Félegyházi Közlöny, 1974 (18. évfolyam, 2-49. szám)

1974-03-29 / 13. szám

Készen állunk a fásításra míyilízi mm Tervezésről döntöttek - vezetőséget választottak A pálmonostori Keleti Fény Tsz március 23-i közgyűlésén tárgyalta meg 1974. évi tervét. A gazdaság 4710 hektár területéből 3018 hektár a szántó. Búzát 1237 hektáron termesztenek, amelyből 23 mázsa átlagtermést várnak. Kukoricát 197 hektáron termel­nek, s 45 mázsa átlagtermést kí­vánnak elérni. Igen jelentős nö­vény a gazdaságban a dohány, amelyből 137 hektárra ültetik ki a palántákat. Eddig a dohányt százalékos művelésben termesz­tették. Az idén új gépeket sze­reznek be, s így ezt a növényt is közös művelésben ápolják. Az állattenyésztés felfutása mi­att nagy gondot fordítanak a ta­karmány termesztésére, ezért 403 hektár lucernát telepítettek. Si­lókukoricát 278 hektáron vetnek. A növénytermesztésből össze­sen 12,2 millió forint árbevételre számítanak. Mint említettem, az állattenyésztésben nagy lépést tettek előbbre 1973-ban. A szar­vasmarha-állomány 400 darabbal növekedett, s jelenleg 1500 szar­vasmarha van a gazdaságban. Ebből 363 tehén. A tervezett tej­hozam tehenenként 2.500 liter. Ez kevesebb, mint 1973-ban volt, mert áttértek a kötetlen — a ter­mészetszerű — tartásra. A meg­levő takarmánykészlet elegendő lesz az új termésig. Az állattenyésztés árbevételét 17 millió 876 ezer forintra ter­vezték. A szövetkezet 1974-re 53,3 millió forint halmozott termelési értéket tervezett. Ebből munka- díj-részesedésre 11 millió, fejlesz­tési alapra 5 millió 200 forintot irányoztak elő. Épület és gépi beruházásra 13 millió forintot fordítanak. Egyik legnagyobb beruházásuk, — amit már 1973- ban elkezdtek, — egy új üzemi konyha létesítése, ami 1 millió 300 ezer forintba kerül. Ezen az üzemi konyhán 2—300-an étkez­nek majd. A közgyűlés ezután újjává­lasztotta a vezetőséget és elle­nőrző bizottságot. A jelölő bizott­ság előterjesztése alapján a ja­vasolt személyeket a tagság egy­hangúlag elfogadta a szavazócé­dulára való felvételre. A titkos szavazás alapján egy­hangúlag újra Takács Ferenc elvtársat választották elnöknek. Az ellenőrző bizottság elnökének ismét Pozsár Sándor elvtársat választották meg. A szavazó bi­zottság eredményhirdetése után Takács Ferenc elvtárs megkö­szönte a tagság bizalmát. — Tizenhárom éve dolgozunk együtt — mondotta többek kö­zött —, ez alatt mindig . egvolt az összhang a tagság és a veze­tőség között. Az eredmények a jó munkát, politikai és gazdasági sikereket mutatnak. Büszkén mondhatjuk, hogy az évről évre növekvő gazdasági eredményein­ket saját erőből, hitel felvétele nélkül értük el. Továbbra is leé­rem a magam és a vezetőség nevében a tagság támogatását, a közös gazdaság és a tagság gya­rapodása érdekében. — Az 1974. évi tervünk, amit most egyhangúlag elfogadtak, nem lesz könnyű, mindannyiunk­tól megfeszített munkát követel, de megvalósítása mindannyiunk­nak öröme és eredménye lesz. Némedi Imre örömmel olvastam a Félegy­házi Közlöny 1974. március 1-i szám hasábjain az „Erdő lesz a csordajárás helyén” című tudósí­tást. Sajnos, a cikk írója nem tér ki a fásítás kezdetének idő­pontjára és arra sem, hogy hol jelentkezhetnek azok, akik részt kívánnak vénni az erdőtelepítés­ben. Remélem a válaszra nem kell sokáig várni. Kellő időben, jó szervezéssel, sok fát lehet el­ültetni. A résztvevőknek tudni kell, hogy milyen szerszámokkal jelenjenek meg a helyszínen, vagy egyáltalán szükség lesz-e arra, hogy vigyenek valamit ma­gukkal. Arról is tájékoztatást kérünk, hogy melyik napokon, milyen időpontban van lehetőség az erdőtelepítésre. Olyan legyen a szervezés, hogy minden mun­kára jelentkező, erejéhez mérten dolgozhasson. Ne legyen egyet­len olyan ember sem, aki szer­vezési hiba miatt nem tud mit tenni, mert aki csalódik, nem biztos, hogy másnap újra jelent­kezik munkára. Úgy gondolom, nagyon sokan leszünk szocialista brigádtagok és nem brigádtagok is, akik akár több napi társadalmi mun­kát is vállalunk Félegyháza kör­nyezetének fásítása érdekében. A cél megvalósításáért különösen a szocialista brigádok tehetnek sokat. Bízom benne, hogy váro­sunk üzemeinek minden brigád­ja és a brigádok minden tagja részt vállal e nemes cél megva­lósításában. Városunk születésé­nek 200., felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére ültessünk fákat, telepítsünk erdőt, létesít­sünk parkokat, mert a fák és az erdők életet adnak és a fák­ban mi is tovább élünk a követ­kező nemzedékek szívében. Lőrincz András Ezer nőnek ad munkát a háziipari szövetkezet Tenyészszemle Kiskunfélegyházán • Vasárnap Félegyházán felavatták az ország második kynológiai parkját az Alkotmány utcában. Ebből az alkalomból tenyészszemlét rendeztek, amelyre a megye különböző városaiból, falvaiból sokan hozták el bemutatni kutyájukat. Képünkön a kuvaszokat minősítik. (Rádi József felvétele.) Huszonöt éves az ifjúsági vegyeskar Mérlegzáró és tisztújító köz­gyűlést tartott a kiskunfélegyhá­zi Háziipari Szövetkezet. A köz­gyűlésen megjelent Hegedűs Fe­renc, a városi pártbizottság tit­kára, dr. Belényl István, a vá­rosi tanács elnökhelyettese, Szántó Andor termelés-ellátás felügyeleti osztályvezető és Ger­gely Sándor, a HISZÖV Szövet­kezetpolitikai osztályának veze­tője. Farkas Jenő elnök által ismer­tetett vezetőségi beszámoló újabb sikeres évről adott számot, hi­szen az elmúlt évben is tovább erősödött a szövetkezet és a tag­ságnak is többet tudtak nyújta­ni, mint 21 éves fennállása óta bármikor. A kiskunfélegyházi részlegek termelése 15, a munkabérek ösz- szege 10,6 %-kal, a kiskunmajsai telep termelése 28,8, az ott kifi­zetett bérek összege 16,2, a tisza- alpári telep termelése 9,3, a bé­rek összege 12,4 százalékkal volt magasabb az előző évinél. A tag­ságnak közvetlenül juttatott bér, rezsitérítés és részesedési alap együttes öszege az 1972. évi 10 és fél millió forinttal szemben, 12 millió 715 ezer forintot tett ki 1973-ban. De nem csak a tagság és a szövetkezet gyarapodott az el­múlt évi jó gazdálkodás eredmé­nyeként, hanem a „közös kasz- sza” is, hiszen 4 millió 243 ezer forintot, az előző évinél 60,8 szá­zalékkal többet fizetett be a szö­vetkezet az állami kölségvetés- be. Az sem lehet közömbös, hogy a lakosság áruellátásához mint­egy 25 millió forint értékű, hi­ánycikként mutatkozó gyermek­ruhákkal és az igen keresett ké­zimunkákkal járultak hozzá. Ugyanakokr exportjuk sem esett vissza és 10 százalékkal többet, mintegy 10 és fél millió forint értékű árut szállítottak külföldre 1973-ban. Mivel ez a mérlegzáró közgyű­lés egyúttal tisztújító közgyűlés volt, a beszámoló visszatekintett a négy évvel ezelőtt megválasz­tott és most leköszönő vezetőség 4 évi munkájára is. Eredményes tevékenysége önmagáért beszél, hiszen termelésük évenkénti át­lagban 16 százalékkal nőtt, amely messze meghaladja az or­szág iparának és ipari szövetke­zeteinek fejlődési ütemét. Nyereségük 4 év alatt 81,7 szá­zalékkal, a tagságnak kifizetett munkabér 48,3 százalékkal növe­kedett, miközben a szövetkezet összlétszáma 1048 főről mindösz- sze 1059-re, növekedett. Ha a hely engedné, lehetne még folytatni az elmúlt 4 év eredményeit. Befejezésül csak még egy számadatot szeretnénk ismertetni, a nyereségrészesedés­ként kifizetett összeg 25 napi bérnek felel meg. Ezek után ért­hető, hogy a tagság teljes bizal­mát élvezi a vezetőség, melynek összetétele a választás után a következőképpen alakult: Farkas Jenő elnök, dr. Pajtás Istvánné műszáki vezető, Besze Istvánné kézimunkarészleg-vezető, Kovács Balázs varrórészleg-vezető, Ku- rucz Károlyné kézimunkázó be­dolgozó, Fekete Andrásné bent­dolgozó varró. T. M. A 200 éves város ünnepi ese­ménysorozatát gazdagítja az if­júsági vegyeskar 25 éves jubi­leumi hangversenye és találko­zója is, melyet ez év június 15— 16-án rendeznek meg. A kétna­pos találkozó és hangverseny programjáról később részletes tá­jékoztatást is közlünk. Most csak annyit, hogy a 25 év legszebb kórusműveit a 25 év összes ének­karosai szólaltatják meg. Kapus Béla karnagy már szétküldte az ország minden tájára az értesíté­seket, és a Közlöny hasábjain is kéri, hogy- akik ilyen tájékozta­tót kapnak, a választ mielőbb küldjék vissza. Akik pedig cím­változás, vagy egyéb ókok miatt nem kaptak meghívót, szívesked­jenek új címüket és azokét is közölni, akikről tudnak, hogy le­hetőleg senki se maradjon ki eb­ből a felejthetetlen ünnepségből. T. M. Tavasz A SZURKOLÓKNAK Búcsú egy sportembertől (Rádi József felvétele.) Városunk Is­mét szegényebb lett egy becsüle- letes munkással, egy lelkes sport­emberrel. Már­cius 19-én, 61 éves korában tragikus hirtelen­séggel elhunyt Badacsonyi László, a Húsipari Vál­lalat dolgozója, aki jó képességű já­tékvezető volt valamikor. Március 17- én még kint volt a Vasas-meccsen, 18- án végigdolgozta munkanapját, 19- én reggel fél 8 óra tájt meghalt. Időnként kisebb szivbántalmakról panaszkodott. Nem gondolták azon­ban, hogy annyira súlyos a beteg­sége. Badacsonyi László fiatal korá­ban aktív játékos volt. Kolozsvárott, Szerencsen, majd Miskolcon futbal­lozott. 1946-ban Tiszakécskéről került Félegyházára. Játékvezetői vizsgát tett és csakhamar NB III-as meccse­ket bíztak rá. Mikor letette a sípot, a városi labdarúgó-szövetségnek lett titkára. A sporthoz halálig hűséges volt, nemcsak a labdarúgás, de va­lamennyi sportág érdekelte. Tizen­négy évig dolgozott a Húsipari Vál­lalatnál, de nemcsak a vágóhídi dol­gozók, hanem mindannyian, akik Is­mertük' kegyelettel őrizzük meg em­lékét. Kosárlabda: Mindkét csapatunk győzött a Karcagi Fáklya ellen. A lányok 79:26, a fiúk 88:68 arányban. A legtöbb pontot Kisferenc Zsuzsa (24), illetve Bódi Sándor (25) szerez­ték. Beliczai Zsuzsa kellemetlen sé­rülést Szenvedett­Labdarúgás: Nagy lépést tett előre a Vasas azzal, hogy 1:0 arányban le­győzte az 5. helyen álló 20 pontos HODGÉP-et. A Vasasnak most már 9 pontja van és reméljük, a két so­ron következő hazai mérkőzést meg­nyeri és feljebb kerül a táblázaton. A mérkőzés egyetlen gólját a kö­zéppályás Dongó lőtte. A Kun Béla SE 5:1 arányban lelépte a 3. helyen álló Fájsz együttesét. Szünet után kitűnően játszott a Honvéd. A gólo­kon Varga 2, Valuch, Kovács és Ma­gyar osztozkodott. Lakitelek—V. Csil­lag 1 :l. Idegenben értékes pontot szerzett a tsz-együttes, góllövő: Rádi K. R. Halasi Spartacus—Vasutas 0:3. A Vasutas nagyobb arányban is győzhetett volna. Góllövők: Krato- fill, Rádi, Sikar. Sportműsor: Kosárlabda. Március 30-án Vasas—KSC III. Móra Gimná­zium, 16.20; 31-én Lenin—Mezőtúr, 11 óra, Móra Gimnázium. Labdarúgás: Vasas—Oh. Dózsa. 15 óra: Kunszent- miklós—Kun Béla SE, V. Csillag- Kerekegyháza 15.30 óra; Vasutas— Solt, 10 óra, Honvéd-pálya. P. J. Gyönyörű színekben pompázó térképpel is ellátott ismertetőt (prospektust) kaptam Bécsböl, ahol most készül a világ legna­gyobb kertkiállitása, a WIG ’74. (Wiener Internationale Garten- schan 1974) elnevezésű nemzet­közi kiállítás, az egymillió négy­zetméternyi területet elfoglaló kertparadicsom. Tudom, hogy olvasóink máris feltették a kérdést: miért írok most erről, és mi közünk nekünk, félegyháziaknak, s az amúgy is kevés hellyel rendelkező Félegy­házi Közlönynek a bécsi kiállí­táshoz ? Már írom is a választ, hogy szerencsére nagyon is sok kö­zünk van. Egyetlen cikk kereté­ben még címszavakban is fel- sorolhatatlan létesítmények közül most csak a nemzetek kertjeit említem meg. melyek között, a japánok és a nyugatnémetek szomszédságában kapott helyet a magyar keit azon a helyen, me­lyen 1919 karácsony éjjelén Hamburger Jenő titkára: Kle­mens (Dux) Béla, a KMP megbí­zásából szikratávíró-kapcsolatot teremtett a moszkvai Kremllel. — Az emlékhez méltóan sze­retnénk azt a szép magyar kertet elkészíteni — írja levelében a félegyházi születésű Tarjányi Fe­renc kertépítő mérnök —, akit az a szerencse ért, hogy Bécsben a kiállítás rendezését irányít­hatja. Ez az egyik ok, hogy ezt a témát választottam erre a hétre. A másik pedig 200 éves váro­sunkkal áll szorosan kapcsolat­ban. Egyik írásomban már meg­említettem, hogy kik voltak azok az őseink, akik Mária Teréziától a várossá nyilvánítási oklevelei hazahozták. Az egyik Tarjányi János szenátor uram volt. aki akkor talán a legmerészebb ál­mában sem gondolta, hogy 20Ü év múlva, egy másik „deputáció- ban” ott lesz, mint vezető, irá­nyító, egyik kései leszármazottja: Tarjányi Ferenc kertészmérnök. Lehet, hogy az idei nyáron sok társasutazást szervez az osztrák fővárosba az IBUSZ. Aki ezeken az utakon, április 18-tól október 14-ig részt vesz, el ne mulassza megtekinteni ezt a hatalmas kertóriást, melynek egyik szép részlete lesz a magyarok, s egy kicsit városunk hírnevét is öreg­bítő magyar kert. Tóth Miklós Amatőr képzőművészek kiállítása A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága és az SZMT rendezé­sében vasárnap délelőtt nyílt meg a Szakmaközi Művelődési Házban a megyénkben élő fiatal alkotók II. Amatőr Képzőművé­szek kiállítása. A tárlatot Sümegi György, a Katona József Múzeum munkatársa rendezte. A nyolcvanhárom amatőr al­kotó által beküldött kétszázhar­minc pályaművet Karsai Zsig- mond festőművész és Hume- nyánszky Jolán szobrászművész zsűrizte. Végül a kiállításon öt­venkét alkotó több, mint hetven munkája kerül bemutatásra. Hat félegyházi amatőr képző­művész is kiállította műveit. Ezek közül négynek a munkájá­val már a tavalyi kiállításon is találkozott a közönség. Keserű László az idei pályázaton díjat is nyert és Balázs Tamás halasi amatőr alkotóval együtt beutalót kapott a kéthetes mártélyi kép­zőművészeti táborba. Hat képzőművész pénzjuta­lomban részesült, köztük Zalatnai Pál kiskunfélegyházi grafikus, akinek három munkáját láthatja a közönség. Az „Illusztráció” és a „Négy, megdöglött a légy” cí­mű tusrajzát, valamint a „Kap­csolatok” című monotípiáját. Az utóbbinak a témája mai, általá­nos emberi gondolatot fejez ki, a nagyvárosi emberek egymás mellett elrohanó, időnként szusz- szanásra megálló és a feszültség levezetésére szolgáló felszínes kapcsolatát. A téma nem új, de formai megvalósítása egyedien egyszerű. Rajta kívül Dugár Já­nos kecskeméti keramikus. Törö- csik Jolán kecskeméti grafikus, Krebsné Tuska Zsuzsanna solt- vadkej-ti keramikus, Pálfiné Gá- csi Erzsébet kiskunfélegyházi, és Kürtös Klára kecskeméti ama­tőr képzőművész részesült elis­merésben. A félegyháziak közül Keserű László munkáin érezhetők az önkifejezés egyéni jegyei. A vá­rost körülölelő tanyavilágból, köz. vetlen környezetéből ragadja ki munkáinak témáit. A „Csend” című olajfestménye a mai tanya­világ kihalásra kárhoztatott éle­tének szimbólumát, a magában roskadozó üres tanyák világát tárja elénk. A kiállítás magasszíntű, s ezt a rendezésről is becsülettel elmond­hatjuk. Magában a kezdeménye­zésben ezernyi lehetőség rejlik, mind a kiállítók és mind a né­zők szempontjából. Nagy Mária Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán 1974. már­cius 30-án szombaton délután és vasárnap egész nap dr. Horváth Alajos. Lakás: Kiskunfélegyháza, Telefon: 180. Ugyanezen idő alatt a külterü­lethez tartozó négy községben, tehát Pálmonostora, Petőfiszállás, Gátér és Kunszállás, dr. Csőke András, lakás: Kunszállás, tele­fon: 4. Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy lapunk legközelebbi száma — tekintettel április 4. ünnepére — április 12-én, pénteken reggel a szokott időben jelenik meg. Szerkesztő bizottság Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Márton János (anyja: Nyíri Margit), Kolompár Hermina Ibolya (Farkas Borbála), Bálint Ka­talin Tamara (Tapolcsányi Katalin), Palatínus Zsolt (Nánási Terézia), Deli Klára (Gyöngyi Klára), Drozdik Andrea (Cseh Katalin Ilona), Szikora Erzsébet (Zsigó Erzsébet), Lengyel Veronika Margit (Bondor Margit), Szabó Norbert (Bense Anna Katalin), Szabó László (Bense Anna Katalin), Andrási László (Hegedűs Rozália), Vörös Tibor (Szolnoki Ilona), An- gyal-Tóth Erika Margit (Kovács Margit), Tóth-Abonyi Mónika (Kis- pál Etelka), Tóth Melinda Mária (Szepesi Mária), Borzai László Ist­ván (Kállai Éva), Jaksa József (Bar- ta Mária), Csikós Gabriella Klára Dobrovszki Mária). HÁZASSÁGIT KÖTÖTTEK: Bódi Tibor Rókus — Varga Zsuzsanna, Hauck Gyula — Balogh Ilona, Ka- rádi József — Dávid Piroska. MEGHALTAK: Tarjányi Ferencné Görög Rozália 82 éves, Magon József 62 éves, Vincze Lajos 63 éves, Csa- buda István 20 éves, Borbély Balázs- né Barta Borbála 84 éves, Nagy Ist­ván 51 éves, Csltári József 63 éves, Farkas Sándorné Móré Anna 76 éves. Katona Andorné Klinghammer Má­ria Magdolna 80 éves, Badacsonyi László 60 éves, Ipacs Imre 55 éves, Iványi Imréné Lénárd Rozália 79 éves, Németh Lajosné Edvi Karolin 76 éves, Almósi-Szabó Imre 70 éves. FELEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának lapja A Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztőt dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115. 143, 273. A lapot árusításban a kiskunfélegyházi postahivatal terjeszti. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/162 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda Kecskemét Telefon: 13-729 Index: 25 902 Nyitott szemmel

Next

/
Oldalképek
Tartalom