Félegyházi Közlöny, 1976 (20. évfolyam, 1-51. szám)

1976-10-01 / 38. szám

MM Városunk zöldterülete, parkosítása a tanácsülés előtt A közműellátottságról és a fejlesztésről szóló cikksorozat utolsó részében Kiskunfélegyháza város zöldterületi helyzetével és a parkosítással foglalkozunk. A tanácsülésen Gulyás István műszaki osztályvezető szóbeli ki­egészítőjében ismertette a felsza­badulás előtti helyzetet, amikor a város területén csupán néhány- száz négyzetméter park volt ta­lálható. Amikor a jelenlegi par­kok területének helyét a piacok foglalták el. Az igazsághoz tarto­zik az is, hogy ha parkokban sze­gényebbek. de grundokban, gye­pes téri. ! -tűkben sokkal gazda­gabbak toltunk. Jelenleg több mint százezer négyzetméternyi parkterülettel rendelkezünk, ebből 70 ezer négy­zetméter belterjes művelésű. 1960-ig a parkterület további 60 ezer négyzetméterrel fog növe­kedni. Kegyeleti park jelleget kap az alsótemető, fólytatódik a várost körülvevő védőerdő to- váfcbtei_vítése, készül a kubik- gödrök környékének rendezési terve is. Az egy lakosra jutó parkterület Jelenleg 2,8 négyzetméter, ez a •zám az ötödik ötéves terv végé­re, 1980-ra 4,4 négyzetméterre emelkedik. A városi lakosság — a gyárak­ban, üzemekben, zárt munkahe­lyeken eltöltött órák után — fo­kozottan igényli azt, hogy pihe­nésre szánt idejét zöld környezet­ben, gondozott és kikapcsolódásra alkalmas területen tölthesse el. A városi tanács nagy anyagi áldo­zatok árán igyekszik ezen igényt minél jobban kielégíteni, de a lakosságának is érdeke, hogy foko­zott figyelmet fordítson meglevő parkjaink védelmére és a koráb­bi évekhez hasonló társadalmi munkával tovább vigye a park­építés terén a felszabadulás óta folytatott jó gyakorlatot. A mai írással lezáruló cikkso­rozat számokkal, kézzelfoghatóan bizonyítja, hogy városunk a kom­munális és közműellátottság te­rén a korábbiakhoz viszonyítva soha nem tapasztalt mértékben fejlődött. De a további fejlődést is igazolja, ha összehasonlítjuk a IV. ötéves tervi fejlesztéseket és az V. ötéves tervi lehetősége­ket. V ízellátásra, hálózatfej lesztésre a IV. ötéves tervben 15 millió fo­rint állt rendelkezésre. Erre a célra az V. ötéves tervben 28 milliót fognak fordítani. A szennyvíztisztító telep és csatorna építésére 33 milliót hasz­náltunk fel, ebben a tervidőszak­ban 37 milliós beruházás törté­nik. A felszíni vízvezetésre 29 mil­lió forint felhasználás történt, most 34 millió az előirányzat. Villanyhálózat bővítésénél a 20 millió felhasználással szemben 29 millió forint ráfordítás törté­nik. A közlekedési ágazaton belül az út-, vasút- és járdaépítésre 301 millió teljesítéssel szemben 346 millió forint fejlesztést tar­talmaz az V. ötéves terv. A városi parkok fenntartására és fejlesztésére 5 millió forintot fordítottunk, most 9 millió forint áll rendelkezésre. A közműfejlesztés szép eredmé­nyei nagymértékben hozzájárultak és járulnak városunk gyorsütemű fejlesztéséhez és ahhoz, hogy a kulturált élet követelményei mindinkább megteremtődjenek, s az elmaradott, poros, sáros, sötét mezőgazdasági városból kedves, szép település legyen, ahol a vá­ros dolgozói nemcsak laknak, ha­nem kellemesen, jó közérzettel élnek. Tóth Miklós T apasztalatcserén Nem kevés irigységgel néztük az óbudai lakótelep házrengete­gét, a rozoga földszintes házso­rok helyén büszkélkedő házóriá­sokat, melyekbe a mi városunk összes lakosságát egyszerre be lehetne költöztetni. Hiába, eb­ben nem kelhetünk versenyre fővárosunkkal. De más is van ott, amit utá­nozni tudnánk, és ehhez még különösebb anyagiak sem szük­ségesek. Amikor itthon jártak Óbudán lakó unokáim, kivittem őket a játszótérre, egy kicsit hintázni. A hintázás nem sike­rült. Egyiknek ülőkéje nem volt, a másiknak a rúdja volt eltör­ve, elgörbítve. A védőlánc va­lamennyiről hiányzott. A Lőwy Sándor és Fürst Sándor utcák közötti lakótelepen hasonló hely­zet fogadott. Egyetlen használ­ható hinta nem volt, de szemét, piszok annál több. Most összehasonlítottam az óbudai játszótereket a mieink­kel. A különbség óriási. Ott pe­dig sokkal több a gyermek — minden játék használható, ha valamelyik meghibásodik, a kör­nyező házakban lakó szülők meg­javítják. Ha valamelyik nagyobb gyerek arra vetemedne, hogy nem úgy bánik a köztulajdont képező játékszerrel, ahogy kell, megszólítják, oktatják, nevelik. pénzbe sem kerül, is be lehetne ve­A Bajcsy-Zsilinszky utcai nőifodrász-fizlet. És ez még még nálunk zetni. T. M. A kiskunfélegyházi Szolgáltató Szövetkezet ebben az évben ün­nepelte a 25. születésnapját. Az alakulás óta eltelt negyedszázad alatt — mindig a szolgáltatást tartotta fő feladatának. Férfi, női fodrászat, kozmetika és fényké­pész szakmákban, a városon kí­vül is, hét községben, 137 dolgo­zót foglalkoztató 29 boltegység­ben áll a lakosság szolgálatában. A mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusára készülünk 1A város legszebb parkja a Petőfi téren, gondozója Madarász Ferenc munka közben. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése, a nagyüzemek meg­szilárdulása ma már városunk­ban is történelmi tény. Pártunk következetesen folytatja immár húszéves, bevált agrár- és szövet­kezet-politikáját. Az MSZMP politikai iránymu­tatása mellett elért magas szintű fejlődés útján, ez év december 14-e és 15-e a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom történel­mében újabb fontos dátum. Alig tíz év alatt harmadszor, ezekre a napokra hívja össze a Terme­lőszövetkezetek Országos Tanácsa a mezőgazdasági szövetkezetek III. kongresszusát. Az 1967. és az 1972. évi kong­resszusaink után a harmadik kongresszusra úgy kerül sor, hogy parasztságunk nemzedéknyi idő alatt eljutott az egyéni kis­paraszti gazdálkodási a fejlett nagyüzemi gazdálkooásig, miköz­ben létfeltételei, élet- és munka- körülményei, életformája, tuda­tossága megközelítette a munkás- osztályét. Termelőszövetkezetünk — a kiskunfélegyházi Egyesült Lenin Egy volt félegyházi tanítójelölttél. Magyar Sán­dor tudós botanikussal — aki az ócsai gimnázi­umban az idén az 55. tanévet kezdte — összetalál­kozva, természetesen városunk egyik nagy szülöt­te, az ócsán élő 95 éves Falu Tamás költő és író élete felől érdeklődtem. Sándor bácsi meghívott Ocsára és megígérte, hogy egyengetni fogja látoga­tásunk útját. Az értesítésre nem Is kellett soká­ig várakozni: „Balassa Lajost (Falu Tamást) már felkészítettem, s nagy várakozással van eltelve, örül, s nap mint nap érdeklődik — írta Magyar Sándor. Lajos bácsi — így hívja a község apraja-nagyja — már a kapuban várta a háromtagú félegyházi küldöttséget. Megilletődve léptünk be a kerttel kö­rülvett házba, a művészet valamennyi ágát sugár­zó szobákba. Láttuk a megjelent Falu-kötetet, a Hét című folyóirat 1911-es számát, amelyben az el­et) Falu Tamás-költemény megjelent, a ritkaszép könyvtár gazdag gyűjteményét, s a nagy művész­kor társak alkotásait. Lajos bácsi azonban nemcsak kiváló költő és nagy író, hanem páratlan ember Is. Nemcsak írá­sai. de tettei is ezt bizonyítják. Más költőnek is volt dajkája, de kevesen adóztak ilyen megható verssel emlékének, mint Falu Tamás: * A jó Dora Modol volt egykor a dajkám, ő ringatta bölcsőm, ő ringatott karján. Mint az édesanyám, úgy szeretett engem, s mint édesanyámat, én őt úgy szerettem. • Dr. Balassa Lajos, „Lajos bácsi” élénk társalgás közben. Mit álmodol Modol olyan messze tőlem, kiskunfélegyházi öreg temetőben? Már a fejfád sincs meg eltűnt sírod felett s most már én dajkálom áldott emlékedet. — Ezt a versemet nagyon szeretem, mert benne van az édesanyám, a dajkám és Kiskunfélegyháza — vallja a melegszívű költő, aki a dajkájánál kezdte az ember, a munka megbecsülését, foly­tatta egy évszázadon át. Most, 95 éves korában sem sajnálta a fáradságot, kiballagott velünk a teme­tőbe, meggyőződni arról, hogy a mesteremberek hogyan végzik el a rájuk bízott munkát, a fekete svéd gránitból készített síremlék felállítását, ame­lyen ez az egyetlen arany betűs szó van: Tériké. (Tériké kétszeresen is munkatárs volt: dr. Balassa Lajos közjegyzőnek gépírónője, Falu Tamásnak pedig áldozatos gondviselője volt a feleség halála ■tán.) És végül álljon itt a szülőföld szeretetéről szóló kedves költemény: Tsz — mintegy másfélezer tagja, s rajtuk keresztül több száz csa­lád, részese volt és jelenleg is ré­szese a folyamatnak. Az egymást követő dolgos hétköznapok mun­kája közben szinte nem is vesz- szük észre, honnan indultunk és hová értünk. Életkörülményeink­ben bekövetkezett — az átszerve­zés időszakában csak kevesek ál­tal remélt és hitt — változásokat, fejlődést, rohanó életünk köze­pette, hajlamosak vagyunk ma­gától értetődőnek tekinteni. Amennyiben természetes az ered­mények tudomásul vétele és újabb igények elérésére való tö­rekvésünk, annyira magától érte­tődő, hogy időnként összegezzük megtett utunk eseményeit és kör­vonalazzuk jövőbe vezető célki­tűzéseinket. Ezt teszi most szövetkezetünk tagsága is a III. kongresszus előtt. Szövetkezetünk párt- és gazdasági vezetőinek irányításá­val készülünk arra a közgyűlé­sünkre, amelyen sajátosságaink figyelembevételével megtárgyal­juk a TOT ajánlását a soron kö­vetkező kongresszus állásfoglalá­sának kialakításához. Ez a köz­gyűlés lesz hivatott titkos szava­zás útján dönteni arról, ki lesz az a két küldött, aki szövetkeze­tünket az elkövetkezendő évek­ben képviselni fogja a Területi Szövetségben, illetve a területi kongresszusi küldött választó gyű­lésen. A közgyűlésen, de már az azt előkészítő munka során is érté­keljük szövetkezetünk helyét, sze­repét városunkban. Nagy teret szentelünk szövet­kezetünk gazdálkodásának meg­tárgyalására, összegezzük éppen a II. kongresszus évében létrejött egyesülésünk utáni célkitűzéseink megvalósításának állását. A fejlődés jelenlegi folyamatá­ban gondosan elemezzük tagsá­gunk, dolgozóink élet- és munka­körülményeinek fejlődésében el­ért eredményeket. Ennek kapcsán megtárgyaljuk az e téren szüksé­ges további tennivalókat. Ten­nünk kell ezt azért is, mert a nemzedékváltás, valamint a sok más körülmény miatt megválto­zott helyzetben világosan látjuk az ember — ha úgy tetszik az élő munkaerő-— szerepét, helyét a termelésben. Megtárgyaljuk a szövetkezeti demokrácia és a törvényesség fejlődését, érvényesülését. Tud­juk, hogy a termelőszövetkezeti demokrácia mint intézményrend­szer, alapjaiban bevált. Tovább­fejlesztése azonban a mozgalmon belül szövetkezetünk fejlődésével is összefüggő követelmény és a továbbfejlődés forrása. Boncolgatjuk az érdekképvise­leti munkát is. A Területi Szö­vetségtől, nem kevésbé a TOT-tól — korszerűsödésük folyamánya- ként — kívánt elvárásaink között szerepel többek között, olyan vé­leményezési jog kivívása, mely konkrét segítséget jelent egy-egy szövetkezetét érintő gazdaságfej­lesztési célok és feltételek kiala­kításánál. A teljesség igénye nélkül kör­vonalazott kongresszusra való fel­készülési munkánk ismertetéséből is érzékelhető, hogy szövetkeze­tünk átgondolt, széles körű politi­kai munkával fáradozik azon, hogy ez alkalommal is szót ért­sen tagjainkkal a megtett útról és a jövő évek feladatait egyér­telműen meghatározó tennivalók­ról. Riskó Péter A huszonkilencedik egység — az ötödik ötéves tervben beüte­mezett hálózatbővítés első létesít­ményeként — most készült el és kerül sor megnyitásra a Bajcsy- Zsilinszky u. 5. számú házban. Az új női fodrász üzlet átalakítása és berendezése 250 ezer forintba került és 6 dolgozónak biztosít kényelmes munkahelyet itt. Iványi Károly elnök tájékozta­tása szerint a hálózatbővítés kö­vetkező lépése lesz a most fel­épülő szolgáltató házban megnyí­ló női és férfi fodrászat, 1977-ben pedig a Móravárosban felépíten­dő üzlet. Mostanában sokat beszélünk a szolgáltatás fejlesztésének szük­ségességéről. A Szolgáltató Szö­vetkezet tesz is valamit ezért jó­részt saját erejéből. Ha meggon­doljuk, hogy a kis szövetkezet el­múlt évi nyeresége csupán- 360 ezer, egy évi fejlesztési alapja pedig 190 ezer forint volt, nem kell nagyon bizonygatnunk, hogy milyen áldozatot vállalnak az ott dolgozók a szolgáltatás fejleszté­se érdekében. T. M. Anyakönyvi hírek Kiskunf élegyháza Születtek: Serfőző Andrea (anyja neve: Drozdik Zsuzsanna Anna). Nagy István (Juhász Rozália). Juhász Ildi­kó (Seres Katalin). Vankó Anikó (Hi­deg Mária Margit), Lesták László András (Horváth Éva). Lajos Mária (Mihály Mária) Vajda Zsuzsanna (Ottóvá Katalin Anna), Nagy Krisz­tina (Móré Veronika). Szűcs Katalin (Mihályi Mária Katalin), Szász Csaba (Báli Ilona), Horváth Mária Judit (Karsai Mária). Hajnal Erzsébet (Ró­zsa Erzsébet Mária), Barna János (Czinege Mária Terézia), Rádi Má­tyás (Kovács Erzsébet). Ferenczi Éva Beáta (Kis Éva), Karsai Gábor (Ma- gony Etelka), Eszik Renáta Vera (Bense Veronika). Nemcsok Róbert (Kurucsai Gizella). Szabó Piroska (Seres Piroska). Dongó Ildikó (Varga Erzsébet). Házasságot kötöttek: Pázsit József és Patyi Terézia. Kis László és Va- kulya Zsuzsanna Mária. Munkácsi Ferenc és Fricska Nagy Mária. Szabó László és Csányi Rozália. Borbély Antal és GvaDjas Borbála. Véninger János és Kanizsai Rozália. Eszik Pé­ter László és Buri Zsuzsanna Mária, Récztcza József és Kovács Hona. Da­rák József és Szikora Lenke Kata­lin. Meghallak: Holló Gábor. Croó Ká- rolvné Csenki. Mária. Fekete Antal. Deák Sándor. Lantos Mátyás. Pataki Vilmos. Forgó Imre. Bagi Jenő. Oláh Miháivné Varga Irén. Bátyai István, Borbély János. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán október 2-án és 3-án az ügveletet dr. Lombár László latja el. Lakása: Kiskunfélegyháza, Lányai utca 2/a. Telefon: 490. Ugyanezen idő alatt a külterületi négy községben az ügyeletet dr. Cső­ke András. Lakása: Kunszállás, tele­fon: 4. Váratlan pontveszteség a futball vasárnap Solt- Kun Béla SE szempont­Félegyháza Én is itt születtem Hol Petőfi, Móra, Eljöttem hozzájuk Egy találkozóra Keresem az utcát Keresem a házat. Betemette őket az építő század. De a levegőből Érzem: itt születtem Anyám első csókja Homlokomra lebben. Ezt az első csókot Ezerszer megáldva Visszacsókolom a Város homlokára i Falu Tamás íróasztala mellett... (N érned! László felvételei.) Jól indult vadkerten a jából. A 6 pontos lflcsapat múlt évi for­mában 4—0-ra győzte le a soltvad- kerti 5 ponttal rendelkező ifiket. A mintegy 100-120 főnyi félegyházi szurkoló a Jó kezdés folytatását re­mélte az I. csapattól és tegyük hoz­zá Joggal. Hiszen három nappal előbb MNK-mérkőzésen 7—1-re ver­te a Halasi MEDOSZ csapatát, amely óriási meglepetésre 1—0-ra győzött az otthon még veretlen Lehel csa­pata ellen Jászberényben. Sajnos, a Jó folytatás elmaradt, a hazaiak lel­kesen, a mieink gyengén Játszottak. A vezető gólt a hazai csapat érte el 25—30 méteres Jól eltalált szabad­rúgásból, melyet Kisznyér a Patyi felvágásáért megítélt 11-esből ki­egyenlített. Fordulás után Játékba lendült a Honvéd és Csurka szép lövésével vezetést szerzett. Ezután, mint azt már megszoktuk a hely­zetek sokaságát hagyták ki fiaink. Ennek ellenére már el lehetett könyvelni a 2—1-es győzelmet, ami­kor a 90. percben Iványi I. kezére pattant egy belőtt labda és a Já­tékvezető a vétlen kezezést szándé­kosnak minősítette és a megadott 11-esből kiegyenlített a soltvadkerti együttes. így a Honvéd elvesztette 8. mérkőzésén az őszi első pontot. Vasárnap Izsák együttesét látja ven­dégül a piros—fehér gárda. Persze nem 16—1, mint tavasszal volt, hi­szen Izsák megerősödött és a 8. he­lyen áll a táblázaton. Közben szer­dán Kun Béla SE—KSC mérkőzés volt a döntőbe Jutásért. Ennek ered­ménye a Közlöny számában pénte­ken a 7. oldalon található. Hármas győzelem. Vasárnap a Va­sas és Közgazdasági női, valamint a Lenin Tsz féríicsapata Szarvason szerepelt és mindhárom csapat győz­tesen került ki a találkozókból, ami különösen a Vasas és Lenin Tsz szempontjából fontos az NB II-be való feljutás céljából. A Vasas Mé­száros Erzsébet kitűnő Játékával for­dította meg a vesztésre álló meccset. Mészáros 27 pontot szerzett és a Va­sas 24—27 félidő ti tán 58—57-re győ­zött. A Közgazdasági fiatalok 80-36- ra győzték le Szarvas II. csapatát. Rácz 14 kosarat dobott. A Lenin Tsz csapata 85—75-re győzött. A Jó for­mában játszó Mészáros Zoltán 48 pontot szerzett. Félidőben Szarvas vezetett 37—35-re. Birkózás: Réczl László 3-szor ér­demes sportoló a sportérdemérem arany fokozatának birtokosa mont- reáli szerepléséért a Magyar Népköz- társaság kiváló sportolója kitünte­tést kapta. A magas kitüntetési Szántó Ottó, a Magyar Blrkózö Szö­vetség főtitkára nyújtotta át Réczl Lászlónak, melyhez szívből gratulá­lunk. Atlétika: a legnehezebb atlétikai számban a tízpróbában a 19 éves Szalma László 19 Induló közül az el­ső helyen végzett, a szerzett pont­jainak száma 6592. Kispályás labdarúgás: Szeptember 25-én a Honvéd pályán rendezték meg az orvosok és egyéb egészség- ügyi dolgozók kispályás labdarúgó­bajnokságát. 1. Kiskunhalas. 2. Kecskemét, S. Baja, 4. Kalocsa, 5. Kiskunfélegyhá­za, 6. a Gyógyszertárközpont lett. Sportműsor: Labdarúgás: Kun Bé­la SE—Izsák 14 órakor (szünetbe« tombola). Kosárlabda: Pénteken: Vasas—Köz­gazdasági. Vasárnap: Gyula—Lenin Tsz. P. J. \ FÉLEGYHÁZI közlöny A Magyar Szociailfte Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prelszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal:] Kiskunfélegyháza, Marx tér Telefon: 115, 143, Jftt. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahlvat terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál éa kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI M5-*«/l« pénzforgalmi Jelzőszámát«.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom