Félegyházi Közlöny, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)

1976-08-06 / 31. szám

JÓL SIKERÜLT! A város ipari A lendületes gazdasági munka összességében a tervezettnél na­gyobb eredményeket hozott — így lehetne legrövidebben sum­mázni Kiskunfélegyháza első fél­évét. A város ipara 11.2 száza­lékkal termelt többet az egy év­vel korábbinál, ez azt jelenti, hogy a tervét 97,7 százalékra teljesítette. Ez döntő mértékben a termelékenység növekedéséből származik, hiszen a létszám csak két százalékkal nagyobb az 1975. első félévinél. Termelésnövelő intézkedések A Vegyipari Gépgyár 2,2 szá­zalékkal teljesítette túl első fél­évre készített tervét, ez ugyan­akkor a bázisszintnél 46,8 száza­lékkal több. Kedvezőbb termék­összetétel és eredményes piacku­tató tevékenység eredményezte ezt. A VSZM ugyan nem teljesí­tette első félévi tervét, de főként objektív okok miatt. Időnként alapanyaghiány és az anyagok nem megfelelő időben történő érkezese késleltette a folyama­tos termelést. Az első félév egyébként nem múlt el nyomta­lanul, ugyanis hét olyan termék gyártását szüntették meg, ame­lyek nem gazdaságos eljárással, kis szériában készültek. A cipőgyár bevezette a korsze­rű ragasztott techonlógiát, ezzel munkaerő-átcsoportosításra nyílt lehetőség, ami a termelékenysé­Erről beszélgettünk Pácsonyi Vilmossal, a Dózsa Tsz elnökével, aki elmondta, hogy már 1960- ban is viszonylag nagy létszámú, 691 anyajuhot tartott a tsz, ez a szám azonban évről évre tervsze­rűen emelkedett. 1965-ben 1278, 1970-ben 1548. 1975-ben pedig 2650 anyajuh legelt a közös gaz­daság kiterjedt legelőin. Az ötö­dik ötéves terv végére, 1980-ra eléri az anyajuhok száma az ötezret. A létszámnövelést kifejezetten saját nevelésű bá­rányok biztosítják. A mennyisé­gi növekedéssel szorosan együtt jár a minőség javítása is, egyet­len évben se mulasztják el a szigorú selejtezést. A Dózsa juhtenyésztését a kényszerhelyzet is meghatározza, a területi adottságok. hiszen nagyki terjedésű művelésre al­kalmatlan gyepet, kaszálót csak a juhtenyésztéssel tudják ki­használni. 1974-től a fejést elhagyták és átálltak a hús- és gyapjúterme­lésre. A mesterséges megtermé­kenyítés, sűrített ellés folytán 1975-ben 1630 db pecsenyebá­rányt adtak át exportra, 500 q súlyban, ezt 1980-ra 5500 bá- ránxra, 1650 mázsára emelik. A létszám növelése a gyapjú­termelést is növeli. Míg 1975-ben 182 q gyapjút adtak át, 1980-ra 370 mázsa a tervük. „Atböjtöl­get is növelte, és 10 százalékkal javította a minőséget. Az ered­mény: 242 ezer párral több ci­pő, mint 1975. első félévében. A Habselyem Kötöttárugyár 5. számú gyára 30,6 százalékkal termelt a tervezettnél többet. Ho­gyan? Emelkedett a munka- és üzemszervezés színvonala, jobb a műszaki előkészítés, javult a munkafegyelem. A Háziipari Szövetkezetben megszüntetlek a szőnyegszövést, ami nem volt gazdaságos. Az ott felszabaduló munkaerőt olyan termékek gyártásához csoportosí­tották át, ahol eredményes a gyártás. Ezek az okok vezettek végülis ahhoz, hogy 27 százalé­kos termelésnövekedést érhettek el. Export, beruházás 1975. első félévéhez viszonyít­va 8,3 százalékkal csökkent Kis­kunfélegyháza ipari üzemeinek exportja. Az ok elsősorban a Húsipari Vállalat exportkiesése. Kevesebb vágóállatot vásárol­hattak és dolgozhattak fel, mint korábban. A KGV 76,8, a VSZM 82,3, a cipőgyár 59, a Fémipari Szövetkezet 55.2 százalékkal nö­velte export termelését. Ennek azonban csak 27 százaléka tőkés országokba irányuló kivitel. Egyes vállalatok azonban így is szép eredményekkel dicsekedhet­nek. A Vegyipari Gépgyár 311 ezer forintról 16 millió 957 ezer­re, a Háziipari Szövetkezet 154 ezerről 1 millió 168 ezerre növel­ve” a nehéz időket, most már reálisabban, könnyebben tervez­nek, hiszen a hús. és gyapjúárak rendezése a juhászatot nyeresé­gessé tette. Egy anyajuh 406— 800 forint közötti nyereséget hoz évente. A fejlesztéshez szükséges fé­rőhelyek biztosítására az eddigi hagyományos szerfás épületek helyett két új, 600—600 férőhe­lyes szakosított juhhodályt épí­tenek saját erőből, állami támo­gatással. Az eddig elmondottak nem jelentik a csúcspontot a fej­lesztésben. A következő ötéves tervek további lehetőségeket biz­tosítanak, csupán a munkaerő­nél látszanak bizonyos gondok. Annak dacára, hogy a juhászok havi keresete négyezer forint körül van, kevés fiatal választja ezt az ő$i. egészséges, szép mes­terséget. A régi segítőtársakat, a pulit és a csacsit fokozatosan felváltja a „villanypásztor”, lehe­tőséget biztosítva a nyáj idősza­kos elhagyására, a benti munkák végzéséhez, önművelődéshez, szó­rakozáshoz, a rádió és hordoz­ható televízió segítségével. te tőkés exportját, és háromne­gyedével küldött többet nyugati országba a VSZM, több mint fe­lével többet a Habselyem Kötött­árugyár 5. számú gyára. Az első félév alatt 72 száza­lékkal nőtt az építés jellegű be­ruházás. Kiemelendő a MÁV-ál- lomás új üzemépülete a korsze­rű, biztonságos utazást elősegítő integr a-dominó berendezéssel, amelyet az első félévben adtak át. Csökkent a túlóra A kétszázalékos létszámnöve­kedés 178 fizikai állományban levő dolgozót jelent. A nem fi­zikai állományúak 24-gyel keve­sebben vannak most, mint ta­valy ilyenkor voltak. Több mint egyötödével, 763-al dolgoznak többen teljesítménybérben, mint 1975. első félévében. Tervszerűbbé és ütemezettebbé vált a munka. Ezt bizonyítja az, hogy 22.3 százalékkal csökkent a város ipari üzemeiben a túlórák száma. A fizikai állományban dolgo­zók havi átlagbére 4,3 százalék­kal nőtt a tavalyihoz képest, a nem fizikai foglalkoztatottak át­lagbére 3,5 százalékkal emelke­dőn. Ebben az évben 22 új brigád alakult Kiskunfélegyházán, 356 taggal. Velük együtt 481 kollek­tíva 4600 tagja segíti a gazda­sági feladatok eredményes vég­rehajtását. B. J. CEL: a bajnoki cím! Pénteken a Fegyveres Erők Klubjában a Kun Béla SE lab­darúgó szakosztály a Baráti Kör­rel összefogva 70 személyes va­csorával egybekötött évadzáró— évadnyitó értekezletet tartott. Az értekezleten és vacsorán részt vett a Honvéd vezetőségén, ed­zőin, játékosain kívül Ipacs László, az Április 4. Gépgyár félegyházi gyárának főosztályve­zetője, Molnár Jenő ezredes és Csendes Mihály, a Városi Sport- felügyelőség vezetője. Az érte­kezletet Tóth Kálmán ezredes, az egyesület elnöke nyitotta meg, a beszámolót Schimidinger Béla őrnagy, szakosztályvezető tartotta. A részletes és színvonalas be­számolóból néhány részletet köz­lünk a Félegyházi Közlöny ha­sábjain. A szakosztályvezető el­mondta. hogy a csapat a célki­tűzést megvalósította, bravúros hajrával, megelőzve a Mezőfi SE együttesét, a 2. helyen zárta az idényt. Hogy az első hely meg­szerzése nem sikerült, az a Ha­lasi MEDOSZ közel 100 száza­lékos teljesítményének tudható be. Még így is volt lehetőség az NB III-ba való jutáshoz, de saj­nos a c'sapat Cegléden kikapott az Április 4. Vasastól, s így az 1976—77-es évben a megyei I. osztályú bajnokságban játszik. Elmondta, hogy a legtöbb mér­kőzésen Horváth és Dongó (30— 30-szór) és Dobra, 27 találkozón szerepelt. Idényközben mondott le Lantos Jenő edző, de ez nem okozott törést a csapatmunkában, mert Villányi Csaba, aki kitűnően irányította az ifi csapatot, (baj­nokságot is nyert) vette át a ve­zetői tisztet. A fiúkat ismerte és Kiváló minőségű liszt lesz az idei búzából Egy teherkocsi rakomány bú­zát úgy elnyelnek a Villanyma­lom magtárai, mint egy nagy tó egy pohár vizet. Itt nem mázsák­ban, tonnákban, minem vago­nokban, százvagonokban beszél­nek, s a férőhely kevésnek bizo­nyul az idei kitűnő búzatermés befogadására. Steine Miklóstól, a kiskunfél­egyházi Villanymalom főmolná­rától megtudtuk, milyen nagy munkával és tervszerűséggel ké­szültek az új búza fogadására. A malom nagy nyári karbantar­tását júniusra befejezték. Az egy hónapig tartó munEaban so­kat segédkezett a Nagy Ferenc karbantartó lakatos által veze­tett Lenin komplex szocialista brigád és bizakodva, nyugodt lelkiismerettel nézhetnek a most megkezdődő „csúcsforgalom” elé. A két tízórás műszakban dol­gozó malom egynapi teljesítmé­nye 320 mázsa. A próbaőrlésen megőrölt 150 mázsa újbúza is be­bizonyította, hogy az utóbbi évek legjobb minőségű és legnagyobb mennyiségű búzáját aratták az idén a közös gazdaságok. A faj­súly átlaga 82 kg, a nedvesség­tartalom 13 százalék, a sikértar­talom 42 százalék. Nem vélet­len tehát, hogy a sütőipar na­gyon elégedett az új liszttel, most már annak szállítását kéri. Egyelőre azonban 70 százalék cbúza és 30 százalék újbúza ke­verési arányban őrölnek, majd fokozatosan 60—40, 50—50, 40— 60, 30—70. 20—80, 10—90 keve­rési arány után térnek át a 100 százalékos újbúza őrlésére. A malom Lenin szocialista bri­gádjának lelkes közösségi mun­kája nem ér véget a malom ka­pujánál. Sokszor találkozunk tár­sadalmi tevékenységükkel a vá­ros különböző területein. Most is van felajánlásuk a malom rend­jének, tisztaságának fenntartása mellett: az őszön, amikor náluk is alábbhagy a nagy hajrá, a Pe- tőfivárosi óvodánál fognak fá­kat ültetni, a környéket szebbé, egészségesebbé tenni. (Fenti képünkön Steine Miklós lömolnár ellenőrzi a búza tiszta­ságát.) zökkenőmentesen, eredményesen folytathatta a munkát. Ez Vil­lányi szakértelmén kívül jó pe­dagógiai felkészültségének, érzé­kének is köszönhető. Ezután Tóth Kálmán edző ki­osztotta az 1975—76. évi bajnok­ságban elért eredményekért az érmeket. Amint tudjuk, az I. csapat a megyei I. osztályban második, a második csapat a városi bajnokságban első, az ifi csapat pedig a megyei ifjúsági bajnokságot nyerte fölényesen. A sportkör elnöke hangsúlyozta, hogy jelentősen megerősödött a csapat, így a szakvezetést alkal­masnak tartja, hogy irányításá­val a következő bajnoki szezon­ban az első csapat bajnoki cí­met, a második csapat a terüle­ti bajnokságban az 1—3. helyet, az ifi csapat pedig szintén az 1—3. helyet szerezze meg. A csapat vezetői ezúton is kérik a szurkolók további támogatását. A csapat rovására megy az, ha a játékosokat és a bírókat sérte­getik, lelkes, sportszerető kö­zönségre van szükség. NEMZETKÖZI ESEMÉNY Augusztus 10-én a Honvéd pá­lyán 15 és 16.30 órai kezdettel nemzetközi labdarúgó-torna kez­dődik. Csehszlovákia, Jugoszlá­via. Magyarország és Bács-Kis- kun megye válogatott ifjúsági együttesei lépnek pályára. A mérkőzések előtt ejtőernyős-ver­senyre kerül sor. A focisták pá­rosítása plakátokon tekinthető meg. Sportműsor. Vasárnap 16.30: Kun Béla SE—Hajós. Bajnoki nyitány ... P. J. • A tsz egyik juhnyája. Továbbfejlesztik a juhtenyésztést a kiskuntélegyházi Dózsa Tsz-ben Hosszú évek óta tervszerű, magas színvo­nalú juhtenyésztés folyik a Dózsa Tsz-ben, ahol akkor is növelték az állatállományt, amikor más gazdaságok csökkentették azon a címen, hogy ez az üzemág ráfizetéses. Az idő a Dózsát igazolta, és az utóbbi években megjelent kormányrendeletek nemcsak er­kölcsi, hanem anyagi elégtételt is adtak a Dózsa tagságának, a következetes, nehéz erő­feszítésekért, melyekkel nem csupán a kö­zös gazdaság, hanem előrelátóan, a népgaz­daság érdekeit is szem előtt tartották. • Egy gyönyörű aszkániai tenyészkos, a mesterséges termékenyítés jóvoltából évenként 300—300 bá rány szaporulata van. I Jubileumi ünnepség A vasszerkezetektől az atomerőmű alkatrészekig Huszonöt éves a Kiskunfélegy­házi Vegyipari Gépgyár. A ju­bileumi ünnepségre összesereg- lett vendégek, aktív dolgozók és nyugdíjasok a nagy ebédlő be­járatánál nagy szakértelemmel összeállított kiállításon láthatták az első félegyházi gyár negyed- századát. Ez bemutatta az alap­kőletételtől kezdve a fejlődést, a nagyobb gyártmányokat, a Bor­sodi Sörgyár, a Péti Nitrogén- művek, a Dunai Kőolajipari Vál­lalat és több nagy létesítmény számára gyártott berendezéseket, gépeket. Az ebédlőt zsúfolásig megtöltő ünneplőket, köztük a Városi Pártbizottság, a Városi Tanács, a Kohó. és Gépipari Minisz­térium, a Vas- és Fémipari Dol­gozók Szakszervezete képviselőit, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatóját, a Megyei Párt- bizottság és a társadalmi szer­vek küldötteit, a jubiláló gyár gazdasági" igazgatóhelyettese kö­szöntötte. Az ünnepi beszédet Füredi Imre. a Vegyipari Gép­gyár pártbizottságának titkára mondotta. — Mi félegyháziak jól tudjuk, hogy milyen változást jelentett az elmaradott parasztváros éle­tében az új vasgyár idetelepíté­se. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy később ez tette lehetővé a további üzemek alapítását. A mi gyárunk, az első ötéves terv gyöngyszeme lett. Mindig azt gyártottunk, amire a népgazdaságnak szüksége volt. Kezdetben távvezeték oszlopo­kat hazánk villamosításához, bá­nyaipari gépeket a bányászok nehéz munkájának segítéséhez. Eddig elért eredményeinket a jövő szempontjából csak kezdet­nek tekinthetjük. Jövőre például már megkezdjük az atomerőmű­vek vízkezelő berendezéseinek gyártását — hangsúlyozta ünnepi beszédében Füredi Imre, a gyár pártbizottságának titkára. Ezután Karsai Ferenc, a Ko­hó- és Gépipari Minisztérium főosztályvezetője a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát adta át Ipacs László tervkoordinációs fő­osztályvezetőnek, a bronz foko­zatát pedig Danyi József forgá­csoló üzemvezetőnek. A Kohó- és Gépipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetést kapta Hajba Ottó volt igazgató, Makány Jánosné gaz­dasági igazgatóhelyettes, Horváth Antal lakatos, Szabó Ferenc la­katos, Szemerédi Lászlóné he­gesztő, és Görög Sándor fúrós. Nyerges János, a Vasas Szak- szervezet központi vezetőségének Szakszervezeti Munkáért Sfi tün­tetését adta át Makány János rr.eós csoportvezetőnek, és SZOT- oklevelet öt szakszervezeti aktí­vának. Izsák András, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója 19 dolgozónak a Vállalat Kiváló Dolgozója, 35-nek pedig pénzju­talmat adott át. Halász Árpád, a Vegyipari Gépgyár igazgatója pedig a 25 éves törzsgárdatagoknak emlék­tárgyakat nyújtott át. A hivata­los ünnepség után színvonalas kultúrműsor következett. Tóth Miklós Augusztus 20-ra befejezik... • A Közúti Építő Vállalat dolgozói augusztus 20-ra befejezik Kiskun­félegyházán a Lenin út újjáépítését, amely új aszfaltburkolatot kap az E—5-ös útig. A mintegy 8,8 millió forintos beruházás eredménye lesz a Lenin út végén, az Alpári és Csongrádi út torkolatánál épü­lő új forgalmi csomópont is, amelyet az eredeti augusztus 31-i ha­táridő előtt szintén átadnak Alkotmányunk ünnepének tiszteletére. Tragikus hirtelenséggel, életé­nek 65. évében elhunyt Fejes Ká­roly, a TÜZÉF-tclep vezetője. Augusztus 3-án délután temet­ték el nagy részvét mellett a kis­kunfélegyházi Felső-temetőben. Fejes Károly elvtárs a felszaba­dulás óta tagja a pártnak, egyik megalapítója volt a félegyházi munkásőrszázadnak, több magas kitüntetést kapott, s tagja volt a városi tanácsnak. Temetésén a gyászoló családon, barátain, isme­rősein kívül ott voltak a párt-, állami, társadalmi szervek és a munkásőrség képviselői is. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán augusztus 7-én, szombaton délután és va­sárnap egész nap dr. Horváth Alajos tart ügyeletet. Lakása: Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3.. telefon: 180. Ugyanezen idő alatt a külterü­leti községekben az ügyeletet dr. Gyöngyösi Péter látja el. La­kása: Petőfiszállás, telefon: 7. OLVASSA, TERJESSZE LAPUNKAT! Anyakönyvi hírek Születtek: Kiss János (anyja neve: Czeglédi Erzsébet), Lakatos Attila (Kolompár Ilona), Mészáros Aranka Ilona (József Ilona), Fehér László Zoltán (Rehák Anna). Besze Zsolt István (Roma Julianna). Pásztor Zsolt Imre (Túri Mária). Timár Ferenc (Gö­rög Rozália). Tóth Krisztina Mária (Kürtösi Mária), Kecskeméti Zsolt (Bakró Mária). Amler Judit (Molnár Zsuzsanna), Nagy Agnes (Homoki- Szabó Margit*. Dávid Attila (Jankó Mária). Pomázi András (Vakulya-Ve- reb Mária), Fekete Zsolt Róbert (Sár­kány írén). Nagy Ilona Erika (Pintér Ilona), Szabó Szilvia (Dulicsek Má­ria). Buknicz Csaba (Tóth Piroska), Dudás Krisztina (Hevér Margit). Né­met Anikó (Szabó Erzsébet), Botra Krisztián (Vastag Irén). Horváth Ilo­na (Szalkai-Szabó Ilona), Budai Ró­bert (Héjjas Julianna). Törteli Klára (Pintér Klára). Tóth Tamara Tímea (Kovács Mária). Házasságot kötöttek: Gál István — Csűri Ildikó Etelka. Csitos György — Kis-Szabó Ilona. Fejes László István — Zsibrita Ilona Katalin. Flórián Pál — Kovács Magdolna. Mosonyi Attila János — szász Mária. Móczár László — Zelei Katalin, Lesták József — Kiss Piroska. Farkas Dezső — Koó Piros­ka. Szondi Gyula Tibor — Nagy Ka­talin Gizella. Meghaltak: Homoki-Szabó István, Szendrei Júlia u. 50.. Eszik Ilona. Laktanya u. 6.. dr. Vécsei Béla József Felszabadulás útja 20., Barcsa Imre Tiszaalpár. Dózsa Gy. u. 42. Varga Jánosné (Dósa Anna) Tiszaalpár, Pe­tőfi u. 34.. Kovács József Pál Bugac, Béke u. 31. FÉLEGYHAZI közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-*«/l* pénzforgalmi Jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-72* Index: ZSMS S ama'&BiaramaeM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom