Félegyházi Közlöny, 1974 (18. évfolyam, 2-49. szám)
1974-01-18 / 3. szám
„Fegyverrel, munkával, felvilágosító szóval..." Munkásőrök kitüntetése 0 Csillag György, a II. szakasz parancsnoka álveszi a legjobb szakasznak járó kitüntetést Sztanojev Andrástól, a városi párt- bizottság első titkárától. (Rád! József felv.) Nem véletlen, hogy 200 éves, szeretett városunknak az első születésnapi ajándékot éppen a munkásőrök adták azzal, hogy az elmúlt évi kiváló munkájukkal, kommunista helytállásukkal elnyerték „A megye legjobb egysége” kitüntető címet és a vándorserleget. Nem véletlen, mert ők azok közé tartoznak, akik nem sajnálnak semmi áldozatot, fáradságot, amikor a haza, a város, a dolgozó nép érdekéről, védelméről van szó. A rendhagyó bevezető után térünk át a kiskunfélegyházi Mártonffy Ernő munkásör század ünnepi egységgyűlésének ismertetésére, amely az első jelentős eseménye volt az ünnepi évnek. A tanácsháza dísztermét zsúfolásig megtöltő munkásőröket, hozzátartozókat, párt-, állami és gazdasági vezetőket dr. Dobos Ferenc tanácselnök köszöntötte, utána Bibok Kálmán egységparancsnok számolt be az elmúlt évi munkáról, a szocialista versenymozgalomban elért eredményekről. Dr. Cserháti László megyei parancsnok a munkásőri pártmegbízatást ecsetelte: többet tenni a társadalomért. Ennek egyik oldalán a megbecsülés, megtiszteltetés, másik oldalán a sok munka, áldozatos helytállás áll. A jól elvégzett termelő munkán túl évi 150—180 óra nagy részét a szabad időből áldozzák. Sztanojev András első titkár — amikor a városi párt nevében felmenti a leszerelőket és tartalékállományba vonulókat, s köszönti a helyükbe lépő, esküt tevő fiatalokat, megköszöni a hozzátartozók megértő segítségét — az ünnepi év legszebb ajándékának tartja az elnyert kitüntető címet és serleget, s kéri, hogy ezt a szép hagyományt a város munkásőrei fejlesszék tovább. A kitüntetések átadása után az eskütétel, majd a fegyver jelképes áfadása következett. Az ünnepséget követő fogadáson pedig dr. Kurucz Vilmos, az országos parancsnokság osztályvezetője Bibok Kálmán parancsnoknak átadta az országos parancsnokság anyagi elismerését. Mezőgazdasági könyvhónap Február 1-én kezdődik az egész országban a mezőgazdasági könyvhónap, melynek megnyitó ünnepségét a 200. születésnapját tartó Kiskunfélegyházán rendezik meg. A városi tanács dísztermében február 1-én 11 óraikor dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mond megnyitó beszédet. Ezután 13 órai kezdettel, a szomszédos Hattyúházban levő Petőfi Könyvtárban könyvkiállítást nyit meg dr. Be- lényi István, a városi tanács elnökhelyettese. A mezőgazdasági könyvhónap további programja: február 6-án 10 órai kezdettel a Petőfi Sándor Könyvtár olvasótermében dr. Pacs István egyetemi tanár előadása, a májliba előállításának technológiájáról. Február 12-én 10 órakor a Fegyveres Erők Klubjában dr. Sós Gábor államtitkár előadása „A mezőgazdaság vertikális fejlesztésének kérdései” címmel. Február 20-án 10 órakor a Petőfi Sándor Könyvtár olvasótermében : Erdei Sándor fő- szerkesztő előadása: A tanyák helyzete az Alföldön. Február 27-én 10 órakor dr. Szabó János főiskolai tanár a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet dísztermében : Rét- és legelőgazdálkodás az Alföldön címmel tart előadást. — T — A 05 jelenti Nincs az évnek olyan napja, a napnak olyan perce amikor a 05 telefonszámon ne jelentkezne a hívott fél, a városi tűzoltóság, hogy a segítségkérés után nappal egy, éjjel másfél percen belül szirénázva robogjanak a megadott cím felé. Folyamatos „üzem” ez, ahogy január 1-től december 31- ig, éjjel-nappal, szünet nélkül folyik a munka. Nyereménysorsolás a BIK-nél Az állandó vevőkör kialakítására bevezetett akció a BIK Vas- Műszaki boltjában sikeresen folyik. Azok között, akik félévenként legalább 800 forint értékű árut vásárolnak, értékes árucikkeket sorsolnak ki. Az 1973. év második felében 507 ilyen állandó vevő volt. A sorsolást januárban „zsúfolt ház” előtt ejtették meg, amikor 50 értékes nyeremény, 25 ezer forint értékben találta meg boldog tulajdonosát. A legutolsónak kihúzott Lehel hűtőszekrényt Sándor Imréné, Fürst Ijándor utcai vásárló nyerte. T. M. 0 Szántó Andor, a tanács termelései Já- tás-felügyeleti osztályvezetője a szerencsekerékbe helyezi a szelvényeket. (Rá- dl József felv.) A SZURKOLÓKNAK Mérlegen a Vasas A jól sikerült Nyári Totó Kupa- mérkőzések után jobb szereplést reméltünk a Vasas labdarúgóegyüttesétől. Biztató rajt után azonban a csapat visszaesett és az ötödik, nyolcadik forduló után a kiesőnek számító 14. helyen tanyázott. Sem a hazai, sem az ide- genbeni szerepléssel nem lehetünk elégedettek. Ezekben a fiúkban jóval több van. mint amire a tabella állása alapján következtetni lehet. Hazai pályán leadtak úgy 5 pontot, amikor mécseseket a fölény alapján gólokkal kellett volna nyerni. Legkiábrán- dítóbb a Félegyházán Gyomától elszenvedett 0:2-es vereség volt. Szerencsére az itthon elhullajtott pontokat vidékről visszahozták a fiúk. Legyőzték Orosházán a 4. helyezett Dózsát, megverték Sarkadon a Kinizsit és pontot hoztak Szentesről is. Igen rossz a piros-kék együttes gólaránya, s ez három idegenbeni súlyos vereségnek tudható be. Szegeden 5:0-ra. Jánoshalmán 4:0-ra. Gyulán 3:0-ra kaptak ki és merem állítani, hogy egyik csapat sem jobb a Vasasnál, főleg a SZAK. ,és a Gyula. A súlyos vereségeket részben kapushibáknak. részben a lélektelen hozzáállásnak köszönhetjük. Itthon a hazai közönség is tanúja lehetett a bajnokjelölt Szarvas és a jó kég ességű Apátfalva legyőzésének. ta a játékosok minden meccsen olyan legesen küzdöttek volna, mint az említett két találkozón, akkor sokkal pozitívabb képet festene a táblázat. Végső fokon a 10. hely az adott körülményeket figyelembe véve elfogadható, hiszen a sorsolás tavasszal kedvezőbb lesz. Ami a játékosok teljesítményét illeti, továbbra is a 28 éves Sahint illeti az első hely. Egy-két kivételtől eltekintve a csapat, sokszor pedig a mezőny fölé nőtt. Gulyás a- mezőnyben többet nyújtott, mint kapuban. A kitűnő képességekkel rendelkező játékos hajlamos a könnyelműs- ködésre, ez pedig főleg a kapusnál sokszor megbosszulja magát. Rigó Zoltán jól védett, neki még sokat kell fejlődnie. Dongó sajnos, hangulatjátékos, voltak kitűnő, de voltak gyenge momentumai. A 16 éves Horváth tehetséges, neki nem a balhátvéd a posztja. Varga technikás. Iványi I. igen lelkes fiú. mindketten hullámzó teljesítményt nyújtottak. Szegőtől tavaszra nagy formajavulást várunk, tehetsége, de könnyelműsége sem vitatható. Sajnos, a csapatnak nem volt igazi góllövője. Iványi II. 4, Farkas 3, Patyi 1 gólt szerzett. Ha ez a három fiú tavasszal belelendül, sokra lesznek képesek. A csatársorban a legjobb átlagteljesítményt Rigó I. nyújtotta. Az aprótermetű ..minden lében kanál” fiú labdáiból meccseket lehetett volna nyerni. Jemei jó cserejátékosnak bizonyult. Lantos János tavasszal bizonyára felhoz egy-két ifi játékost, hiszen nem vagyunk szűkében a tehetségeknek. P. J. Húsellátás Az ÁFÉSZ igazgatósága két alapvető feladatot is teljesített, amikor 1972-ben megalakította a sertéstenyésztő és hizlaló szakcsoportot. Először: támogatja a háztáji gazdaságokban a sertés- tenyésztést és hizlalást, másodszor : számottevő mennyiséggel segíti a város és a hozzátartozó községek lakosainak húsellátását. 1973-ban a szakcsoport 320 tagja 2117 darab, vagyis 37 vagon sertést adott le. amit a Dobó utcai sertésvágón, a népszerű „kisvágó- hídon” vágták le és 30 százalékban feldolgozott, 70 százalékban pedig friss tőkehús formában került értékesítésre. A kísérlet tehát bevált és életképesnek bizonyult, s ennek alapján az idei húsellátás biztosítására a szerződéskötésedet máris megkezdték. A szerződőknek minden kiló élősúlyra egy forint felárat adnak, amiből 70 fillér a hizlalót, 30 fillér pedig a közös alapot illeti meg. A fiatal társulás közös alapja máris megközelíti a 200 ezer forintot. S hogy a nagyobb meny- nyiségű sertések feldolgozása se ütközzön akadályba megkezdték egy nagyobb. 6—7 ezer sertés vágására alkalmas üzem tervezését. T. M. Erről beszélgetünk most, az év elején, Tokai György főhadnagy- gyal, a városi tűzoltóság parancsnokával, aki elmondta, hogy nemes ak tűzoltáshoz, hanem műszaki mentéshez, vízszívatáshoz, közúti balesethez, összedőlni készülő épületek alátámasztásához is kivonulnak. 1973-ban 119 hívásra vonultak ki, ebből saját területre 85 esetben, a szomszédos tűzoltóságok területére — a kölcsönös segítségnyújtás alapján —, 34 alkalommal. Ezeken kívül 144 ellenőrzésen, 27 tűzvédelmi szemlén és 99 új létesítmény műszaki átadás-átvételén képviseltette magát a tűzrendészeti hatóság. Húsz alkalommal kellett a felügyeleti szervekhez fordulni és kérni a mulasztók felelősségre vonását. Az év folyamán megmentett érték 30 millió forintra tehető. Ebben csak a közvetlenül veszélyeztetett társadalmi és magán- tulajdon szerepel. Az, amit a megelőző munkával, neveléssel, ellenőrzéssel megmentenek, szinte felmérhetetlen. Városunk fejlődése, a magasépítkezések elterjedése megköveteli, hogy párhuzamosan a tűzoltók felszerelését is korszerűsítsük, mert a fegyelem, a szakmai-fizikai felkészültség és az állandó továbbképzés mellé ütőképes, korszerű eszközök és felszerelések is elengedhetetlenül szükségesek. — T — Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Németh István Mihály (anyja neve: Piandó Ilona Magdalina), Csendes Imre (Kálmán Éva), Pecz Miária Mónilca (Horváth Mária), Fricsfca Géza Lászlói (Pólyáik Erzsébet), seres Gabriella (Udivardi Terézia), Cseszkó Zoltán (Kocsámy Erzsébet), Kántor Zoltán (Küss Mária), Kocsis István Zsolt (Hadlas Ildikó), Kasan- Bernadett (Tóth Hona), parlagi Ildikó. (Quit Mária Magdolna). Tímár Erzsébet (Rozsnyal Erzsébet), Csulka Rozália (Kaldenekker Rozália), Hatvani Mihály (Tóth Erzsébet). Bozókl Edina Emőke (Szálai Sarolta Margit), Kis István János (Tóth Hona), Gyöngyösi Csilla Mária (Nlaigy Kinga Teodóra), Farkas László (AJtad Julianna), Szabó Éva (Csonki írén Erzsébet), Balog Beáta (Tóth Margit), Somogyi Hedvig Zsuzsanna (Gulyás Anikó Elvira), Sinkó István (Simkó Terézia), Gulyás László Gáspár (Kovács Mária Ilona), Dobos Beáta Erzsébet (Samu Erzsébet). Bananyi Klára (Hegyi Klára Zsuzsanna), Bananyi József (Hegyi Klára Zsuzsanna), ikrek, HuBzka Pál László (Bense Hona), Naigy Tünde Franciska (Punyl Franciska), Piroska János (ónodi Rozália), Kurucz Tamás (Sinkó Katalin), Kolompár Imre Ferenc (Kozák Mária). Szarka Erika Mária (Sípos Mária). MEGHALTAK: Tarjányi András 70 éves. Boldizsár János 75 éves. Farkas László 1 naipos, Gulyás Lászlóné Kis Mária 70 éves, pöszmet Mihály 59 éves, Czakó Pap Veronika 77 éves, Tóth-Deme János 78 éves korában. MOZIMŰSOR PETŐFI MOZI KISKUNFÉLEGYHÁZA Jan. 18—19: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! FARKASHORDA Jan. 20—23: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor! VARUNK, fio Jan. 24—26: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órakor! ELEFANTKIRALY Matiné:, január 20-án délelőtt fél 10 óraikor i különös házasság Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán január la-én, szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Horváth Alajos tart ügyeletét. Lakása: Wesselényi u. 3., telefon: 180. Ugyanezen Idő alatt a külterülethez tartozó négy községben, tehát Pél- monostora. Kunszállás. Gátér és Pe- töhszálllLáson az ügyeletet dr. Szánó Tibor tarja. Lakása: Pálmonostora. A Félegyházi Közlöny december 28-i számában olvashattunk “ arról, hogy a városi tanács rendeletet alkotott a díszpolgár- választásról. Hagyomány felújítására vállalkozott ezzel tanácsunk. Az első díszpolgáravatás ugyanis több, mint száz éve történt Kiskunfélegyházán. Azóta összesen tizenhármán kapták meg e címet. Közülük a legkiválóbbakat az új rendelet is elismeri. Reményi Ede, Kossuth Lajos, Holló Lajos és Móra Ferenc (kár, hogy Jókai Mór kimaradt a sorból) továbbra is díszpolgárai maradtak városunknak. Róluk szeretnénk most szólni. Nem a „mérceállítás céljával”, csupán azért, mert — úgy gondolom — jó, ha tudjuk kiket követnek új díszpolgáraink. lYeményi Ede neve mellé egész sor címet írhatnánk. Külföldön -**■ elsősorban hegedűművészként, zeneszerzőként ismerik. Az angolok számon tartják úgy is, mint Viktória királynő magánhegedűsét, a „virtuózi cím” birtokosát. Az 1848—49 történetével, eseményeivel foglalkozó művekben, mint Görgey segédtisztje, a szabadságharc őrnagya szerepel. A Petőfi-kultusz kutatói a pesti Petőfi-szobor felállításának kezdeményezőjét és anyagi alapjának megteremtőjét tisztelhetik benne. A kiskunfélegyháziak pedig nem kevesebbet, mint a Petőfi utca 7. számú ház falán levő emléktáblát és az első országos Petőfi-ünnep- ség megszervezésének dicsőségét köszönhetik Reményi Edének. Ezért is választotta a város 1861. november 20-án a száműzetésből nemrég visszatért Reményit díszpolgárává. Hogy milyen jelentősége volt e választásnak és az említett Petőfi- ünnepségeknek, arról Mezősi Károly így ír: „... elindított egy olyan, az 1848-as hagyományokat tisztelő kultuszt, amelynek kiemelkedő fejleményei lettek....” K ossuth Lajost — 1886. augusztus 8-án — Kiskunfélegyháza választotta először díszpolgárává, s Magyarország összes rendezett tanácsú városait hasonló értelemben leendő eljárásra felhívta. A felhívás eredményeként még nyolc magyar város adományozott díszpolgári címet Kossuthnak. Nem lokálpatrióta elfogultság, ha azt mondjuk: erre ma is joggal lehetünk büszkék. Különösen ha tudjuk, hogy a „félegyházi 48-asság” rendkívüli bátorsága testesült meg e választásban. Mert bátorság kellett ahhoz, hogy azt az embert, akit magyar állampogárságától is megfosztottak, egy kis magyar város díszpolgárává válasszon. Nagyszerű tettével városunk kezdeményezőjévé vált az országszerte kibontakozó Kossuth-kuitusznak és vele a függetlenségi, ellenzéki politika felvirágzásának is. Kossuth Turinból nyolcoldalas levélben köszönte meg a „kegyeletes megemlékezést". A levelet Helfy Ignác e sorok kíséretében küldte meg a város tanácsának: „El fog jönni egy idő, midőn lelkes hazafiak oda fognak zarándokolni Önökhöz, hogy a magasztos hazaszeretet e ritka ereklyéjét saját szemeikkel láthassák”. H olló Lajos díszpolgárrá választása 1906-ban történt. A leírtak ismeretében már természetesnek tűnik, hogy Kossuth választása után húsz évre azt az embert tünteti ki a „mindig hű Kossuth- város”, aki ekkor immár tizenkilenc éve képviselte 48-as függetlenségi programmal a parlamentben. Mint e jegyzőkönyv tanúsítja, a választás „egy szívvel és lélekkel közös elhatározással történt”. Közismert adat, hogy Holló Lajos 31 évig volt városunk országgyűlési képviselője, egyben a függetlenség és a béke eszméjének hirdetője. Nem szerénytelenség, ha leírjuk: a mi követünk volta magyar par. lamentben — 1918-ban — a béke ügyének első interpellálja. Halála után nem sokkal, 1918. november 24-én — leplezték le, a városi tanács dísztermében ma is látható, róla készült festményt. Az ünnepségre Károlyi Mihály miniszterelnök a következő táviratoi küldte: „... Hálával adózom azon férfiú emlékének, aki oly bátran hirdette mindig a függetlenség és a béke követelését...” M óra Ferencnek huszonöt éves írói jubileuma alkalmából adományozták a díszpolgári címet. Talán nem túlzás, ha azt írom, hogy Reményi Ede, Kossuth Lajos és Holló Lajos után nem is következhetett más, mint a borotvatokjába Kossuth-képet és „Éljen negyvennyolc” feliratot faragó szűcs fia: Móra Ferenc. Mezősi Károly is természetesnek tartja, hogy „ebben a városban, családban, iskolában Móra Ferenc is márciusi ifjúvá nevelődött.” O maga igy ír erről: „Holló Lajos tanított meg Kossuth Lajos magyarjának lenni.” Móra díszpolgárrá választása már nem olyan „egy szívvel és lélekkel” történt, mint Holló Lajosé. A képviselőtestületi ülés jegyzőkönyve bizonyítja, hogy az ellenzéknek mily heves harcot kellett vívnia a kormánypárttal. Az utóbbi képviselői arra hivatkoztak, hogy „Móra Ferenc a kommunizmus alatt írásaiban oly magatartást tanúsított, amelyből joggal következtethető, hogy a kommunistákkal együtt érzett és azokat további kitartásra és munkára buzdította”. Az 1927. december 28-i ülés végül is az ellenzék győzelmével végződött, és közel két év múlva, az 1929. június 9-én tartott ünnepi ülésen Móra átvette á díszpolgári oklevelet. A szülőváros megbecsülését Móra vallomásaiban és írásaiban viszonozta. Végrendelete is a „Félegyháza-szeretet” jegyében fogant, mely szerint az volt a kívánsága, hogy szülővárosában temessék el. Mint írta: „Félegyháza iránti szeretetemnek ennél jobban nem tudok kifejezést adni.” néhány sor keretében nincs lehetőség arra, hogy ily kiválósá- 1N gQjj érdemeit részletesen ismertessük. Talán sikerült érzékeltetni a legfontosabbat: ök azok, akik körül és hatására kibontakozott az a társadalmi és politikai közszellem, melyet „félegyházi negyvennyolcasságnak” nevezünk és amely közszellem annyi dicsőséget szerzett városunknak. Azzal zárom soraimat, hogy kívánjuk új díszpolgárainknak: vizsgázzanak épp oly jól emberségből, mint elődeik. „ Sajtos Géza Ki nyer február 8-án? Játék és muzsika tíz percben — Kiskunfélegyházán Aki kérdez: Boros Anikó. Czi- gány György, Zsoldos Péter (a naptól függően). Aki válaszol? — Nos. erre keresünk mi választ, illetve jelentkezőket. Mint decemberi számunkban már jeleztük: 1974. február 8-án Kiskunfélegyházán, a Hattyú-presszó lesz az adás színhelye. A verseny a szokott módon történik. A jelentkezők közül sorsolással döntik el, hogy kik lesznek a játék résztvevői. A kérdések az aznapra asszociálható zenei eseményekhez, évfordulókhoz, hires művészek, zeneszerzők születésnapjához kapcsolódnak. Az első versenyző négy kérdést kap, melyekre helyes válasz esetén 300 forintot nyer. A második játékos az ötödik kérdésre válaszol, melyért jutalma egy hanglemez. Zenével ér véget a tízperces műsor, amelyen — ha jól sikerül — egész Félegyháza lakossága nyer. S. G. felegyhazi közlöny a Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő; dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Prelszlnger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 118. 143. Í7J. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—98/163 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 902