Félegyházi Közlöny, 1975 (19. évfolyam, 1-49. szám)

1975-10-24 / 41. szám

» Húsipari szakmunkások Példaszerű a szakmunkásután­pótlás nevelése a Húsipari Vál­lalatnál. hiszen 1969-től 161 új húsipari szakmunkást neveltek magas színvonalon. Közülük Deák Tibor, országos első helye­zéssel. 9 tanulójuk pedig orszá­gos versenyen három hónappal előbb kapott szakmunkás-bizo­nyítványt. A hírnév azonban nemcsak fényt, hanem árnyat is vet a vál­lalatra. mert a hat év alatt fel­szabadult szakmunkásból csak 25 dolgozik jelenleg a vállalatnál. A többit elcsábította a konku­rencia, a megye és a még tá­Ha ezerhatszázan \ Takarékossági év van és a vi­lágtakarékossági nap következik, időszerű hát városunk legfiata­labb pénzintézetéről, a takarék- szövetkezetről szólni. Felkerestük Szőke Györgyöt, az ország első városi takarékszövet­kezetének elnökét, hogy tájékoz­tatást kérjünk az alig néhány hónapos szövetkezet helyzetéről, jövő terveiről. A taglétszámot 1600-ra tervez­ték. és máris 1550 taggal dicse­kedhetnek. A részjegyalaphoz már csak 300 000 forint kell, hogy elérjék a tervezett 2 millió 800 ezer forintot. Már az indulás első heteiben kitűnt, hogy milyen nagy a köl­csönt kérők száma, a teljes igényt jelenleg nem is tudják kielégí­teni. A kölcsönkihelyezés felté­tele ugyanis, hogy a betétállo­mány növekedjék, mert annak 40 százaléka adható kölcsön. A rész­igazán nagy meglepetésben volt része a napokban, a Batthyány Lajos Általános Isko­la nevelőtestületének, tanulóifjú­ságának. A Debrecenben élő mester egy Móra-képet adományozott az is­kolának. Győzelem Jugoszláviában! A Kun Béla SE ökölvívó-szak­osztálya a Sabáci Macva Box Club meghívására 5 felejthetet­len napot töltött a jugoszláv vá­rosban. Üzemlátogatás során a Sabáci Zorka óriási méretű gyá­rát látogatták meg. majd a vá­rosi ranács elnöke fogadta a 26 főből álló félegyházi sportdele­gációt. Maga a mérkőzés nagy szenzációnak ígérkezett, hiszen 2500 néző tolongott a verseny színhelyén és az eredményeket súlycsoportonként már másnap közölte a belgrádi rádió. A sabáci ökölvívók jelenleg a II. ljga él­vonalában szerepelnek, de öt I. ligás belgrádi Partizán játékos­sal kiegészítve vették fel a küz­delmet a Honvéd-legénységgel szemben. Köztük volt a híres Európa-bajnok Pariov is, aki pontozással győzött Csaba ellen. Jellemző a félegyházi bokszolok tudására, hogy a megerősített sabáci csapatot 14:8 arányban legyőzték, sőt, Asztalos és Kiss kiütéssel győzött. Az alábbi fiúk kerültek ki győztesként a talál­kozóból.-Szkala, Sürü, Asztalos, Kertli, Borbély, Tápai, Kiss. A sabáci - szurkolók véleménye sze­volabbi vidékek kisebb vágóüze­mei, húsboltjai. — Keresett emberek a húsipa­ri szakmunkások — mondja Kor­dás István, a vállalat tanuló­felelőse, akivel Muzsik Tibor • párttitkár és Kovács Ferenc sze­mélyzeti felelős társaságában be­szélgettünk. Jelenleg 145 húsipari tanulójuk van, akiket három párhuzamos osztályban az Élelmezési Szak­munkásképző Intézetben oktat­nak úgy. hogy: egy hét iskola, egy hét üzemi gyakorlat. A néhány év előtti 17 helyett most már 53 első éves tanulót szövetkeznek jegyalap teljes összege számok­kal bemutatva: a betétállomány félmillió forint, a kölcsön össze­ge 2 600 000 forint, amit 335 szö­vetkezeti tag vesz igénybe. A takarékszövetkezet elsőrendű feladata a lakossági igények ki­elégítése. Betétet (minden fajtát) mindenkitől elfogadnak, kölcsönt azonban csak a tagok kaphatnak, érdemes tehát betársulni, ha csak néhány száz forintos rész­jegy erejéig is. Feladatköre kiterjed az Állat­forgalmi és a Tejipari Vállalatok által felvásárolt termékek árának kifizetésére is. Ez a tevékeny­ségük is a lakosság érdekét szol­gálja, hiszen rövid úton megkap­ják pénzüket a termelők. Október 6-án Kunszálláson meg­kezdte működését a kirendeltség is, hogy időt, ezzel pénzt takarít­sanak meg a község lakosai. A kép átvétele után az igazga­tóság és a csapatvezetőség táv­iratban mondott köszönetét e ne­mes gesztusért, s egyben üdvözöl­te a 89 éves művészt, abból az al­kalomból, hogy Debrecen város díszpolgárává választották. Bense György rint az utóbbi 10 évben ilyen színvonalas csapattalálkozóra nem került sor a városban. Csak gratulálhatunk Tóth György le­génységének, akik Alma Ataután Sabácon is öregbítették a fél-, egyházi ökölvívók hírnevét. Kosárlabda. A Vasas-lányok a bajnoknak tekinthető Csepel ellen játszottak Csepelen és vár­hatóan vereséget szenvedtek. Most azonban bizonyára jobb so­rozat kezdődik, hiszen a sorsolás jóvoltából négyszer egymás után itthon játszanak és valamennyi találkozón esélyesként léphetnek a parkettra. A Lenin férfi kosarasai foly­tatták győzelmi sorozatukat. Ez­úttal a 3. helyen álló Karcagi Fáklya ellen győztek 93:69 arányban. A Karcagon lebonyo­lított mérkőzésen a jó képességű hazaiak képtelenek voltak Mé­szárost és Bódit tartani. Mészá. ros 40, Bódi 28 kosarat dobott. Birkózás: Budapesten országos Vasas-bajnokságon a Kiskunfél­egyházi Vasas 4 fővel vett részt Serdülőknél 49 kg-ban 12 induló lesznek vettek fel. mégis kevés, mert. az igény ennél sokkal több. A Me­gyei Pályaválasztási Intézet sze- | rint a szakmai igény legalább 70 új tanuló, jelentkező 34. a hiány tehát 36. Mi lehet az oka? Valószínű, hogy a szülők és a pályaválasztó fiatalok is régi szemmel nézik a régen tényleg megfeszítő fizikai munkát végző mészárosokat, henteseket. Nem látják a fehér ruhában, védőkötényben gépek mellett dolgozó húsipari munká­sokat. hogy az I. évfolyamnál 220, a másodiknál 370. a har­madiknál 600 forint az elérhető havi ösztöndíj. Hogy a jutalma­zásoknál, nyereségrészesedésnél is számításba jönnek a tanulók, és egy forintért kapják az ebé­det. A legszorgalmasabbak —, mintegy 40—50 tanuló —, min­den évben Németországba utaz­nak három hétre, ebből két hét szakmai gyakorlat, egy hét üdü­lés. Nem is soroljuk tovább, mert ha „csak” ennyit számításba vesz­nek a pályaválasztásnál, nem tör­ténik meg az, hogy a 70 férőhely­re csak 34 fiatal szándékozik je­lentkezni. és ezek közül csak bá­rom lakik Kiskunfélegyházán, a többiek más vidékekről, és így érthető, hogy kiképzésük után túlnyomó többségben el is vándo­rolnak. T. M. Új szociális létesítményt kaptak a MÉK dolgozói Nyolcszázezer forintos szép ajándékot kaptak a Mezőgazda- sági Termék Értékesítő Szövetke­zeti Közös Vállalkozás kiskunfél­egyházi dolgozói. Ünnepélyesen átadták az új, komplett szociális létesítményt, amelyben 40 nő és 30 férfi számára öltözőket, zuha­nyozókat, 70 dolgozó számára ebédlőt, ételmelegítő konyhát, mosogatót helyeztek el. A dolgozók örömének tanúi voltak az ünnepségen megjelent városi vezetők: Sztajonev And­rás, az MSZMP városi bizottsá­gának első titkára, dr. Dobos Fe­renc tanácselnök, a megyétől dr. Deák István, az igazgatótanács elnöke, dr. Laczkó Tibor igaz^ gató, dr. Tóth Imréné szakszer­vezeti titkár. Kovács Gyuláné párttitkár, Laczkó Gyula kiren­deltségvezető és számos dolgozó. Az új létesítményt dr. Deák István adta át, méltatta a fél­egyházi dolgozók megyei, sőt or­szágos szinten is kimagasló ered­ményeit, amit néhány számadat­tal is bizonyítunk; Négy év alatt a felvásárló tevékenység három­szorosára, 700 vagonról 2300 va­gonra, a kiskereskedelmi tevé­kenység pedig négy millióról ti­zenhárom millióra emelkedett. A félegyházi MÉK-dolgozók a vállalati eredmények túlteljesíté­sében is jeleskedtek viszonylag alacsony költséggel, hátrányos munkakörülmények között vég­zett szorgalmas munkájukkal. közül Karsai László aranyérmet szerzett. 57 kg-ban 14 induló kö­zül Lakó Károly második lett. Ifjúságiak közül 75 kg-ban Ván Jenő 10 induló közül 3. helyezést ért el. Labdarúgás. A Kun Béla SE Halason 2:0 arányban nyert mu­musa a Gábor Áron SE ellen. A gólokat Sahin — aki ismét a csapat legjobbja volt — és Varga Pista szerezte. A mély ta­lajú pályán is érvényesült a Hon­véd nagyobb tudása. Soltvadkert ellen győzelmet várunk. Vasutas—Hetényegyháza 1:0, góllövő: Szabó. Sportműsor: Felszabadulási atlétikai verseny serdülő A és ifjúsági korcsoportban október 25-én 14.30-kor, serdülő B kate­góriában 26-án 9 órakor a Hon­véd-sporttelepen. Kosárlabda: Vasas—E. Gyógy­szer 11.30, Gyula—Lenin Labdarúgás: Kun Béla SE— Soltvadkert 13.30 (szünetben tóm. bola), Solt—Vasutas. P. 3. A városért, mindannyiunkért A városi tanács végrehajtó bi­zottsága 1974. október 23-án vá­rosunk fennállásának 200. és fel- szabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére öt személynek ado­mányozta a Kiskunfélegyházért kitüntetést. Kiss István, a Vegyipari Gép­gyár üzemvezetője örömmel em­lékezik vissza az emberi munka megbecsülését példázó kitüntetés átvételére. — Lakatosinas lettem 1927-ben, majd amikor felszabadultam, a szíjgyártók! rézműves műhelyé­ben dolgoztam. S amikor 1942- ben a frontra kerültem, a felesé­gemet és három gyermekemet hagytam itthon. A háborút hadi­fogság követte, 1947. szeptem­ber 1-én térhettem haza. Az üze­met 1948-ban államosították, s itt előbb művezető, majd üzemveze­tő lettem. — Hány ember dolgozott a ke­ze alatt? — Kezdetben négy-ötszáz mun­kást foglalkoztatott a gépgyár, 1973-ban már több, mint 1400- an voltunk. — Hogyan dolgoztak akkori­ban? — Nagyon rossz körülmények között. Télen, nyáron, fagyban, esőben kint az udvaron kellett dolgozni. Egyrészt, mert nem volt fedett műhely, másrészt gyártmányaink terjedelme sem tette lehetővé a fedél alatti mun­kát. Gyártottunk sörgyári, be­rendezéseket, konzervipari és gyógyszeripari felszereléseket. Nagyon sok termékünk került exportra. — Szakmunkásokat is képez­tek? — A lakatosok gyakorlati ok­tatását végeztük. Sikerült olyan törzsgárdát összehozni, akik a fiatalok képzésében szívvel-lélek- kel vettek részt. — Sikerült megvalósítani el­képzeléseit? — Több mint húszéves vezetői tevékenység van mögöttem — bátran merem mondani, hogy az elképzelések csak akkor és úgy válhatnak valóra, ha meggyő­ződéssel csinálja az ember azt, amit csinál, s ezt meg is tudja értetni azokkal, akik segítségére vannak az elképzelések valóra- váltásában. Mindig ügyeltem ar­ra, hogy a munkatársaim értsék, tudják, mit miért kell tenni. Én magam sem elégedtem meg az utasítással, mindig tudni akar­tam a feladat hátterét is. Tud­nom kellett azt* hogy az előál­lítandó termék hol szükséges, és miért. — Mit tartott a legfontosabb feladatának? A zavartalan munkakörülmé­nyek megteremtését, a megfelelő anyagellátás biztosítását és azt, hogy mindenki fegyelmezett munkát végezzen. Kiss István több mint két év­tizedes vezetői tevékenység után 1973-ban nyugállományba vonult, átadta helyét a fiataloknak, épít­sék ők tovább a szocializmus időtálló épületét, amelynek fun­damentumába Kiss István is be­építette a szívét, s lelkét. Meg­tette mindazt, ami tőle tellett, ta­lán többet is. Igaz, nem maradt el a megbecsülés sem. A válla­latnak kétszeres kiváló dolgozója. Megkapta a Munka Érdemrend bronz fokozatát, a Gépipar kiváló dolgozója jelvényt, s mintegy be­fejezésül a Kiskunfélegyházáért kitüntetést. Sinkó Erzsébet Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Tóth Venczel At­tila (anyja neve: Rózsa Erzsébet), Pap Zoltán (Buzder Mária), Lövei Melinda Magdolna (Zsigó Mag­dolna), Huszka Edit (Géczi Má­ria Margit), Muszi Edina (Potyesz Margit Éva), Antal Etelka (Szabó Etelka), Udvardi István (Tánczos Irén). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Ézsiás József — Mihúlovics Éva, Sallai Ferenc — Barna Éva, Csá­ki István László — Nyiki Gyön­gyi, Pintér Zoltán — Héjjas Ilo­na Zsuzsanna, Bubori Gábor Sándor — Gönczöl Erzsébet, Gon- di Ferenc — Baranyi Zsuzsanna, Tóth János — Szabó Franciska. MEGHALTAK: Gyovai János- né Apró Teréz 84 éves, Farkas Dezső 79 éves, Almási Rozália 64 éves, Ocskó János Jőzsefné Nagy Erzsébet 72 éves, Pajkó Péter 90 éves, Hegedűs Sándomé Nagy Viktória 84 éves, Pajkos-Szabó Lászlóné Seres Ilona Luca 49 éves, Huszka Edit 1 napos, Ko­vács Imréné Breszkó Anna 63 éves. Bubela György 23 éves ko­rában. 31 év. Hogy szalad az idő. Azóta új nemzedék nőtt fel, akik csak az elbeszélésekből, az akko­ri felnőttek emlékezéseiből tud­ják, hogy itt három évtizeddel ezelőtt csatatér volt. A fejvesz­tetten menekülő fasiszta seregek minden magyar várost, falut erődként használtak, hogy léleg­zethez jussanak. Nem bánták, hogy ezért a lélegzetnyi szünetért áldozatul esik a lakosság, a tele­pülés. Az évforduló napja tegnap volt, október 23-án. A felszaba­dult város apraja-nagyja hála­telt szívvel állt meg néhány percre, hogy emlékezzen. Kegye­lettel .emlékezünk azokra a szov­jet hősökre, akik szülőföldjüktől távol, életüket is' feláldozták ha­zánk, városunk felszabadulásáért. Azokra a veteránokra, akik a dicső Tanácsköztársaság eltiprá- sa után, a fehérterror negyedszá­zada alatt is ápolták, élesztget­Már hagyományossá válik és minden ősszel megrendezik Kis­kunfélegyháza város felszabadulá­si évfordulóján a külterületi isko­lák csapatai között a Mészáros István atlétikai emlékversenyt. Az első emlékversenyt 1974- ben, a város 200., hazánk felsza­badulásának 30. évfordulóján ren­dezték. Ekkor avatták fel azt a sportpályát, amelyet társadalmi munkával és szocialista összefo­gással, a Dózsa és a Vörös Csillag Tsz, a Vas-, Fémipari Szövetke­zet a szülők és tanulók segítségé­vel építettek az iskola mellett. A borongós idő ellenére is meg­jelentek az emlékversenyen a be­nevezett iskolák: A kunszállási, a gátéri, a Nagyszőlő úti körzeti, valamint a bankfalusi iskolák mintegy 900 úttörő közül házi­versenyen kiválogatott 120 leg­jobb sportolója. Bencze Sándor igazgató köszön­Kiskunfélegyházán október 25- én szombaton délután és vasár­nap egész nap dr. Kiss Lajos. Lakása: Kiskunfélegyháza, Báj­téit a szabadság tüzét, vállalva az üldöztetést, a börtönt. Akik a város felszabadulásának első óráiban élére álltak a szabad élet megindítását, a romeltakarítást, újjáépítést kezdeményező nehéz munkának. Megújult városunk felszaba­dult, boldog lakosai az eltelt há­rom évtized alatt sokkal többet tettek a 200 éves városért, az em­berért, mint őseinek a letelepü­lés óta eltelt évszázadokban. De talán a kézzelfogható gaz­dasági eredményeknél is nagyob­bak azok az erkölcsi, politikai eredmények, melyek megszün­tették az évezredes testvérharcot, és teljes egységben és egyet­értésben a munkásosztály párt­jának útmutatásával, a 25 éves tanács vezetésével minden becsü­letes állampolgár készen áll az újabb sikeres évtizedek nagyobb feladatainak végrehajtására is. tötte a nagy számú vendégsere­get, köztük Mészáros István özve­gyét, akinek virágcsokrot nyújtott át egy kisdobos. Mészáros István fiatal korában kiváló atléta és rekorder volt, fel­szabadulás után haláláig a város tömegsportjáért tevékenykedett, és mint megyei szakfelügyelő, a megye tömegsportját is előbbre vitte. Megérdemelten választotta példaképül magának a 783-as Asz­talos" János úttörőcsapat. A szép serleget, melyet fiatal korában nagy küzdelemben nyert el, Mészáros István özvegye ván­dorserlegként ajánlotta fel. Első ízben a Bankfalui Körzeti Általá­nos Iskola csapata nyerte, a mos­tani emlékverseny is a bankfalu­siak győzelmével végződött, a kis atléták 34 pontot gyűjtöttek. II. Gátér 17. III—IV. Kunszállás és Nagyszőlő úti iskolák 11—11 ponttal. Ugyanezen idő alatt a külterü­lethez tartozó négy községben az ügyeletet dr. Gyöngyösi Péter tartja, lakása: Petőfiszállás, tele­fon: 7. csy-Zs. u. 2., telefon: 522. • Karsai Istvánné szakoktató irányításával a töltelékáru készítésével ismerkednek a fiatalok. Holló László festőművész ajándéka A SZURKOLÓKNAK * A SZURKOLÓKNAK Külterületi iskolák atlétikai versenyén

Next

/
Oldalképek
Tartalom