Félegyházi Közlöny, 1974 (18. évfolyam, 2-49. szám)
1974-08-23 / 33. szám
•• M FELEIM ROZIM Tisztelet és elismerés Félegyháza dolgozóinak Dr. Korom Mihály ünnepi beszéde Augusztus 20-án több jeles évfordulót is ünnepelt Kiskunfélegyháza. Ezek között természetesen elsősorban az országgyűlés által 1949-ben törvénybe iktatott alkotmány születésének *25. évfordulóját, továbbá az új kenyeret. Emelte az évforduló fényét, színesítette hangulatát, hogy Kiskunfélegyházát 200 évvel ezelőtt nyilvánították várossá, ugyanakkor most került sor nyolcadik alkalommal a kiskun napok megrendezésére: kiállítások, bemutatók, versenyek lebonyolítására. Kedden, augusztus 20-án délelőtt tíz órakor a városi tanács dísztermében ünnepi nagygyűlést tartottak, amely a Petőfi Gimnázium kitűnő kórusa által előadott Himnusszal kezdődött. Ezután dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke mondott rövid bevezetőt, amelyben a városi pártbizottság, a városi tanács, a kiskun napok szervező bizottsága nevében köszöntötte a gyűlés valamennyi- részvevőjét. Külön üdvözölte az elnökségben helyet foglaló dr. Korom Mihályt, a Központi Bizottság tagját, igazságügyi minisztert, Horváth Istvánt, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét és dr. Bodóczky Lászlót, a Hazafias Népfront megyei elnökét. A továbbiakban felkérte az igazságügyi minisztert, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. — Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Népköz- társaság kormánya nevében szeretettel és tisztelettel köszöntöm Kiskunfélegyháza lakóit: munkásokat, termelőszövetkezeti parasztokat, értelmiségieket, s minden dolgozó embert — kezdte beszéd dét dr. Korom Mihály, majd miután röviden vázolta augusztus 20. jelentőségét, így folytatta: — Alkotmányunk napján ünnepeljük szpcialista rendünket, az azt létrehozó, védelmező és továbbfejlesztő dolgozó embert, mindazokat, akik munkájukkal hozzájárulták társadalmunk sikereihez. Az alkotmányt 25 évvel ezelőtt iktatta törvénybe az országgyűlés. Történelmi méretekkel mérve egy negyedszázad nem hosszú idő, de ami ezalatt hazánkban végbement az élet minden területén, az igazán korszak- alkotónak mondható. Leraktuk a szocializmus alapjait és most teljes • Dr. Koronf Mihály igazságügyminiszter ünnepi beszédét mondja. felépítésén munkálkodunk. Szilárd népi hatalmunk van, amelynek alapja a munkás-paraszt szövetség, az erős népi, nemzeti egység, — mondotta a szónok, majd beszédét így folytatta: — A szocializmus építésének Országos eredményei ismertek. Köztudott az is, hogy jelenleg az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtásán, IV. ötéves tervünk sikeres teljesítésén munkálkodunk. A Központi Bizottság és a kormány nevében csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk azonban arról az ál- dqzatos munkáról és szép sikerekről, amelyekkel Félegyháza dolgozói járulnak hozzá az ország sikereihez. Néhány adat ide kívánkozik: a város iparának fejlesztésére az elmúlt három évben közel 200 millió forintot fordítottak, az ipari termelés évenként több, mint II százalékkal növekszik. Ha a város ipari termelési tervét az idén teljesíti, az azt jelenti, hogy az ötéves tervet négy év alatt végrehajtják. A mezőgazdaságban az elmúlt három év során 228 millió forintot ruháztak be Kiskunfélegyházán. Nagyon szép eredmények vannak a növénytermesztésben, az állat- tenyésztésben egyaránt. — Sokáig lehetne még sorolni az eredményekét, de a számadatok mellett a kiállítások is jól érzékeltetik a szocializmus építésének sikereit. Pártunk és dolgozó népünk készül az MSZMP XI. kongresszusára és felszabadulásunk 30. évfordulójának méltó megünneplésére. Jellemző, hogy Kiskunfélegyházán az iparban 347 brigád 3365 taggal, a mezőgazdaságban pedig 130 brigád 2142 résztvevővel kapcsolódott be a kongresszusi munkaversenybe. Ez a tény önmagában is jól példázza két alapvető társadalmi osztályunk életformát alakító erejét. Dr. Korom Mihály a továbbiakban a közigondolkodás, a demokratizmus fejlesztésének szükségességéről, a jogok és kötelezettségek összhangjáról beszélt, majd ünnepi szónoklatát a következő szavakkal fejezte be: — Kiskunfélegyháza város fejlődése és munkája szerves része a Magyar Népköztársaság »fejlődésének. A Központi Bizottság és a kormány jól ismeri a város dolgozóinak eredményeit és sikereit. Kívánjuk, hogy munkájukkal erősítsék tovább szocialista rendszerünket, járuljanak hozzá a jövőben is sikeresen a szocialista társadalom teljes felépítésének munkájához. Még egyszer kifejezem a párt és a kormány tiszteletét. elismerését Félegyháza dolgozóinak. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a félegyházi Egyesült Lenin Termelőszövetkezet KISZ- szervezetének két tagja új búzából készült kenyeret nyújtott át dr. Korom Mihály elvtársnak. Az ünnepi nagygyűlés a már említett kórus által előadott Szózattal ért véget. G. S. Kiskun napok Szombaton reggel 7 órakor zenés ébresztővel kezdődött a várossá nyilvánítás 200 éves évfordulója alkalmából rendezett VIII. kiskun napok négynapos ünnepségsorozata. A lakosság nem kis örömére fél kilenckor hidegkonyhai bemutatóra került sor a Mackó büfében. Az első hivatalos rendezvény 9 órakor kezdődött, amikor Hegedűs Ferenc, a városi pártbizottság titkára megnyitotta az Ipari Szakmunkásképző Intézetben azt az ipari kiállítást, amelynek keretében a város üzemei, vállalatai, szövetkezetei és kisiparosai mutatták be termékeiket. A zsűri értékelése szerint első díját nyert a Háziipari Szövetkezet, míg a kiállítás nagydíját a Villamosszigetelő és Műanyaggyár kapta. Ugyancsak 9 órakor nyitotta meg a Móra Ferenc Gimnáziumban dr. Belényi István tanácselnök-helyettes a kereskedelmi kiállítást. A Petőfi Sándor Könyvtár olvasótermében megyei honismereti tanácskozásra került sor, amelyen Töltési Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Honismereti Tanácsának titkára tartott vitaindító előadást. Ezen részt vett Iván Vaskeba, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége magyarországi képviseletének titkára is. Délelőtt 10 órakor nagy számú közönség jelenlétében Sztanojev András, az MSZMP városi bizottságának első titkára a Petőfi Sándor Általános Iskolában az élelmiszergazdasági kiállítást nyitotta meg. Itt a zsűri a többi között az Egyesült Lenin, a Vörös Csillag és a kunszállási Alkot• Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megtekinti az élelmiszer-gazdasági kiállítást. mány Termelőszövetkezet, a Bács-Kiskun megyei Húsipari Vállalat, valamint a MEZÖTER- MÉK helyi kirendeltségének ítélt oda első díjat. A város vas- és fémiparának fejlődéséről az Ipari Szakmunkásképző Intézet különtermében Hajba Ottó, a kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár igazgatója tartott előadást. A Móra Ferenc Gimnáziumban dr. Cseh László, a szervező bizottság elnökségének tagja a városfejlesztési kiállítást nyitotta meg. Ugyanakkor az Alíödi Cipőgyár termékeinek minőségéről Csorba János, a Tiszántúli CNV kecskeméti lerakatvezetője tartott ankétet. A szabadtéren a Petőfi szobornál és a fürdőszálló előtti téren fél Il-kor térzene szórakoztatta a város lakosságát. Délután az MHSZ-székházban rádióamatőrversenyt rendeztek, míg a Szakmaközi Művelődési Házban bélyegkiállítás nyílt, a Batthyány Lajos Általános Iskolában pedig a fafaragók kiállításának megnyitására került sor. A Honvéd Sportpályán nemzetközi ökölvívó-találkozót tartottak, este fél 9 órakor toronyzenében gyönyörködhetett a város ünneplő lakossága, amelyet az Ötemplom tornyából adtak, majd a tanácsháza erkélyéről felhangzó szignállal fejeződött be az első napi program. Vasárnap a városba érkezett Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Ro- mány Pál, az MSZMP KB területi gazdaságfejlesztési osztályának vezetője, dr. Ábrahám Kálmán államtitkár, KPM miniszterhelyettes, akik részt vettek a Móra Ferenc Művelődési Központ nagytermében rendezett juh- tenyésztési tanácskozáson. A vásártéren ünnepi vásár nyílt, a Honvéd Sportpáyán pedig folytatódott a nemzetközi ökölvívó-találkozó. A városba érkező vendégeket autóbusz vitte körbe Kiskunfélegyházán, a Csepeli Utcaszínház pedig műsorral szórakoztatta a közönséget. A szabadtéri színpadon este 7 órakor a Magyar Állami Hangverseny Zenekar adott ünnepi hangversenyt, amelyet Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas, kiváló művész vezényelt. Augusztus 19-én a tanácsháza erkélyéről felhangzó szignál adott jelt az aznapi műsor megkezdésére. Fél 9 órakor cukrászati bemutató volt a Hattyú Cukrászdában. A délelőtt folyamán a váAz ÁFÉSZ is csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez Egyre szélesebben bontakozik ki hazánk felszabadulásának 30. évfordulója és pártunk XI. kongresszusa tiszteletére városunkban is elindított nagyarányú munkaverseny, amelyhez most a kiskunfélegyházi ÁFÉSZ dolgozói is csatlakoztak. Főbb célkitűzéseik közül néhányat felsorolunk: a lakosság és a tagság igényeinek maximális kielégítése, IV. ötéves árbevételi tervüknek egy évvel előbb és 30 százalékkal való túlteljesítése, a zöldség-gyümölcs bolti forgalmának 28 százalékkal való növelése, a tej- és tejtermék forgalmat 20, húsforgalmat 18 százalékkal növelik 1973-hoz viszonyítva. Kiskereskedelmi forgalmukat az 1975-re előirányzott 170 millió helyett már 1974-ben is 200 millió forintra teljesítik. A vendéglátás, felvásárlás, ipari és egyéb tevékenység területén is magas mércét állítottak maguk elé és mindezek eléréséhez 30 egységben alakítottak szocialista címért küzdő brigádokat és 60 egység nevezett be a Kiváló Bolt cím elnyeréséért folyó munkaversenybe. Taglétszámukat ebben az évben 200 fővel növelik, ezzel év végére 8300 tagja lesz az ÁFÉSZ-nek. Tisztújftás a Szolgáltató Szövetkezetben Létszámban és termelési értékben — a város iparában — alig számottevő, de személyi szolgáltatásaival, a várost és a környező községeket behálózó 25 részlegével'. 84 tagiával és 42 szerződött dolgozójával mégis nagy jelentőségű a Szolgáltató Kisipari Termelő Szövetkezet, melynek tagsága tisztújító közgyűlésre gyűlt össze az 1. sz. nőifodrász részlegben. A városi pártbizottságot Sávoli József. a városi tanácsot Szántó Andor, a KISZÖV vezetőségét Gili Lászlóné képviselte. A legutóbbi tisztúiítás óta eltelt időszakról a vezetőség írásos beszámolót készített. Amikor sor került a jelölésekre, választásokra, láttuk, hogy a tagság és a vezetőség egy úton jár. ennek bizonyítéka. hogy az eddig elnökhelyettesként működő Iványi Károlyt egyhangúan elnöknek, a vezetőségbe, a szövetkezei bizottságba, nőbizottságba és KTSZÖV-küldöttnek javasolt kartársakat — titkos szavazással — szinte egyhangúan választotta meg a szövetkezet tagsága. T. M. Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán augusztus 24-én szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Kiss Lajos tart ügyeletet. Lakása: Kiskun félegyháza. Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Telefon: 523. Ugyanezen idő alatt a külterülethez tartozó négy községben, tehát Pálmonostora. Kunszállás, Petőfiszállás és Gátéron dr. Szántó Tibor tart ügyeletet. Lakása: Pálmonostora. Erdei Ferenc 1937-ben megjelent „Futóhomok” című könyvében „falusi-paraszti konzervált- sága” miatt elmarasztalta városunkat: „Jász eredetű fajta, s magában hordja az igénytelenséget ...” Fél évszázad, de egész átalakulás kellett ahhoz, hogy ez a nép, mely: „elüt a környező városok népétől”, bebizonyítsa: semmivel se kisebb értékű a szomszédoknál, s a vezetésben volt a hiba, amikor egyéni érdekből (félve a napszámbérek emelkedésétől) elzárkózott a legelemibb iparosítási lehetőségektől is. Ma már belelapozva az 1974. évi I. féléves kimutatásokba, valóságos „gyárváros” körvonalai bontakoznak ki belőlük: a tárcaiparnál 4535, a tanácsi iparnál 1216, a szövetkezeti iparnál 1860, tehát a város iparánál ösz- szesen 7611 dolgozó 863 millió forint feletti termelési értéket állított elő, és közel 84 milliós vállalati eredményt produkált. Erdei í’erenc ezek tudatában biztosan megvátoztatná rólunk alkotott véleményét, hátha még azt is láthatná, hogy mennyire igényes az igénytelennek vélt félegyházi ember: városépítésben, lakáskultúrában, öltözködésben. Kulturális téren, még nem dicsekedhetünk, érthető, hiszen legelőször a lét alapját, a munkaalkalmat kellett megteremteni és most értünk oda, hogy egy megfelelő és a városhoz méltó művelődési központ megteremtéséről is beszélhetünk. A sokat emlegetett munkásöntudat fejlődésének talán egyik legjobb bizonyítéka, hogy a párt- kongresszus és hazánk felszaba- badulásának évfordulójára az iparban 347 brigád 3365 brigádtaggal vesz részt a szocialista munkaversenyben. Igaz, hogy ez a szám még alig fele az iparban dolgozóknak, de a jobbik fele és egyúttal motorja a termelésnek, a szocialista emberformálásnak. Ha „Ipar nélkül félkarú óriás a nemzet”, akkor ipar nélkül egy nagy falu a város. A felszabadulás óta eltelt nem hosszú idő azt bizonyítja, hogy helyes úton járunk. Ha valaki ebben eddig kételkedett volna, a négynapos ünnepen, látva a félegyházi emberek alkotta kiállítási tárgyakat, egyszeriben megváltoztathatja véleményét, a kétszáz éves jubileumát ünneplő város lakosságának életéről. Tóth Miklós ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPÉN Óvoda - társadalmi segítséggel Augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére elkészült a petőfivá- rosi óvoda, Félegyházán az első ilyen célra épített intézmény. Ugyanis a többi óvodát lakóházakból, munkásotthonból, a Kossuth utcait pedig terménybolt- ból és kórháziskolából alakították át. Nem sok idő telt el az alapkő- letételtől, amiről annak idején beszámoltunk és ma már ott áll teljes pompájában a gyönyörű épület, amely 120 kisgyermeknek lesz második otthona. Az építkezést kivitelező költségvetési üzem vezetőjével és a leendő vezető óvónővel végigjárjuk a város legnagyobb óvoda épületét. Négy tágas, világos terem, műbőr heverőkkel, asztalkákkal, apró székekkel, miniatűr mosdók, rengeteg új játék, négy homokozó és egy pancsoló medence, sok-sok kiszolgáló helyiség. S mindebben nagyon sok szerv, a közösségért tenni kész ember kezemunkája benne van. Már a tervezés és a szervezés is társadalmi munka. A városi tanács és a Hazafias Népfront mellett az oroszlánrészt Serege Gábor igazgató tanulói, a 608. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet növendékei, a költségvetési üzem szocialista brigádjai és műszaki g:u ja, a DÉMÁSZ dolgozói, az Asztalosipari Szövetkezet dolgozói, a Lenin Tsz tagjai és kertészeti dolgozói vállalták és többezer társadalmi munkaórával olcsóbbá tették ennek a szép és uagy.j i fontos gyermekintézménynek megvalósítását. A SZURKOLÓKNAK rosba érkezett dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, aki a megye és a város vezetőinek társaságában megtekintette az élelmiszergazdasági kiállítást, az ipari kiállítást, és résztvett a lovasnapok megnyitóján. A repülőtéren a szabadon repülő modellek bajnokságára került sor, míg a Honvéd Sportpályán a nemzetközi ökölvívó csapat találkozó döntőjére került sor. A városnéző busz alig győzte szállítani az utasokat. Ezen a napon is térzene szórakoztatta a sétálókat a Petőfi szobornál és a íürdőszálló előtti téren. A Csepeli Utcaszínház, a város különböző pontjain tartott előadásokat. A nap egyik fénypontja a Vasas Sporttelepen lezajló lovasverseny volt. Sokar. gyönyörködtek azonban az Ipari Szakmunkásképző Intézet sportcsarnokában tartott divatbemutatón és nagy közönsége volt a szolgálati és munkakutya bemutatónak is, amelyet a Honvéd Sportpályán rendeztek. Augusztus 20-án zenés ébresztőre kelt a város. Az első ren- . dezvény a Kiskun Termelőszö® vetkezeti Kupa sportlőverseny . volt az MHSZ lőtéren, a Kynoló-;. giai Parkban országos kutyává® sárra és tenyész-szemlére kerüli® sor, míg a Vasas Sportpályáit folytatódott a lovasverseny. Este1! 9 órakor a Magyar Néphadsereg Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett együttesének ének-, ze4;( ne- és tánckara mutatta be „Együtt” című műsorát a szabadtéri színpadon. A kiskun napok, alkalmából fél 9-kor még egyszer felhangzott a toronyzene . az Ótemplom tornyából, majd éjfél előtt 23 órakor a szignál dallamai csendültek fel a tanácsháza!; erkélyéről, s zárták be a gazdag programú ünnepégsorozatot. N. O. Hasznos vakáció. Hol van az megírva, hogy az edzőtábor élőiméit csak NB I-es labdarúgók, válogatott sportolók. olimpiai- világbajnoki győztesek vagy helyezettek élvezhetik9 Ez a gondolatsor villanhatott meg Csendes Mihály sport felügyelő agyában, mikor javasolté, hogy 1973 nyarán a félegyházi és környékbeli 11—14 éves úttörők részére állítsanak fel kéthetes napközis edzőtábort. Elgondolása megértésre talált a Honvéd Sportkörnél, melynek vezetősége ingyenesen biztosított pályát és minden egyéb szükséges kelléket. Támogatták a testnevelő tanárok, akik úgyszólván ügyszeretetből vállalták a kis sportpalánták- sal való foglalkozást. A próbálkozás gyakorlatban is bevált, olyannyira, hogy a megyében minta edzőtábor lett a félegyházi és természetesen ez évben meg kellett ismételni. 100 kisfiú és 50 kislány napi 10 forintos térítés mellett elsajátíthatta a kosárlabda, atlétika, labdarúgás és úszás alapfogalmait, illetve kevés tapasztalatát továbbfejleszthette. A gyerekek ezen két hét alatt osztályon felüli kosztot kaptak napjában háromszor: tízórait, ebédet és uzsonnát. A körülbelül 20 forintos különbözetet a Megyei Sporthivatal és a Városi Tanács VB fedezte. Minden elismerés dr. Vécseinének és a két szakácsnőWBBM BWBBOi nek, akik a kis úttörők részére a finom falatokat biztosították. De nézzük a bátor kezdeménye» zés sportértékét is. Megái lapítható, hogy atlétikában és labdarúgásban több tehetség is felszínre került, kikről bizonyára magasabb szinten is fogunk még hallani. Sajnos kosárlabdában kevés tehetséges gyerek jelentkezett. Ennél a sportágnál lényeges a magasság, ritka az olyan kivétel, mint Kisferenc Zsuzsa, aki alacsony termete ellenére is ontja a kosarakat. Az úszás sajnos Kuhinka Vilmos halála és Tóth Ákos városunkból való távozása óta stagnál Félegyházán és a gyerekek inkább az alapfogalmakat sajátítják el, semmint időeredményeket produkálnának. A testnevelő tanárok mindent elkövettek a gyerekek fejlődése érdekében. Külön ki kell emelni Görög József magyar— orosz szakos tanárt, a tábor vezetőjét, aki minden idejét a táborban töltve, változatossá, felejthetetlenné tette a két hetet a kisgyermekek számára, akik úgy köszöntek el: viszontlátásra 1975- ben. Sporműsor: Labdarúgás augusztus 25-én Bácsalmás—Kun Béla SE, Csengőd—Reménység, V. Csillag—Lajosmizse Gépjavító pálya 16 óra. X P. J. FELEGYHAZI közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő- dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Marx tér 1. Telefon: US. US. 2TS. A lapot árusításban a kiskunfélegyhó/1 postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a Km 215—96/162 pénzforgalmi Jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-T29 Index: 25 902 * '.V I ■ ’ - ■ . • -ö / ...- HŰK
