Félegyházi Közlöny, 1975 (19. évfolyam, 1-49. szám)

1975-04-11 / 14. szám

ft •• mmm komy A brigád névünnepe Április negyediké a felszaba­dulást, a szabadságot, az életet jelenti minden magyar dolgozó­nak. A vasútállomás „Április 4.” szocialista brigádjának, ha lehet, még több oka is van megünnep­lésére. hiszen ekkor van a bri­gád névünnepe is. Elnézést a többi, sok száz szo­cialista brigád jól dolgozó tagjá­tól, de engedjék meg, hogy ez al­kalommal ezzel az eggyel, a név­napját is ünneplő Április 4. szo­cialista brigáddal foglalkozzunk, annál is inkább, mivel erre tag­jai vitathatatlanul rászolgáltak. A felszabadulási évfordulón a brigád is számvetést készített, mi volt az, amit jól csináltak 1968. márciusa, megalakulásuk óta, és mi az. amit még finomítani, erő­síteni kell. Erről beszélgettünk mi is Miklós László állomásfő­nökkel. Ivánvi József brigádve­zetővel és Gál Jenő brigád vezető­helyettessel. A brigád mozgalmas hat évéről még rövid távirati stí­lusban sem lehet egy cikk kere­tében beszámolni, így csak né­hány mozzanatról emlékezünk vissza. A kezdeti nehézségek és a ta­pasztalatlanság következtében az első évben a brigád vállalásait nem tudta teljesíteni. A szocialis­ta brigád címet ezért csak a má­sodik évben nyerte el. Ettől kezd­ve minden évben teljesítette az egyre magasabb célok elérésére tett vállalásait. Az 1970. évben elnyert oklevél után 1971. és 72-ben iött a bri­gádzászló és a zöldkoszorús jel­vény, 1973-ban bronz. 74-ben ezüst plakettet érdemeltek ki. Ezek mellett a brigád tagjai szak­mai. társadalmi és politikai mun­kájuk elismeréseként több ízben részesültek ..Kiváló dolgozó”, il­letve „Érdemes vasutas” kitünte­tésben és egyéb elismerésben. A brigád tagjainak többsége törzs- gá’rdatag. bronz-, ezüst- és arany- fokozatttal. Az Április 4 szocialista brigád tagjainak is a többi brigáddal szorosan együttműködve, része van abban, hogy az állomás, az átépítési nehézségek közepette is teljesítette a „Kiváló főnökség” célkitűzéseket, melynek elisme­réseként az állomás az utóbbi két évben vezérigazgatói elismerés­ben részesült. E célkitűzéseknek az 1974. év­ben is megfelelt mind az állo­más, mind a brigád, így ismét várományosai a „Kiváló főnök­ség” kitüntetésnek. és ezzel együtt a brigád a magasabb el­ismerésnek. Többször tapasztaltuk és sok­szor megállapítottuk már azt. hogv ahol jól megy az üzemi ter­melő munka, ott jó a politikai, társadalmi munka is. És megfor­dítva, csak ott jó igazán a politi­kai munka, ahol az üzemi, ter­melő munka is kifogástalan. Nem véletlen tehát, hogy állo­másunk sorozatosan nyeri el a magas kitüntetéseket, hiszen nem­csak a vezetők, hanem a helyet­teseik és azok helyettesei is ma­gas szintén képezik magukat po­litikailag, szakmailag, s ezt csi­nálják a beosztottak is. Tóth Miklós ISS Gyermekrajz-kiállítás Kedves színfoltja minden év­ben a felszabadulási ünnepsége sorozatnak a városi tanács és a városi úttörő elnökség által meg­hirdetett gyermekrajz-pályázat Az idén — a 30. évforduló tisz­teletére — minden eddiginél több alkotás érkezett be, kibővítve a tárlatot batik, kézimunka, fafa­ragás és kerámia művekkel. 570 „alkotás” bizonyítja a pályázat népszerűségét, a gyermekek ügyességét, élénk fantáziáját, szorgalmát és azt, hogy milyen jól látják a körülöttük zajló éle­tet, szüleik, nevelőik munkáját a szocialista város, az újtípusú em­ber kialakításáért, a békéért. A több mint félezer munka kö­zül a bíráló bizottság 221-et ta­lált kiállításra alkalmasnak, ezek közül 160 rajzot, 12 batikot, 11 kézimunkát, 13 fafaragást és 25 kerámiát. Nagy feladat volt a sok szép munka közül kiválasztani a leg­szebbeket, mégis úgy tapasztal­tuk, hogy a Batthyány Lajos Ál­talános Iskola gyönyörű aulájá­ban bemutatott alkotások közül szerencsésen válogatták ki a dí­jazottakat. Rajzból: Héjjá József 3. oszt. Móra Általános Iskola, Nagy Erika 4. osztályos Petőfi Általános Iskola, Pesir József 1. oszt. Móra Általános Iskola, Hor­váth Mária 5. oszt. Batthyány Ál­talános Iskola, Seres Erzsébet 8. oszt. Móra Áltálános Iskola, Ke­rekes Ferenc 7. oszt. Bajcsy-Zs. Általános Iskola, Tóth Mariann 8. oszt. Bajcsy-Zs. Általános Iskola. Batikból: Papp Katalin 5. oszt. Móra Általános Iskola. Kézimun­kából: Tari Judit 7. oszt. Móra Általános Iskola. Fafaragás: Mo­gyoró György 7. oszt. Móra Ál­talános Iskola. Kerámia: Farkas Rozália 8. oszt. Batthyány Álta­lános Iskola és Besze Erzsébet 6. oszt., a Petőfiszállási Általános Iskola tanulója kapott díjat. T. M. így ünnepelt a tanulóifjúság • A felszabadulási évforduló tiszteletére rendezeti hangversenyen kitűnően szerepelt a Batthyányi Általános Iskola zenei tagozatának énekkara. A kórust dr. Somogyvári Zoltánné vezényelte. (Némedi László felvételei.) • Jól sikerült a hálatábortűz a József Attila Általános Iskolá­ban. Növekszik a könyvforgalom A napokban Görög Lajossal, a Móra Ferenc Könyvesbolt veze­tőjével arról beszélgettünk, ho­gyan alakult forgalmuk az el­múlt négy évben. Elmondta, hogy míg 1970-ben 2 millió 154 ezer forint értékű könyvet adtak el, addig tavaly már 5 millió 277 ezer forint forgalmat bonyolítottak le. Eleinte az ipari és mezőgazdasági szakirodalom iránti érdeklődés növekedett, ma már azonban a szépirodalmi művek is nagy mennyiségben fogynak. A vá­sárlók általában határozott szán­dékkal lépnek a boltba, az író neve és a mű címe szerint kérik a könyvet. Feladatunk ezért — mondotta —, hogy az olvasók minél hamarabb értesüljenek a megjelenő könyvekről. Azt beve­zettük már, hogy az általunk is­mert vásárlókat körlevélben ér­tesítjük ki, egy-egy új mű kiadá­sáról. Természetesen nagy segít­séget nyújt a sajtó, a tévé, a rá­dió könyvismertető rovata a vásárlók informálásában. ' — Tavaly például 500 példányt rendeltünk a Thibault család cí­mű könyvből. Alig fogyott néhány belőle egész évben. Amikor a té­vé sugározni kezdte a műből ké­szült filmet, egy hét alatt elfo­gyott az olcsónak egyáltalán nem mondható könyv valamennyi pél­dánya. Természetesen vonatkozik ez a magyar irodalomra is, amely iránt a falusi, tanyasi és városi olvasók körében egyaránt nagy a kereslet. Olyannyira, hogy az ellátás sokszor nehézségekbe üt­közik. Rég elmúlt az idő, amikor az olvasók jórésze csak a krimik iránt érdeklődött. Ezzel szemben meg kell említenem, hogy váro­sunk olvasótábora előkelő helyen áll a verseskötetek vásárlásában. Ügy érzem, ezt pedagógusaink­nak köszönhetjük, akik ifjúsá­gunkat a költészet szeretetére nevelik. j Eredményeinkhez nagyban hoz­zájárulnak az üzemekben, tsz- ékben tevékenykedő könyvbizo­mányosok, akik a dolgozókat a jó könyvek olvasására nevelik, s ezzel elősegítik pártunk, kor­mányunk művelődéspolitikáját. A könyvek mellett jelentős forgalmat bonyolítunk le hangle­mezekből, amelyekből 1974-ben 300 ezer forint értékűt adtunk el. Erőteljesen emelkedett a komoly­zenei felvételek iránti érdeklődés — s ami figyelemre méltó — éppen a fiatalok körében. A könyvellátás az utóbbi évek­ben örvendetesen fejlődik. Évek óta visszatérő gond azonban a tanulóifjúság kötelező olvasmány­nyal való ellátása. Gondjaink vannak a szakirodalom területén is. Hosszú a megjelenés átfutási ideje, mire az olvasóig eljut egy- egy mű, 8—10 hónap is eltelik. Nem mindig megfelelő a szép- irodalmi művek példányszáma. Egyes — a ma problémáival fog­lalkozó — írók alkotásai csak 10 —20 ezres példányszámban kerül­nek a könyvpiacra, ezért szinte állandóan hiány van belőlük. Vé­giül azt szeretném még megje­gyezni, hogy hátrányos megkü­lönböztetés van az elosztásnál a szövetkezeti könyvterjesztő háló­zat rovására. Reméljük, e terüle­ten is változás történik majd — fejezte be a beszélgetést a köny­vesbolt vezetője. N. I. ÜGYELETES ÁLLATORyOS Kiskunfélegyházán 1975. április ,-én szombaton délután és va- , írnap egész nap dr. Szmilkó Ferenc. Lakása: Kilián György u. 20. Ugyanezen idő alatt a külterü­lethez tartozó négy községben, tehát Pálmonostora, Kunszállás, Gátér és Petőfiszálláson az ügye­letet dr. Gyöngyösi Péter tartja. La kása: Petőf iszál lás. Nyitott szemmel Sok olvasónk kérésének teszünk eleget, amikor — hosszú szünet után — ismét útjára bocsátjuk ezt a rova­tot, hogy a bírálattal, a szép és jó pél­dák népszerűsítésével segítsük azokat, akik szeretik ezt a várost és szeret­nék még szebbnek, tisztábbnak, ren­dezettebbnek látni. Már el is értünk az első témához. Bizonyára mindenkinek feltűnt már, hogy a Kossuth utcán milyen hiányo­san kelt ki a drága pénzen létrehozott parkban a pázsit. Mi ennek az oka? Azt isi tudja mindenki! Nagyon hozzászoktak a járókelők a rendezetlen, felszántott és felforgatott utcához, anvelyen keresztül-kasul le­hetett közlekedni, az utca egyik olda­láról a másikra, árkon-bokron torony­irányában átmenni. Mindenki Mtja és mindenki helyte­leníti, mégsem szól senki arra, aki ezt teszi. A tanács, a. népfront, a Vörös- kereszt, de minden szerv és városát szerető lakó hiába követ el mindent, hogy megszűnjön végre ez a „rendkí­vüli állapot”. Ha minden félepvházi ember, gyermek és felnőtt egyaránt, nem száll síkra ennek megszünteté- 'béért, nem’ megyünk semmire. Amit az egyik megcsinál, a másik tönkreteszi. De vonatkozik ez a város minden utcájára, terére, parkjára is. Vándorlegény koromban irigykedve láttam Nyugat-Európa városaiban, községeiben, falvaiban a sok szép rendezett parkot, egyik-másikat még én is csinosítottam, söpörtem, gereb­lyéztem. De alig volt mit gereblyézni, a lehullott falevélen kívül. De láttam Kijevben, Moszkvában is a n?ég gyö­nyörűbb parkokat, a város levegőjé­nek tisztítóit, a kulturált város jel­lemzőit. Azt azonban sehol sem láttam, hogy — mint nálunk a boltok környékén — kilépve a boltból, már dobják is el a kenyér és más élelmiszer csomagoló­papírját. Külföldön, ha valaki ezt rmegpóbálná, a többi járókelő bizo­nyosan fel vetetné vele. A parktaposást, rongálást sokféle módon lehetne csökkenteni. Egyik módja — az öntudat, a fegyelem, a szép érzék pótlásaként, a korlát. Nem akarom’ a vilLanypásztor példát ide­hozni. Egy kis — nem olyan alacsony, hogy át lehessen lépni, és nem olyan magas, hogy átbújhasson alatta a rendbontó — lánckorlát elhelyezése az utcasarkoknál és a nagyon veszélyez­tetett szakaszokon, sokat segítene, és talán nem kerülne annyiba, mint a parkok ismételt felújítása. Tóth Miklós Eltemették Sikár Jánost nos, a párt- és a, munkásmozga- | lom kipróbált, réigi harcosa, a Szocialista Hazáért Érdemrend és sok más, magas kitüntetés tulajdonosa. Sikár János már 1919-ben, 17 éves korában vörös katona volt, s as utána következő két és fél évtizedben is a párt hű harcosa maradt. Ezért 16 hónapot ült a börtönben. 1944-ben a felsza­badulás első napjaitól a nép ha­talmát, mint rendőr védte. 55 éves volt, amikor leszerelt a rendőrségtől, de egy nappal ké­sőbb már a munkásőrök között találtuk őt. I Ravatalánál Sztanojev András, az MSZMP városi bizottság első titkára, a sírnál Víg Péter rendőr százados emlékezett meg Sikár János elvtárs példamutató munkásságáról, s búcsúzott el a drága jó édesapától, nagyapától, dédapától, akit utolsó útjára el­kísértek a család és a kiterjedt rokonság mellett a párt, a ta­nács, a fegyveres testületek tag­jai, vezetői. Koporsóját az In- ternacionálé hangjai mellett eresztették le a sírba. T. M. Az ünnepre készülődés, a jól végzett munka öröm­mámorában megrendítő gyászhír ter­jedt el a vá­rosban : meg­halt Sikár Já­Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Kakukk Anett (anyja neve: Kordé Mária), Filiszár György Károly (Iványi Mária Anna), Petróczi Zsolt (Barna Aranka Erzsébet), Máté István József (Kovács Rozália), Gu­lyás László Róbert (Szalai Anna). Fe­kete Ibolya (Szécsényi Erzsébet Má­ria), Kovács Csaba József (Vas Mária Terézia), Valkovics Mariann (Görög Katalin), Atkári-Gyóni József (Bezse- nyi Mária). Gál Veronika Mónika (Gulyás Veronika Anna), László Nor­bert (Dulicsek Éva), Bársony Krisz­tián János (Vér Erzsébet). Görög Már­ta (Patyi Márta), Cseh István Zsolt (Makány Julianna), Varga József Gá­bor (Farkas Katalin), Drozdik Ervin Sándor (Csenki Zsuzsanna Ildikó), Balasi Tibor (Pintér Magdolna). Gö­rög Roland (Zelei Katalin). Czimmer Tibor (Eszik Anna Margit), Lőrincz Árpád Balázs (Sallai Zsuzsanna Ilo­na), Fekete Ilona (Kádár Ilona), Nagy Szabina Mária (Kőrösy Mária), Király Nándor (Zielbauer Erzsébet), Seres Bernadett (Gyarmatin Anna), Szívós Andrea Csilla (Berényi Mária), Túri Andrea (Kis® Ilona Franciska), Kálvin Imre (Nagypál Rozália), Oroszi Fe­renc (Hegedűs Anna), Juhász Margit Katalin (Qsobán Aranka Julianna), Tarjányi Zoltán Imre (Ónodi Katalin), Nem’csok Ferenc (Varga Ilona), Nagy Tibor (Muhel Mária), Mogyoró Gab­riella (Juhász Éva Erzsébet). házasságot kötöttek: Csáki József és Urbán Éva, Elek József és Zsidai Ildikó Anna, Genczinger József és Cserép Ilona Anna, Ficsór Mihály és Najdinoff Mária, Keresztesi Imre és Fekete Klára, Juhász Jenő és Nagy Mária, Cserép Lukács István és Tóth Irén Mária, Csáki József és Tóth Fran­ciska Margit, Fekete Miklós és Juhász Irén, Csík László ési Dobos Etelka Ka­talin, Rékasi József és Sallai Lenke, Belecz László József és Juhász Mária Magdolna, T?kács Mihály és Némedi- Varga Anikó Mária. MEGHALTAK: Késik Imre 78 éves, Horváth József 80 éves, Molnár János 70 éves. Gönczöl Sándorné Vereb Ág­nes 86 éves, Rávai István. 26 éves. Tar Rozália 21 éves. Fekete István 73 éves. Kókai Mihálynó Bán Rozália 89 éves. Mezei Sándor 61 éves. Seres János 69 éves, Sikár János 72 éves, Fekete Pál 54 éves. korban. • Április 3-án emlékezetes ünnepség színhelye volt a Vegyipari Gépgyár ebédlője. A gyár fiataljai hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján vették át harmadszor — s ezzel végleg elnyerték — a KISZ vörös vándorzászlóját, amelyet Menyhei László, a KISZ KB tagja adott át Terjényi Antalnak, a gyár KISZ-titkárának. Ezután az üzem kiváló munkát végző dolgozóinak kitüntetésére került sor. Képünkön az üzem fiataljai birtokukba veszik a KISZ vörös vándorzászlóját. (Rádi József felvétele.) A SZERKÓI ÓKNAK Rendet a lelátón! A Honvéd csapatának jó sze­replése és főleg a bajnoki tabel­lán elfoglalt első helye ismét visszahódítja a szurkolókat a szép fekvésű Kun Béla SE sport­telepére. A szurkolók többsége becsületesen, töretlen hittel szur­kol a győzelmekért és a nemes célokért, hogy városunknak is­mét NB Ill-as csapata legyen. A nézők kis töredéke azonban en­nek ellenkezőjét teszi. Viselke­désével, nyomdaféstéket nem tűrő bekiabálásaival igyekszik megmérgezni a meghitt, családi­as légkört, amely a lelátón ural­kodik. Egyébként a jó hangula­tot akkor is igyekeznek elmér­gesíteni, amikor jól megy az együttesnek. Pl. a Bácsalmás el­leni találkozón, melyet közel 800-an néztek végig, már a 15. percben Farkas lecserélését kö­vetelték Lantos edzőtől. Pedig köztudott, hogy Lantos jó érzék­kel, hozzáértéssel szokta a cseré­ket végrehajtani. Azzal nem so­kat törődnek ezek a felelőtlen nézők, hogy az ilyen megnyilvá­nulások ártanak a játékosnak, felidegesítik az edzőt éís az egész csapatot. Pedig ezen a meccsen jól küzdöttek a fiúk, hiszen a 30. percben már 2:0-ra vezettek, Varga Jóska két szép fejesgóljával. A hangos „tanács­adásra” tehát semmi szükség nem volt. Továbbmenve sértő, durva szavakkal illették a játék­vezetőket és így a bírókat a csa­pat ellen ingerlik. Egyszer már tudomásul kell venni, hogy a bíró korlátlan úr a pályán és nem kell feltételezni róla. hogy ha téved a hazai csapat terhére, az szándékos. Viszont, ha az el­lenfél rovására téved, azt he­lyeslik, természetesnek veszik. A Honvéd vezetésének szilárd el­határozása, hogy a jövőben, ha a húsvéti eset megismétlődik, a leghangosabbakat, a játékveze­tőket szidalmazókat „kiemeli” és letiltja a mérkőzések látogatá­sától. Reméljük erre nem adnak okot, hanem inkább sportszerű, lelkes biztatással serkentik a fiúkat jobb játékra és segítik őket a minél nagyobb arányú győzelem megszerzésében. Laki­telekre mintegy 100 főnyi lelkes szurkoló utazott, hogy biztassa a piros-fehér gárdát, sajnos hi­ányzott a fiúkból az, ami régeb­ben jellemezte a félegyházi játé­kosokat, a töretlen küzdőszel­lem. Ez hiányzott Lakiteleken és ezért nem tudta legyőzni az el­ső az utolsót. A csapat eléggé enerváltan játszott, az egyetlen gólt Tánczos mintaszerű beadá­sából Farkas fejelte. Lakitelek potyagóllal egyenlített. Az együttesből csak Horváthot és Kovácsot lehet megdicsérni lel­kes, jó játékukért. Első győzelem. Végre sikerült a Vasas lányoknak, 3 vesztett mérkőzés után 48:39-re győznie a Dase kosaraslányai ellen, ürömmel láthattuk a csapatban hosszú kihagyás után Farkasnét, Paulitskát és a sérüléséből fel­épült Beliczait, aki távoli kosa­raival vétette észre magát. Öröm volt a három játékos visszaté­rése, hiszen a rutin mellett, megszűnik az ellenfelek magas­sági fölénye. A mezőny legjobb­ja Fekete Zsuzsa volt, aki 15 kosarával és kitűnő játékával fő részese volt az első győzelem­nek. A Lenin Tsz férfi kosarasai 111:36 arányban verték Mezőbe- rényt, Mészáros 39 pontot szer­zett. Vasárnapi sportműsor: Kun Béla SE—Izsák 15,30 óra­kor a Honvéd-pályán (szünet­ben tombola). Vasutas—Hetény- egyháza 10 órakor az Alpári úton. Szánk—Vörös Csillag. Kosárlabda: Kandó K. SE— Vasas, Békés—Lenin Tsz. P. J. FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő; dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/1C2 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-72» Index: 25 908

Next

/
Oldalképek
Tartalom