Félegyházi Közlöny, 1974 (18. évfolyam, 2-49. szám)

1974-03-15 / 11. szám

M II mmm közlöny Ipari szövetkezetek közgyűlései Nőnap az óvodában ■ Községi költségvetés Sokszor leírtuk már, és még sokszor le fogjuk írni ebben az évben, hogy egész évben ünne­pelünk. Mégpedig úgy, hogy a 200 éves város lakosságának ap- raja-nagyja, a megszokottnál több és jobb munkával, otthonának, munkahelyének, iskolájának, ut­cáinak, tereinek, parkjainak csi­nosításával, az eddigi eredmények fokozásával járul hozzá az ün­nepségek bensőséges hangulatá­hoz. Ennek jegyében folynak le városunk ipari szövetkezeteinek évzáró közgyűlései is. Az építőipari szövetkezet a Kis­kunság étterem termeibe hívta egybe a közel 300 főnyi tagságot, ahol Szőke György elnök a kol­lektíva elmúlt esztendőben vég­zett eredményes, kimagasló tevé­kenységéről adhatott számot. Ha azt mondjuk, hogy minden termelő egység jó munkája hoz­zájárul az életszínvonal emelésé­hez, ez az építőiparnál azzal is kibővíthető, hogy segíti a város várossá formálását, a lakások szaporítását. Néhány számadat a beszámolóból: Az építőipari szövetkezet 1974. évi teljes termelési értéke 46 millió forint, az előző évi nem egészen 36 millióval szemben. Az össztermelésen belül a lakossági építés 30 millió az előző évi 18 millióval szemben. A lakossági javító-szolgáltató tevékenység 223 százaléka az előző évinek. Ez a jövőben tovább növekszik azáltal, hogy a szövetkezet a városköz­pontban 250 négyzetméter alap- területű új szolgáltatóházat léte­sít. Az építőipari szövetkezet 1973. évi nyeresége 6 millió 745 ezer forint. Az előző évi 5 millió 640 ezer forint volt. A nyereségrésze­sedés összege 20 napi munkabér­nek felel meg. A jó munka erkölcsi és anyagi elismerése sem maradt el. Há­rom dolgozó Ipari szövetkezet ki­váló dolgozója kitüntetésben, 18 brigád szocialista brigád és 4 részleg szocialista részleg 'kitün­tetésben részesült. Megjutalmaz­ták a 20, 15, 10 és 5 éves törzs­gárda tagokat, valamint három nyugdíjba vonuló dolgozójukat is. Este a Kiskunság összes ter­meiben baráti vacsorán ünnepel­ték meg az elért szép eredménye­ket. A Vas, Fémipari és Gépjavító Ktsz a Petőfi mozi helyiségét vet­te birtokba a mérlegzáró közgyű­lés megtartására. Kedves színfolt­ja volt az ünnepségnek a Bank­falusi általános iskolások szerep­lése, akik Bencze Sándor igazga­tó és két nevelő vezetésével kü­lön buszon érkeztek a közgyűlés­re, hogy verssel, dallal, citerá- val köszöntsék az őket patronáló szövetkezetei, és virággal kedves­kedtek a nődolgozóknak. Mint előző nap az építőknél, a vasas szövetkezet elnöke, Her- czeg Pál is kiváló eredmények­ről számolhatott be. Ezt a beszá­molót Pogány Károly, a megyei pártbizottság munkatársa és Mé­száros László, a KISZÖV képvi­selője is biztatónak tartotta. Az eddig köztudottan gyengén mű­ködő szövetkezet végre elindult a felfelé ívelő úton. A szövetkezet dolgozóinak lét­száma 243. Az egy dolgozóra ju­tó termelési érték 146 ezerről 157 ezerre, a kifizetett bér 6 millió 600 ezerről 7 millió 134 ezer fo­rintra emelkedett. Mérleg szerin­ti nyereségük 7 millió 422 ezer forint. A Magyar Tudományos Akadémia új tagja 3 >./ A Magyar Tu­dományos Akadémia Ag­rártudományok Osztálya 1974. március 5-ón ülést tartott, melynek tár­gya: Kereszte­si Béla akadé­miai levelező tag „Erdőgaz- _______________ daságunk fej­lesztésének néhány kérdése” cí­mű székfoglaló előadása volt. Amilyen szolid az eseményt jelző meghívó, éppen olyan sze­rény az előadó, Keresztesi Béla is: a 80 éves Keresztesi István cipész kisiparos — városunk hosszú éveken át tanácstagi tisz­tet betöltő „Pista bácsi”-jának — fia, a Móra Gimnázium volt ta­nulója, a Magyar , Tudományos Akadémia új tagja. Nem kenye­re a dicsekvés,' és — mint édes­anyja mondja — sokszor még ők is az újságból értesülnek fiuk egy-egy sikeréről. Mi, félegyháziak csak keveset tudunk róla, annál többet az agrártudománnyal foglalkozó szakemberek. A szakirodalomban, s a Magyar Tudomány 1973. évi 12. számában olvashattuk életraj­zát: hogy 1922-ben született Kis­kunfélegyházán. Tanulmányait 1946-ban fejezte be a József ná­dor Műszaki és Gazdaságtudo­mányi Egyetem erdőmémöki ka­rán. 1960-ban nyerte el a mező- gazdasági tudományok doktora fo­kozatot a gyorsan növő fafajok (nyár, akác) termesztésének fej­lesztéséről és az erdőnevelés kor­szerűsítéséről írt disszertációjá­val. Dolgozott Veres Péter mellett, aki akkor az Alföld-fásítás orszá­gos felügyelője volt Ekkor került kapcsolatba Erdei Ferenccel is. A Leningrádi Erdészeti Műszaki Akadémián M. E. Tkacsenkó pro­fesszor, a legnagyobb szovjet er­dőművelő aspiránsa lett, hazatér­ve a minisztérium főerdőmémö- ke, az Erdészeti Főigazgatóság helyettes vezetője és jelenleg, 14 éve az Erdészeti Tudományos In­tézet főigazgatója, s mintegy 70 jól felkészült kutatóval dolgozik. — Az erdő szépsége, titokzatos világa gyermekkoromtól vonzqtt, talán azért is, mert családunk az Alföld közepén élt. Igazi nagy erdőségeket nem is láttam, csak azután, hogy Sopronba kerültem — mondja magáról dr. Kereszte­si Béla. — Legszívesebben a jóléti er­dőgazdálkodással foglalkozom, 1968-ban könyvet írtam róla, Magyar erdők címmel. Az erdő jóléti szerepe már egyetemi hall­gató koromban érdekelt, de ma­gam sem gondoltam, hogy né­hány évtized múlva ez a téma ilyen jelentős lesz... — Az erdőben a korszerű szemlélet nem csupán faanyag­forrást lát, hanem az ember ter­mészetes életkömyezetének leg­fontosabb részét... — Napjainkban az erdő szere­A SZÍ RKOI ÓKNAK LABDARÜGÄS: Hl. 17: Vasas—T.föadváT, Érsek csa- nád—Kum Béla SE, V. Csillag—Helvé­cia, vasutas—K. MÁV. HL 24: HÖDGÉP—Vasas. Kun Béla SE—Fájsz Lakitelek—V. Csillag, Kh. Spart.—Vasutas; m. 31- Vasas—Oh. Dózsa, Kunszent- miiklós—Kun Béla SE, V. Csillag—Ke­rekegyháza, Vasutas—Solt: IV.- 7: Vasas—Jánoshalma, Kun Bé­la SE—K. Fémmunkás, Tabdl—V. Csil­lag, Apostag—Vasutas; IV. 14: Szarvas—Vasas Kmajsa— Kun Béla SE, Kecel—Vasutas, V. Csil­lag—Apostag ; IV. 21: Vasas—Sarkad, Tiszakécslke —Kun Béla SE V. Csillag—Szánk, Vasutas—Dunapataj; IV. 28: Gyoma—Vasas, Kun Béla SE —Bácsalmás. Vasutas—V. Cstllag; V. 5: Vasas—Szánk, Vaskút—Kun Béla SE Dunavecse—Vasutas, V. Csil­lag—Kh. Spart: V. 12: Metripomd—'Vasas, Kun Béla SE—Soltvadikert, K. MÁV—V. Csillag, Vasutas—Főiskola; V. 1«: Vasas—Oh. Kinizsi Tiszaal- pál—Kun Béla SE, V. Csillag—Főisko­la, Helvécia—Vasutas; V. 28: Anyagipar—Vasas, Kun Béla SE—Gábor Áron, Vasutas—LaJdtelek, Dunavecse—V. Csillag; VI. 2: Vasas—Gyula, Kun Béla SE— Hajós. V. Csillag—Hetényegyháza, Ke­rekegyháza—Vasutas; VI. 9: B. BAV—Vasas, Izsák-OKun Béla SE Vasutas—Talbdl, Kecel—V. Csillag; VI. 16: vasas—Szentes, Kun Béla SE —Tompa, Solt—V. Csillag, Vasutas— Hetényegyháza. KOSÁRLABDA NŐI. FÉRFI. UI. OT: Lenin Tsz—Békés*; III. 24: Vasas—Karcag, Lenin—Karcag; m. 31: Vasas—KSC Hl., Lenin—Mezőtúr; IV. 71: Hódmezővásárhely—Vasas, Hód­mezővásárhely—Lenin; IV. 21: Szege­di OTE—Vasas, Lenin—Szegedi Vasút; IV. 28; Vasas—Szolnoki MTE H„ Le­nin—Szarvas ; V. 5: Törökszentmiklós— Vasas, Gyula—Lenin; v. 12: Kecske­méti Sí—Vasas, MFSC—Lenin V. 19: Mezőberény—Lenin. Jól startolt a Vasas, A négy tarta­lékkal lelálUó Vasas pontot hozott el az apátfalva! agyagkatüanból. A mér­kőzés bővelkedett Izgalmakban. Ti- szafőldvárt feltétlen le kell győzni. Birkózás* 14—19—18 évesek délterü­leti .kiválasztó versenye Szegeden. 16 évesek, 87 kg, 7 indulóból Dinnyés János I, Dinnyés József H. helyezett. 72 kg 8 Induló: 1. Jusztin Antal. 2. Ván Jenő, 3. Czagány István, lő éve­sek, © kg. 1. Gorlén Géza. 2. Görög József, 42 kg: 2 Merkli Gábor, 53 kg: 8. Szemenyet István, 62 kg: 3. városi Zoltán 67 kg: 1. Csatlós János. 14 évesek, 38 kg: 1. Karsai László, 49 kg: 2. Szabó Károly. Országos kiválasztó verseny Budapesten 1956-os születésű birkózóik részére. 65 kg: 1. Elek Fe­renc, 1957-es születésűek részére, 71 kg: 1» Konyári zsdgmond. Ez utóbbi két fiú nyáron a tatai edzőtáborban vesz részt. Kosárlabda: Lenin Tsz—Szeged FÉTT 107:76, Mészáros 32, Kerék 28. Bódl 24 pontot szerzett. Sportműsor: Labdarúgás 17-én, Va­sas—T.földiváx, 15 óra Alpári út, Er- seikcsanádl—Kun Béla SE V. Csillag— Helvécia 15 óra Gépjavító pálya, Vasutas—K. MÁV 10 óra, Honvéd-pá­lya. Kosárlabda: Lenin Tsz—Békés 16-án 1» óra, József A. Iskola. P. J. . A város irányítása alá tartpzó négy községünk: Gátér, Kunszál­lás. Pálmonostora és Petőfiszál- lás külön-külön, önállóan álla­pítja meg saját pénzügyi tervét. Költségvetésük alakulása még­sem közömbös, tekintettel a vá­ros és a községek szoros kapcso­latára. Éppen ezért a városi tanács legutóbbi ülésén Bibok Sándor, a városi tanács pénzügyi osztá­lyának vezetője rövid tájékozta­tást adott a négy község össze­vont költségvetésének és fejlesz­tési alapjának 1974. évi alakulá­sáról. Tervezett költségvetési bevéte­lük 7 millió forint, ami százezer forinttal haladja meg az előző évit. Kiadásaikat bevételeikkel azonos összegben tervezték. Va­lamennyi ágazat kiadása emel­kedik, csupán Petőfiszálláson csökkent 6 ezer forinttal a kul­turális ágazat, két tanulócsoport megszűnése miatt. A négy köz­ségben iskolafelújításra félmillió forint áll rendelkezésre és 189 ezer forintot kapnak általános iskolai szemléltető eszközök be­szerzésére. Jelentősebb beruházások 1974. évben- Gátéron 400 ezer forint vízhálózat-építésre, Kunszálláson 120 ezer forint kútfúrásra és víz­hálózat-építésre, 160 ezer forint villanyhálózat-bővítésre, Pálmo- nostorán gyógyszertár és szolgá­lati lakás épül 766 ezer forintért, járdaépítésre 80 ezer, villany­hálózat-bővítésre 290 ezer forin­tot fordítanak. Petőfiszállás terve felülvizsgá­latra szorul, mert a rendelkezés­re álló 1,2 millióból csupán 420 ezer forint kiadást terveztek. Óvoda - társadalmi munkával pe a társadalom életében alap­vetően megváltozott, a faterme­lés mellett előtérbe kerültek az erdő környezetvédelmi, üdülési funkciói. A szülőföld szeretete mellett ennek a szemléletnek is köszön­hetjük gyönyörű parkerdőnket, melynek ünnepélyes átadásására a fásítási hónap megyei meg­nyitójára, április 10-re hazajön szülővárosába dr. Keresztesi Bé­la, az Erdészeti Tudományos In­tézet főigazgatója, akinek élet­rajzához egy kicsi, de jellemző adattal még hozzájárulunk: 30 évvel ezelőtt egy diáksap­kás fiatalember mindennapos vendég volt a Magyar Kommu­nista Párt helyi szervezetében: Keresztesi Béla egyetemi hall­gató, aki az egyetem bezárása miatt hazajött. Hivatásából ere­dően észrevette, hogy a város egyetlen parkjának — a lövöldé­nek — fáit felelőtlen elemek ir­tani kezdték. Vállalta, hogy ter­vet készít, és megjelöli azokat a faóriásokat, melyeknek a ki­vágása tilos, hogy az újratelepí­tendő városi park alapját képez­hessék. A terv szép volt, a párt őriztette is egy ideig az értékes fákat, de a kemény télben le kel­lett mondani róluk, a sokkal, nagyobb érték, az ember érdeké­ben. Ki tudja, hogy ezek a fel­áldozott fák hány idős embert és gyermeket mentettek meg a fagy­haláltól? T. M. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyázán 1974. március 16-án szombaton délután és va­sárnap egész nap dr. Lombár László tart ügyeletet. Lakása: Teleky u. 2/a. Telefon: 490. Ugyanezen idő alatt a külte­rülethez tartozó négy községben, tehát Pálmonostorán, Kunszállá­son, Petőfiszálláson és Gátéron dr. Szántó Tibor, lakása: Pálmo­nostora. Telefon: 18. Moziműsor Petőfi Mozi Kiskunfélegyháza Március 15—20; fél 4 és 7 óraikor! VOLT EGYSZER EGY VADNYUGAT Dupla, felemelt helyárú! 14 éven Bluidaiknak nem ajánlott! Az Ifjúsági bérletek nem érvényesek! Március fél 4 órakor! MESEMOSOR Március 21—22: háromnegyed 6 és 8 órakor! HÉT TONNA DOLLAR Csak 16 éven felülieknek! Matiné: vasárnap délelőtt fél 10 óraikor I Lehet-e városunkban társadal­mi munkát szervezni? Erre a kérdésre ad igenlő választ a Pe- tőfi-városban az elmúlt év köze­pén elkezdett — száz kisgyermek befogadására alkalmas — óvoda építése, melynek összköltsége körülbelül 7 millió forint lett volna. Ekkora összeg azonban nem állt a városi tanács rendel­kezésére, ezért a város üzemei- hez, társadalmához fordult se- I " gítségért. A felhívás széles körű vissz­hangra talált. A Hazafias Nép- w front a tervezőket mozgósította társadalmi munkára. A Költség- vetési Üzem dolgozói mintegy 1200 órát áldozták önzetlenül a gyermekintézmény kivitelezésére. Besegítettek az Ipari Szakmun­kásképző Intézet tanulói is, akik a több mint 600 négyzetméteres tetőszerkezetet építették. ADÁV szocialista brigádja készitette el a teljes belső villanyszerelést. A Petőfi Termelőszövetkezet bri­gádjai 500 órát dolgoztak, nagy­mértékben elősegítve a befejező munkák egy részét. Az Asztalos- ipari Szövetkezet jó minőségű és olcsó ajtókat, ablakokat gyártott határidőre. A Vízmű Vállalat he­lyi kirendeltsége önköltségi ala­pon kötötte be a vizet az épü­letbe. A kisiparosok is szakmun­kával segítettek. Most készül az óvoda előtti úttest. Lehet tehát Félegyházán is tár­sadalmi munkát szervezni. A 7 millió forintos óvoda fele költ­séggel épül fel, jó minőségben, határidőre. Kell ennél szebb szü­letésnapi ajándék 200 éves váro­sunknak? Hosszú volt az út... • A Kossuth utcai öreg iskola fa­lai között óvodává alakított, otthonossá varázsolt óvoda 65 növendéke farsangi bállal ösz- szekötve ünnepelte a nemzet­közi nőnapot. A két csoport négy óvó nénije, daduskái és a szülői munkaközösség tagjai nem sajnáltak sem időt, sem fáradtságot az ünnepség előké­szítésére. megrendezésére, az anyukáknak készített kedves meglepetésekre. A sikeres kis műsor után álarcosbálra került sor. (Kiss László felvételei.) Baleseti krónika Szokásunkhoz hívem, most is visz- szapillantunk az elmúlt év köziek<xié- ei baleseteire, figyelmeztetve olva­sóinkat az egyre szaporodó gépjár­művekre, s a közúti forgalomban az emberekre, járművezetőkre és gya­logosokra egyaránt leselkedő veszé­lyekre. A városunkhoz tartozó közutakon, az 1972. évhez viszonyítva 1973-ban 1271-röl 103-ra csökkent a Bérüléses balesetek száma. Ezen belül azonban az 1872. évi tizennéggyel, szemben ti­zenhat halálos kimenetelű baleset tör­tént. A súlyos sérülések száma hat­vanról negyvenre, a könnyű sérülése­ké ötvenháromról negyvenhétre csök­kent. A gyalogosok hat balesetet okoz. tak — egy évvel korábban még hú­szat — a kerékpárosok tizenhetet (im-ben huszonkettőt), a motorosok m.ég mindig igen sokat, huszonkettőt — egy évvel ezelőtt harminchármat. — A tehergépkocsik által tavaly előtt okozott tizenöt baleset 1973-ban nyolc­ra csökkent. Nem ilyen jó' a statisztika a sze­mélygépkocsiknál. Egy év alatt hu­szonhétről negyvenötre ugrott fel az általuk okozott balesetek száma, és ennek leggyakoribb okozója a gyors­hajtás, elsőbbségadiás elmulasztása, szabálytalan előzés és kanyarodás. ötven évvel ezelőtt édesapám nyakába vette a várost. 14 éves flát hová tudná inasnak elhelyez, ni. Nagy ismeretségének köszön­hettem. hogy két szakmánál is si­került elérni, hogy hajlandók be­fogadni. Vasárnap, az ebédnél elő is rukkolt az eredménnyel: — Választhasz. holnap reggel hová akarsz menni. Vámos Már­ton szabóhoz, vagy Vesszősi Jó­zsef nyomdájába. A nyomdász mesterséget választottam, éppen fél évszázaddal ezelőtt. Hogy miért mondom el ezt ép­pen most. Nem valami kitünteté­sért. Ez távol áll tőlem. Mond­juk, hogy irigységből. Hogy nem most kezdhetem az ;.inaséveket”. Itt van előttem egy pályaválasz­tási tájékoztató. A szülőknek nem kell bejárni a várost, hogy vélet­lenül rábukkanjanak egy kis cé­dulára: „Jó házból való fiút, (vagy leányt) tanulónak felve­szünk!” És nem kell félni attól, hogy to­vábbtanuló osztálytársai lenézik, kiközösítik maguk közül, mert „inasnak” megy. Megfordult a kocka és tekintélyt vívott ki ma­gának a sokáig lenézett termelő- munka. Szakmunkástanulónak lenni ma annyit jelent, mint megváltani a belépőjegyet az üzembe, melyben a munkások előtt nyitva áll a fel­felé vezető lépcsők minden ka­puja, hiszen az egykori, „inasok” irányítják, kormányozzák hazánk hajóját, mindennapi életünket. — A szakmunkásképzés az a második fontos terület, amelyet kiemelt‘szinten kell kezelni... Ez a megállapítás az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának 1972. október 17-i ülésén hangzott el. Ehhez szeretnénk mi is segítsé. get adni. amikor a kiskunfélegy­házi 608. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet tájékoztatójából kiragadunk néhánv mondatot. Tesszük ezt azzal a szándékkal, hogy ha a szülőknek, pályaválasz­tó fiataloknak, leányoknak és fiúknak az érdeklődését felkel­tettük. az említett intézethez men­nek. ahol sokkal részletesebb tá­jékoztatást kaphatnak. Éppen ezért most csak néhány kiemelt * szakmát sorolunk fel: műanyagfeldolgozó, szerszámké­szítő, gépiforgácsoló, gépszerelő, lakatos, gépikovács, hegesztő. Va­lamennyi a nagy múltú és tekin­télyes vasas szakmához tartozik. Tanulóidő: általános iskolát végzetteknek 3 év. középiskolát végzetteknek 2 év. Munkaidő na­pái 7 óra. Évenként 52 nap sza­badság. (Nekem négy éven át na­pi 10 óra, egyetlen nap szabadság nélkül. Még az iskolából is elkért tekintélyes főnököm, hogy az ő vagyonát gyarapítsam.) Jutalomüdülés. Munkaruha. Ebéd 1 forintért. Távollakók kol­légiumi ellátása havi 70 forint. Ösztöndíj: 160—850 forint. Ezen­kívül minden szakmában 250— 500 'forintig társadalmi ösztöndíj­szerződés is köthető. Utolsó tan­évben ösztöndíj helyett teljesít­ménybért is kaphat a tanuló. Befejezésül még annyit, hogy lányok is jelentkezhetnek: mű­anyagfeldolgozó, vasesztergályos, fériszabó. női szabó, cipőfelsőrész­készítő, nyomdász és szerszámké­szítő szakma tanulására. (És nem kell vinni a mester uramnak hí­zott libát malacot ajándékba, hogy szakmájának „titkaiba” be avassa a gondjaira bízott nebulót.) Tóth Miklós A SÓLYOM NYOMÁBAN Március VI: Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Kovács Zsolt (anyja: Móczár Magdolna), Aj tál Antal László (Makula Rózsa), Rádi Gabriella (Ra­fael Mária), Szabó Krisztina (Réti Márta Piroska), Kürti Márta (Csík Etelka) Vaiaczfa Árpád (Gyovai Márta), Király Norbert (ZielbauerEr­zsébet), Hegedűs János (Magony An­na), Ambrus Zsolt (Seres Hona), Kür­ti Dezső (Molnár Erzsébet), Szabó Gabriella Márta (Görög Gabriella Márta), Vakulya Beáta (Zboján Ró­zsa). Demeter Ferenc Lajos (Dósa Anna Mária), Balassi László (Kelemen Emma), Gaál Györgyi (Boda Mária), Palotás Sva (Gulyás Mária), Kegyes Katalán (Párád! Julianna), Csikós Gab­riella (Kiss Hrma), Kocsis Szilvia Fran- cislca (Bagi Franciska). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Mezei Péter Pál — Ajtai Ibolya Papp Zol­tán Antal — Kerekes Zsuzsanna, Kecskeméti Imre — Szabó Gizella, Konkoly Márton Antal — Szarvas Zsuzsanna Julianna. MEGHALTAK: Kürtösi Károly 77 éves, Czalcó Imréné Tarjányi Mária 67 éves, Szabó József 19 éves, Herczeg János 55 éves, Pásztl Mihály 64 éves, Ország-Sugár László 86 éves. Fricska András 63 éves. FELEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő; dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszlnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115. 143. 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/162 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 902

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom