Félegyházi Közlöny, 1975 (19. évfolyam, 1-49. szám)
1975-09-26 / 37. szám
FELM KÖZLÖNY Segítenek a diákok Évek óta rendszeresen járnak az általános és középiskolás tanulói: a mezőgazdaságba dolgozni. Sokszor lehet hallani a reggeli és a deli órákban a munkába induló és a hazatérő tanulók vidám zsivalyát vagy énekét. A múlt években a mostoha időjárás kissé megzavarta a szüretet. Többször előfordult, hogy a sorozatos esőzés miatt félbe kellett szakítani a munkát. Ebben az évben az időjárás, a szüret megkezdésére csodálatosan megjavult. A tartósnak ígérkező vénasszonyok nyara, jó lehetőséget biztosít a szüret zavartalan befejezésére. A József Attila Általános Iskola tanulói már évek óta az Egyesült Lenin Tsz-ben szüretelnek. Ebben az évben 153 hetedik és nyolcadik osztályos tanuló vett részt a munkában. Napi szedési átlag körülbelül 110 mázsa szőlő. • Fodor Rozália és Dobos Erzsébet nyolcadikos kislányok szedik a szőlőt. A tíz napig tartó munka bizonyára sok segítséget jelent a téesznek, és a tanulók is rendes bért kapnak. A nevelői felügyelet mellett végzett munka hasznos. és sokoldalú tapasztalatot nyújt az osztályfőnök számára a tanulók munkaszeretetéről és munkafegyelméről. (Szöveg és kép: Némedi László) A Kossuth brigád bizalmija küldött lesz Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárában Tóth Pál szb-titkárral az üzemi bizalmiak tevékenységéről beszélgettünk a minap. — Gyárunkban ötvennyolcán töltik be ezt a szakszervezeti funkciót — mondta az szb-titkár. — Bizalmiak a sző szoros értelmében, hiszen a többiek választották meg őket, s bízták meg a képviseletükkel. Többségük már évek óta tevékenykedik, de vannak közöttük újak is, akik egyre inkább „belejönnek” a munkába. Dinnyés István lakatos is a fiatalok közé tartozik ... Az I. számú szerelőcsarnokban, a hatalmas, készülőiéiben levő vegyipari berendezések között elég nehéz megtalálni a fiatal lakatost, a Kossuth szocialista brigád bizalmiját. Itt a nagy zajban, ahol pillanatonként szemünkbe villan a villanyhegesztő vakító fénye, nem tudunk, nyugodtan beszélgetni. — Majd behozom a lemaradást — biztat Dinnyés István, ámikor kérésemre néhány percre elhagyjuk a műhelyt. — Huszonhat éves vagyok és tizenkét éve ez a gyár a második otthonom — mesél az életéből Dinnyés István. — Itt tanultam a szakmát, s eddig még eszembe sem jutott, hogy máshová menjek. Jól érzem magam, úgy érzem, megbecsülnek. Ezt a többi között abból is látom, hogy már több esetben küldtek ki külföldre helyszíni szerelésre. Jártam már az NDK-ban és a Szovjetunióban is. Sokat tanultam, világot láttam, s bizony, volt itthon mindig mesélnivaló. — Hallottam, hogy a brigádja jól összeforrott. — Igen, társaimmal jól megértjük egymást. Együtt vagyunk a termelő munkában, az oktatásban, de ha társadalmi munkáról van szó, akkor sem maradunk a végére. Részt vettünk az MHSZ- lőtér építésében, legutóbbi munkánkkal pedig a hegesztőknek nyújtottunk segítséget. Hulladék anyagból, mintegy 200 órai munkával forgatót készítettünk, egymás után hármat is — és ezeknek a segítségével a hegesztők könnyen tudják mozgatni a nehéz munkadarabokat. Félegyházi művész a televízióban MA ESTE 21 óra 35 perctől Szántó Piroskáról készült portréfilmet sugároz a televízió. A mai magyar képzőművészet neves •alakját bemutató film érdeklődésre tarthat számot a művészetkedvelő közönség körében. A félegyháziak pedig jogos büszkeséggel is tekinthetnék a képernyőre, hiszen Szántó Piroska városunk szülötte. ■1913. december 7-én látta meg a napvilágot a régi piactér környéki házak egyikében. Nemcsak gyermekkora, de pályakezdő élményei is Félegyházához kötik. Itt érte el első sikerét tízéves korában, amikor a Bankfaluban megfestett egy cséplést. A 20-as évek piacosai még emlékezhetnek a Constantinum, majd a Szent László Gimnázium egykori diákjára, aki gyakran rajzolgatta az abrakoló lovakat, a nagy kosarakból kikandikáló növényeket, virágokat. Ekkor még Szántó Piroska állatorvosnak készült. Bizonyára Bíró Bélának, a gimnázium akkori rajztanárának is szerepe volt abban, hogy mégis a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezett. A főiskola nem sok szerencsét hozott a művészpályán induló fiatal nő életében. Fél év múlva kizárták a kommunista diákmozgalomban való részvétele miatt. Ezután Szőnyi és Vaszary magániskolájában tanult tovább. ■ÉLETE ÉS PÁLYÁJA során a sikerek és sikertelenségek váltogatták egymást. Azok közé tartozik, akiket korán és többször is, újra meg újra felfedeznek. Képeivel először 22 éves korában a Szinyei Fiatalok kiállításán szerepelt. 1939-től a Szocialista Képzőművészek Csoportjához tartozott. A csoport feloszlatásáig, dM2-ig valamennyi tárlatukon részt vett. A felszabadulás utáni évekig csupán illusztrációkkal jelentkezhetett. A szocialista realizmust vulgárisán értelmező hivatalos művészetpolitika elutasította Szántó Piroska emberarcú virágokat, vizsgálódó tekintetű napraforgókat, lázas fákat, csüggedt kukoricákat ábrázoló képeit. Csak 1957-ben kapott újra kiállítási engedélyt. Az ekkor bemutatott alkotásokért a következő évben Munkácsy-díjat kapott. Azóta elismerés és megbecsülés övezi munkásságát. Képviselte hazánkat az 1966-os párizsi és az 1967- es londoni magyar kiállításokon. 1970-ben a Műcsarnokban volt gyűjteményes tárlata. Nemsokkal ezután a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze címmel tüntették ki. A FÉLEGYHÁZIAK 1966-ban a Kiskun Múzeumban és 1970- ben a kiskun napok alkalmából láthatták műveit. Ha lovakat festek, azok mindig félegyházi lovak...” vallotta. A kapáló ember is félegyházi, mert — mint mondotta — „... ezt az embert, bárhol van a világban, felismerem...” A nagy sikert aratott Gárdonyi Géza Isten rabjai című könyvéhez készült illusztráció modellje is félegyházi... Hogy mit jelent Félegyháza Szántó Piroskának, arról szóljon az alábbi idézet, egy nemrég készült interjúból: „ ... amikor 1945-ben hazatértem, kerestem azt a házat, ahol felnőttem. A piactérit. Semmi más, csak a kis- ajtó kulcspajzsa maradt meg belőle ... Érzelmileg ez a ház majdnem egyet jelentett azzal a szóval: Félegyháza. A kulcspajzsot elhoztam, itt van a könyvespolcomon, legfontosabb könyveim között... Talán ez a legtöbbet mondó könyvem...” Sajtos Géza — A szakszervezeti munka? — Amikor beléptem a gyárba, azonnal tagja lettem a szakszervezetnek is. Fizettem a tagsági díjat, de különösebb szakszervezeti munkát nem végeztem. Igen meglepődtem tavaly, amikor a brigád engem javasolt, illetve választott bizalminak. Elfogadtam a megbízást. Feladataim ellátásában sok segítséget kapok az szb- titkártól, Seress Lászlótól, a brigádom vezetőjétől, s nyugodtan inondhatom, a tizenöt tagú kollek- 'tívánk minden egyes tagjától. Feladatainkat úgyis közösen beszéljük meg, s természetesen a végrehajtás is együttes. Problémák? Szerencsére ritkán akadnak. Néha akad egy-egy szakszervezeti segély kérése vagy valami kisebb bérvita. Még eddig az szb segítségével sikerült mindent megoldani, bízom abban, hogy ezután sem lesz másként... — Dinnyés Istvánt szeretnénk elküldeni néhány hetes szakszervezeti tanfolyamra — jegyeztem fel később az szb-titkár szavait. — Szerény, törekvő fiatalember, akire mindig lehet számítani. Nem árt, ha alaposabban megismerkedik az elméleti kérdésekkel is. Holnap, szeptember 27-én tartja a szakszervezetek megyei tanácsa -VII. küldöttértekezletét. A küldöttek között ott lesz Dinnyés István is ... O. L. Térzene a Petőfi szobornál A Kiskunfélegyházi Mártonffy Ernő Munkásőr Század Zenekara jó idő esetén, 1975 szeptember 28-án (vasárnap) délután 16,30 órától, a Fegyveres Erők Napja alkalmából a Petőfi-szobornál térzenét ad. Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk. Vállalták - teljesítették A Félegyházi Közlöny 1975. augusztus 8-i számában hírül adtuk, hogy a kiskunfélegyházi Petőfi Tsz-ben épülő 18 ezer darab férőhelyes baromfinevelő építése felett védnökséget vállalt a Móra Ferenc kőműves és Május 1. műszaki-szerelő brigád. Vállalásukat becsülettel teljesítették, az épület műszaki átadása 1975. szeptember 10-én megtörtént. A hátralevő 5 nap elegendő volt az almozásra, felfűtésre, és az apró párnapos pelyhes lakók 1975. szeptember 16-án elfoglalták helyüket az új létesítményben, ahogyan azt előre terveztük és ahogyan a két szocialista brigád vállalta. R. I. A képzőművészeti világhét eseményei Félegyházán Az UNESCO kongresszusának határozata értelmében a tagállamiak nemzetközi bizottságai 1975. szeptember 20—28-ig első ízben rendezik meg a képzőművészeti világhetet. A cél elsősorban a kortárs képzőművészet reflektorfénybe állítása, a művészet és a társadalom eleven kapcsolatának segítése. Ebből az alkalomból hazánkban is számos kiállításra, előadásra, találkozóra kerül sor. Kiskunfélegyházán a Szakmaközi Művelődési Ház három munkahelyen rendezett kiállítást. Süm'egi György, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa nyitotta meg hétfő délután az új rendelőintézet ebédlőtermében B. Boros Ilona tárlatát. A különös; művességű és szépségű textil faliképek bizonyára sikert aratnak a félegyházi közönség körében is. A cipőgyárban. Kerekes Ferenc kecskeméti fafaragó munkái láthatók. Kerekes alkotásaiban a hagyomány és a modern érdekes ötvözete figyelhető meg. Figurális és térplasztikáiban kihasználta a fa természetes szépségét, megtartja annak anyagszerűségét, ugyanakkor gazdag gondolati tartalommal tölti meg. A költségvetési üzem tanácstermében. Stotz Mihály grafikusművész mutatja be alkotásait. A kiállításon az ötletes, f'nom rajzok mellett néhány illusztráló és az alkalmazott grafika tárgykörébe tartozó művek is szerepelnek. A három kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg. S. Nyitott szemmel... A 25 éve létrehozott tanácsi apparátus tevékenységében magasfokú minőségi változást várunk az október 1-én megnyíló „ügyfélszolgálati iroda” munkájától, melynek fő célja az ügyfelek jobb és gyorsabb kiszolgálása lesz. Az új iroda — melyet a tanácsháza földszintjén, a volt OFO- TÉRT-bolt megnagyobbított és korszerűsített helyiségében rendeztek be — megnyitását hosszú, gondos előkészület és a Budapest VII., valamint Pécs III. kerületében már jól működő ügyfélszolgálati irodák tapasztalat- csere-jellegű meglátogatása előzte meg. Mint később látni fogjuk, jogos és indokolt az a derűlátásunk, amellyel állítjuk, hogy az ügyfélszolgálati irodába befektetett szellemi és anyagi áldozat az ügyfeleknél, a város lakóinál bőségesen fog kamatozni. Miről is van szó tulajdonképpen? Első helyre az- idő és fáradság megtakarítása kívánkozik. Az állampolgár vagy munkahelyéről maradt távol, vagy a nyugdíjas nagymamát bízta meg hivatalos ügyeinek intézésével és sűrűn láttuk az emeleteken csellengő idős vagy fiatal embereket kilincselni szobáról, szobára. Most nem kell majd megmászni a lépcsősorokat. Az utcáról egyenesen az irodába lépnek az ügyfelek, ahol az igazgatási osztály, műszaki osztály, pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály, termelés- és ellátásielügyeleti osztály, egészségügyi osztály legjobb ügyintézői veszik le vállukról a nekik szinte megoldhatatlannak tűnő gondot. Átveszik a beadványt, eligazítják a hivatali labirintusban, okmánybélyeggel, formanyomtatvánnyal látják el, segítik annak kitöltését, a panaszokat jegyzőkönyvbe veszik és illetékes helyre juttatják. Kiadják a hatósági bizonyítványt, átveszik a talált tárgyakat és így tovább, erősítik a lakosság és a tanácsszervek közötti jó kapcsolatot, bizonyításául annak, hogy negyedszázad alatt milyen nagy fejlődésen ment keresztül a tanács, a kezdeti idők jószándékú becsületes, de az irodai munkához alig értő fizikai dolgozókból verbuvált gárdájától a mai képzett, szakosított, értelmes és udvarias, saját nevelésű, magunkénak vallott kollektívájáig. Tóth Miklós Őszi gyakorlatot tartottak a munkásőrök Egységünk szeptember 11—12- én hajtotta végre ősz gyakorlatát. Munkásőreink a politikai ismeretek mellett évenként szakmai harcászati ismeretekre tesznek szert. Ahogy az más terüle- leten is szabály, úgy itt is — de elméleti ismeretek elsajátításának fokmérője a gyakorlati alkalmazás. Jól esett munkásőreinknek a városi pártbizottság első titkárának, Sztanojev András elvtársnak személyes érdeklődése, aki nagy figyelemmel kísérte az eseményeket. A megyei hadműveleti törzs munkatársai is elismerően szóltak a gyakorlat dokumentációjáról és annak gyakorlati megvalósításáról. Amíg az egység pihent, addig a század parancsnoka, Bibok Kálmán elvtárs a vendégek jelenlétében az alegység-parancsnokok és a törzs munkatársai véleményének meghallgatása után kiemelkedően jónak minősítette a harcgyakorlat végrehajtását. Elismerését 12 egységparancsnoki és 6 megyei parancsnoki dicséret koronázta. A Mártonffy Ernő munkásőr- egység tagjai, ha kell politikai munkában, ha kell a termelő munkában és ha szükséges fegyverrel a kezükben helytállnak és ott vannak, ahol szükség van tevékenységükre. Terhe Ernő Fényt adó szocialista brigádok ügyeletes állatorvos Lassan már véget ér városunk körül a tanya villamosítás, melynek keretében villanyt kaptak a sűrűn lakott külterületi részek. Amelyik tanyában kigyúlt a fény. annak lakói nem cserélnének a legelegánsabb társasba/, lakóival. Helyükbe ment a villany jóvoltából a nagyvilág, a rádió televízió, tanulási, szórakozási lehetőséget biztosított. Ha gépkocsijuk is van, néhány percnyi távolságra megközelítették a várost is, de egésszégos környezetben, jó levegőn élik szabad idejüket. Helyben van a hobbykert, a kikapcsolódási lehetőség is. Mindezt, és a még fel nem sorolt lehetőséget államunk biztosította. de a DÉMÁSZ szocialista brigádokba tömörült lelkes dolgozó gárdája teremtette meg. Erről beszélgetünk Répa Jenő üzemvezetővel és Bense József üzemi párttitkárral. Elmondják, hogy most már csak szórványosan. Selymesnél, az Arany négy i iskolánál, a Dózsa Tsz és Kiskunság Tsz területén folyik a villamosítás és a közeljövőben 35— 40 tanyát kapcsolnak be az elektromos hálózatba. A város területén a jobb világítás érdekében folyik a rekonstrukció. a hálózat megerősítése, trafóállomások építése. Tervük, hogy az egész város területén áttérnek az úgynevezett nullázá- sos érintésvédelemre. Nehéz, felelősségteljes munkájuk mellett jut idejük társadalmi munkák vállalására is. Ahogy a Petőfivárosban épült új óvodánál elyégezték a villanyszerelést, ugyanúgy vállalták a Móra Ferenc és a Petőfi Sándor szocialista brigád tagjai a Móra városban épülő új óvoda földszintjének villanyszerelését és a hálózatba való bekötését is. Ha a költségvetési üzemnek sikerül a szükséges anyagot addigra beszerezni, a villanyszerelő brigádok szeptember 28-án, vasárnap „megszállják” az óvodát és elvégzik a felajánlott társadalmi munkát A S/I RKOI ÓKNAK Újabb pontveszteség A Kun Béla SE labdarúgó-csapata 21-én, Bácsalmáson szerepelt, az ellen az együttes ellen, amely egy ponttal és 8—25-ös gólaránnyal az utolsó helyen állt. Nos, a mérkőzés kísértetiesen hasonlított a tavaszi lakiteleki játékra, amikor az utolsó helyezett ellen döntetlenre játszott a Honvéd, s ez az ott hagyott pont a bajnokságot jelentette. Most sajnos, nincsenek ilyen gondok, hiszen a két listavezető Mezőfi és a Halas idegenben győzött és a Bácsalmáson „kiharcolt1* 2:2-es eredmény azt jelenti, hogy a Honvéd tartja ugyan a 3. helyet, de 4'ponttal leszakadt. A 89. percben ugyan még vezetett a félegyházi gárda, de akkor a formájában visszaesett Kovács öngólt vétett, s így Dongó és Kisznyér gólja nem volt elegendő a győzelemhez. Egyszerűen érthetetlen az együttes formánkívülisége, mert ha egy-két fiú gyengén szerepel, az még érthető, de ezen a találkozón egyedül Sahin játszott jól, a többi játékos úgy tett, mintha elfelejtett volna futbaUozni. Ennek ellenére Baja ellen hazai pályán győzelmet várunk, hiszen sorozatban nem lehet gyengén játszani. Sok jót a Vasutasról sem lehet mondani. Hazai pályán súlyos védelmi hibákból 4:l-re vesztettek Császártöltés ellen, pedig Szabó révén már a 3. percben vezettek 1:0-ra. Birkózás. 28-án, vasárnap a Petőfi Szakközépiskola tornatermében 9 órától serdülő és úttörő kötött- és szabadfogású birkózóverseny lebonyolítására kerül sor. Sok indulóra és jó versenyekre van kilátás. Kosárlabda. A Vasas-lányok hazai teremben 40:35-ös vereséget szenvedtek a tapasztalt játékosokból álló 4. helyezett Kándó Műszaki Főiskolától. Annak ellenére, hogy az ellenfél rutinosabb csapat, a Vasas-lányok győzhettek volna, hiszen már vezettek 5 ponttal, a végén azonban visszaestek. Szabó Erika 10, Pálinkás Anikó 9 kosarat szerzett. A Lenin férfi kosarasai 149:49 arányú győzelmet arattak Mezőtúron. A mezőny legjobbja Mészáros Zoltán 78 pontot szerzett csapatának. A Lenin csapata a legjobb úton van a bajnoki cim elnyerése felé. Sportműsor: Atlétika 27-én 14.30 órától a Honvéd-pályán középiskolások, 28-án 8.30 órától általános iskolások indulnak a Néphadsereg Kupa atlétikai versenyen. Birkózás. Vasárnap 28-án, a Petőfi Szakközépiskolában szabad- és kötöttfogású verseny úttörők és serdülők részvételével. Kosárlabda. 28-án, vasárnap Vasas»— Duna Cipő 11.30 órakor a József Attila Iskolában. Mezőberény—Lenin Tsz. Labdarúgás: Kun Béla SE—Baja 15 órakor. Műszaki Főiskola—Vasutas Kecskeméten. Olvassa, terjessze a Félegyházi Közlönyt! Kiskunfélegyházán, szeptember 27-én, szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Szmilkó Ferenc, lakása: Lőwy Sándor u. 6. Ugyanezen idő alatt a külterülethez tartozó községben az ügyeletet dr. Csóké András tartja. Lakása: Kunszállás, telefon: 4. Anyakönyvi hírek KISKUNFÉLEGYHÁZA Születtek: Szecsődl Mónika (anyja neve: Varga Ilona), Pigniczkl Edit Eszter (Gazsovlcs Eszter), Szuicsán Gábor Vencel (Adám Mária Magdolna), Anga-Klss Rózsa Ibolya (Szabó Katalin), Dobi László (Szabó Katalin), Genczinger Ildikó (Cserép Ilona Anna), Bartos Szilvia Rita (Mészáros Anna Márta), Szabó Attila (Szatmári Julianna), Gere Tibor (Juhász-Varga, Irén), Czombos Csaba (Koron? Ilona), Hideg Attila (Vatl Katalin), Czakker Ferenc (Bíró Mária), Szabó Róbert (Balogh Rozália), Fintor Csaba Gábor (Zugéber Gabriella), Dobos Zsolt (Dobozi Julianna), Lippai Ferenc (Símo- nyi Klára), Födi Tamás Pál (Kiss Mária), Ajtai Mihály (Farkas Terézia), Papp Ildikó Irén (Kállai Irén), Nagy Zoltán (Juhász Erzsébet), Cseszkó Zsolt Péter (Dudás Mária), Szmilkó Kinga Diána (Ficsór Magdolna). Házasságot kötöttek: Ball József — Petróczi Anna, Czombos Béla — Keserű Rozália, Juhász. János — Bárányt Erzsébet, Zsibrita László — Nagy Mária, Szabó-Szűcs László — Polgár Zsuzsanna, Gondi Sándor — Pajkos Mária, Subicz Károly — Bódl Judit, Cseri Sándor Károly — Czeglédi Márta, Bokor János — Kürtösi Márta. Meghaltak: Jusztin Lajosné Seres Veronika 74 éves, Véninger János 63 éves, Fehér István 63 éves, Kovács Józsefivé Vincze Terézia 69 éves, Bella András 60 éves, Cserkó István 82 éves, Körmöczi Mária 64 éves korában. FELEGYHAZI KOZLÖNT A Magyar Szociallsla. Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja a Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prelszlnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér t. Telefon: US. 143. tn. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/163 pénzforgalmi ielzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-729 Index: SSHS
