Félegyházi Közlöny, 1975 (19. évfolyam, 1-49. szám)

1975-01-31 / 5. szám

mmm iii Vezetőségválasztó taggyűlés a kiváló termelőszövetkezetben Pálmonostorán, a Keleti Fény Termelőszövetkezet kommunis­táinak vezetőségválasztó taggyű­lésére a tagság és a vezetőség egyaránt jól felkészült. Igazolja ezt a kongresszusi dokumentu­mok széles körű vitája. Mint mindenütt, itt is pártcsoportülé- sek előzték meg a taggyűlést, ahol a tagság megismerte a kong­resszusi irányélveket, a szerve­zeti szabályzat módosításának tervezetét és az első véleménye­ket összegezték. A pártcsoport- üléseken felmerült kérdések, ja­vaslatok bekerültek a vezetőség vitaindítójába azzal a kifejezett szándékkal, hogy azokban a tag­gyűlés foglaljon állást, alkpsson róluk véleményt. Ilyen előzmények után került sor a taggyűlésre és amikor Papp Lajos alapszervezeti titkár elkezdte a vezetőség állásfoglalá­sának ismertetését, minden ar­con érezhetővé vált a figyelem, csak néhány jegyzetelő kéz halk zaja törte meg a csendet. — Tagságunk egyetért a Köz­ponti Bizottságnak a nemzetközi helyzetre vonatkozó értékelésé­vel, külpolitikánk jövőbeni irány­elveivel — summázta a beszá­moló. Ezt az egyértelműséget erő­sítették meg a hozzászólások is. „Jó dolog, hogy ma már a tár­gyalóasztalnál dőlnek el a világ kérdései. Ez a szocialista világ- rendszer erejének köszönhető. A béke erői ma már igen erősek. A háború elkerülhető” — fejez­te ki a taggyűlés általános he­lyeslése közben Bori Rudolf. „Ugyanakkor az USA ma is fi­togtatja erejét. Az imperializmus természete nem változott meg. Ébereknek kell lennünk.”— tet­ték hozzá az előzőekhez Vidács István és Laczkó Antal elvtár­sak. A párttagság és a termelőszö­vetkezeti parasztság nagy több­sége egyetért az írSnyelvek meg­állapításaival, a munkásosztály vezető szerepiének további erősí­tésével, rendszerünk legfőbb po­litikai alapjának, a munkás— paraszt szövetség tartalmának további gazdagításával, elmélyí­tésével. Széles körű vita bontakozott ki e kérdésben és a többséggel egyezően az eddigi eredmények­re utalva Huszka Sándor igen ta­lálóan fejezte ki: „amit mi az elmúlt 15—20 évben elértünk a munkásosztály vezetésével, az csodának tekinthető, de ez nem csoda, hanem dolgos, pa­rasztemberek munkájának ered­ménye. Egyetértését fejezte ki a tag­gyűlés a tulajdonviszonyokról való megállapításokkal, a tisztes­séges'munka jövedelméből szár­mazó személyi tulajdon mérté­kének bővülésével, de egyben ja­vasolták, hogy államunk törvé­nyei még inkább szabjanak gátat a családi szükségleteket megha­ladó spekulációs jellegű törek­véseknek. A Keleti Fény Termelőszövet­kezet 1974-ben elnyerte a kiváló szövetkezet címet. Ez is egyik indítéka volt, hogy a hozzászólók jelentős része büszkén beszélhe­tett munkahelyének eredmé­nyeiről, a biztos alapokon nyug­vó jövőről. Kiemelték többen azonban, hogy a gazdaság ver­senyképességének növelése szük­ségessé teszi a munkafegyelem szilárdítását, a termelési szerke­zet korszerűsítését, a műszaki fejlődés meggyorsítását. A párt politikájának helyes megvalósítása a Keleti Fény Termelőszövetkezetben is szük­ségessé teszi a párt káderpoliti­kai elveinek hatékonyabb érvé­nyesítését, színvonalának emelé­sét. Legközvetlenebb feladatuk­nak tekintik a szövetkezet szak­mai vezetésének erősítését, a ve­zetőkkel szemben támasztott hármas követelmény egységes értelmezését, érvényesítését. A vita és a válaszadás után a taggyűlés levezető elnöke a tisz­tázott kérdéseket is figyelembe- véve fejezetenként bocsátotta szavazásra az irányelveket. Egy­hangúlag emelkedtek a kezek a magasba. „Most már a tagságon a sor, hogy ezeket a feladatokat maradéktalanul a mi területün­kön is aprópénzre váltva meg­valósítsuk” zárta le az elnök ezt a napirendet. A taggyűlés olyan élénken foly­tatódott a második napirend megkezdésekor is, mintha nem lett volna már majdnem két óra a hátuk mögött. A jelölőbizott­ság elnökének javaslatát, hogy ismét Papp Lajos elvtárs legyen az alapszervezet titkára, 9 hoz­zászólás erősítette meg. A leg­büszkébbek arra voltak, hogy az ő kollektívájuk nevelte ki szemé­lyét és a legalkalmasabb tovább­ra is titkárnak. Megható volt a 85 éves Kosa bácsi felszólalása, aki elmondotta, hogy Papp elv­társ rendszeresen felkeresi és tájékoztatja a párt ügyeiről. A vezetőség tagjainak titkosan történő megválasztása hasonló egységet mutatott, hiszen egyet­len érvénytelen szavazat sem volt és ellenszavazat nélkül ad­ták rájuk voksukat Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a Keleti Fény Termelőszö­vetkezet kommunistái a rájuk váró feladatokat hasonló fele­lősséggel, példamutatással oldják meg, mint amilyen felelősséggel azokról ezen a taggyűlésen akti­vitásukkal hitet tettek. Pogány Károly \/ w J — amikor beléptünk a Kiskun Mú­zeum ódon falai közé, és megnéztük Szalay Ferenc festőművész kiállítását. Megnéztük? Nem illik ez a hétközna- plas kifejezés az ünnepi hangulatba, amelynek részesei voltak azok, na­gyon sokan, akik a szépért, jóért, ne­mes művészetért lelkesedni tudnak Félegyházán. Az ünnepi hangulatot még fokozták a megnyitó beszédet mondó Buda Ferenc költő, a közre­működő kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Gimnázium tanulói, mű­vészi színvonalú kamarakórusukkal és az „Kiesett katonák emlékére” című képhez írt Buda Ferenc költemény megrázó tolmácsolásával. Laikus lé­temre nem akarok ..méltatlan mélta- tó1a” lenni Szalay Ferenc művészeté­nek. ezért Szalay Ferenc művészettör­ténész írásából Idézek egy mondat­részt: „...cselekvő, munkálkodó ta­núja óhajt lenni parasztságunk élete olyan horderejű átalakulásának, amelyhez hasonló talán István király óta se volt ebben a hazában...” A vasárnap megnyílt kiállítás meg­tekinthető március 26-lg, hétfő kivé­telével mindennap 10—18 óráig. T. M. Minden talpalatnyi földről tud a városi földhivatal A Kiskunfélegyházi Városi Földhi­vatal 1974. évben végzett munkájáról <k tájékoztatást Kiss Andor hi­vatalvezetőtől. Olyan szakterület ez is, melyről Igen ritkán írunk, így keve­set tudnak róla olvasóink Is, pedig a hétezres évi ügyfélforgalma, az évi IS 500-as levélforgalma azt Igazolja, hogy a város és a négy község nagy kiterjedésű határának minden pontja ellenőrzésük alatt áll. Azt te mond*- hatnánk, hogy minden talpalatnyi földjét nyilvántartják. Jól képzett dolgozó gárdája nagy hozzáértéssel és szorgalommal végzi sokrétű feladatát, az egységes föld­nyilvántartás rendszeres kialakítását, a telekkönyvi feladatokat, a föld mi­nőségi osztályának (aranykorona) megváltoztatását, a művelési ágválto­zást, társasházak és szövetkezeti laká­sok telekkönyvezését, a földhasználat, tartalékföldek hasznosításának felül­vizsgálatát, határszemlék megszerve­zését. parlagon hagyott földek feltá­rását. földmérést, térképezést, stb., hogy csak „néhányat” említsünk a sok tennivaló közül. Egy érdekesség. 1970—71-ben az úgy­nevezett Selymes! dűlő területén kis­kerteket alakítottak ki. 07 hektáron 677 parcella terül el, ebből 405 parcel­la került értékesítésre, a megmaradó 272 parcella, mintegy 18—20 hektár te­rülettel máig is parlagon áll, várja a kertkedvelőket, akik a szabad idejü­ket hasznosan és kellemesen tölthet­nék ott. Érdekes, hogy más városok­ban közelharcot vívnak eyv-egv kis területért, nálunk meg parlagon áll­nak immár ötödik esztendeje. Felhív­nánk! most erre az üzemi, intézményi dolgozók figyelmét. Milyen pályát válasszunk? A Móra Ferenc Gimnáziumban ta­lálkoztam a pályaválasztás előtt álló fiatalok népes csoportjával. A Batthyány utcai új. iskola 8. osz­tályos tanulóit kisérte Fiosór Sándor igazgatóhelyettes és Kiss F*l»nt tanár a gimnáziumba, hogy lássák az ottani életet. Az egyik csoportot a biológiai laboratóriumban Szolnoki Jenő szak­tanár fogadta, a másik csoport a ké­miai előadóban Szolnoki Jenőné ta­nárnő óráját hallgatta meg. a harma­dik csoport Vass Albin tanár matema­tika tagozatán, a negyedik pedig egy formál osztály matematika óráján vendégeskedett, láthatóan nagy érdek­lődéssel. Kovács Sándor igazgatótól hallottuk, hogy a Bajcsy-Zsilinszky iskola nyol­cadikosai már voltak, a József Attila, a Petőfi és a Móra iskolák növendé­kei pedig a következő napokban láto­gatják meg a gimnáziumot. Bizonyo­san hasznosak lesznek ezek a látoga­tások és elősegítik, megkönnyítik a pályaválasztást, s olyan életpályát vá­lasztanak maguknak a fiatalok, ami­lyent szeretnek, élethivatásul fogad­nak el, művelésében feljutnak majd a legfelsőbb fokozatra is. T. M. Nyitott szemmel A huszas évek végén, a város akko­ri, haladó gondolkodású, Kossuth-pár- tt vezetői, az elmaradott alföldi vá­rosnak — nagy terhet jelentő külföldi kölcsönből — felépítették a gőz- és kádfürdő, szálloda és étterem Impo­záns épületét. Sajnos, a később jobb­ra tolódott városvezetés nem sok gon­dot fordított rá, de még felszabadulás után sem beosültük meg rangjához méltóan ezt a fontos közegészségügyi és köztisztasági intézményt. Az1 építés óta eltelt közel fél évszá­zad alatt az értékes épület lényeges felújítást, karbantartást nem kapott, és évről évre, szemünk láttára ment tönkre. Ilyen előzmények után figyelt fel rá a Népi Ellenőrzési Bizott­ság és 1960. június 22-től 30-ig lefolytatott vizsgálat után kon­gatta meg a vészharangot. A NEB-vizsgálat megállapítot­ta, hogy „a vizsgált intézmény — a fennálló hiányosságok mellett is — olyan adottságokkal rendel­kezik, s úgy a gőz-, mint a strandfürdő üzemeltetésével szem­ben olyan széles körű igény je­lentkezik a lakosság részéről, amelji nemcsak az épület és be­rendezés jelenlegi elavult és el­hanyagolt állapotát nem indokol­ja, hanem ellenkezőleg: az épü­let sürgős felújítását, folyamatos és gondos karbantartását, terv­szerű bővítését, fejlesztését egye­nesen megköveteli... Úgy látszik azonban, hogy az S. O. S. jelzés süket fülekre talált, mert 1960. augusztus 12-én ezt írták az 51—7/1960 NEB-jegyző­könyvbe: .. sajnálattal állapí­totta meg a NEB, hogy a tanács egyik legjelentősebb köztisztasági és közegészségügyi intézményé­nek vizsgálatát tárgyaló ülésen a vb nem képviseltette magát.. S az egy évvel későbbi 46— 6/1961. számú utóvizsgálati jegy­zőkönyvben ez áll: „nemhogy az épület felújítására, de a legsürge­tőbb és halaszthatatlan állagmeg­óvásra. sőt a különösebb költség nélkül, házilag is megoldható ki­sebb karbantartási munkák (hiányzó tetőpala. szétcsúszott esőcsatorna) elvégzésére sem ke­rült sor. s az 1960. évi alapvizs­gálat során megállapított hiányos­ságok a mai napig változatlanul fennállnak... A rohamosan pusz­tuló épület sorsa jelenleg még a múlt évinél is rosszabb és bi­zonytalanabb ...” Most ugorjunk egy nagyot, egy évtizedet. Amit tíz évvel ezelőtt még 800 ezer forintból meg lehe­tett volna oldani, ma már tíz­millióval sem lehet helyrehozni. 1973-ban dr. Dobos Ferenc ta­nácselnök még ezt írja a Vízmű Vállalat igazgatójának (96—2— 1973. ein.): „A tisztasági fürdő bezárásával nem értek egyet, an­nál inkább nem. mert nem tör­vényszerű, hogy a fürdőnek el kellett jutni a bezárásig. Sándor. Béla, a megyei tanács osztályvezetője (41—969/1973.): „A városi párt- és tanácsszervek ész­revételének helvt adva. a fürdő legalább részleges (csökkentett kapacitással történő) ideiglenes működését biztosítani kell...” (Van rá példa is. az 5. sz. főút át­építésénél. ahol egy percig se szü­netelt a forgalom, pedig az lett volna a legkényelmesebb megol­dás, hogy lezárják az utat.) A lakosság viszont azt látja, hogy a fürdőt mégis bezárták, éppen akkor, amikor a strandfürdő is bezárt. A munkák viszont még mindig nem in­dultak el, tehát meg lehetett volna várni a tavaszt, a szabadfürdő meg­nyitását . .. Végül a NEB. 1974. december 23-t vizsgálati jegyzőkönyvéből: ......... Na­gyon nehéz lenne ennyi év távlatából valakinek a gondatlanságát megálla­pítani ... Mivel a konkrét helyzet je­lenleg az, hogy a város lakossága elő­reláthatólag két évig kád- és gőzfürdő nélkül marad, a felelősség kérdését fel kell vetni elsősorban a Városi Ta­nács V. B. felé. Bár a felelősség tisz­tázása a jelenleg fennálló helyzeten már egyáltalán nem tud változtat­ni ...” — Sajnos! Tóth Miklós Tovább épül a növényház • As Egyesült Lenin Termelőszövetkezet virágkertészete birtokba vette új telepét a Majsai út melletti Bem kerületben. A virág- kertészek már szorgalmasan dolgoznak a 9 hajós, mintegy 800 négyzetméteres új növényházban, nevelik a szebbnél szebb virá­gokat. A növényház mellett most befejezés felé közeledik egy újabb szárny, s ha ez elkészül, 200 négyzetméterrel nagyobb terület áll majd a kertészek rendelkezésére. Felvételünkön a festők dolgoznak a tetőszerkezeten. AS7X RKOI ÓKNAK összegezés Három szombaton kellemes, helyen­ként színvonalas szórakozást nyújtott a teremfoci. A 15 mérkőzést mintegy ezer néző szórakozta. szurkolta végig. Szokás szerint most is hangosak vol­tak a szurkolók, de sportszerűen, fe­gyelmezetten viselkedtek és biztatták a csapatokat. A találkozók során több meglepetés is akadt, pl.: az utolsó na­pon a Vasutas legyőzte a Kun Béla SE A-csapatát, de még nagyobb szen­záció volt a kosarasokból álló Lenin Tsz kitűnő szereplése és á második hely megszerzése. Természetesen eb­ből is kitűnik, hogy más a terem- és m'ást a szabadtéri futball. A rendezés, a mérkőzések lebonyolítása a máso­dik és harmadik fordulóban olajozot­tan, hibátlanul működött. Csak gratu­lálni lehet a Labdarúgó Szövetségnek egyrészt az elgondolásért, hogy fog­lalkoztassa a csapatokat, másrészt a zökkenőmentes tempóért és a közön­ség szórakoztatásáért. Ügy vélem, ér­demes megemlíteni, hogy kikből te­vődik össze ez a társadalmi labdarú­gó-szövetség. Az elnök Molnár Sándor testnevelő tanár, helyettese Kiss Jenő fogtechnikus, titkár Ernőd! Sándor, a vegyipari gépgyár dolgozója. A fe­gyelmi bizottság elnöke Mohai Ede nyugdíjas. A Játékvezető bizottság el­nöke Kürtösi István, a Vas- és Fém­ipari Szövetkezet dolgozója, az ifjú­sági bizottság elnöke Miskolcz) István nyugdíjas, az edzőbizottság elnöke vereb István testnevelési szakfelügye­lő. Megkértük Molnár Sándor sport- társat, a szövetség elnökét, foglalja össze a három forduló tapasztalatait, íme a válasz: pozitív hatású és eredményesnek ítélem meg a rendezvényeket, a tava­szi felkészülést jól szolgálták. Az ed­zők és a csapatvezetők leszűrhették belőle a tanulságokat. A Játékosok be­mutatták technikai készségüket, tanú- bizonyságot tettek erkölcsi, akarati tulajdonságaikról. Kirívó fegyelmezet­lenség egyetlen esetben akadt. 5 per­ces kiállításra 5 alkalommal. 2 perces kiállításra 44 alkalommal került sor. A legkedvezőbb kép a Kun Béla SE A-csapatánál alakult ki. itt mindössze 4 esetben került sor 2 perces kiállí­tásra. Reméljük, további jó felkészü­lés nyomán a félegyházi csapatok eredményesen fognak szerepelni 1975- ben — fejezte be összegezését Molnár sporttárs. A Megyei Labdarúgó Szövetség meg­ejtette a tavaszi sorsolást, amely lé­nyegében az őszi sorrendben kerül le­bonyolításra, természetesen ellentétes pályaválasztói Joggal. Közben azon­ban a Honvéd gyüttese február 3-tól Felszabadulási Kupa tornán vesz részt és ez azért Is jó, mert a szövetség gondoskodott edzőpartnerekről, to­vábbá figyelembe vette a területi adottságokat. Az alapozás erőteljesen folyik, most már bizonyára bekapcso­lódik a felkészülésbe Sahin és a be­tegségéből felépült Rigó Imre Is. Sportműsor Labdarúgás: február 2-án Kecske­méti Fémmunkás—Kun Béla SE. P. J. Zárszámadás előtt A városban és a négy község­ben 12 termelőszövetkezetben ké­szítenek zárszámadást az 1974. évi gazdálkodásról. A törvényes előírásoknak megfelelően a ter­melőszövetkezetek vezetősége, a főkönyvelők, a számviteli dol­gozók teljessé teszik az évközi könyvelés adatait. A zárszáma­dás elkészítése alapos munkát követel minden dolgozótól. A pontos összegezés, nép gazdasági­lag is fontos, mert csak így lehet célszerű következtetéseket levon­ni a jövedelem és a különféle alapok felosztására. Az 1974. év igen nehéz fela­dat elé állította a gazdasági egy­ségek vezetőit, dolgozóit. A mos­toha időjárás igen sok terven fe­lüli kiadást jelentett és ezért fo­kozott figyelmet kell fordítani az év végi pénzügyi elszámolásra. A jó és pontos zárszámadás elkészí­tésén túl fontos feladat, hogy a tagság is idejében értesüljön az eredményekről, gondokról. Azok a tsz-ek járnak jó úton, akik nemcsak a közgyűlésen tu­datosítják az 1974. év összegezé­sét, hanem minden lehetőséget felhasználnak a megismertetésre, a vélemény nyilvánításra. A tag­ság nyílt, őszinte tájékoztatása a pártszervezeteknek fontos felada­ta. A párttagság a taggyűlésen megvitatja a zárszámadási beszá­molót. A most folyó téli tanfo­lyamok nagy jelentőséget adnak az 1974. évi gazdálkodás eredmé­nyeinek, gondjainak megvitatásá­ra. Az a zárszámadó közgyűlés töltheti be szerepét, amelyet a vezetőség és a tagság sokféle ta­lálkozója, eszmecseréje előzött meg. Csak alapos tájékoztatás után tud a tagság fontos kérdé­sekben érdemileg dönteni a jö­vőt illetően is. N. I. Félegyházi jegyzetek Még egyszer a Kossuth utcai járdáról A Félegyházi Közlöny 1974. no­vember 22-i számában glosszát tet­tünk közzé Kutasi Ferenc tollá­ból. A cikk a félegyházi Kossuth utcai járda minőségét kifogásolta és „kiskunhalasi építők” címen marasztalta el a kivitelezőket. Nem sokkal később a cikkel kapcsolatban levelet kaptunk Csapó Istvántól, a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat igazgatójától, aki többek között ezt írja: „Dol­gozóink szabadnapjukat is felál­dozva, a műszakilag lehetségesnél, illetve optimálisnál rövidebb idő alatt — évszázadonként egyszer- kétszer észlelt — óriási hőség­ben készítették el a járdaburko­latot. Dolgozóink tehát a műszaki átadással nem „végre valahára teljesítették vállalásukat”, • hanem a megkésetten átvettt munkaterü­leten rohammunkával a kért időre elkészítették a járdát. Vállalatunk jó hírét, tekintélyét „szakembe­rei”. „mérnökszakemberei” és ... egyéb dolgozói alapozták meg ... az építési munkáknak az építő­iparon belül ma ismert átlagos minőségétől lényegesen jobb mi­nőségben való kivitelezésével és garanciális kötelezettségeinek korrekt teljesítésével.” Végül tájékozatlansággal illeti a cikkírót, miért nem nézett tüze­tesen utána, hogy „kinek a mun­kája az a betonalap, amelyre vál­lalatunk dolgozói csak az aszfalt- burkolatot helyezték rá.” A munkások szorgalmáért, a kánikulában tett erőfeszítéseikért, a túlórákért valóban elismerés és köszönet jár. A járdafelület vi­szont a félegyházi gyalogosok őszinte sajnálatára — mégis egyenetlen, kisebb esők után is megáll rajta a víz. Ezt igazolja Gulyás Istvánnak, a Kiskunfél­egyházi Városi Tanáncs műszaki osztályvezetőjének a véleménye is: „Tény, hogy néhány helyen megáll a víz. A garanciális felül­vizsgálatra 1975. július 10. és 20. között kerül sor. ahol az Építő­ipari Kivitelezési Szabályzatban rögzített előírások betartását fog­juk megkövetelni.” Tanácstagi beszámolók Kiskunfélegyháza, HL kerületében, • Laktanya és Honvéd utcáktól a Bat­thyány utcáig húzódó három tanács­tagi körzetben. Kovács Sándor a 24., Tóth Miklós a 25., Bányai Ferencné a 2*. körzet tanácstagja február 5-én, szerdán este 6 órai kezdettel tartja ez évi első tanácstagi beszámolóját, a Petőfi Sándor általános iskolában. A beszámolóra kedves választóikat sze­retettel meghívják. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán február l-én, szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Lombár László. Lakása: Kis­kunfélegyháza, Lónyai u. 2/a, telefon: 490. Ugyanezen idő alatt a külterülethez tartozó négy községben, tehát Pálmo- nostora. Kunszállás. Gátér és Petőfl- szálláson az Ugyeletet dr. Csőke And­rás tartja. Lakása: Lónyal utca 15, te­lefon: 283. Klubnap és kutyaiskola A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete kiskunfélegyházi szerveze­te Alkotmány u. 10. szám alatti klub­házában január 31-én, 17 óra 30 per­ces kezdettel klubnapot rendez, amely­re a klubtagokat és kutyabarátokat meghívja. Az évenként megismétlődő kutyakiképzés február 2-án, reggel 8 órakor kezdődik és április 27-én tar­tandó záróvizsgán adnak számot a ta­nultakról a négylábú tanulók. Anyakönyvi hírek Kiskunfélegyháza Születtek: Fehér Zoltán és Fehér István ikrek (anyja neve: Piroska Pi­roska), Cseri Edina Mónika (Varga Erzsébet), Kis János (Zugi Veronika), Albrecht Zsuzsanna Észter (Iványl Anna Mária), Hideg Mariann (Dombó­vári Mária). Kakas Rita Mária (Varga Terézia Ilona), Száraz-Nagy Emőke Anikó (Szabó Márta). Pintér Károly (Sallai Anna), Nagy Mária (Kalmár Mária), Laczkó Melinda (Tarjányi Ro­zália Ilona), Pásztl Szilvia Brigitta (Bibok Piroska), Dévai Aranka (Pet- ró Aranka), Kocsis Szilvia Márta (He­gyi Márta Agnes), Cseh Imre (Trecs- kó Katalin), Rácz Mária (Márta Etel­ka). Szabó Zoltán (Hatvani Ilona Éva), Tóth Tamás (Herédi-Szabó Ka­talin), Annus Pál Ferenc (Magyar Má­ria), Tóth Csaba József (SzemerédI Etelka Erzsébet), Rácz-Fodor János (Tóth Erzsébet), Térjék Sándor József (Galyas Olga). Térjék Erika (Boda Julianna Erzsébet), Guzslk Zoltán (Né­ző Ilona). Szabó Edlg (Ónodi Rozália), Szőke Hajnalka (Simon Terézia), Ka- nyó Ernő (Gulyás Margit), Fábián Il­dikó (Fazekas Piroska). Sánta János (Kanyó Margit). Házasságot kötöttek: Vaszllkó Rudolf — Borbás Veronika. Meghaltak: Tóth László 72 éves, Var­ga Mihály 82 éves, Varga János 55 éves, Dávid Pétenné Barcsik Mária 62 éves, Terecskel Ferenc 82 éves, Hor­váth Dezső 70 éves, Papp Gábor 77 éves, Csordás József 86 éves. Hídvégi Nándorné , Horváth-Halas Mária 91 éves, Batka Istvánné Nagy Margit 71 éves, Kanyó Mihály 87 éves, Csankl Imre 72 éves. Szabó János 78 éves. Mogyoró Sándorné Vízhányó Mária Magdolna 47 éves, Freyer-Hermann Gotthard Jánosné Kovács Etelka 84 éves, Csányl Józsefné Sárkány Fran­ciska 76 éves, Berecz Jánosné Barta Luca 89 éves korában. FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának la Pia A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő, dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prelszlnger András Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 118, 142. 272. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a Km 215—98/10 pénzforgalmi Jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 12-70 Index: Z59M

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom