Félegyházi Közlöny, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)

1976-12-17 / 49. szám

Szocialistabrigád-vezetők tanácskozása • A félegyházi Kossuth utcai papírbolt Május 1. szocialista brigádja a vállalat kiváló brigádja címet nyerte el. Vezetője: Sárkány Sándor- né kiváló dolgozó. A kilenctagú kollektíva most a Szakma kiváló brigádja cím elnyerését tűzte ki célul. Megyénk öt városából, hetven­két szocialista brigádot és hat- seáznyolcvannégy lelkes brigád­tagot képviselve hozták el mon­danivalóikat, javaslataikat és bí­rálataikat a Bács megyei Ipar­cikk Kereskedelmi Vállalat által Kiskunfélegyházára összehívott szocialista brigádvezetők. A Fegyveres Erők Klubjának eme­leti nagytermében Tabajdi Ist­vánná sízb-titkár köszöntötte a megjelenteket, köztük a felügye­leti szervek képviselőit. Gergely Miklós igazgató részle­tes és mindenre kiterjedő tájé­koztatást adott a legutóbbi, ez év februárjábaln megtartott brigád­vezetői tanácskozás óta történtek­ről és a következő idők felada­tairól. Ismertette az országos bel­kereskedelmi értekezleten elhang­zottakat éa megemlítette, hogy mintegy 3—4 hónappal előbbre hozták az országos, ezt követően pedig a szakmai értekezletet, hogy megfelelő időben elkészül­hessenek az 1977. évi vállalati tervek. Nem célunk, de nincs is lehető­ségünk egy speciális szakmai ta­nácskozás sajátos problémáival itt foglalkozni, inkább néhány olyan hasznos kezdeményezést muta­tunk be, amit bármely munkate­rületen lehet alkalmazni. Példa­mutató az a segítségnyújtás, hogy egyes egységek többletforgalmat vállalnak magú ki'a az objektív körülmények miatt tervüket nem hozó brigádoktól. Az is követen­dő. hogy a brigádok! 68 szocialis­ta szerződést kötöttek nagykeres­kedelmi vállalatok szocialista brigádjaival, továbbá iskolákkal, üzemekkel. Nagyon sok gondot és még munkaerőhiányt is megold az a törekvés, hogy egymás munkakö­A BIK Vállalat és a Videoton gyár között hosszú idő óta rend­szeres kooperációs kapcsolat áll fenn. A BIK Vállalat nagyon sok Videoton által készített készülé­ket ad el a városban és a város- környéki községekben. A vállalat felismerte, hogy nemcsak az új készülékek gyártása a fontos, hanem nagy súllyal bír a ga­ranciális javítás is, ezért Mis­kolcon, Debrecenben, Pécsett, Szegeden szervizhálózatot hozott létre. A szegedi szerviz kiren­¥¥ Az irányelvek fontos ré- sze a tsz-ek ipari tevé­kenységében foglalkoztatott dol­gozók bérének szabályozása. Ta­pasztalat, hogy az átlagbér nem magasabb, mint az összehasonlí­tási alapul szolgáló ipari vállala­toknál. Pl. az alkalmazottaknak e tevékenységi körben éves átla­guk 30—34 ezer forint. Ipari üze­meknél 32—36 ezer forint között van. Az üzemekben ezt a kere­setet 8 órás napi munkaidővel, a tsz-ek ipari tevékenységeiben na­pi 10 órás munkaidővel érik el a dolgozók. Meg kell jegyezni, hogy a közvéleményt eddig is a végzett munkával arányban nem álló, esetenként kiugró jöve­delmek foglalkoztatják. Fontos politikai feladat, hogy a párt­szervek is határozottan lépjenek fel minden, a szocialista elosztás elveit sértő megnyilvánulás ellen. Az építőipari tevékenység nagy értéket képvisel a tsz-eknél. In­dokoltságát a saját beruházások kivitelezésének szükségessége, és a közismerten szűk kapacitás tá­masztja alá. Jelentős építőberu- i házást valósítottak meg: Lenin Tsz-ben szárító, magtár, Vörös Csillag Tsz-ben irodaház, tehén­istálló, a Keleti Fény Tsz-ben szárító, magtár, üzemi konyha, Kiskunság Tsz-ben szarvasmarha­istálló építése, az Alkotmány Tsz-ben a szarvasmarha-istálló határidő előtti elkészítése alkal­mával. Tehát saját tevékenység­gel valósulnak meg és határidő­re, viszonylag olcsóbban a beru­házási létesítmények. Saját épít­kezésük mellett bérmunkát, szol­gáltatásokat is végeznek. Tsz-ta- goknál családi házak építését vég­zik, ugyanakkor intézményeknél is vállalnak munkát. A melléküzemági tevékenység nagyban segíti a szövetkezetek gazdálkodását, fejlődését. Jelen­tős szerepe van a pénzgazdálko­rét, beosztását megtanítják, elsa­játítják, így szabadság, betegség idején a csoport az osztály, a vállalat munkája nem akadozik. Nagy figyelmet) fordítanak a dolgozók erkölcsi, politikai neve­lésére, a kultúrpolitikai célkitű­zések megvalósítására. 138-an ta­nulnak különböző szintű állami, szakmai oktatáson, 236-an jelent­keztek politikai oktatásra. Az igazgatói tájékoztatás után se vége, se hossza nem volt a hozzászólásoknak. Volt abban minden, beszámoló, javaslat bí­rálat. vegyesen. Kiérezhető volt belőlük a máshol csak emlege­ségét városunkban is megnyitot­ták december 10-én a Kossuth utcán. Dr. Belényi István tanácselnök- helyettes köszönetét fejezte ki a Videoton gyár vezetőségének, a jelenlevő vevőezolgálalti osztály képviselőinek, hogy a városunk­ban az elsők között létesített ki- rendeltséget, amely a lakosságot szolgálja. Sok nagyvállalatnak követni kellene a Videoton pél­dáját. dás szempontjából, mivel egész évben folyamatos és egyenletes pénzbevételt biztosít. Csúcsmun­kák idején a melléküzemági dolgozók besegítenek az alapte­vékenységű munkák végzésébe. Elősegíti a tagság egész évi fog­lalkoztatását. Lenin Tsz-ben szo­ciális gondokat is megold. Beteg, idősebb asszonyokat, terhes anyá­kat tudnak foglalkoztatni a húzó­zár-, müflex-részlegekben. A rendszeres foglalkoztatáson túl­menően megfelelő nyereséget biztosít a tevékenység, hozzájá­rulva az alaptevékenység műsza­ki fejlesztéséhez, a szükséges for­rások előteremtéséhez. Olyan vélemény is v^n, hogy ahol gyorsan fejlődött a mellék­üzemág, ott visszaesett az alap- tevékenység fejlesztése. A tapasz­talat azt bizonyítja, hogy az alaptevékenység gyors ütemű nö­vekedése elsősorban azokban a tsz-ekben nőtt, ahol nagyobb vo­lumenű a melléküzemági tevé­kenység, példa erre a Lenin, Vö­rös Csillag, Petőfi, Alkotmány Tsz-ek, valamint az Aranyhomok Szakszövetkezet fejlődése. Beru­házásoknál az alaptevékenység és az alaptevékenységen kívüli te­vékenységnél nincs feszültség, mivel a tsz-ek vezetősége elsődle­gesen az alaptevékenység gépe­sítését, a gépek üzemeltetéséhez szükséges berendezések vásárlá­sát szorgalmazza, figyelembe vé­ve természetesen az Alaptevé­kenységen kívüli tevékenységek­nél szükséges egészségügyi és balesetvédelmi feltételek biztosí­tását is. Egyre több tsz-ben léte­sítettek szociális létesítményeket, fürdőt, mosdqt, öltözőt, üzemi konyhát. A tevékenységi kör kon­szolidálódása, a szövetkezetek gazdasági helyzetének javítása megteremtette ennek kedvező feltételeit is. Még mindig ta­pasztalható a közvéleményben olyan szemlélet, hogy a mellékte­tett üzemi, munkahelyi demok­rácia. A válaszadás után kiváló dol­gozó kitüntetések átadására ke­rült sor. Kecskemétről: Petőczi Béláné, Molnár Imréné, Szőke József, Kiskunfélegyházáról: Se­rege Gábomé. Oravecz József, Sárkány Sándorné, Bajáról: Kiss Dezsőné. Makk Istvánná, Kiskun­halasról: Ercsi Pál, Kalocsáról pedig Havasi Ferencné részesült kiváló dolgozó kitüntetésben. Szalontar Andrásnak (Baja), a KISZ-bizottság oklevele mellé 1000 forint pénzjutalmat adott a BIK Vállalat. T. M. Az Asszonyklub jövő évi tervei A városi nőbizottság Asszony­klubjának idei utolsó foglalko­zásán Fekete Ferencné. á klub titkára előterjesztette az 1977. évi munkaprogramot. A terv sokol­dalú, jól összeállított, a vezető­ség számíthat a tagok részvéte­lére. Orvosi előadás, irodalmi műsor, jogi tanácsadás szerepel a tervekben. Tavasszal Sopront és környékét tekintik meg, nyá­ron pedig Pécs, Siklósi, és Har- kányfürdő gyógyító vizeit pró­bálhatja ki a tagság. vékenység nem kell, a tsz-ekben, a mezőgazdasággal és élelmiszer­előállítással foglalkozzanak. Az ipari tevékenység zavarja és el­vonja a figyelmet az alapvető termelési feladatoktól. E szemlélet hibás voltát nem kell bizonygat­ni. Ezek az emberek nem akar­ják tudomásul venni, hogy a tsz- ek ipari melléküzemei tényleges társadalmi igények alapján jöt­tek létre, s nyereségük fejleszté­séhez nemegyszer feleslegessé té­ve a preferált hiteleket, állami segélyeket. Az V. ötéves tervben csak szintentartását tervezik a melléktevékenység ipari részle­geinél. összefoglalva megállapítható, hogy a tsz-ek eredményesen haj­tották végre a Politikai Bizottság 1971-ben kiadott irányelveit. So­ha nem tapasztalt gyors ütemű fejlődés ment végbe minden té­ren a tsz-ekben a IV. ötéves terv folyamán. A gyors ütemű fejlőT dés nem véletlen jelenség. A ked­vezőtlen adottság, ami a mi te­rületünknek 50 százalékát jellem­zi. a gazdasági vezetőktől szük­ségszerűen követelte a mellék­üzemági tevékenység korszerűsí­tését. A szövetkezetek vezetői he­lyesen éltek az adott lehetőségek­kel és nyereségesen is működ­tették a melléküzemeket. Az élet bizonyította, hogy az alaptevé­kenység fejlesztése érdekében vé­gezték és végzik e tevékenységet, nem pedig a tisztességtelen ha­szonszerzés érdekében. Az a meg­állapításunk, hogy a melléküze­mek jogszabály szerint működ­nek, helyes és szükséges volt a vele való foglalkozás a gazdasá­goknak. Ebben az arányban kell fejleszteni, ahogy most van. Az élelmiszer-feldolgozást, szállítást, építőipari szolgáltatást fejleszteni kell. Szakmunkásképzésre még nagyobb gondot kell fordítani, fejezte be a beszélgetést Ormándi elvtárs. Érdekes és hasznos előadások A TIT 1976/77-ben összesen 13 előadást tart a városhoz tartozó községekben a helyi pedagógusok bevonásával. November 25-én Gátér községben nagy érdeklő­dés mellett tartotta meg Szántó Tibor agronómus A fólia alatti zöldségtermesztés növényvédelme a háztáji gazdaságokban és kis­kertekben című előadását. Ezt követően a témával kapcsolatos filmet vetítettek. A község lakói hamarosan az Ismerkedés Bács- Kiskun megyével, és az Életmód változásai napjainkban című elő­adásokon vehetnek részt. Kunszálláson is megkezdődött az előadássorozat. A helytörténet régebbi adatai címmel dr. Gyön­gyösi Mátyás nyugdíjas orvos, Parasztságunk múltja és jelene címmel pedig Szántó Andor tar­tott érdekes előadást. Az eddigi tapasztalatok szerint az előadásokat a nagy számú hall­gatóság élénk figyelemmel kiséri, Az élénk érdeklődés titka, hogy a TIT szervezésében közreműkö­dő előadók aktuális problémákat dolgoznak fel, közérthetően adják elő, a hallgatóság teljes figyelmé­nek lekötésével. S. L. Fél egyházáért Városunk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából 1974-befi a városi tanács „Félegyházáért” plaketet alapított az arra érde­mes, a társadalom különböző te­rületein kimagasló tevékenységet folytató személyek részére. Az idén a 608. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézet tornacsarnoká­ban került sor az ötezer forint­tal járó plakettek és oklevelek ünnepélyes átadására. A kitüntetettek között volt Hi­deg János, a Vörös Csillag Mg. Tsz társadalmi elnökhelyettese, 74 éves téesz-nyugdíjas is. Hideg János a felszabadulás után kapcsolódott be a föld­munkások mozgalmába és egyik alapítója volt a FÉKOSZ kis­kunfélegyházi szervezetének. Részt vett a földosztásban, majd az új gazdáknak segített a ter­melés megindításában. Munkája elismeréseként ke­rült a városi tanácshoz, ahol a mezőgazdasági osztályon tsz­szervező és osztályvezető-helyet­tesként közel 10 évig dolgozott. Hideg Jánosnak a tsz-mozga- lomban végzett munkája mellett jutott ideje a város szélesebb tár­sadalmi, politikai életében való aktív részvételre is, sőt mint munkásőr, kész volt azok fegy­veres megvédelmezésére. Munká­jáért több magas állami kitün­tetésben részesült. Tevékenysége érdemessé tette a Fél egy háziért plakett elnyerésére is. T. M. A költségvetési üzemnek a vá­ros különböző pontjain volt te­lephelye, raktára és 'így elég nehéz volt az anyagtárolás, anyag­kivitelezés. Ezen az áldatlan álla­poton változtattak, mivel az új telephelyen egy helyre került a raktár, az anyagtárolás. A mun­kákat közvetlenül irányító veze­tők is ezen a telephelyen vannak. A költségvetési üzem kis gazda­sági egység, de mégis jelentős a tevékenysége a város fejlesztése, szépítése terén. Ez megmutatko­zik 1976-ban is. A 266 dolgozót foglalkoztató üzem éves terve 23 millió forint, amit az év vé­gére teljesítenek. A jelentősebb munkákból em­lítünk néhányat, amit elvégeztek ebben az évben. A Móravárosi óvoda felépítése, mely határidőre átadásra került és működik. Jelentős munka volt a több mint 2,5 km útszakasz építése a Desewffy, Radnóti, Bajza utcák­ban. Ezzel nagyjából rendeződött a Petőfi városrész közlekedési helyzete. Elkészült az Alkotmány utcában a csapadékvíz-elvezető Bár már elmúlt a „nők éve”, minden vállalatnál, intézménynél továbbra is napirenden maradt a nők, dolgozó anyák helyzetének vizsgálata, javítása. Különösen aktuális ez a kérdés a MÁV kis­kunfélegyházi állomásfőnökségén, ahol a nők felelősségteljes, — nem egy esetben veszélyes — beosztásban dolgoznak. Kormányos Imre párttitkár és Tóth János szb-titkár társaságá­ban vitattuk meg, hogy miként alakult a nők helyzete a helyi ál­lomásfőnökségen. — Már az 1970-es határozat ' előtt is állandóan napirendi téma volt a nők helyzete a MÁV-nál. Megbecsüljük munkájukat, mert a korábbiakban férfimunkának számító utazó, naplózó, vonatfel­vevő — sőt vonatvezető — beosz­tások csaknem 90 százalékát nők látják el. Vezetői beosztásban is egyre több nő dolgozik. Sándor Ilona vonatvezető például igen nehéz munkája mellett a SZOT, valamint a Vasutas Szakszerve­zet központi vezetőségének a tag­ja. Az állomás különféle irányí­tó munkaköreinek 40 százalékát nők látják el, nagy hozzáértés­sel, becsülettel — mondja Kor­mányos Imre. — .Megoldott-e a nők szempont­jából különösen fontos szociális ellátottság a MÁV állomásfőnök­ségen? — Egyelőre még vannak prob­lémáink, de remélhetőleg 1977 végére sok minden megoldódik. Elkészül a szociális létesítménye­ket is magába foglaló új épület­szárny, melyben már lesz korsze­rű fürdő, ebédlő, orvosi rendelő is. — A családosok megsegítése te­rén milyen eredményeket értek el? — A városi tanáccsal kötött megállapodás értelmében 7 gyer­mek bölcsődei és óvodai elhelye­zését biztosítottuk. Az V. ötéves tervben pedig a munkáslakás­Búcsú Félegyházától... 1975 februárjában 7—8 olyan játékos vonult be. akik múltjuk után szóba jöhettek az I. csapat összeállításánál, de legalábbis helyet igényeltek a Kun Béla SE 18-as keretében. Sajnos, ob­jektiv és szemléletbeli problémák miatt csaik két játékos adta szivét és tudását, s ez a két fiú Dobra László, a Halasi MEDOSZ-ból és Varga Ist­ván. a Ceglédi vSE csapatából volt. Egyikük játéka sem volt probléma- mentes. hiszen kisebb, nagyobb sérü­lés őket sem kerülte el. de hogy a két év alatt igazi félegyháziakká váltak az tagadhatatlan. Mindkét játékos szé­pen búcsúzott. Dobra az utolsó bajno­ki meccsen úgyszólván a mezőny leg­jobbja volt Rókáival egyetemben és komoly részese volt a Kalocsa elleni 4:0-ás győzelemnek. Varga sérülés miatt egy időben visszaesett de Villá­nyi Csaba ismét bizalmat szavazott neki és Bácsalmáson, valamint az utolsó MNK-mérkőzésen a BVSC el­len a Szőnyi úton szép fejesgóllal fe­jezte be félegyházi színekben műkö­dését. A Honvéd Baráti Köre nem fe- lelkezett meg a két csupasziv játékos­ról. A Kalocsa elleni találkozó után vacsorát adott tiszteletükre a csapat­nak és Kurucz István, a baráti kör el­nöke értékes könyvajándékkal és Kis­kunfélegyháza nevét tartalmazó kerá­miatállal lepte meg a két megható­dott fiút. A baráti, kör elnöke néhány szavas köszöntőiében méltatta Dobra és Varga teljesítményét és további si­keres szereplést kívánt nekik. A megyei labdarúgó-szövetség a 80. percben lefújt Kun Béla SE—Kalocsa mérkőzés 2 pontját a félegyházi együt­tes javára írta a pályán elért 4:0-ás eredménnyel, így a csapat 89.5 száza­lékos teljesítménnyel 34 pontot szer­zett 75:15-as gólaránnyal, 4 ponttal megelőzve Laiosmizsét és 8 ponttal a Mezőfi SE-t. Még néhány szót a szurkolókról a Kun Béla SE—Kalocsa ifi meccsen a csatorna, és az aszfaltozott úttest, ezzel a város közlekedési helyze­tében jelentős javulás történt. A költségvetési üzem közreműkö­désével készült el a tanácsháza tömbfűtése, mely lehetővé teszi, hogy a Kiskunság épülettömbje és a földszinten levő üzlethelyisé­gek is központi fűtésben része­süljenek. Ezeken kívül jelentős feladatuk a lakásgazdálkodás. Itt kell jö­vőben a munkájukon javítani, és gyorsítani a lakásfelújításokat. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán december 18-án. szombaton délután és va­sárnap egész nap dr. Szmilkó Ferenc tart ügyeletet. Lakása: Lőwy Sándor u. 6. A városhoz tartozó négy köz­ségben az ügyeletet dr. Szántó Tibor látja el. Lakása: Pálmo- nostora, telefon: 18. építési akción belül 35 lakással segítjük dolgozóink problémáinak megoldását. Külön foglalkozunk a GYES-ről visszatérő dolgozó nők helyzetével. A MÁV főnökség el­következő terveiben szerepel, hogy szükséges lenne egy éjjel­nappali kombinált bölcsőde-óvo­da az állomás területén, mert például az utazó, fordulós szol­gálatú kisgyermekes nődolgozó­ink sok esetben nem tudják ki­re hagyni gyermeküket. Ennek létrehozásához a városi tanács messzemenő segítsége is kellene. — Hogyan segítik a tovuobta- nuló dolgozó nőket? — A MÁV-nál nélkülözhetetlen a továbbtanulás, hiszen évente minden dolgozónak szakmai vizs­gát is kell tennie. Segítjük, támo­gatjuk azokat, akik a különféle állami oktatási intézményekben tanulnak. Nődolgozóink jó felké­szültségét bizonyítja az, hogy a szakmai versenyeken szép ered­ményeket értek el. A hat jelent­kező nő közül ketten a Szakma ifjú mestere címet, egy pedig Kiváló ifjúmunkás címet ért el. — Nem közvetlenül nőpolitikái kérdés, de szorosan kapcsolódik ehhez a következő probléma, a bejáró dolgozó nők és családtag­jaik közlekedése. A városi tanács közlekedési állandó bizottsága súlyánál fogva jobban odafigyel­hetne a készülő menetrend ter­vezésekor, hogy az kielégíti-e a nemcsak vasutas bejáró dolgo­zók igényeit. Ugyanis azt tapasz­taltuk, hogy a menetrendváltozás után tömegével érkeznek a pa­naszok, kifogások, különösen a nők, családos anyák részéről. Beszélgetésünk végén megálla­pítottuk, hogy a kiskunfélegyházi MÁV állomásfőnökségen „sínen van” a nőpolitikái határozat vég­rehajtása. Az állomásfőnökség, a párt- és szakszervezet vezetősége állandóan napirenden tartja, vizsgálja, hogy tud segíteni, ja­vítani a dolgozó nők helyzetén. W. Gy. kecskeméti Kara gyengén bíráskodott, de ugyanúgy tévedett a hazai, mint a • vendégcsapat terhére. Ha a mieink terhére tévedett, mintegy 50—60 szur­koló a szitkok áradatát zúdította a játékvezető felé. Az ilyen magatartás­sal csak árthatnak a csapatnak, nem szabad a .játékvezetőről feltétlen rossz indulatot feltételezni. Kérdezzük: azok, akik nyomdafestéket nem bíró han­got használtak, ők napi munkájuk­ban nem tévednek? Karácsonyi, a nagy meccs bírója pl.: kijelentette, ha vele szemben olyan hangot használ a közönség egy része, mint kollégájá­val. lefújja a találkozót. Hogy ez mi­lyen következményekkel járna azt hi­szem nem kell ecsetelni. Ökölvívás. Az ökölvívó Cs. B. őszi fordulójában Pécsett I2:10-re győzött a Kun Béla SE. s ezzel a 3. helyet sze. rezte meg. A Honvéd Borbély Miklós, Szalai Gábor. Hideg László és Antal Ferenc győzelmével biztosította a 3. helyet. Vargának és Szőrösnek nem jutott ellenfél, a Steinmetz SE-nek nem volt lég- és harmatsúlyu ver­senyzője. Iskolai hírek: A petőfiszállási általá­nos iskola úttörőcsapata jubileumi kupát rendezett kézilabda- és labda­rúgó-sportágban. A tornán részt vett a vendéglátó iskolán kívül a Bajcsy és Nagyszőlő úti iskola női kézilabda és fiú labdarúgócsapata. Kézilabdá­ban: 1. rJagyszőlő úti iskola. 2. Pető- fiszállás, 3. Bajcsy iskola. Labdarú­gás: 1. Petőfiszállás, 2. Bajcsy, 3. Nagyszülő úti iskola. Sportműsor. December 19-én 8 órai kezdettel rendezi az asztalitenisz-szö­vetség a férfi felnőtt tízek bajnoksá­gát. Színhely a Honvéd pálya új tor­naterme. P. J­FELEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Vároal Bizottságának lapja A' Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1- Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivata» terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 21S-M/1M pénzforgalmi jelzőszáméi«. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-72» Index: 2S9M Új szolgáltatás nyílt városunkban A tsz-ek kisegítő és melléküzemági tevékenységéről r • • Új telephelyen a Költségvetési Üzem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom