Félegyházi Közlöny, 1975 (19. évfolyam, 1-49. szám)

1975-12-05 / 47. szám

Biztató eredmények Három év telt el az MSZMP KB Közoktatáspolitikai hatá­rozatának megjelenése óta. Érdemes szemügyre venni mi­lyen eredmények születtek 1972. óta a város és a községek közoktatási intézményeiben. Elöljáróban hangsúlyozzuk a tárgyi feltételek látványosnak mondható javulását a IV. ötéves tervben. Oj általános iskola a Batthyányi utcában, általános iskolai kollégium, új tanműhely a Petőfi Sándor Gépészeti Szak- középiskolában, új kollégium, konyha és tanműhely áll befeje­zéshez közel az iparitanuló inté­zetnél. A két új óvoda közül a petőfivárosi már két éve fo­gadja a legifjabb nemzedéket és a móravárosi óvoda is közel áll a befejezéshez. Beruházásaink azt mutatják, hogy kiemelten az óvoda, az ál­talános iskola és a szakmunkás- képzés tárgyi feltételeit javítot­tuk, s ez a koncepció a jövő években sem változik. Az új ob­jektumok lényegesen javították a korszerű oktatás-nevelés felté­teleit. A beruházásoknál is jelentő­sebbeknek értékeljük az oktatás­nevelés tartalmi vonatkozásai­ban elért eredményeket. Megszervezésre került a 6 éves tanköteles gyermekek komplex szűrővizsgálata, mely nélkülöz­hetetlen segítséget ad a gyerme­keknek, a szülőknek és az isko­lának. Szélesítettük a gyermek-szo­ciális ellátást. Az óvodáskorúak- nak már 70 százalékát fel tud­ják venni intézményeink, s ez­zel lényegesen feloldottuk azt a feszültséget, ami éveken át je­lentkezett minden szeptember­ben. Ezer napközis gyermek van az általános iskolákban, s emel­lett 171 menzásunk is van már. Meleg hangú, családias ünnep­ségre voltunk hivatalosak az Izsáki úti volt „Luca-iskolához", ahol a Petőfi Tsz nyugdíjas ta­lálkozóját tartotta. A találkozót a párt- és gazdaságvezetés, a nő- bizottság és a szocialista brigá­dok közösen hozták létre. A sze­mélyes megbízással egy időben felmérést végeztek a 224 idős tagnál, akik közül 152-en a vá­rosban laknak, hetvenen a ta­nyán. 197 idős ember megfelelő környezetben, 25-nek nincs bizto­sítva valamilyen ok miatt a nyu­godt élete, beavatkozásra van szükség. 2—3 öreg embernél pe­dig azonnali intézkedés szükséges. Megnyugvással hallottuk, hogy milyen sokoldalú segítséget ad a tsz a munkából kiöregedett tag­jainak. A nyugdíjon, járadékon felül 21-nek havi 100. 11-nek ha­vi 150, 9-nek havi 200 forint se­gélyt folyósít. Azoknak, akik nyugdíjasként havonta 20 napi munkát vállalnak, a munkadí­jon felüli havi 300 forintot bizto­sítanak nyugdíjkiegészítésként. Az aktív tagok által nagy sze­retettel adott uzsonna, a kedves műsor, az Izsáki úti külső isko­lások alkalomhoz illő Petőfi- és József Attila versei, a piros szeg­fűk sok idős embernek könnyet csaltak a szemébe. Visszagondol­tak a felszabadulás előtti nyomo­rúságos időkre, amikor — a ko­rabeli helyi sajtó tanúsága sze­rint is — életveszélyben voltak az öregek, a gyermekek. De jöjjünk vissza a mába. A Petőfi Tsz területén levő 504 ta­nyából 2fS0-ba vezették be a vil­Emelkedett a középfokú intézmé­nyeinknél is a menzát igénybe­vevők száma. Lényegesen javult a pedagó­gusok metodikai kultúrája, a tanórák megszervezése, a diffe­renciált foglalkozások egyre szé­lesebb körben történő elterjedé­se. Növekedett a szaktantermek száma. A munka hatékonyságának ja­vulását mutatja, hogy iskoláink­ban szembetűnően csökkent a bukási arány. Az általános isko­lákban 1971-ben a tanulóifjú­ság 8,5 százaléka bukott meg; 1975-ben pedig csak 3,^ százalék, örvendetes, hogy a József Atti­la, a Batthyány Lajos, a Petőfi Sándor és a gátéri általános is­kolában az első osztályos tanu­lók közül senki nem bukott meg 1975-ben. A Móra Ferenc Gim­názium a tavalyi 0,6 százalékos és az idei 1,5 százalékos bukási aránnyal igen közel áll a bukás­mentes intézmény ideáljához. Hasonlóan megközelítően jók a Varga Jenő Közgazdasági Szak- középiskola eredményei is. Csök­ken a túlkoros tanulók aránya évről évre 1—2 százalékkal. Las­súbb mértékben, de állandóan javul a tovább nem tanuló álta­lános iskolát végzett fiatalok aránya, jelenleg 7,2 százalék. (39 gyermek.) A pedagógus testületek egyre növekvő személyes példamuta­tással, felelősséggel és a tan­anyag adta lehetőségek maximá­lis felhasználásával teszik haté­konyabbá a szocialista nevelést. Az iskolák mind több demok­• Virággal kedveskedtek az út­törők a nyugdíjasoknak. lányt, számtalan tv, rádió, motor, gépkocsi, háztartási gép hirdeti az idők változását, rendszerünk emberséges voltát, S a közös gazdaság, amely 15 évvel ezelőtt egyetlen traktorral kezdte, ma már 30-cal és a kü­lönféle munkagépeken kívül 12 tehergépkocsival rendelkezik. A kifizetett munkabér 1961-ben 1, 74-ben 8 millió forint volt, 1975- ben 12 millió forint lesz. 3500 csirkével kezdték, ennek 60 szá­zaléka elhullott. Ma már minden ötvenedik napon egyszerre 108 ezer darab 1,5 kg körüli csirkét adnak a népgazdaságnak. És töb­bek között annyi cukorrépát, ami­ből am^i cukrot állítanak elő. amennyi százezer ember évi 35 kilós átlagfogyasztását fedezi. Tóth Miklós ratikus jogot biztosítanak a ta­nulóifjúságnak, továbbfejlesztik a jogok és kötelességek harmó­niáját. Ezt is a szocialista jellem­formálás egyik nagy lehetőségé­nek tekintik nevelőink. Közoktatási intézményeink — a szocialista vonások és a neve­lőmunka erősítése érdekében — egyre szélesebb kapcsolatokat építenek ki a társadalommal: az üzemekkel, szövetkezetekkel, a ’ szocialista brigádokkal, a köz- művelődési intézményekkel, a társadalmi és a tömegszerveze­tekkel. Sok szép eredményt ho­zott az „egy üzem—egy iskola” akció, s a kapcsolatok mind tar­talmasabbak. Bizonyosak lehe­tünk abban, hogy a „születésnapi ajándék” elnevezésű társa­dalmi összefogás és segítés jól szolgálja majd a szocialista ne­velés és oktatás ügyét, a 30 éves úttörőmozgalom tevékenységének tartalmi továbbfejlesztését. Az eredmények alapján meg­állapítható, hogy az MSZMP KB 1972-es határozatának megvaló­sulása a mi szűkebb hazánkban is jó úton van. Az időarányos feladatok teljesültek és a továb­bi következetes munka hozhatja meg a még több és jobb ered­ményt. Az MSZMP városi bizottsága legutóbbi ülésén méltán fejezte ki elismerését és köszönetét a város és a községek pedagógus kollektíváinak az eddigi törek­véseikért, az oktató-nevelő mun­kában elért sikeres tevékenysé­gért. Hasonló elismerésben ré­szesültek az üzemek, szövetke­zetek, szocialista brigádok és azok a szülők, akik társadalmi munkájukkal segítették az ok­tatás-nevelés ügyét, gyermeke­ink életének és képzésének job­bá tételét. Bányai Ferenc A Gelka­szerviz munkájáról Tíz évvel ezelőtt kezdte meg működését városunkban a Gelka-szerviz. Azóta a rá­diók, televíziók, magnók, elektromos háztartási gépek száma, ezzel a javításra szo­rulók száma is erősen meg­sokasodott, s az induláskor tágasnak tűnő szervizhelyi­ség ma már szűknek bizo­nyul. — Csak tv-készülékből 6500, rádióból, mosó- és hűtő-, vala­mint egyéb háztartási gépből szinte megszámlálhatatlan meny- r.yiség „üzemel” Félegyházán és tanyavilágában, s a hozzátartozó községekben — mondja Molnár József, a szerviz vezetője. Ma már kevésnek bizonyul a 10 jól képzett műszerész, akiknek egy része „mozgó műhellyel” a vá­rost és 'nagy kiterjedésű határát járja és a helyszínen javítja meg a beteg készülékeket. A megja­vított készülékek száma egy év alatt tízezer körül mozog. Az átlag átfutási idő jelenleg 4,8 nap, ebből a készpénzes ja­vításé 6,1, a garanciálisé 3,4 nap. Ez részben az alkatrész-ellátás elégtelensége miatt van. A meg­rendelt anyagok egy részét csak 3—4 hétre kapják meg, egy ré­szét még akkor sem, esetleg hó­napok múltán. A raktári készlet kötelező normáját jelenleg is túllépték 20 százalékkal, á lakos­ság érdekében. Az is mellettük szól, hogy a beérkezett panaszok száma a legkedvezőbb, legkeve­sebb a megyében. így hát azt ja­vasoljuk, tegyük ezeket mérlegre, mielőtt a késedelemért szidnánk a Gél kát. T. M. Olvassa, terjessze a Félegyházi Közlönyt A városért, mindannyiunkért A városi tanács végrehajtó bi­zottsága által a város felszaba­dulásának 30. és fennállásának 200. évfordulója tiszteletére 1974- ben alapított „Kiskunfélegyhá­záért” kitüntetést 1975. október 23-án a végrehajtó bizottság az iparfejlesztésben elért kimagasló munkáért a Vegyipari Gépgyár műszaki igazgatóhelyettesének, Besze Mihálynak adományozta« 1919, augusztusában születtem. Gyermekkorom hasonló volt sok más gyerekéhez — polgári iskola elvégzése után fűszer- és vegyes- kereskedő tanulónak mentem. A szakma nem tetszett, s így hama­rosan át is mentem a műszerész pályára. Három év után felsza­badultam. Ezzel a tudománnyal azonban nem voltam elégedett, minden áron tovább akartam ta­nulni. Kiss Imre barátommal felvéte­liztünk a szegedi Állami Felső­ipari Iskolába, és mivel készül­tünk is, meg a szerencse is mel­lénk állt, így 1939. szeptember 1-én felvettek bennünket. Ke­mény három év után az elektro- szakon befejeztem a tanulmá­nyaimat. majd 1942. októberében besoroztak katonának. Az algyői Repülőakadémiára kerültem, s itt két év alatt újból el kellett vé­gezni a műszaki főiskolán ta­nultakat. 1945 tavaszán kiképzés­re vittek nyugatra, majd itt ért a háború befejezése is. harci be­vetésen nem vettem részt. 1945. augusztusában hazakerültem, le­szereltek. Az igazoló bizottság megfelelő igazolása után 1945. október 11-én munkába álltam a városi köz­üzemi gépgyárban. Azóta ennél a vállalatnál dolgozom. Időköz­ben a gépgyár beolvadt a jelen­legi Vegyipari Gépgyárba, így a jogutód alkalmazott tovább vala­mennyiünket. — Harminc év alatt mi min­dent lehetett megvalósítani? — Nagyon sok mindent. Fel sem lehetne sorolni azokat a nagy beruházásokat, amelyeket elvégeztünk. Talán a legjellegze­tesebbek közül néhányat; 1953- ban a Kőbányai Sörgyárnak gé­peket és tartályokat, százhahlom- battai erőműhöz és a Borsodi Vegyikombinát építéséhez külön­böző berendezéseket gyártottunk, szerelési munkát pedig a hely­színen végeztük el. A szegedi szalámigyárnak a szalámi mesterséges érleléséhez szükséges toronyépületet gyárunk készítette el és szerelte össze. Je­lenleg ennek négyszeresére van szerződésünk, s miután a gyár létesítése kiemelt gyorsított be­ruházás, a feladat végrehajtásá­hoz nagy szervezettségre, össze­forrott kollektív munkára van szükségünk. — A műszaki fejlesztésen kí­vül mit tartott szem előtt? — Az üzem fejlődéséhez, a gyártás technikai színvonalának emeléséhez nemcsak műszaki fej­lesztőre van szükség. Nagyon fontos és szem elől soha sem té­veszthető feladat a szakember­utánpótlás. Megfelelő képzettségű és képességű szakmunkások, mű­szaki szakemberek nélkül a fej­lett termelőberendezések holt esz­közzé válnak. — Külföldre is szállítanak be­rendezéseket? — 1959 óta állandó kapcsolat­ban állunk a Szovjetunióval. Élelmiszeripari és vegyipari be­rendezéseket szállítunk a szovjet megrendelő számára. Az összes termelésünk évente 340—350 mil­lió forint, ennek mintegy 40 szá­zalékát teszi ki az exportszállítás értéke. — Hogyan tudják megoldani a szakemberhiány okozta problé­mákat? — Elég nehezen. Kevés azok­nak a műszaki szakembereknek a száma, akik az egyetem elvég­zése után itt akarnak leteleped­ni. A fiatalok legégetőbb gond­jának a lakásproblémának a megoldásához nyújt a vállalat se­gítséget. Ezenkívül megfelelő anyagi elismerést kell biztosítani számukra, ezt azonban először meg kell termelni. A gazdaságos termelés, az ésszerű takarékosság, a határidők pontos betartása, a kollektív munka, a munkához való megfelelő hozzáállás, mind­mind tényezője az eredményes gazdálkodásnak, a fejlődésnek. — Társadalmi feladatai? — 1963-ban országgyűlési kép­viselőnek választottak, előtte pe­dig tanácstagi feladatokat lát­tam el. Több. mint tíz éve vagyok a Vasas Sportkör elnöke. Miután megszűnt a szakosztály, két sport­ág maradt a Vasas keretében. A női kosárlabdacsapatunkat Bodi Tivadar vezeti és igen szép ered­ményeket értek el. Réczi László hazai és külföldi eredményei pe­dig a félegyháziak előtt ismere­tesek. Besze Mihály harmincéves si­keres munkáját több miniszter is kitüntetéssel jutalmazta. Meg­kapta a Kazincbarcikai emlékér­met, az Élelmiszeripar és Gép­ipar Kiváló Dolgozója jelvényt. 1969-ben a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki, szülővárosának köszönetét pedig 1975. október 23-án kapta meg. Sinkó Erzsébet • A résztvevők egy csoportja. (Rádi József felvételei.) Nyugdíjasok találkozója a Petőfi Termelőszövetkezetben >4 fe> i $ 4>'i ft Mtl#**-! i k m. I 1/ ÚTl\'w' m P A sajtó szolgálatában A postai hírlapszolgálat beve­zetésének 25. évfordulója alkal­mából egy pillanatra a magyar posta tizenötezernyi „sajtos had­serege” felé fordul hazánk dol­gozó millióinak tekintete. A saj­tóterjesztést végző hírlapáruso­kat, kézbesítőket és a hírlapszol­gálat dolgozóit, akik ezen a ne­héz területen nap mint nap be­csülettel helytállnak és eredmé­nyesen végrehajtják a sajtóter­jesztés mindennapos feladatait, elismeréssel és tisztelettel kö­szöntötte a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatala, a sajtó, rá­dió és televízió is. Részben ne­kik köszönhető, hogy 1951-től a terjesztett országos példányszám 35 millióról 100 millióra emelke­dett, az előfizetések száma 1,5 millióról 7,6 millióra, az eladott példányok száma 8,5 millióról 32 millióra növekedett. A mi szűkebb hazánkban, vá­rosunkban is évről évre növek­szik a sajtóelőfizetők, -olvasók tábora. A Népszabadságnak 2300, a Petőfi Népének 1660, a Szabad Földnek 560 előfizetője van, a Félegyházi Közlöny 6500 pél­dányban jelenik meg. A lakosság számához viszonyítva ez a 8820- as példányszám még korántsem kielégítő, és sokat kell még ten­ni addig, mire minden felnőtt ember úgy igényli majd a szelle­mi táplálékot, a sajtóterméket, mint a mindennapi kenyeret. A terjesztés, a lakosság sajtó­val való ellátása nálunk is mi­nőségi fejlődésen ment keresztül. A lemaradás okát nem a 3 tagú hírlapcsoport, nem is a 7 árusító­hely és a 9 kézbesítő rovására kell írnunk, inkább arra, hogy a felszabadulásig mellőzött, elma­radott volt a város lakossága. Ta­lán a jpsebb eredményt is na­• A Petőfi téri pavilon, ahe Cserép Anna és Cserép Erzsé bet 25 éve tevékenykedik. (Rádi József felvétele) gyobb erőfeszítéssel lehetett elér ni, mint más helyeken, de iparo sodó városunk nagy igyekezette pótolja az elmaradásokat mindéi vonalon, így a sajtóterjesztésbei is. örvendetes, hogy egyre töbl üzem, intézmény, iskola, szocia lista brigád, társadalmi munká kapcsolódik be a sajtóterjesztés be, előfizetőgyűjtésbe. Szerencsé re már ott tartunk, hogy nem a. anyagiak, az előfizetési díj miat marad el az újságolvasás a csa ládok százainál, hanem a feledé kenység, az örökölt igénytelen ség, esetleg hanyagság. Bízunk abban, hogy ez az év forduló, a közelgő sajtónap, i Vörös Újság megjelenésének év fordulója, valamint az első sza bad sajtótermék, a Félegyház Élet megjelenésének 30. évfor­dulója is újabb lendületet at városunkban is az újságolvasás­nak, hogy lépést tudjunk tartan az ország többi városával. Tanüzem az iskolában Bács-Kiskun megye egész te­rületéről, mintegy 40 iskolából jött össze a 321 tanuló a kiskun­félegyházi Petőfi Sándor Gé­pészeti Szakközépiskolában, hogy az érettségi bizonyítvány mellett középfokú műszaki képesítést szerezzen, és lehetőséget a to­vábbtanulásra, szakirányú főis­kolákon, egyetemeken. Az iskolának 21 millió forint­ból létrehozott saját kis „gyára”, modern tanüzeme van, ahol 11 szakoktató irányítása- mellett ko­moly termelő munkát is foly­tatnak a gyakorlati órák alatt. A múlt tanévben például 300 ezer forint felett teljesítettek a tanulók, s ebből az összegből-ju­tott szociális, kulturális és sport célokra, ösztöndíjakra — tájé­koztat az intézet párttitkára, Rífabó Imre műszaki igazgató- helyettes. A tanüzem gazdag gé­pi berendezését, modern műszaki felszerelését sok kis- és közép­üzem is megirigyelhetné. 9 A Vas-, Fémipari Szövetkezel részére bérmunkában tengelye, két készítenek az új, félauto­mata dob-revolver esztergagé- pen, nagy sorozatban. • A mérő­szobában mérési gyakorlaton a munka­darabokat ellenőrzik. (Rádi József felvétele) Anyakönyvi hírek Születtek; Orosz Krisztián Pál-1 (anyja: Korány Katalin), Kurta! Ildikó (Büki Zsuzsanna). Sasi; Viktor István (Sisák Piroskai Etelka), Szabó Anikó (Szabó Ro-p zália). Cseri Zoltán (Ficsór Ilo-| na). Mezei Imre (Szabó Erzsébeti! Julianna), Rózsa Beáta (Bódogé Rozália Mária). Házasságot kötöttek: Ürmösl István Gergely és Kele Aranka. | Fekete István .és Sárkány Irén.® Zsigó Ferenc és Magonv Mária! Franciska. Endre Ferenc Béla| és Vidéki Éva Katalin. Fehér 1st-1 ván és Farkas Ilona. Keresztesi! István és Rádi Terézia Katalin, | Mészáros Ferenc Béla és Fülöp Emilia Magdolna. Meghaltak: Fekete Balázsnál Endre Borbála 86 éves. Sinkó Já- | nosné Szalka-Szabó Mária 801 éves. Sikál- Istvánné Juhász | Etelka 63 éves. Kis Sándornéf Nagy Mária 80 éves. Kis József 1 78 éves. Térjék Gáborné Ónodi í Mária 73 éves, Pap-Ferencz Gá- jj borné Toldi Rozália 70 éves. Nyúl István 67 éves, Patvi Gábor 26; éves. Szabó András 55 éves kor- j ban. FELEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: II Kiskunfélegyháza. Marx tér l.|V Telefon: 115, 143. 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal® terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96.1(12 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 908

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom