt. (Cipős szekrényeket csak itt gyártanak az országban.) A szövetkezet most a nemesnádudvari telepet is be akarja vonni a tőkés export előállításába. A cél • A svéd partnertől kapott nyugatnémet ragasztógépet forró vízzel fűtik fel 100—120 fokra. A ragasztási idő átlag öt perc. Képünkön ágy-alkatrészeket készített a szárítólapra Váncsodi Lajosné és Dora Istvánné. (Méhes! Éva felvételei.) • Kis Lajos svéd exportra kerülő ágyalkatrészeket lakkoz. érdekében az idén 12 millió forintos beruházást hajtanak végre, üzemcsarnokot és szociális létesítményeket építenek, gépeket szereznek be. A szükséges pénzt a tőkés export növelésére rendelkezésre álló központi hitelkeretből, pályázat útján akarják megszerezni. Az illetékes külkereskedelmi vállalattal együttműködve a tervidőszak végére ez a telep 40 millió forint értékű árut állít majd elő, elsősorban Bene- lux-államokbeli megrendelőknek. A kiszállítandó étkező és kerti garnitúrákból már 1977-ben is gyártanak Nemesnádudvaron. A tervek szerint 1980-ban a bajai teleppel együtt már 80 millió forint értékű tőkés exportárut állítanak elő a szövetkezet dolgozói. 1977-re 28 milliós tőkés és mintegy 30 millió forintos szocialista exportot irányzott elő a bajai szövetkezet, amely az 1976- os tervét — beleértve az építő és gépipari részlegét is — túlteljesítette. A Lakberendező, Építő és Vas Ipari Szövetkezet új törekvése, hogy a tőkés export növeléséhez kölcsönösen előnyös kooperáció alapján megnyerje a megye déli részén található, faipari termeléssel foglalkozó szövetkezeteket. A tárgyalásod most vannak folyamatban. A. T. 8. Ifjúsági parlamentek után A meghívások többségének eleget téve az elmúlt hónapokban jónéhány ifjúsági parlamenten vettünk részt, s a lapunkban megjelent tudósítások, riportok alapján is elmondhatjuk: értékesek, hasznosak voltak a fiatal dolgozók élet- és munkakörülményeivel foglalkozó tanácskozások. Eme kijelentés annak ellenére sem lehet elhamarkodott, hogy a Bács-Kiskun megyei gyárakban, üzemekben, vállalatoknál, közös gazdaságokban, intézményeknél megtartott ifjúsági parlamentek tapasztalatait a jövő héten tárgyalja részletesen a megyei tanács mellett működő ifjúsági bizottság. A több mint ezer munkahelyi, illetve megyei tanácskozásról készült jegyzőkönyv túlnyomó többsége ugyanis tükrözi, hogy a gazdasági vezetők — az Állami Ifjúsági Bizottság irányelvei alapján, s a két évvel ezelőtti tapasztalatok birtokában — jól szervezték meg a parlamenteket, s a pártszervezetek, szakszervezetek véleményét, javaslatait hasznosítva, megfelelően felkészültek a tanácskozásra. Az állami, gazdasági vezetők, igazgatók, szövetkezeti elnökök, tanácsi vezetők tartalmas beszámolókban ismertették az ifjúsági törvénnyel kapcsolatos intézkedési tervek végrehajtását. A munkahelyek vezetői részletesen értékelték a két évvel ezelőtti fórumokon elfogadott javaslatok megvalósítását. Arról is szóltak, hogyan foglalkoztak a pályakezdő fiatalokkal, milyen módszerekkel könnyítették meg beilleszkedésüket. Beszámoltak arról is, hogyan enyhítették a fiatalok lakásproblémáját, miként foglalkoztak a bejárókkal, a munkásszálláson lakókkal, a fiatal anyákkal, milyen kedvezményeket adtak a továbbtanulóknak. Az őszinte légkörben zajló parlamenteken nem takargatták a gondokat, problémákat sem. Több üzemben, gyárban, az idősebb szakmunkásoktól, művezetőktől nagyobb segítséget várnak a pályakezdők, s általában jobban szeretnék ismerni a termelés folyamatát, összefüggéseit, másutt a szakmai tanfolyamokat, előadásokat hiányolták. A tanácsoknál dolgozó fiatalok megyei parlamentjén az idősebbek és a fiatalok bére közötti aránytalanságot, a korhatár szerinti bérezést kifogásolták. A halasi kórház nővérei nagyobb erkölcsi megbecsülést kértek. Az Április 4. Gépipari Müvek kiskunfélegyházi vegyipari gépgyárának ifjúmunkásai közül évente viszonylag kevesen kapnak lakásépítési segélyt. Jónéhány parlamenten az elismerő szót hiányolták. A felszólalók nem estek túlzásokba, többnyire jogos kéréssel fordultak vezetőikhez, akik eleget téve a fontos követelménynek, nem hagyták megválaszolatlanul a kérdéseket. S ha nyomban nem is tudtak válaszolni, ezt legkésőbb 30 napon belül mindenütt megtették. Válaszaikban ismertették azokat a terveket, amelyek az ifjúsági törvény további megvalósítását célozzák, ígéretet tettek a fiatalok helyzetének további javítására, de elhangzottak a fiatalok részéről olyan igények is, amelyek megfelelő anyagi fedezet hiányában egyelőre nem teljesíthetők. Az viszont, hogy kívánságuk megvalósuljon, nemcsak vezetőiken, hanem nagyrészt rajtuk is múlik. Erről, vagyis a fiatalok kötelességeiről is nagyon sok szó esett a parlamenteken, ahol részletesen megismerték, hogy munkahelyükre milyen feladatok várnak az ötödik ötéves tervidőszakban. A megyei parlamenteken a fiatalok megválasztották a január—februárban sorra kerülő ágazati szintű tanácskozások küldötteit. T. L.
