Félegyházi Közlöny, 1975 (19. évfolyam, 1-49. szám)
1975-02-28 / 9. szám
•t M mmm kimy Tanácskozás a népesedéspolitikáról A városi tanács ifjúsági bizottsága február 20-án ülést tartott, amelyen kiegészítette működési szabályzatát és elfogadta az idei munkaprogramját. A jövőben a gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint a sport albizottság segíti az ifjúsági bizottságot sokrétű feladatai teljesítésében. Ezt követően rendkívül jelentős és aktuális téma szerepelt a bizottság napirendjén: dr. Kiss Nándor adjunktus tartott előadást A demográfiai tényezők hatása és alakulása az ifjúság körében címmel. Adatai, elemzése, a jelenlegi népesedési helyzetről adott tájékoztatója nagy érdeklődést váltott ki, amellett igen elgondolkodtató is. Hazánkban a népesedési grafikon hosszú évtizedek óta igen ellentmondásos. 1870—80 között 40 ezrelék, a második világháború előtt 20 ezrelék volt a népszaporodás aránya. 1947—50 között van egy szolid emelkedés, majd Í955- től 1962-ig 12,9 ezrelékre esik vissza, s ez Európában a legkedvezőtlenebb születési arány mutatója. A jelentős állami intézkedések hatására nő ismét a születési arány a 70-es évek elejétől. Ma minden ezer lakosra számítva 14—15 az újszülöttek száma. Viszont az egészséges nemzedék- váltás évi 16—17 ezrelékes születési arányt igényel. Az 1—2 gyermekes családmodellt fel kell hogy váltsa a 2—3 gyermekes családtípus a társadalmi érdekeket és célokat is figyelembe véve. Az elmúlt 13 év alatt 440 ezerrel csökkent a 15 éven aluli fiatalok száma, ugyanakkor 460 ezerrel nőtt a 60 éveh felüliek száma. Nagyon kedvezőtlen befolyásoló tényező a válások számának még mindig növekvő tendenciája. Egyenesen aggasztó, hogy évenként 20 ezer kisgyermeket érint a szülők válása. A kedvező állami intézkedések az édesanyák, a sokgyermekes családok iránt Qgyre fokozódó társadalmi figyelmesség biztató feltételeket teremtenek a fiatal családok számára a gyermekvállalást illetően. A vita során még sok hasznos megállapítás és javaslat hangzott el. Erősíteni kall a szülök körében a gyermekek iránt érzett felelősséget, a fiatalokat gondosabban kell felkészíteni a szexuális életre, a családi életre. Mindebben az orvosoknak, pedagógusoknak együttesen vannak jelentős tennivalóik. B. Gy. Tanácstagi beszámolók Az 51. sz. tanácstagi választó- kerület tanácstagja Gulyás Jenő, az 52. sz. tanácstagi választókerület tanácstagja dr. Kincses Sándor tanácstag 1975. február 28-án (péntek) 17 órakor az Építőipari Vállalat ebédlőjében (Kiskunfélegyháza, Izsáki u. 16.) tanácstagi beszámolót tartanak, a Kinizsi u., Szemere út, Mikszáth Kálmán u., Izsáki u., Perczel u. és vasúti őrház lakói részére. KÖZLEMÉNY! A Kiskunfélegyháza és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet értesíti tagjait, hogy az év végi eredményt jóváhagyó és tisztújító részközgyűléseit 1975. március 1-től március 15-ig tartja meg. Móra Ferenc Művelődési Központ (Kertszövetkezet) 1975. március 2-án 9 órakor, Móra Ferenc Művelődési Központ 1975. március 3-án 17 órakor, AFÉSZ-tanáosteremben (Nyúl szakcsoport) 1975. március 4-én 14 órakor. Bercsényi úti pártház 1975. március 4-én 18 órakor, Bajcsy-Zs. úti iskola 1975. március 6-án 18 órakor, AFÉSZ-tanácsterem (Galamb csoport) 1975. március 6-án 18 órakor. A részközgyűlésre tagjainknak külön meghívót is küldünk. Igazgatóság A nővérotthon első lakói A megye és a város összefogásával egy megüresedett orvosi lakásból hangulatos nővérotthont alakított ki a kiskunfélegyházi városi kórház. Olyan vidéki kislányok lakhatnak itt akik családjuktól távol. Kiskunfélegyházán készülnek választott hivatásuk elsajátítására. A három szoba, társalgó, gépesített konyhából álló nővérotthonban Rigó Ilona főnővér tájékoztat az új létesítmény rendeltetéséről, ahová az első lakók már be is költöztek. A nővérképzés 3 év alatt történik. Elméleti képzésre heti egy alkalommal Kecskemétre járnak át, a gyakorlati munkát a félegyházi kórházban végzik. Az éjszakai, vagy nappali munka fáradalmait a nővérotthonban kipihenhetik, nyugodt körülmények között tanulhatnak, gyűjthetik az erőt és a tudást a következő napokra évekre, felelősségteljes hivatásukhoz. T. M. Rigó Ilona főnővér két tanítványával, a csongrádi Juhász Ilonával és a bugaci Némedi Franciskával. (Némedi László felvétele.) AZ IRÁNYELVEKBŐL: „Fokozódjék a Hazafias Népfront társadalmi, politikai szerepe...” A Hazafias Népfront megyei bizottságának legutóbbi ülésén nagy -örömmel hallottuk Farkas József megyei titkár elismerő szavait: „Példamutató eredményeket értek el (többek között) a kiskunfélegyházi körzeti bizottságok aktivistái ...” Űj szervezet ez Félegyházán, hiszen alig néhány hónapos múltra tekinthetnek vissza a körzeti népfrontbizottságok, de máris bizonyítják létjogosultságukat, élet- képességüket, s azt, amit az irányelvek is előírnak a Hazafias Népfrontnak: „A párt szövetségi politikájának kerete a Hazafias Népfront-mozgalom. Mindennapos tevékenysége szemléletesen bizonyítja, hogy a különböző világnézetű emberek, fizikai és szellemi dolgozók, idősek és fiatalok összefogása hazánk javát szolgálja. A szocialista nemzeti egység teljes kibontakoztatása azt igényli, hogy foko- -zódjék a Hazafias Népfront társadalmi, politikai szerepe; a népfront avassa közüggyé legfontosabb céljainkat. Több fizikai dolgozót, fiatalt és nőt készítsen fel közéleti cselekvésre. Aktivitásával, javaslataival, bírálatával járuljon hozzá az állami szervek és a lakosság kapcsolatának erősítéséhez, város- és községpolitikai tervek kimunkálásához, és megvalósításához, az országgyűlés, a tanácsok feladatainak jobb ellátásához .. Óriási és kimeríthetetlen „rejtett” tartalékok szunnyadnak a lakosságban, olyan tartalékok, amelyeket összefogva, a közügy szolgálatába állítva, a kitűzött nagy célokat gyorsabban, köny- nyebben elérhetjük. Amikor a III. kerületi pártszervezet és a városi Hazafias Népfront meghívta a kerület 10 tanácstagját, még csak 6 jelent meg, de azóta bebizonyosodott, hogy a körzeti bizottságokra, lakóbizottságokra fordított idő nem vész el, hanem sokszorosan visszatérül a kapott segítségben. Szép példája ennek a 24.. 25. és 26. választó- kerületek tanácstagi beszámolója, ahol — a körzeti népfrontbizottság és lakóbizottság mozgósításával — eddig D^m tapasztalt érdeklődés nyilvánult meg. Hozzászólásban, bírálatban, javaslatban sem volt hiány, alig győzték a választ és a feljegyzést a tanácstagok. Nemcsak mennyiségi, de jelentős minőségi javulás is történt, hiszen a hozzászólók túlnyomó többsége nem apró-cseprő egyéni sérelmet, hanem a lakóhely közös ügyét, kérését vagy köszönetét tolmácsolta. A XI. kongresszus irányelveit ma már nemcsak a kommunisták, de a pártonkívüliek is „könyv nélkül” ismerik, s azokkal a legmesszebbmenőkig egyetértenek. Mit emeljünk ki a sok közül? Talán azt. hogy „államunk törvényeivel is elismeri, támogatja a munkával szerzett személyi tulajdont ... és gátat vet az olyan jövedelemfelhalmozásnak. amely nem munkából származik...” Százezrek, milliók kapnak kedvet a közösségi munkához, mert érák, hogy lelkesedésük tüze mellet nem sütögethetik saját pecsenyéjüket a szocializmus vámszedői. Tóth Miklós Beszámoló a négyesztendős munkáról Az elmúlt héten tartotta vezetőségválasztó közgyűlését a Vas- és Fémipari Gépjavító Ipari Szövetkezet. Herczeg Pál. a szövetkezet elnöke a vezetőség beszámolójában elmondta, hogy az elmúlt négy évben a szövetkezet termelése meghaladta a 152 millió forintot, a nyereségük pedig 26 millió forint volt. A szövetkezet vagyona jelenleg 20.5 millió forint értékű. Pénzügyi helyzetük megszilárdult, több a megrendelés, fejlődött a technológiai és a munka- fegyelem. A dolgozók évi keresete eléri a 31.5 ezer forintot. Megnőtt a tanulási kedv. jelenleg 129-en gyarapítják tudásukat különböző oktatásokon. Az eddigi eredmények eléréséhez nagyban hozzájárult a szocialista munkaverseny, aminek a szövetkezetben már nagy hagyománya van. A gondosabb üzem- és munkaszervezés eredménye, hogy míg 1973-ban 270 dolgozó 38 millió, addig 1974-ben 236-an 44 millió forint termelési értéket ért el. Végül az elnök megállapította, hogy igen sok az üzemi baleset, tavaly 35 dolgozó balesete miatt 765 munkanapkiesés volt. A vezetőség beszámolója után a szövetkezeti bizottság és a nőbizottság adott számot tevékenységéről . Ezután került sor a vezetőség megválasztására. A ktsz elnökének ismét Herczeg Pált választotta a tagság újabb négy évre. N. I. Az MHSZ tartalékos lövészklub közgyűlése Február 21-én a Lőwy Sándor utcai MHSZ épületében tartotta Kiskunfélegyházán a tartalékos lövész klub évi rendes közgyűlését. A közgyűlést levezető Sipos Lajos tanácsadó elnök üdvözölte Szemők György alezredest, az MHSZ megyei titkárhelyettesét, Dombóvári Henrik őrnagyot, Fricska Jánost, a tartalékos klub tiszteletbeli elnökét és a klub valamennyi tagját. Zalatnai Pál, a városi testületi tartalékos klub titkára ismertette az 1974. év eredményeit. Kiemelte a Vörös Csillag Tsz vezetőinek, a Petőfi Tsz elnökének, a Lenin Tsz vezetőinek segítségét, köszönetét mondott a fiatalok lelkes magatartásáért. A hozzászólások során Szabó Béla klubtag elismerését fejezte ki a titkár lelkes munkájáért. Ráfi Géza a Vörös .Csillag Tsz klubtagjainak nevében bejelentette hogy a tsz-ben önálló lövészklubot hoznak létre. A tsz elnöke és a vezetőség a szükséges támogatást megadja, várják a tagok minél nagyobb létszámú részvételét. Szemők György MHSZ megyei titkárhelyettes .hozzászólásában elmondotta, hogy a közgyűlésnek kettős célja van: az 1974. évi munka értékelése, s ezzel párhuzamosan megszabni az 1975. évi feladatokat. Kérte ezután a város iskola- igazgatóit és pedagógusait, nyújtsanak segítséget ahhoz, hogy minél több diák kapcsolódjon be az MHSZ munkájába. A hozzászólások után jutalmakat, okleveleket nyújtott át a klub titkára az 1974. évi versenyeken eredményesen szereplő fiataloknak. Ezután megható jelenet következett, a klub-titkár Fricska Nagy János elnöknek átnyújtotta az 1949-es és az új tagsági könyvét. A közgyűlést levezető /elnök a zárszavában hangsúlyozta az MHSZ tartalékos klubjaiban végzett munka jelentőségét. S. L. A SZURKOLÓKNAK Honvéd közgyűlés. Február 22-én a Fegyveres Erők Klubjában tartotta közgyűlését városunk legnagyobb- és legeredményesebb sportköre, a Honvéd Kun Béla SE. A beszámolót Tóth Kálmán ezredes, a sportegyesület elnöke tartotta. A közgyűlésen mintegy 100 sportember vett részt. Tóth elvtárs elmondotta, hogy 1974-ben a sportegyesület szerteágazó, sok irányú tevékenységet folytatott. A Honvéd Kun Béla SE messzemenően kivette részét a város 600 éves évfordulója alkalmából szervezett kiskun napok sportrendezvényeinek szervezésében és lebonyolításában. Nehezítette a helyzetet és növelte a gondokat a Júniusban végrehajtott labdarúgószakosztályi fúzió Is. Büszkék lehetünk — mondta az elnök, hogy Bács- Kiskun megyében az OTSH értékelése szerint a Honvéd 1974-ben á harmadik legeredményesebb egyesület volt. Kihangsúlyozta, hogy az elnökség több tagja megfelelő kapcsolatot alakított ki a Megyei Testnevelési és Sporthivatallal és a városi sportfelügyelőséggel. Igen szoros és jó a kapcsolat a Magyar Néphadsereg Testnevelési és Sportközpont munkatársaival. A színvonalas és mindenre kiterjedő beszámolóból kiragadjuk a szakosztályokról kialakított véleményt. A labdarúgók a megyei bajnokság első helyén állnak, a megszerezhető 34 pontból 26 pont az övék, s ez 76,5 százaléknak felel meg. Az ökölvívó-szakosztály munkáját évek óta a kiegyensúlyozottság és töretlen fejlődés jellemzi. Az a tény. hogy Borbély István az ,,Átválogatott, R. Nagy Zoltán az utánpótlás válogatott-keret, továbbá Borbély Miklós, Hideg László és Pirátér Tibor, az ifjúsági válogatott-keret tagja, önmagáért beszél. Az atlétikai szakosztályról szólva elmondta Tóth elvtárs1, hogy 1975-ben jelentős javulást remél az új szakvezetők révén. A szakosztály élére került Lőrincz Gábor. a vezetőedzői teendőkkel Fülöp Imrét, edzői feladatokkal Kerék Csabát és Vereb István sporttársat bízták meg. A tornaszakosztály edzői problémák miatt 1974-ben nem folytatott tevékenységet. A sakk-szakosztály tagjai átigazoltak a magasabb osztályban szereplő Műanyaggyárhoz, így hivatalos versenyen nem vett részt és a szakosztályt feloszlatták. Ügy véli az elnök, hogy a „Baráti kör”, melynek vezetője Kurucz István sporttárs, be fogja tölteni szerepét, ha nagyobb segítséget kap. 1975. fontos mérföldkő lesz, ekkor ünnepeljük hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, valamint a Kun Béla SE 20. éves fennállását. Befejezésül az elnök megköszönte a magasabb egység vezetőinek, párt- bizottságának és pártszervezeteinek, a Magyar Néphadsereg Testnevelés- és Sportközpont vezetőjének, a városi párt- és tanáosszervezetnek azt a segítséget. melyet eddig nyújtottak. Birkózás: Réczi országos versenyt nyert. Súlycsoportjában a 62 kg-os kötöttfogású birkózásban 16 versenyző közül végzett az első helyen. Kecskeméten a területi kötöttfogású ifjúsági versenyen 7 Vasas indulóból 6-an értek el helyezést. 60 kg Zakar második, 65 kg Duka harmadik, 70 kg-ban Dinnyés József első. Dinnyés János második, 75 kg-ban Kónyári második, Ván harmadik helyet szerzett, így részt vehetnek a vidéki bajnokságon. Labdarúgás: Kunszentmiklós—Kun Béla SE 4:1. Azt hiszem ehhez nem kell kommentár. Sportműsor: Kun Béla SE—Radnóti SE. március 2-án (vasárnap) délután 2 órakor az Alpári úton. Pálfi József Fiatalok a pult mögött Nagy gondot fordít a szakember-utánpótlásra a kiskunfélegyházi ÁFÉSZ. Jelenleg közel harminc tanuló sajátítja el a kereskedelmi szakma titkait. Gyakorlati képzésük a legnagyobb kereskedelmi egységben, az ABC- áruházban történik, ahol külön tanulófelelős segíti a fiatalok szakmai fejlődését. — Gyerekkori álmom valósult meg, amikor felvettek kereskedelmi tanulónak — mondja Szász Zsuzsanna másodéves élelmiszerszakos, aki főnökei szerint már teljesen önállóan el tudja látni egy-egy reszort munkáját. — Mit tartasz a legfontosabb feladatodnak? — Elsősorban azt, hogy a szak. mának elsajátítsam az elméleti és gyakorlati részét. Szeretnék jó eladó lenni, mert a jó kereskedőt nemcsak a főnökei, hanem az emberek is tisztelik. Itt ugyanis nagyon sok ember megfordul és nem mindegy, hogy milyen véleménnyel vannak rólunk, kereskedőkről. — Korábban hagyományos boltban dolgoztál, hogy érzed magad az új áruházban? — Itt minden egészen más. Sokkal több árut ismerünk meg, a korszerű gépek kezelését is megtanuljuk, nem kell cipeked- ni, mert kis kézi kocsival hordjuk az árut a raktárakból az eladótérre. — Itt kevesebbet beszéltek a vevőkkel? — Nem egészen így van. A vásárlóknak itt is szükségük van a kiszolgálókra, sokszor nehezen találják meg, amit keresnek, s mi ebben a segítségükre vagyunk. Vajon mit mond Farkas Rozika, aki szintén másodéves? — Kitartottam eredeti elképzelésem mellett. Az iskolában mindenféle szakmát javasoltak, csak éppen azt nem, hogy kereskedő legyek. Én, mindenáron az akartam lenni, és volt is izgalom, amikor felvételiztem. Végül sikerült. — Nem bántad meg? — Nem! • Szász Zsuzsanna. — Mi az elképzelésed a jövőt illetően? — Remélem, jól sikerül a szakmunkásvizsgám, utána pedig tovább szeretnék tanulni. Persze, maradok a szakmában, szükség van a kereskedőkre ... Kócsó László, az áruház helyettes vezetője — aki egyben tanulófelelős is — jó véleménynyel van a két ifjú kereskedőjelöltről. Elmondta még, hogy Zsuzsa jelessel, Rozika pedig négyessel fejezte be a harmadik félévet. Nagy kedvvel dolgoznak, gyakorlati ismeretük és rátermettségük pedig jóval meghaladja az átlagot. Bármelyiket meg lehet bízni önálló feladattal. Egyedül szolgálnak ki a csemegepultnál, vagy a zöldség— gyümölcs osztályon — és ez még harmadéveseknek is dicsőségére válna Sinkó Erzsébet • Farkas Rozika. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán 1975. március 1-én szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Kiss Lajos. Lakása: Bajcsy-Zs. u. 2., telefon: 523. Ugyanezen idő alatt a külterülethez tartozó négy községben, tehát Pálmonostora, Kunszállás, Gátér és Petőfiszálláson az ügyeletet dr. Gyöngyösi Péter tartja. Lakása: Petőfiszállás. Olvassa, terjessze lapunkat! Anyakönyvi hírek Születtek: Gulyás Bernadett Mária (anyja neve: Fábián Mária), Hegyi Eszter Mária (Ágoston Mária Zsuzsanna), Kecskeméti Gabriella (Szabó Gabriella), Tóth László (Balogh Julianna), Dézsik István (Lánczos Franciska), Gera Berta (Borbély Berta), Kiss Marianna Veronika (Harkai Veronika), Bodor Krisztina (Kele Rozália Ilona), Kiss Anita Rozália (Győri Rozália), Hevér Mihály Gyula (Kovács nona Éva), Nagy Illés (Tóth Franciska), Laczkó Zsolt Csaba (Lajos Anna). Házasságot kötöttek: Berki Tibor— Baják! Mária Terézia, Mendi Ferenc —Tóth Éva, Koczka Imre Endre—Mogyoró Hona Mária. Meghaltak: Galló Pál 66 éves, Halász Sándorné Huszár Mária 85 éves, Berecz Sándor 69 éves, Sinkó János 73 éves, Egri Bálint Gergely 74 éves, Ficsór Józsefné Kovács Zsuzsanna 78 éves, Víg Sándorné Lovács Erzsébet 42 éves korában. felegyhazi közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő; dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prelszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: US. 14S. ITS. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—98/163 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-191 Index: 25 962
