Félegyházi Közlöny, 1975 (19. évfolyam, 1-49. szám)

1975-01-10 / 2. szám

• Bibök Kálmán egységparancsnok beszámol az elmúlt évi ered­ményekről. A városi tanács dísztermében tartotta ünnepi gyűlését a Már- tonffy Ernő munkásőregység. A gyűlés elnökségében helyet fog­lalt Horváth István, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Cserháti László, megyei munkás- őr-parancsnok. Gáti József orszá­gos parancsnok-helyettes, Sztano- jev András, a városi pártbizott­ság első titkára, dr. Dobos Fe­renc, a városi tanács elnöke, Bi­bék Kálmán, a városi munkásőr­egység parancsnoka. Ormándi Já­nosnak, a városi pártbizottság titkárának üdvözlő szavai után az ének-zenei általános iskola ének­kara adott műsort, majd Bibók .Kálmán számolt be az egység el­múlt évben elért eredményeiről. A Mártonffy Ernő munkásőregy­ség harmadszor — immár végle­gesen — elnyerte a vándorser­leget, amelyet dr. Cserháti László nyújtott át az egység parancs­nokának. A kitüntetett munkásőregysé- get Sztajonev András, a városi pártbizottság első titkára köszön­tötte, majd a kitüntetések átadá­sa, s a fiatal munkásőrök eskü­tétele következett. A tartalék ál­lományba vonuló munkásőrök nevében Kollár Pál szólalt fel, majd Horváth István, a megyei pártbizottság üdvözletét tolmá­csolta. Önzetlen összefogás A Magyar Honvédelmi Szövet­ség Kiskunfélegyházán 1973 vé­gén költözött új. székházába, ahol kulturált körülményeket biztosít a fiatalok honvédelmi előképzé­séhez, a klubok munkájához, va­lamint a gépjárművezető-képzés­hez. hfagy feladatok megoldásá­val kezdődött az 1974-es év is. A bázis területén egy új, gép­járműveket befogadó, műszaki tantermet adó, melegüzemű és hibaelhárítási helyiséget, továbbá raktárakat nyújtó épület megépí­tése vált szükségessé. Az építkezés a kiképzések mel­lett nagy erőpróbái jelent a füg­getlenített aktívák számára. A szövetség anyagi támogatásán kí­vül a tervezéstől a jelenlegi épí­tési stádiumig, társadalmi mun­kában készül, önzetlen segítő­készség jellemzi az építkezés minden résztvevőjét. Köszöne- tünket fejezzük ki a költségveté­si üzem, a Petőfi Tsz, a Vörös Csillag Tsz, a dohánybeváltó üzem, a' MüM. 608-as Szakmun­kásképző Intézet vezetőinek, szakoktatóinak és tanulóinak, to­vábbá az MHSZ függetlenített és társadalmi aktíváinak, akik sza­bad időt, vasárnapokat nem kí­mélve fáradoztak azon, hogy, az épület mielőbb elkészüljön. Alkotó példa legyen ez a nagy­szerű összefogás! városunk népesedési statisztikája Pártunk XI. kongresszusára készülve és visszatekintve a két előző, & IX. és X. kongresszus időszakára, szinte felmérhetetlen eredmefí^ekret könyvelhetünk el hazánk fejlődésének, népünk gya­rapodásának vizsgálatánál, az élet minden területén. Az elmúlt évről szóló anya­könyvi statisztika csak egy kis részecskéje ennek a nagyarányú, országos fejlődésnek, mégis meg­találjuk benne mindazokat az al­katrészeket — mint egy csepp- ben a tengert — melyek alkotói egy szocializmust építő társada­lomnak: a munkanélküliségtől mentes, biztos megélhetést, a ja­vuló életszínvonalat, az egészség- védelmet, a javuló lakáshelyze­tet, az új típusú, hazafias és in­ternacionalista embert. És még valamit: a jól alkalmazott né­pesedéspolitikát, az ennek szol­gálatába állított családvédelmi és szociális intézkedéseket: a csalá­di pótlékot, a gyermeknevelési segélyt, a szülőotthonokat, böl­csődéket, óvodákat, napköziket. A kézzelfogható eredmény: 1050 újszülött az 1974. évben. Ez a szám 200—250-nel magasabb, mint az eddigi sokéves átlag. 1964-ben 810, 1973-ban pedig 854 születést jegyeztek be a kiskun­félegyházi anyakönyvbe. Kedvezően alakult a házasság- kötések száma is: 340. A leg­utóbbi tíz évben ezt a számot csak két esetben teljesítettük túl: 1969-ben 351, 1970-ben pedig 367 házasságkötés történt. A múlt évben 510 halálesetet jegyeztek be az anyakönyvbe, 1973-ban 513-at. Városunkban a természetes szaporodás 1973- ban 336, 1974-ben pedig már 540 volt. T. M. VÁROSUNK TISZTASÁGÁÉRT Rendelet és megértés • Nemzedékváltás. A tartalékállományba vonalok a fiatal munkás- öröknek adják át fegyverüket. (Gémes Gábor felvétele) Idézhetnénk az ide vonatkozó jog- szabályokat, melyek végrehajtása minden magyar állampolgár köteles­sége, hivatkozhatnánk a város lakos­ságának öntudatára, a környezetvéde­lem gyakran emlegetett szükségességé­re, a köztisztaság nem elhanyagolható szempontjaira, valamint a városi ta­nács S^-es (XI. 15.) számú határoza­tára, mely előírja, hogy a szilárd bur­kolatú utcák lakosainak kötelessége a háztartásban felgyülemlett szemét el­szállíttatása. A költségvetési üzem mindent meg­tett annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű kukaedény álljon a la­kosság rendelkezésére minimális (40 forintos) összegért. Igaz, hogy ezek a kukaedények nem újak, de a rendel­tetésüknek megfelelnek ugyanúgy, mint az új, 482 forintos egységáron forgalomba hozott edények. A fenti megoldásunkkal anyagilag megkönnyítettük a szeméthordásba bekapcsolt lakosság helyzetét, de még könnyíthetnek saját maguk is a ter­heken olyan megoldással, hogy 2—3 családi ház tulajdonosa összefog és közösen vásárolja meg a kukaedényt. Akik nem kapcsolódnak be a rendsze­res szemét elszállításba —, mely köz­egészségügyi követelmény is — azo­kon a szállítási díj közadók módjára lesz behajtva. A rendeletre hivatkozunk, de meg­értésre számítunk, s a közös érdek felismerésére, hiszen környezetünk tisztasága valamennyiünk érdeke. Nem elegendő tehát a városi tanács erőfe­szítése — melynek során eddig több, mint másfél millió forintot fordított köztisztasági gépek és edények vásár­lására —, szükség van a lakosság megértésére is. Rossz példaként em­líthető a Lenin utca. ahová tiltó tábla ellenére is — a tábla alá — nemcsak a háziszemetet, hanem még a trágyát is kihordják. A köztisztaság érdeké­ben szükséges egyes közületek figyel­mét is felhívni, mint például az 1-es számú élelmiszerbolt vezetőjét, mivel a bolt környéke igen elhanyagolt és nincs rendszeresen takarítva. Ez nem­csak azért lenne szükséges, mert a város központjában van,.hanem azért is, mert az általános üzleti szabályzat kötelezően előírja a boltvezetőknek a bolt előtti terület rendszeres tisztán­tartását. Reméljük, hogy a boltvezetők fi­gyelmét nem szükséges többször erre felhívni és ők is — éppúgy mint a vá­ros egész lakossága — elősegítik a köztisztasági határozat megvalósítását, városunk tisztábbá tételét. T. L. Hetvenötezer ember egészségét védi a félegyházi Tüdőgondozó Intézet 9 Rendszeres szűréssel védik a lakosság egészségét a félegyházi tüdőgondozó intézetben. (Fényképezte Némedi László) Ha semmi mást nem értünk volna el a felszabadulás óta el­telt három évtized alatt, „csak” azt, hogy sikerült felszámolni a tüdővészt, ezt a tipikus népbe­tegséget, ez is óriási eredmény­nek számítana Pedig az élet egyéb területein sincs szégyen­keznivalónk. De maradjunk most a tbc-nél, amely százezrével szed­te áldozatait az országban, váro­sunkban pedig az országos átlag­nál is több ember és még több gyermek halálát okozta. Leg­többször a kórtól megtámadt egész családok kipusztultak. Mi a helyzet jelenleg? — er­ről éreklődtünk dr. Kamarás ■Gézáné főorvosnőtől, aki 1955 óta élén áll ennek a győzelmes ütközetnek. Városunkban már a felszaba­dulást követő első években egy orvossal, egy gondozóval és egy takarítóval, egy ajándékba ka­pott átvilágító géppel megkezd­te működését a tüdőszűrő állo­más. Jelenleg már két orvos, 12 asszisztens végzi a vizsgálatokat. Hatáskörébe tartozik a volt já­rás községein túl az idecsatolt Bugac község is, összesen mint­egy 75 ezer ember. 1973-ban €7300 volt az összforgalom, eb­ből 57800 szűrés és közel tíz­ezer gondozás.. A megelőző tevékenység hatá­sát talán legjobban az bizonyít­ja, hogy míg 1963-ban 105 új be­teget vettek nyilvántartásba, 1973-ban már csak harmincket­tőt, 1963-ban 38, 1973-ban pedig már csak egy gyermek volt a nyilvántartásban, új megbetege­dés 1967 óta nincs a gyermekek között. Ezek az eredmények az inté­zet dolgozóinak kimagaslóan jó munkájáról tanúskodnak, s a „forszírozptt” szűrésnek az ered­ményei. Egyúttal figyelmeztet­nek is arra. bogy a tüdőszűrést milyet) komolyan kell venni. Je­lenleg 639 beteget gondoznak, tíz évvel ezelőtt számuk 1198 volt. A megelőzés tehát továbbra is fontos, és senki se vegye zakla­tásnak, ha szűrésre hívják, hi­szen elsősorban saját érdeke fo­rog kockán. Azt hinné az ember, hogy en­nél többet már ennek az inté­zetnek a dolgozói nem is tehet­nek: egy év alatt megközelítő­leg 70 ezer emberrel foglalkozni mai szóval élve: „feszített terv”. Mégis vannak vállalásaik a kong­resszus tiszteletére: A tüdőgon­dozó 1 óráját átadtak a geronto­lógia (az öregkorral kapcsolatos jelenségek tanulmányozása) cél­jára, amihez helyiséget, asszisz­tenciát, felszerelést biztosítanak, meglátogatják az öregek napközi otthonának lakóit és a helyszí­nen gyógykezelik őket, ha szükség van rá. Szurkolóknak Nagy megtiszteltetés érte Borbély Istvánt, a Kun Béla SE 20. évében le­vő kisváltósúlyú ökölvívóját. A Ma­gyar ökölvívó Szövetség meghívására január 6-tól részt vesz a szabadság­hegyi edzőtáborban a legjobb Ifi ma­gyar bokszoló társaságában. Ez a tá­borozás felkészülés a június elején Katowicében megrendezésre kerülő Európa Bajnokságra. Természetesen nem biztos, hogy Pista az Európa Bajnokságon indulni fog, de az a tény, hogy számításba veszik a legjobbak között, már figyelemre méltó. Vi­szont van halvány esl’ye. hogy ki­utazzon 1976-ban a montreáli olimpiá­ra, de még nagyobb a lehetőség, hogy résztvesz Moszkvában az 1980-as nyári olimpiai játékokon. Akkor lesz 25 éves és a részvétel az ő tudásán, szór. . galmán nem fog múlni, fieltéve, hogy nagyobb szerencséié lesz, mint Sán­dor bátyjának, kinek kézsérülése ko­molynak látszik és sajnos lehet, hogy szépen induló karrierjének vége sza­kad. Egyébként a Honvéd-versenyzők közüli 1974-ben az ökölvívó-szövetség értékelése alapján hatan szerepelnek az ország legjobb tíz bokszolóia kö­zött. Légsúlyban Tímár a 10.. harmat­súlyban Sűrű a 4., pehelysúlyban, R. Nagy a 6., kisváltósúlyban Borbély az 5.. nagy váltóban Kertli a 8.. nehéz­súlyban Kovács a 8. helyre rangsorol­va. Ebből is megállapítható, hogy a Kun Béla SE ökölvívó szakosztályá­ban tervszerű, lelkiismeretes munka folyik. Átszervezés. A Petőfi Népe már kö­zölte, hogy az 1975 76. évi labdarúgó megyei II. osztályú bajnokságban az eddigi két csoport helyett egy 16 csa­patból álló fog működni. A megyei Dabdarúgó-szövetség ezen döntésével egyetértünk, hiszen az átszervezéssel a II. osztályú bajnokságnak is rang­ja lesz. A Vasutas helyzete megnyug­tatónak látszik, hiszen a Klincsok Pál által irányított csapat 17 ponttal 3. he­lyen. Annál nehezebb helyzetben van a Vörös Csillag Tsz csapata. Igaz, hogy Kurucz István testnevelő tanár keze alatt sokat fejlődött az együttes, de a 7. hely nem megnyugtató. Sok meccs már kézben volt, de ,,elajándé­kozták”, 6 így csak 14 pontot tudtak gyűjteni. A tavasztól sokat remél a Vörös Csillag lelkes gárdája és talán az új pálya is szerencsét hoz. Véle­ményünk szerint 16 pontot kell még Rzeréanáe a csapatnak a meglevő 14- hez. s ezzel biztosítani tudja a 6. he­lyet. ami biztos részvételt jelent az emeltszintű bajnokságban. P. J. Követendő példa •>rs* i BM HM——PTI ——^—r Az Egyesült Lenit) Tsz-ben évek óta rendszeresen megjelenik a Tsz-Híradó, amely a tsz-tag- ságot havonta tájékoztatja a po­litikai, a gazdasági, tömegmoz­galmi és egyéb rendezvényekről, eseményekről. Az 1974. decembe­ri számban „Erősítsük tovább kapcsolatainkat” címmel írás je­lent meg, amely nagyon megra­gadott. Kivel is tart ilyen szoros kapcsolatot a tsz? Ügy érezzük, szükséges a város lakosságával tudatni, mi is ez a kapcsolat és mi a haszna ebből a partnerek­nek és a népgazdaságnak. A Lenin Tsz és a Kecskeméti Konzervgyár sok éves kapcsolat­ra tekinthet vissza. Mindkét fél számára előnyös az együttműkö­dés. A tsz-nek biztos piacot, a konzervgyárnak pedig nyers­anyag-szállítót jelent, — írja Horváth Sándor, a konzervgyár nyersanyagforgalmi osztály veze­tője. 1974-ben 813 vagon zöldborsót dolgozlak fel, s ebből 234 va­gonnal a termelőszövetkezet szál­lított a gyárnak. A szövetkezet lényegében bázis-gazdaság a zöld­borsó termesztésében. A jó ered­mények elérésében nagy szere­pet játszanak a korszerű gépek, amelyek alkalmazásával a bor­só-termesztés a vetéstől az üze­mi feldolgozásig teljesen gépe­síthető. A tsz-ben és a gyárban is nagyfokú a gépesítés. Az el­avult gépek felújítása, kicseré­lése bőven megtérül a termésnö­vekedéssel. Ezt bizonyította az el­múlt évben a hektáronkénti 36 mázsás borsótermés, amely or­szágos viszonylatban is igen jó­nak számít. A zöldborsón kívül 30 vagon zöldbabot, 13 vagon körtét és 34 vagon őszibarackot is"’szállított a tsz a gyárnak feldolgozásra. Megkötötték az 1975. évi szer­ződéseket. Ennek értelmében 240 vagon zöldborsót, 10 vagon kör­tét és 25 vagon őszibarackot vár az üzem a tsz-től. Ezek a számok alacsonyabbak az 1974. évinél, az elmúlt évben igen jól ala­kult az átlagtermés. A tervSzá- mokat mindig a termésátlagok­nak megfelelően alakítják ki.. Az együttműködés a felvásár­láson túl kiterjed az újfajtájú növények kikísérletezésére és be­állítására, valamint igyekszik a gyár a géppark fejlesztésében is segítséget adni a tsz-nek. Sze­retnék á kapcsolatokat tovább bővíteni. Mindkét fél számára előnyös lenne, ha a zöldbab ter­mesztésére nagyobb súlyt helyez­nének. Az eddigi kis területen elért jó terméseredmények is ösztönzőleg hatnak e terület fej­lesztésére. A Központi Bizottság kongresz- szusi irányelvei kimondják: foly­tatni kell a szövetkezeteknek és állami vállalatoknak a fejlett iparszerű mezőgazdasági terme­lés kiterjesztését elősegítő, szer­ződéses alapon nyugvó közös te­vékenységét. E feladatnak a Le­nin Tsz és a konzervgyár egyre inkább eleget tesz, és ahogyan a javaslat is elhangzott, a válla­lat részéről még tovább bővül és hatékonyabbá válik ez a közös tevékenység. N. I. ELSŐ HELY A NAGY VILÁGVERSENYEN Színes diabemutató a Bécsi Nemzetközi Kertkiállításról Beszámoltunk már olvasóink­nak, hogy a WIG ’74 elnevezésű Bécsi Nemzetközi Kertkiállításon (Wiener Internationale Garten- schau) a magyar nemzeti kert a nagy világversenyen az első he­lyét szerezte meg. Sokunknak tit­kos vágya volt, hogy bár láthat­nánk ezt a 16 500 négyzetméter területre telepített csodakertet. Most itt az alkalom. A Fegyveres Erők Klubjának parancsnoksága meghívta a félegyházi születésű Tarjányi Ferenc kertépítő mér­nököt, a magyar nemzeti kert ki­vitelezőjét, aki január 16-án, csü­törtökön este 7 órakor színes diára és kisfilmre vett képein bemutatja a kiállítást és a vi­lággyőztes kertet. Nézzük meg, minél többen. T. M. egyéni Állattartók Új szarvasmarha- és sertésbiztosítás Az Állami Biztosító Igazgatósága az egyéni állattartók régi kívánságát tel­jesíti, amikor 1975. január 1-i kezdés­sel bevezeti a szarvasmarha- és ser­tésbiztosítás új módozatát.. A lakossági szarvasmarha- és ser­tésbiztosítást olyan esetekben is meg­köthetik az állattartók, ha összevont Vagyonbiztosítással nem rendelkeznek. Fő szabály viszont, hogy ugyanazon állattartó egyidejűleg nem rendelkez­het másféle állatbiztosítással. A szarvasmarha-biztosítás több vál­tozat szerint köthető. Első változat- 25 ezer forint keretbiztosítás, amely egy tehén (15 ezer forint) és 2 növendék- állat kárfedezetét foglalja magába (5— 5 ezer forint). Több tehén esetén a 25 ezer forint keretösszegű biztosítás megtöbbszö­rözhető. Köthető szarvasmarha-bizto­sítás keretbiztositás nélkül is egy vagy több tehénre, darabonként legfeljebb 15 ezer forint biztosítási összeg ere­jéig egy vagy több növendékállatra, legfeljebb darabonként 5 ezer egy vagy több tenyész. vagy hízó állatra legfeljebb 10 ezer forint összeg ere­jéig. Sertésbiztosítás a 3 hónapos kort be­töltött sertésekre és a 6 hónapnál idő­sebb juhokra és kecskére érvényes. Anyakocákra 3 ezer, juhokra és kecs­kékre 500 forint a darabonkénti bizto­sítási összeg, 3—6 hónapos süldőknél 800 forint, 6 hónaposnál idősebb ser­téseknél 1600 forint a felső határ. A 3 ezer forintos hízóbiztosítás a házi­szükséglet céljából tartott egy vagy kettő sertés kárfedezetét, foglalja ma­gában. Az új fajta biztosításról készséggel adnak részletes tájékoztatást az Álla­mi Biztosító kiskunfélegyházi fiókjá­ban. T. M. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán. 1975. _ januá** ll-én, szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Morváig Alajos. Laká­sa: Kiskunfélegyháza, Wesselényi, u. 3., telefon: 180. Ugyanezen idő alatt a külterülethez tartozó négy községben, tehát Pálmo- nostorán. Kunszálláson, Gátéren és Petőfiszálláson az ügyeletet dr. Csőke András tartja. Lakása: Kunszállás, te­lefon: 4. Anyakönyvi hírek KISKUNFÉLEGYHÁZA Születtek: Kanalas Andrea (anyja: Szabó Gizella Ilona). Mészáros And­rea (Kunhegyi Klára). Görög Szabolcs (Gémes Mária), Nagy Zsolt (Kovács Veronika), Sós Edina (Szója Julian­na). Varga József (Messzi Terézia), Seres Krisztina (Tóth Mária), Fazekas Aranka (Kovács Aranka), Tajti Anita (Csitári Gyöngyi Klára). Heródek Sándor (Szalai Mária Margit). Jaksa Antal, János (Tarjányi Mária), Borbás Katalin (Pallagi Lenke), Zsigó Berna­dett Andrea (László Ilona), Balogh István (iványi Hona Rozália), Szabó László (Szemerédy Edit Erzsébet), Pa­lásti Katalin Erzsébet (Seres Erzsé­bet). Gémes Anikó Rozália (Kis Rozá. lia), Rusz Judit Erika (Provito Edit Erika), Czakó Csaba (Kiss Emma), Fekete Beatrix Anikó (Almási Mar­git). Sebestyén Mária (Balogh Mária Franciska), Besze Gábor (Kis-Szabó Klára), Nagy Mónika (Pólyák Éva). Meghaltak: Mogyoró Vilmos 58 éves, Papdi Zoltán 38 éves, Cserényi István 67 éves, Szabó Csaba János 1 napos. Fekete Sándor 84 éves, Nagy Sándor- né Forgó Mária 68 éves korban. féi.fgyhazi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának Ispjs A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő- dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 1«. 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/163 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-7» Index: 25 9« 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom