Félegyházi Közlöny, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)

1976-11-26 / 46. szám

•• •t FELE« KÖZLÖNY Kommunista szombat az Április 4. Művek kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárában A kommunista szombatok je­lentőségét nem kell bővebben méltatni, mindenki tudja, érzi annak jelentőségét. Különösen akkor, ha nem a tervteljesítés, hanem magasztosabb célok érde­kében szervezik. Füredi Imrével, a KVG párt- bizottságának titkárával beszél­gettünk a legutóbbi önkéntes műszakról. — Amikor az üzem vezetősé­ge döntött a kommunista szom­bat szervezéséről, céljairól és Ismertette azokat a dolgozókkal, szinte egyöntetű volt a lelkese­dés — mondta Füredi Imre. Az 1250 dolgozóból 850-en jelentkez­tek az önkéntes műszakra. Meg­értették, s őket is lelkesítette az a tudat, hogy nem csupán a terv Bővül a vízhálózat Gátéron Közel 1 kilométer hosszú víz­vezetékkel bővül Gátéron a víz­hálózat. A községi tanács 400 ezer forintos beruházási költség­gel a Szabadság, Petőfi és Dó­zsa György utcában a követke­ző hónapokban növeli a vezeté­ket. Az Észak-Bács-Kiskun me­gyei Vízmű Vállalat ígéri, hogy hamarosan elkezdi a munkálato­kat. A bővülő vízhálózat lehetővé teszi, hogy a belterület 95 szá­zaléka el lesz látva ivóvízzel, s máris sokan megkezdték a fürdő­szobák építését. Egyre többen tervezik, hogy a locsolási lehetőséget felhasználva bővítik a zöldségtermesztésre al­kalmas területet. A jó minőségű gátéri földek erre igen alkalma­sak és van hely bőven a 300— 800 négyszögöles portákon. A zöldségtermesztésnek Gátéron ha­gyományai vannak és jó lenne, ha ezt felhasználva jövőre egyre több árut szállítanának a fél­egyházi piacra. Sipos Lajos teljesítése, hanem más nemesebb érdekek is vezették a szervezőket. — Melyek azok a nemesebb érdekek, amelyek így lázba hoz­ták a dolgozókat. — Célunk a dolgozók többirá­nyú szociális megsegítése volt. A műszak bérének felhasználásával — mintegy 120—130 ezer forint­tal — igen sokat szánhatunk megsegítésükre, — Többirányú szociális megse­gítést említett? Melyek azok? — A jelentkező bér mintegy 30 százalékát közvetlenül azok a gyermekintézmények — bölcső­dék, óvodák — kapják, ahol dol­gozóink gyermekeit gondozzák. A tömegsport, a dolgozók sportolá­si lehetőségeinek fejlesztése érde­kében az üzem területén sport­A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 59. évfordulóján nyi­tották meg a kiskunfélegyházi városi pártbizottság első emele­tén a munkásőrség megalakulá­sának 20. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítást. A bemutatón a szemlélő tájékozódhat a testü­let munkájáról, tevékenységéről, életéről. A tablókon tematikusán rende­zett fényképek dokumentálják az elmúlt időszak fontosabb esemé­nyeit, a harcgyakorlatok hangu­latát, az 1970-es árvíz pillanatait, és különböző akciókat, melyeket egységünk becsülettel és sikere­sen végrehajtott. A húsz év alatt egységünk há­romszor szerezte meg a megyei első helyet a szocialista verseny­mozgalomban, s így örökös bir­tokosa lett az ezzel járó serleg­nek. Az alapító tagok egyenruhája és a napjainkban rendszeresített gyakorló- és könnyített egyenru­ha is helyet kapott a kiállításon. pályát kívánunk létesíteni. Erre használjuk fel a bér 25 százalé­kát. Dolgozóinknak régi kívánsá­ga teljesül azzal, hogy a város­ban barkácsműhelyt hozunk lét­re, ahol térítés nélkül elvégezhe­tik kisebb-nagyobb javítanivalói­kat, munkáikat. Erre szintén 25 százalékot kívánunk felhasználni. A fennmaradó 20 százalékot a KISZ-szervezet támogatására ajánlották fel a kommunista-mű­szak dolgozói. A felsoroltak valóban nagy je­lentőségűek, a dolgozókat érintő célok. A jövőben is hasonló kom­munista műszakokat szerveznek majd dolgozóik helyzetének ja­vítására. W. Gy. Az évforduló alkalmából hang­szalagon rögzítettük az alapító tagok nyilatkozatát a megalaku­lás körülményeiről, az akkori politikai, társadalmi és gazdasá­gi légkörről, mely szükségessé tette a Munkásőrség jelenlétét, létrejöttét, s igényli a további működést. E dokumentumot igen fontos értékként megőrizzük, ese­tenként az előképzősöknek sze­melvényeket visszajátszunk, hogy emlékezzünk. A tárlaton helyet kaptak az alakulás éveiből származó „Mun­kásőr” újságok melyeket Bajzák István munkásőr — egyik alapí­tó tagunk — őrzött meg az utó­kor számára. A kiállítást már eddig is sokan megtekintették, érdeklődéssel vé­gigszemlélték. A tárlat ízléses el­rendezéséért dicséret illeti a vá­rosi parancsnok helyettesét, ' a kivitelezésért C. Nagy Sándor elvtársat, az anyagok Összegyűj­téséért a testület szervezési cso­portját. T. E. Ismeretterjesztés - közmegelégedésre Zvara Pál, a Petőfi Sándor könyvtár igazgatójával, a TIT városi titkárával beszélgettünk a szervezet munkájáról, ismeretter­jesztő tevékenységéről. — Három generációt fog össze előadásaival a TIT. Minden tár­sadalmi rétegnek megfelelő elő­adásokat szervezünk — mondta Zvara Pál. — Az általános is- Kolások „Kis matematikusok ba­ráti köré”-n keresztül az ipari és mezőgazdasági munkások „akadémiája”, valamint a nyug­díjasok részére szervezett előadá­sok mutatják azt, hogy törekvé­sünk az ismeretterjesztés kiszé­lesítése, általánossá tétele. — Milyen az érdeklődés a ren­dezvények iránt? — A vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek 20 szerző­dést kötöttek a TIT-tel különfé­le sorozatokra, előadásokra. A lekötött előadások zöme mun­kásakadémia, vezetők akadémiája vagy szakmai továbbképzésnek megfelelő előadássorozat. Ezen kívül a városi tanács művelődés- ügyi osztálya is szervez bemuta­tókat, előadásokat. A TIT városi szervezetének legmagasabb szintű ismeretter­jesztő tevékenysége a „Földrajzi szabadegyetem”. Hatvan bérletet adtunk ki, de az igényeket a nagy érdeklődés miatt így sem tudtuk kielégíteni. Több mint va­lószínű, hogy megismételjük az egész sorozatot. — A városhoz tartozó négy községben folyik-e ismeretter­jesztés? — Igen, különösen Kunszállá­son és Gátéron nagy az érdek­lődés. Pálmonostorán és Petőfi- szálláson szervezési okokból prob­lematikusabb a helyzet. A jövő­ben célul tűztük ki e két köz­ség aktívabb bevonását az isme­retterjesztésbe. Mi a véleményük a hallgatók­nak az előadásokról, rendezvé­nyekről ? — Elmondhatom, hogy köz- megelégedésre igen jól véleked­nek úgy az előadókról, mint az előadásokról. Ezt az előadások látogatottsága is mutatja. — Milyen terveik vannak az 1077—78-as évre? — Tervünk az, hogy még job­ban kiszélesítsük az ismeretter­jesztést. Üjabb — a korábbi ve­gyes tematikájú előadássorozatok helyett. — ..komplex . sorozatokat szeretnénk indítani „Természet, technika, társadalom;. A szocia­lista életmód kérdései; Tudo­mány, élet, társadalom” címmel. W. Gy. w$mm Kiállítás a 20 éves évfordulóra Félegyházáért I Városunk felszabadulásának 30. évfordulójára, 1974-ben a váro­si tanács „Félegyházáért” em­lékplakettet alapított az arra ér­demes, kimagasló tevékenységet folytató szervezetek, személyek részére. Az idén, november 7. tisztele­tére harmadszor került átadásra az emlékplakett, a velejáró dí­szes oklevél és 5 ezer forint pénz­jutalom. A kitüntetettek között ott veit az Április 4. Gépipari Mű­vek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárában dolgozó Április 22. szocialista lakatos brigád is. A brigád nevében Bujdosó Imre brigádvezető vette át a kitünte­tést. Az 1973-ban alakult brigád neve a gyáron belül, a városban, de még az országhatáron túl is ismert. Tagjai: Berente Pál, Fe­kete Dezső, Koncz László, Péter Szabó Mihály, Ottó József, Po- zsár István, Tarjányi János, Tar­jányi Sándor, Tiricz Mihály és Vakulya Antal. Átlagos tervteljesítésük 103 szá­zalék. A rájuk bízott export- megrendeléseket határidőre, a távvezeték-oszlopokat is program szerint, ütemesen legyártották. A vállalaton belül végzett társadal­mi munkájuk évi átlagban 100— 120 óra. Közéleti tevékenységük, társadalmi munkájuk a városban is példamutató. Többek között a tanyai kollégiumnak 60 kötet könyvet ajándékoztak, a Petőfi- városi óvoda építésénél 70, az MHSZ lőtér építésénél 300 óra társadalmi munkát végeztek, két • Dr. Dobos Ferenctől, a városi tanács elnökétől átveszi a kitün­tetést Bujdosó Imre, a brigád vezetője. brigádtagjuknak a kislakásépítés­ben 70—70 órát segítettek. Az Április 22. szocialista bri­gád teljes számban részt vesz a politikai oktatásban, rendszere­sen ott vannak a kommunista szombatokon, és az önkéntes vér­adáson is. Havonta egyszer közöí mozilátogatáson, évente három­szor egész napos közös vacsorá­val egybekötött kirándulást ren­deznek. Egy megyei párt vb- tagjuk, egy MHSZ-klubtitkáruh és két munkásőrük van. Jelen­leg a brigád a bronz fokozat vá­rományosa. T. M. • Megbeszélést tart a brigád. (Némedi Imre felvételei.) Milliók lesznek a hulladékból Ha megállunk a Közép-Ma­gyarországi MÉH Vállalat kis­kunfélegyházi telepének kapuja előtt, az az érzésünk, hogy egy hatalmas MÉH-kaptárhoz kerül­tünk: szünet nélkül áramlik be az egyébként veszendőbe, elége­tésre, megsemmisítésre szánt kü­lönféle hulladék. Ennek a hasznos hulladéknak megmentése, összegyűjtése első­rendű népgazdasági feladat, és Radics Lajos telepvezető tájékoz­tatója nyomán szinte hihetetlen­nek tűnő mennyiségre rúg. Ki hitte volna, hogy a 18 év előtti 20 vagon évi vasgyűjtési terv ebben az évben 400 vagon­ra emelkedik? Ezt is túl fogják teljesíteni 5 százalékkal, 20 va­gonnal, annyival, mint 1958-ban az eredeti terv volt. Papírból 45 vagon a terv, amit úgy látszik. 48 vagonra fognak teljesíteni. Érdekes, hogy még külföldre is kerül belőle. Színesfém-tervük 10 vagon, ed­dig már 21 vagonnál tartanak. A rongyterv 200 mázsa, s eddig 250 mázsát begyűjtötték belőle. Nyersbőrből másfél, toliból egymillió a tervük. Az összes lorint-terv 10 millió, az előrelát­ható teljesítés félmillióval több lesz. Kik hordják össze ezt a ren­geteg hulladékot? Erre is vála­szol a telepvezető. Központjuk és az úttörőszövetség évekre viszo­nyuló jó kapcsolatot teremtett egymással. A „méhecskék” szere­pét az úttörők és diákok töltik be, a lakosság megértő támoga­tásával. Az élenjáró gyűjtők in­gyenes táborozásban, külföldi utazásban, pénzjutalomban ré­szesülnek. Az élenjárók között említhet­jük a Móra Gimnázium, a Petőfi és Bajcsy Általános Iskola diák­jait is. A móriegáti központi ál­talános iskola tanulói a kis lét­szám ellenére is nagy eredmé­nyeket értek el: 2 vagon vasat gyűjtöttek össze. Kunszállásra éppen most indult a kocsi, az összegyűjtött 1 vagon vasért. Le­hetne folytatni a felsorolást a város és az idetartozó 12 köz­ség iskoláival. Még egy érdekesség: az össze­gyűjtött rongyból kerül ki az üzemeknél nélkülözhetetlen gép­rongy, az ócskavasból barkácso­lók, nyugdíjasok, kisiparosok vá­logatják ki az úgynevezett ha­szonvasat, a fűtőolaj tárolásához pedig edényeket, hordókat talál a lakosság. T. M. Képünkön: a MÉH-telepen is gépesítenek, markoló rakja gép­kocsira és vagonba a hulladék­vasat. A Vasas is az NB II-ben A József Attila iskola torna­termében került sor a kosárlab­da NB III női rangadójára. Más­fél perc alatt már 8:0-ra veze­tett a Vasas, azonban a lelkesen küzdő aprótermetű mezőberényi lányok annak ellenére, hogy fél­időben már a Vasas vezetett, a maguk javára döntötték el a mérkőzés sorsát. Eredmény 56:48, Mezőberény javára. A Vasas ez­zel második lett és feljutott az NB II-be. A Lenin Tsz csapata fölénye­sen nyerte a bajnokságot. Utol­só mérkőzésén 101—71 arányban győzte le Mezőberény együttesét. Mészáros 45 kosarat dobott. Má­sodik a Kecskeméti MFSC, har­madik Nagykőrös. Ez a 3 csapat jutott fel az NB II-be, Békés osz- tályozót játszik. Ökölvívás. A félegyházi ököl­vívók 13—9 arányú vereséget szenvedtek Kaposvárott a Dó­zsától. A félegyházi győztesek: Szőrös, Borbély, Batik, Flórián. Szkala döntetlent ért el Rajczi ellen. Hideg ragyogóan öklözött, azonban lepontozták Lévai ellen, s így pontozásos vereséget szen­vedett. Birkózás. Szegeden területi ser­dülő birkózó versenyen 42 kg-ban első Pintér Mátyás, 45 kg-ban el­ső Dorogi István, 53 kg-ban első Karsai László, 67 kg-ban első Se­res Zoltán, 73 kg-ban második Bárány Sándor. Mind az öt fiú bekerült az országos döntőbe. Biztos győzelem. Megyeszerte nagy érdeklődés kísérte a listavezető félegyházi és a 3. helyen álló kecskeméti Hon­véd félegyházi összecsapását. Ez azonban nézőszámban nem mu­tatkozott meg, hiszen mindössze kb. 500-an voltak a Kun Béla SE pálya nézőterén. Ha a Me- zőfi SE győzött volna, 2 pontra közelíti meg Félegyházát, viszont fordított esetben a megyeszékhely együttese 6 ponttal leszakad. A mérkőzés nagyon hasonlított a Kunszentmiklós ellenihez, hiszen akkor is, most is, a félegyházipk nagy fölényben játszottak, a kü­lönbség az volt, hogy amígakun- szentmiklósi csapat szorosan zárt és sportszerűen védekezett, addig a Mezőfi SE néhány játékosa, főleg Sahin, ritkán látott hátra­csúsztatott fejes gólja után el­vesztette fejét és szándékosan durvaságokat „mutatott” be. Az „áldozat” főleg a volt Mezőfi- játékos, Patyi volt. A játékve­zető sem állt feladata magasla­tán. A szegedi Gerendeli az I. félidőben nem adott meg egy vi­tathatatlan tizenegyest a Kun Bé­la javára és amellett, ha nem is volt rossz szándékú, de erélyte­lennek bizonyult. Végül ő is megelégelte, a 77. percben és a 80. percben két kecskeméti játé­kost kiállított. A Mezőfi terve az volt, hogy szorosan védekezik és ritka ellentámadásokkal igyek­szik bevenni Újhelyi hálóját. Ti­zenhét percig jól is védekeztek, akkor azonban Varga beadását Farkas hálóba lőtte. Ezután kitá­madott a Mezőfi SE és a 30. percben sikerült egyenlítenie. Szünet után tovább folytatódott a félegyházi nyomás, s ez főleg a két középpályásnak, Sahinnak és Dongónak volt köszönhető. A 60. percben Sahin fejesgólja után eldurvult a játék és a két kiál­lítás után a 85. percben Kisz- nyér beadását Csurka közelről egyből lőtte a hálóba, s ezzel a Kun Béla SE 3—1 arányban győ­zött és megtartotta vezető he­lyét 30 ponttal és 68—18-as gól­aránnyal a tabellán. Papíron most már csak a lajosmizsei csa­pat szoríthatja meg a piros-fehér gárdát. Vasárnap Bácsalmásra lá­togat az együttes és lelkes, fegyel­mezett játékkal győznie kell. Sportműsor: Szombaton, 28-án ökölvívó nemzetközi mérkőzés a Kun Béla SE—Kikindai Box klub között a 608-as szakmun­kásképző intézet tornatermében. Kezdési időpont 17 óra. Bácsalmás—Kun Béla SE 13 órakor. Pálfi József Ülést tartott a Hazafias Népfront városi elnöksége A városi tanács korszerűsített, gyönyörű faburkolattal ellátott vb-termében tartotta legutóbbi ülését a Hazafias Népfront vá­rosi elnöksége. Dr. Cseh László elnöki megnyitója után két na­pirendi pont tárgyalására került sor. Az első: Feladataink a Ha­zafias Népfront VI. kongresszu­sa határozatainak megvalósításá­ban. Előadója: Dobos Gézáné vá­rosi titkár. A második napirendi pontban Dr. Klazsik Györgyné országgyűlési képviselő tájékoz­tatta az elnökség tagjait a vá­lasztás óta végzett munkájáról. Társasházak Kunszálláson Többszintes társasházak építé­sének szervezését kezdték meg Kunszálláson. A községi tanács kezdeményezésére a kiskunfélegy­házi OTP-nek közreműködésével négy lakásos, kétszintes lakások építését tervezik. Az első épületeket a község központjában építik és a tervek szerint már 1977-ben elkezdik a munkákat. A jelentkezők bővebb felvilágosítást a községi tanácsnál kapnak. S. L. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán 28-án szom­baton délután és vasárnap egész nap Dr. Horváth Alajos tart ügyeletet. Lakása: Kiskunfélegy­háza, Wesselényi u. 3., telefon: 180. Ugyanezen idő alatt a külte­rületi négy községben az ügye­letet Dr. Szántó Tibor látja el. Lakása: Petőfiszállás, telefon: 18. Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza SZÜLETTEK: Rácz Tibor Guszté> (anyja neve: Rafael Rozália), Heréd Cintia Cecilia (Jéga Anna), Vizhányi Gyöngyi (Csányí Ilona) Bokor Time. (Becze Ibolya Mária), Rádi Csaba Já­nos (Cseh Julianna), Farkas Csabi (Kanyó Julianna Ida), Rigó Agne: (Raffay Márta), Vízhányó Mihály Ró bért (Darai Mária), Krumplis-Pinté Éva (Varga Éva), Lukács Móniki (Petróczi Magdolna Ilona). Markol Gergely (Csorba Sarolta Dóra), For gó István Csaba (Barta Mária), LC rincz Erzsébet (Kerekes Erzsébet) Agó Katalin (Pikó Katalin). Vizi Ró bért (Rezsneki Mária), Szabó Istvái (Túri Mária), Hajdú Erzsébet (Somo gyi Erzsébet Terézia) Rimár Éva Má ria (Cselkó Anna). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Puská István Lajos — Hasur Agnes, Gál Jó zsef — Papp Ilona. Seres József At tila — Juhai Ilona. Fazekas Ferenc - Bujáki Ilona. Radics Antal — Tarjá nyí Erzsébet. Bálint Sándor — Ba logh Éva. MEGHALTAK: Tajti Lajos. Hunya di u. 35. Lajos Lászlóné Dobos Luct XI. kér. 203.. Góg Mihályné Borbél: Veronika Bugac. Felsőmonostor 219. FELEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1- Telefon: 115, 143, *73. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—9»/lt> pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-72» Index: 28 M8

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom