Félegyházi Közlöny, 1975 (19. évfolyam, 1-49. szám)

1975-02-21 / 8. szám

X / H • • mmm közlöny Sikerekben gazdag év a Petőfi Tsz-ben Tizennegyedik zárszámadó köz­gyűlését tartotta a kiskunfélegy­házi Petőfi Tsz a Kiskunság Ét­teremben. Fricska N. János elnök ismertette az elmúlt év gazdasági, vagyoni és pénzügyi eredményeit. Ezekből kitűnt, hogy a szokatla­nul mostoha időiárás mellett is — jobb munkaszervezéssel és meg­feszített munkával — becsülettel teljesítették kötelességüket. A Petőfi Tsz területe 2304 hek­tár, melynek kataszteri tiszta jö­vedelme 43417 aranykorona, ezzel közel áll az ország közepes kate­góriájú tsz-eihez A kenyérgabonából a termésát­lag 1961-ben 16 mázsa, jelenleg 37 mázsa volt. Kukoricából 1961- ben 16.3, az elmúlt évben 43 má­zsa termett hektáronként. Cukor­répa-átlagtermésük is minden év­ben emelkedett, így az 1961. évi 169 mázsa az elmúlt évre 350 má­zsára nőtt. A tsz területéhez vi­szonyítva nagy, 300 hektárnyi szőlő- és gyümölcsösüket csak „Tanul az ország” címmel már 15 évvel ezelőtt is a félegyházi — sikeres — felnőttoktatással foglalkozott a Kossuth rádió, pe­dig akkor még „csak” 720 felnőtt koptatta az iskolapadot és élesí­tette az eszét a város általános és középiskoláiban, a fárasztó napi, többnyire fizikai munka után. Tizenöt év alatt —. h<j akad­nak is az üzemekben, termelő­szövetkezetekben olyan dolgo­zók, még középvezetők is, akik idegenkednek a tanulástól és még mindig nem éltek a lehető­ségekkel. nem fejezték be álta­lános. vagy középiskolai tanul­mányaikat — nagy utat tett meg és \ szép eredményeket ért el a felnőttoktatás. Most már elmondhatjuk, hogy „tanul a város”. 21 általános és 22 középiskolai csoportban (osz­tályban) mintegy 1200 felnőtt dolgozó birkózik a tudománnyal, azzal a szilárd elhatározással, hogy ha törik, ha szakad feljebb lép a műveltséghez vezető „lét­rafokon”. i A 21 általános iskolai osztály között van egy „különleges” osztály, egy hetedik, melynek nagyobbik felét a kiterjedt Ko­vács család teszi ki. Üjabb rá­dió-téma lehetne, mert nem hisszük, hogy másik ilyen osztály létezik ebben az ország oan. Az egyik hatodik osztály vizs­gáján hívták fel a figyelmünket arra az érdekes jelenségre, hogy ott a 19 tanuló közül 9 a Ko­vács család tagja. 8 jórendű, egy pedig elégséges. bizonyítványt szerzett, ezzel minden Kovács — felsőbb osztályba léphet”. Ez a szám azonban már nem idősze­rű, mert a most induló hetedik­külső munkaerővel- diákok segít­ségével tudták most is leszüre­telni. Az állattenyésztés a szövetke­zet egyik legnagyobb árbevételt nyújtó ágazata, ezen belül a csi­benevelés hozta a legnagyobb be­vételt közel 12 millió forintot. 1600 törzslúdjuk után 47 ezer da­rab tenyésztői ást értékesítettek, a toll értéke meghaladta a félmillió forintot. Az állatok takarmányozásához és alomszükségletéhez 839 vagon terményt, takarmányt, szalmát használtak fel. Tehergépkocsijaik 1974-ben 440 ezer kilométert fu­tottak. Külön fejezetet érdemelne a háztáji gazdálkodás segítése és a tagokról való gondoskodás. Töb­bek között 517 tagjának és alkal­mazottjának 222 hektár földterü- i ietet biztosított. 2750 mázsa alom­szalmát, 29 vagon búzát, 8 vagon árpát, 13 vagon kukoricát, 54 va­ben Kovácsék nem le-, hanem fel-„morzsolódtak”, még egy Ko­vács csatlakozott hozzájuk, aki eddig hat általánost végzett. 5 hónap múlva vizsgáznák a hete­dikből is és kezdik az utolsó évet. De még nem biztos, hogy utolsó lesz, mert többen kedvet kaptak a tanuláshoz és közép­iskolát kezdenek. A család „feje”, az osztály bi­zalmija és a kollektív tanulás kezdeményezője: Kovács Rozá­lia (Grósz Pálné), az évnyitón felsorolta a rokonságot, hogy ki, kinek a felesége, férje, fia, lá­nya, sógora. Azt is elmondta, hogy amikor kezdték volna a ta­nulást, az majdnem meghiúsult, mert nem volt ki a 160 órás továbbképzési formához szüksé­ges létszám. Szétszéledtek hát, de rövid idő múlva dupla lét­számmal tértek vissza, mindenki gon takarmányrépát adott át tag­jainak és felvásárolt tőlük két­millió csomó retket. 800 ezer fo­rint értékű zöldséget. A tagok 135,5 liter tejet értékesítettek a tsz-en keresztül, amely segítséget adott a háztájiban felnevelt és meghizlalt 85 marha és 2626 ser­tés eladásához. A betegeknek 225 ezer forint táppénzt, az idős tagoknak szo­ciális segélyt és nyugdíjkiegészí­tést folyósított. A Petőfi Tsz összvagyona 58 millió forint. 1974. évi bruttó jö­vedelme 17 millió, ebből a mun­kabér prémiummal együtt 12 mil­lió, a nyereség 5 millió forint. A közgyűlésen került sor a szo- cialistabrigád-mozgalom értékelé­sére, á jutalmak, kitüntetések át­adására, utána pedig baráti va­csorával zárták a sikerekben gaz­dag, de nagyon nehéz 1974. esz­tendőt. T. M. millió forint lett. a kiadás viszont a 152 millióval szemben 156 mil­lió forint volt. A szövetkezeti bruttó jövedelem 56 millió forint volt. a munkabér­re éves szinten 33,6 rtiillió forintot fizetett ki a tsz és egy tsz-tagra jutó napi kereset elérte a 122 fo­rintot. A közgyűlés nagyon szép jele­nete volt. amikor az NDK-ból itt levő társszövetkezet elnöke üd­vözölte a közgyűlést és további sok sikert kívánt a Vörös Csillag Tsz valamennyi tagjának és ve­zetőjének. Ezután dr. Dobos Ferenc, a vá­rosi tanács elnöke fejezte ki elis­merését a jó eredményekért. N. I. hozott magával egy új tanulót a népes családból. Azóta egyik legkedveltebb szó­rakozásuk a kollektív tanulás, egy-egy családtagnál összejön­nek, szóf-akozva tanulnak és esz­nek, isznak. Személye elleni ösz- szeesküvésnek venné az, akit ki­zárnának az ilyen családi ünnep­ségből Így kellene ezt csinálni vá­rosszerte. — munkahelyeken, bri­gádokban — amihez Kovács „ma­ma” szívesen atadná tapasztala­tát. Pedig lehet, hogy nem is tudná hiba nélkül elmondani Kádár elvtárs X. kongresszuson elhangzott szavait a munkásmű­velődésről, hogy: „Az ország előtt álló feladatok, valamint a tudomány és a technika rohamos fejlődése az ismeretek szüntelen bővítését igényli társadalmi mé­retekben . i anacsiagi beszámolók A 4. sz. tanácstagi választó- kerület tanácstagja Szabó Ernő 1975. február 21-én (pénteken) 18 órakor a Bajcsy-Zs. általános iskolában tanácstagi beszámolót tart a Csongrádi u.. Kálvária u., Móra F.' u. és Dobó u. páros ol­dalán lakó választói részére. Az 59. sz. tanácstagi választó- kerület tanácstagja Gácsi József, 1975. február 21-én (pénteken) 16 órakor a volt Rákóczi Tsz irodahelyiségében tanácstagi be­számolót tart a IX. kerület 21-től 248-ig lakó választói részére. Az 1., 2., 3. sz. tanácstagi vá­lasztókerület tanácstagjai Tar- csányi Lajos, Horváth Dezső, Pó­lus Elekné 1975. február 24-én hétfőn 17 órakor a Vízmű Válla­lat irodahelyiségében (Tölgyfa u.) tanácstagi beszámolói tarta­nak a Lugas u., Akácfa u. 18-tól végig, Nefelejcs u. 20-tól és 28- től végig, Orgona u., Hársfa ,/u. 8-tól, Szeder u., Tavasz ú., Alma u„ Eper u.. Szilfa u., Csanyi út, Tulipán u.. Ibolya u., Nyár u., Szőlő u.. Tölgyfa u., I. kér. Nyo­más, Nefelejcs a. 2-től 18-ig é.s 1 -tői 27-ig, Hársfa u. 2-től 6-ig, Akácfa u. 2-től 18-ig és 1-től 27- ig, Hársfa u. 2-től 6-ig, Akácfa u. 2-től 16-ig, Lenin u, 51-től végig, Molnár Béla u. 53-tól és 58-tól végig lakó választóik ré­szére. A 23. sz. tanácstagi választó- kerület tanácstagja Szécsényi István, 1975. február 24-én (hét­főn) 18 órakor a Petőfi Általá­nos Iskolában tanácstagi beszá­molót tart, a Kossuth u. 23-tól 33-ig, és Kossuth u, 22. sz. alat­ti választói részére. Az 56 sz. tanácstagi választó- kerület tanácstagja Riskó Peter 1975. február 26-án (szerdán) 15 órakor az Állami Gazdaság ebéd­lőjében tanácstagi beszámolót tart az V. kerület 28-tól 73-ig, és 109-től 136-ig, VI. kerület 1- től végig lakó választói részére. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán február 22-én, szombaton délután és Vasárnap egész nap dr. Horváth Tibor. Lakása: Már­tírok u. 4., telefon: 387. Ugyanezen idő alatt a külterülethez tartozó négy községben, tehát pálmo- nostora, Kunszállás, Gátér és Petőfi- szálláson az ügyeletet dr. Csőke And­rás tartja. Lakása: Kunszállás. Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza Születtek: Magyari Szabolcs Árpád (anyja neve: Venylngi Ilona), Jankó Csaba Attila (Mészáros Julianna), Junghansz József Zoltán (Papp Juli­anna), Vereb János József (Czucz Ilo­na Rozália), Rimovszki Annamária (Farkas Magdolna), Szelepcsényl And­rás (Seres Veronika). Fekete Barbara Andrea (Szabó Margit). Tarjányi Zsu­zsanna (Bodor Zsuzsanna), Varga Zol­tán Péter (Pólyák Rozália Erzsébet), Drozdik Dolli (Kovács Mária). Gyenes Attila (László Mária), Túri Róbert Jó­zsef (Varga Magdolna), Vizi Mária (Alm'ási Anna Mária), Hunyadi Dezső (Lajkó Mária), Bálint Zoltán (Majo­ros Rozália). Szabó Róbert József (Fá­bián Mária Franciska), Fenyvesi And­rea Tímea (Balogh Klára), Takács At­tila Mihály (Messzi-Szabó Mária). Tö­rök Tibor József (Fricska Magdolna Terézia), Dobos Róbert (Fekete Gizel­la Katalin), Parádi Gyöngyi Erika (Oláh Margit), Süveges Róbert (Mé­száros Zsuzsanna), -Berczeli Ágota (Mészáros Éva Mária), Bartos Anikó Barbara (Benke Anna), Tarjányi Szil­via (Kelemen Erzsébet), Piroska Já­nos Ferenc (Karádi Rozália). Deák Pi­roska (Kurucz Klára Teréz), Kristóf József Róbert (Antal Julianna Zsu­zsanna), Nagy Andrea Julianna, Nagy Nándor József. Nagy Krisztina Erzsé­bet — hármasikrek — (anyjuk: Rádi Julianna). Házasságot kötöttek: Török Ferenc — Ipacs Terézia Irén, Barta Zoltán Jó­zsef — Holló-Szabó Erzsébet, Váczi József — Bársony Ibolya Mária. Meghaltak: Hajagos Jánosné Dabis Anna 63 éves, Rádi László 53 éves, Bi- haly Erzsébet 55 éves, Tóth Mihály 90 éves, Kránicz László 69 éves, Szabó Ferenc 71 éves, Zanócz Sándor 78 éves, Pozsonyi János 81 éves, Pálnok Istvánná Varga Margit 56 éves korá­ban. Eredményes gazdálkodás a Vörös Csillag Tsz-ben — Termelőszövetkezetünk 1974. november 6-án ünnepelte meg­alakulásának 25. évfordulóját. — mondotta beszámolója elején Pe- sir István elnök, aki 20 év óta tölti be ezt a tisztet. — Most azt jelenthetem a közgyűlésnek, hogy a jubileumi esztendőben a válla- lalt kötelezettségeinknek mara­déktalanul eleget tettünk. Ismeretes mindenki előtt, hogy a múlt év igen nehéz feladat elé állította a tagságot, szakembere­ket.. gépeket egyaránt. A vezetés és a tagság összefogásának ered­ménye, hogy 1974-et is eredmé­nyesen zártuk. Terméseredmé­nyeink kiemelkedőek. Búzából 42,6, kukoricából pedig 48,8 má­zsa volt az átlagtermés hektáron­ként. Az állattenyésztésben a szarvas­marha-program megvalósítása ér­dekében két irányvonalat köve­tünk, tejet és húst termeltünk. A sertéstenyésztést. felszámoltuk, társultunk a Városföldi Állami , Gazdasággal és még két másik tsz-szel. A közös vállalkozásban így 4 ezer darab hízott sertést adunk a népgazdaságnak. Igen eredményesen foglalkozunk a li- batenyésztéssel és hizlalással. 1974-ben 178 ezer naposlibát ér­tékesítettünk, 36 ezer hízott libát adtunk át. A máj átlagsúlya 44,5 dekagramm volt. összességében 92 vagon élőállatot értékesítet­tünk. Ezen ágazat árbevétele 55 millió forint. Az összesített, eredmény a ter­vezett 155 millióval szemben 174 Az osztály fele - a Kovács család Molnár Lajos pedagógus eligazítja az új hetedik osztályt. (Némedi László felvétele) Az időjárás eddig kegyes volt hozzánk, igaz a tavaszból még csak ízelítőt kaptunk, a valódi csak ezután következik. Igazán jó lesz előre felfigyelnünk a váro­sunk színeit adó virágos kertekre, parkokra. Néhány szót megérde­melnek zöld területeink, hiszen rászorulnak a védelemre. Elsősor­ban a szülők figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy magyarázzák meg gyermekeiknek: nem feltét­len szükséges árkon-bokron ke­resztül, toronyiránt járni az isko­lába, s onnan- haza. Kedves felnőttek! Azt hiszem, valamennyien tudják, a gyalog­járda legalább annyiba került, mint a mellette levő park, csak a járda jobban bírja a strapát. Jobb ezen közlekedni, mint a gyönge, szirmait bontogató kis ibolyán, amely félelmében meglapul a ci­pőtalp alatt. Nagyon sok áldoza­tos emberi munka vész el, ha nem kíméljük a virágokat. Nem feladatunk, hogy mozgal­makat indítsunk, de a „virágos, tiszta városunkért” és önmagun­kért érdemes lenne fáradozni azért, hogy ne csak a nótában, hanem a valóságban is legyen a „Félegyházi utca ligetös, lige- tös...” Amit egyszer megteremtettünk, az ne csak órákat éljen, óvjuk parkjainkat, hogy szemet gyö­nyörködtetve tegyék szebbé, kel­lemessebbé lakóhelyünket. — S. — Több volt az olcsó áru A .téli szezon végi vásár utolsó napján kerestem fel Tímár Fe­rencet, a kiskunfélegyházi Cent­rum Áruház igazgatóját, s arról érdeklődtem, milyen volt az idei forgalom? Nem panaszkodhatunk — mondta az igazgató, — s bí­zunk abban, hogy vásárlóink is elégedettek, összességében több áru került ki, 30—40 százalékkal olcsóbban áruházunkból, mint egy évvel ezelőtt. A rövid tájékoztató után há­rom osztályvezetőt is megláto­gattunk. — A méterosztály több mint 25 százalékkal nagyobb forgal­mat bonyolított le, mint az el­múlt évben — mondta Dongó Jó­zsef osztályvezető. Lényegesen növekedett a kereslet az olcsóbb, de jó minőségű jerseyk iránt. Ebben az évben — a vásári 500 ezer forintos értékesítéssel együtt — több mint 2500 méter jersey és egyéb árukat hoztunk forga­lomba. Igaz, hogy jóval gazda­gabb volt a választék is. A divat-kötött osztályon Tóth Vince adott választ kérdésünkre, kiegészítve azzal, hogy az új szervezeti felépítésben a „darab áru” nevet vették fel. Ehhez az új értékesítési formához a vásár­lók egy kisebb csoportjának még hozzá kell szokni. A választékuk kielégítő volt, amelyhez hozzá­járult az, hogy a Budapesten le­vő Centrum központ az egyik legnagyobb importőr. — A cipőgyárak ajánlatát el­fogadva nemcsak téli árukat, csizmákat és melegcipőket von­tunk be a leértékelésbe — mond­ja Pallagi Ferenc. — Ennek kö­szönhető, hogy a tavalyinál 70 ezer forinttal nagyobb forgalmat bonyolítottunk le az idei vásá­ron. A leértékelt árukészlet 80 százaléka kora tavaszi és tavaszi árukból tevődött össze, amelynek túlnyomó többségét már értékesí­tettük. Sinkó Erzsébet Még egyszer a fürdőről Meglepődve olvastuk a Fél- egyházi Köz­löny legutóbbi számában a fürdő felújító' sával kapcsolat­ban megjelent cikket, amely­hez néhány megállapítást kívánúnk lűzni. Köztudott do­log az, hogy a vízmű vállalat a fürdő üze­meltetését 1974. III. negyedév végén leállítot­ta. mivel az épület állaga, elavult szerke­zete a bizton­ságos üzemel­tetést nem te­szi lehetővé. Az épület felújítása már régóta napirenden van, melyre költségvetés is készült 2 évvel ezelőtt, de a 14.5 millió fo­rintot ekkor nem sikerült előte­remteni. Jelenleg az illetékesek eljutottak odáig, hogy rendelke­zésre áll 9 millió forint, ez azon­ban a teljes felújításra nem ele­gendő. Szükségesnek tartjuk elmonda­ni, hogy a köztisztasági fürdő fel­újítására évek óta nem akadt ki­vitelező, ezért termelőszövetkeze­tünk az illetékes szervekkel meg­állapodott, hogy az első ütemben a tetőszerkezet felújítását — mely a legfontosabb — elvégzi. Á vállalkozási szerződést 1974. november 5-én kötöttük meg és azonnal beindítottuk az anyagbe­szerzést is (közben megkaptuk az építési engedélyt). Az építési en­gedély előírta a piros pala beépí­tését, melyet azonban .sem a gyár­tó cégnél, sem az ország jelentő­sebb TÜZÉP-télepein nem tud­tunk beszerezni. Ezért azzal a ké­réssel fordultunk 1974. december 10-én megbízónk felé, hogy járul­jon hozzá a szürke pala beépíté­séhez. Az 1975. január 23-án meg­tartott egyeztető tárgyaláson az érdekelt szervek kérésünket elfo­gadták, így a munkaterületre ja­nuár 27-én felvonultunk és a munkát megkezdtük, melyet a mellékelt fénykép is bizonyít. Szükségesnek tartjuk a lakos­ságot tájékoztatni arról, hogy a fürdőépület jelenlegi állapotáért nem a termelőszövetkezetünk a felelős. Mi attól a szándéktól ve­zérelve vállaltuk el az épület fel­újítását, hogy városunknak e szép épületet megmentsük és eredeti állapotában minél előbb azt a célt szolgálja, amelyet építésekor szán­tak neki. Megjegyezni kívánjuk még azt, hogy az épület első üte­mének befejezési határideje 1973. május 31. A lentieket azért tartottuk szükségesnek a lakosság tudomá­sára hozni, mivel a fürdő felújí­tásával kapcsolatban már több ellentétes tájékoztatás jelent meg. Laczkó Gyula, Egyesült Lenin Tsz elnöke A SZURKOLÓKNAK Legyünk optimisták? Mindössze jó két hét és megkezdő­dik a labdarúgó megyei I. osztályú bajnokság. Jelenleg a lormábahozás Időszakát éljük. Az enyhe tél lehető­vé tette volna a maradéktalan felké­szülést. Az eddigi eredmények és já­ték felveti a kérdést, elégedettek le­hetünk-e a Kun Béla SE együttesének formájával? A csapat először Kecske­méten a Fémmunkás ellen győzött 4:l-re tétmérkőzésen. Ekkor jeleztük, hogy ebből nem lehet következtetést levonni. Ezt a megáUapitást igazolta a Lakiteleken elvesztett találkozó. A La­kitelek öreg fiúkból: összeállt gárda, mégis 3:2-re verte a: Honvédet. Igaz, hogy van mentség, hiszen a Kun Béla 75 percen keresztül 10 emberrel ját­szott, de a 16. helyen álló csapattól mégsem lett volna szabad vereséget szenvedni, főleg úgy, hogy a II. fél­időben jóval többet támadtak a ha­zaiak. Aztán jött a KTE. Igaz, hogy csak edzőmérkőzést játszottak az Al­pári úton, de erre legokosabb nem gondolni. A KTE leglassúbb játékosa is gyorsabb volt, mint a Honvéd leg- fürgébbje. Sajnos, minden téren klasz- szissai múlták felül fiainkat és 6:0-ás győzelmük mellett még kapufákat is rúgdostak. sőt Gulyás egy-két bravú­ros , védést is „bemutatott”. Szemmel láthatóan kiütközött Horváth rutinhiá­nya, a gyors pontosan adogató csatá­rokkal szemben. Ezután jött a Felsza­badulási Kupa harmadik mérkőzése. Ügy látszik, Lantos edző gyorsan ösz- szeszedte a csapatot, mert a 6. helyen álló Izsák ellen óriási fölény mellett 4:0-na győztek a fiúk. Ezen a meccsen egy nagy akarással küzdő győzelem­re törő együttest láthatott a hidegben is kitartó mintegy 250—300 főnyi szur­koló. A gólokat Farkas 2, Varga és Sahin szerezték, de tegyük hozzá két gól súlyos kapushibából született. Ez azonban semmit nem von le a győze­lem értékéből, hiszen gólkirályunknak Tánczos Bandinak nem ment a lövés. Ügy látszik, eredményességét a baj­noki meccseken akarja bizonyítani. Sajnos, a játékvezető is idényeleji formában bíráskodott. Megadott a Honvéd ellen egy jogtalan 11-est, de szerencsére Gulyás Laci a 11-est védő specialista ezúttal is bravúrosan hárí­totta a büntetőt. Az eddigi látottak­ból azt szűrhetjük le, hogy a csapat játéka és főleg erőnléte örvendetesen javul. A KTE nagyon jó napot fogott ki, a mieink nem találtak magukra. Izsák ellen viszont már nem volt gyenge pont az együttesben, jól játszott Hor­váth is, Sahin hosszú kihagyás után szintén formába lendült és igen ör­vendetes Jókai töretlen fejlődése. Min­dent összevetve tehát tekintsünk biza­kodóan a tavaszi idény elé és higy- gyünk abban, hogy városunk repre­zentáns csapata a Kun Béla SE aZ őszi idényben már az NB m-ban fog küzdeni a bajnoki pontokért. SPORTMŰSOR: Február 23-án (va­sárnap), Kunszentmiklós—Kun Béla SE, Felszabadulási Kupa-találkozó. Pálfi József felegyhAzi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143. 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/162 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-72» Index: 25 902

Next

/
Oldalképek
Tartalom