Félegyházi Közlöny, 1973 (17. évfolyam, 5-51. szám)

1973-02-09 / 6. szám

•• FEH« KÖZLÖNY Ahol a jövő szakmunkásai tanulnak • As intését képe, u előtérben épfii tel a tanműhely és diák­szálloda. A Munkaügyi Minisztérium 608. számú Ipari Szakmunkásképző Intézete a város legnagyobb és legmodernebb tanintézete. Külső megjelenésével és belső tartalmá­val is méltó hivatásához: a hata­lom birtokában levő munkásosz­tály utánpótlásának neveléséhez. Az idősebb szülők, nagyszülők emlékezetében talán még ma is elevenen élnek azok a rossz em­lékek, melyek a nehéz fizikai munkával iáró kétszeresen is ki­zsákmányolt inaséveket kísérték, amikor még azzal ijesztgették jobb sorsra érdemes csemetéiket, hogy ha nem tanul, inasnak ad­ják. Az intézetnek jelenleg 1200 ta­nulója van, s az új tanévre 630 új jelentkezőt várnak. Ennyi új szakmunkásra van szüksége évente a városnak és környé­kének. A modern tanintézet mellé diákszállodát és tanműhelyt épí­tenek, s ezek tervei is készen vannak. Ez a 40 milliós létesít­mény ötven leány és százötven fiú elhelyezését teszi lehetővé. Négy fekvőhelyes modern szobák, az előtérben 4 szekrény, 235 négyzetméter alapterületű ebédlő, €00 adagos konyha, társalgók, klubszobák állnak a fiatalok ren­delkezésére. Az intézetből kikerülő szak­munkások előtt nyitva áll az élet kapuja, s csak néhány nevet em­lítünk azok közül, akik itt kezd­ték pályafutásukat. Bondor Lász­ló, az Asztalosipari Szövetkezet elnöke, Bartos Imre, a csongrádi bútorgyár művezetője, Bense Te­réz szalagvezető. Fazekas István DÁV-kirendeltségvezető, Losonczi Máté, a Vegyipari Gépgyár mű­vezetője, Nagy Béla mezőgazda­sági-gépészeti főiskolai hallgató, Fenyvesi István egyetemi hallga­tó, Szabó István VSZM tmk-cso- portvezető és még nagyon sokan mások. Szóljunk arról, is, hogy: Mit kap a tanuló az intézetben? Az oktatási idő 7 óra, 54 nap szabad­ság jár 1 évben, védő- és mun­karuhát. 1 forintért ebédet, időtől és tanulmányi eredménytől füg­gően havi 120—750 forint ösztön­díjat, és 200 forint kiegészítő ösz­töndíjat kapnak. A művelődési, szórakozási és sportolási lehetősé­gek mellett a legfontosabb, hogy 3 év alatt kész, j ólképzett szak­emberekké válhatnak. így jövő­jük biztos alapokra kerül. T. M. Kitüntetés Bensőséges ünnepség színhelye volt február 2-án délelőtt a kis­kunfélegyházi kórház belosztá- lya. Dr. Fazekas Lajos igazgató főorvosnak munkája és munkás­sága elismeréséül 58. születés­napja alkalmából a Munka Ér­demrend arany fokozata kitünte­tést adta át az Elnöki Tanács nevében dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke. Az ünnepségen megjelent Ka- tanics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Pataki Jó­zsef megyei főorvos, Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára, dr. Dobos Ferenc ta­nácselnök, valamint a kitüntetett családja és a belosztály orvosi kara. Fazekas elvtárs életútja szoro­san összekapcsolódott a népi de­mokratikus mozgalommal, a szo­cialista eszmékkel, a román és a magyar munkásmozgalommal. 1947 előtt Nagyváradon, azóta Magyarországon tevékenykedik, 1956-ban önként vállalta a ko­reai magyar kórház belosztályá- nak vezetését. 1959 óta a városi pártbizottság tagja, ahol elisme­réssel végzi munkáját. Sokat fá­radozik a kórház bővítéséért, a város egészségügyi ellátottságá­nak javításáért. Fazekas elvtárs a Magyar Népköztársaság Ér­demrend arany fokozatának, a Koreai Zászlórcnd II. fokozatá­nak és az Érdemes Orvos kitün­tetésnek is tulajdonosa. VÁLASZ „Bosszantó apróságok” című cikkünkre A városi tanács jóváhagyta a város 1973. évi pénzügyi tervét A 2/1056. piaci és helypénz szabály­zat tanácsi rendelkezés 6. § (2) pont­ja intézkedik, hogy a piacokat téli időszakban hétköznapon T-től 11 óráig kell nyitvatartani. Hétköznapon a téli hónapokban átlagban 2—4 fő piaci eladó jelentkezik. A piaci kenyérvásárlást illetően 3 helyen van jelenleg kenyérárusítás délután 5 óráigjp ebből egy helyen lé­nyegében csak közvetlenül utcára történő eladásból. A rendkívüli rossz felhozatal, de a fenti tanácsi rendelkezés sem teszi lehetővé, hogy piacrendész ügyeljen fel a piacra, a fenti időn túl, így csak a kenyeret utcán át tudják áru­sítani. Ehhez, különösen a kenyér­gyári mintaboltnál minden feltétel biztosítva van, a másik két üzlet a követelményeknek bentről történő árusítással is csak szükségből felel meg, ennek javítására intézkedések vannak folyamatban. A Pázmány utcai kapuval kapcso­latban éppen a piac miatt kellett forgalommentes időszakban zárásáról gondoskodni, mert a piacot az úttal tévesztik össze és teherautókkal is átjártak és emiatt többször nagyobb összeggel kellett a piac rendbehozá­sáról gondoskodni. Az említett forgalom miatt csak piaci napokon tudjuk a kaput nyit­vatartani. a piac ideje pedig egyéb­ként is korlátozott és azt egyéb köz­rendészeti okból ezenkívül zárva kell tartani (záróra után mindhárom ka­put). A friss kenyér kulturált kiszol­gálása az üzletek nyitásától — zárá­sáig biztosított. (A szerkesztőség megjegyzése: A válaszcikket leközöltük, bár a felve­tett problémára nem ad teljesen ki­elégítő választ. Mi nem csak a ren­deletekre való hivatkozást vártuk, ha­nem a megoldás lehetőségeit. A Páz­mány utcai kapu zárvatartását rossz „nevelési eszköznek»* tartjuk. Egy­két „bűnös teherautó” miatt a gya­logosoké a „büntetés”.) A legutóbbi tanácsülés egyik napirendi pontja volt a város 1973. évi pénzügyi tervének jó­váhagyása, melyet Bibok Sán­dor pénzügyi-, terv- és munka­ügyi osztályvezető terjesztett a tanácstagok elé. A 35 oldalas írásos előterjesztésből és az el­mondott vitaindítóból hű képet kaptak a lakosság képviselői a város 1973-ra tervezett gazdál­kodásáról. Összeállításánál fő szempont volt, hogy a lakossági ellátás, valamennyi ágazat terü­letén egyenletesen fejlődjön, a korábbi években megkezdett beruházások befejezést nyerje­nek és biztosítsák a IV. ötéves tervben jóváhagyott beruházá­sok továbbfolytatását. A költségvetés főösszegéből az egészségügyi ágazat 39, a kul­turális ágazat 36 százalékkal ré­szesül, tehát költségvetésünk 75 százalékát egészségügyi és kul­turális feladatokra fordítjuk. Ez a két ágazat közel négy és fél­millióval többet tud fordítani az intézményi ellátásra, mint egy évvel korábban. Ebben nincs benne az áprilisban belépő ren­delőintézet és az óvodai férő­helybővítés költségei, melyek felsőbb támogatásból történnek. Az 1973 év beruházásai meg­haladják az előző évekét, sőt olyan beruházások is megvaló­sulnak, amelyeket a középtávú terv csak 1974—75 évekre irány­zott elő. Elkészül és átadásra kerül 300 lakás, amelyből a Kossuth ut­cán 126, a Móravárosban 61, a Petőfi téren 18, a város külön­böző területén 95 épül. Felújításra kerül a Kilián György és a Katona József ut­ca, valamint a Vörös Csillag Tsz bekötőútja. Üj burkolatot kap a Bajcsy-Zsilinszky utca, helyreállítják a Kossuth utca felbontott útszakaszát, a MÁV megépíti a Halasi—Izsáki út közötti útszakaszt. Aszfaltbur­kolatot kap a Budapest—Szegedi út városi átkelő szakasza. A vá­rosban 2100 méter lesz a 600 ezer forint költséggel épített járdák hossza. A szennyvízcsatorna 3900 rné- ter hosszú gerincvezetéke és a tisztítótelep még ebben az év­ben átadásra kerül. Megkezdő­dik a déli ipartelep és a Fürst Sándor utca szennyvízcsatorna építkezése. Egy ágvezeték ter­vein is dolgoznak, amely a Mó- raváros szennyvíz-elvezetését te­szi lehetővé. Tavaly 8 kilométer gázveze­ték épült, 1973-ban gázt kap a Móra téri,. Attila, Dózsa György utcai lakótelep, a Batthyány ut­cai iskola, valamint a Fürst Sándor utcában 123 lakás. A korábbi években ott épült álla­mi lakások gázellátása is meg­oldást nyer. Ugyancsak 1973-ban kezdi meg működését a Batthyány utcai 16 tantermes általános iskola, mely 22,5 millió forintos beruházás­sal épült. Elkészül a 16,6 millió forintos költséggel tervezett gépészeti szakközépiskola műhelyterme és megkezdik a Munkaügyi Minisz­térium felügyelete alatt_ álló ipari szakmunkásképző intézet diákotthonának és tanműhelyé­nek építését 34 millió forintos költséggel. A Petőfi városban 100 férőhe­lyes óvoda építése kezdődik, a Toliüzem Bajcsy-Zsilinszky ut­cai épületében, 160 férőhelyes általános iskolai diákotthon ki­alakítását kezdik meg az első félévben. A város költségvetés kiadási oldala 101 millió, 5 millióval magasabb, mint az előző évi. Fejlesztési alapunk pedig több mint háromszorosa a IV. ötéves terv 1973. évi ütemének. A ta­nácsülés felkérte a Hazafias Népfrontot és a KISZ városi bi­zottságot, hogy társadalmi mun­ka szervezésével segítsék elő a tervekben vállalt kötelezettsé­gek minél jobb teljesítését, hogy 1974-ben méltó módon ün­nepelhessük Kiskunfélegyháza várossá nyilvánításának 200. év­fordulóját. Erika névadója A SZURKOLÓKNAK A család sze- mefénye: a gyermek meg­érkezése ma már nemcsak a szülőknek és hozzátartozók­nak öröm, ha­nem a társada­lomnak is. Így volt ez a kis Lovas Erika névadó ünnep­ségén is, ame­lyen a rokonok mellett ott lát­tuk a munka­társakat is, a szülők munka­helyének kép­viselőit. Ott voltak kedves műso­rukkal az út­törők is Kapus Béláné vezeté­sével. és ha nem is hallat­szott, de mind­annyian együtt mondták Nagy Józsefné anya- köny+vezetővel, a szülőkkel és a névadó szü­lőkkel, hogy: a a kis Erikát hűséges ma­gyar állampol­gárrá nevel­jük. T. M. • Az úttörők kék nyakkendőt ajándékoznak az az új „kisdobosnak”. Az utánpótlásról. Félegyháza tekin­télyes sportmúltra tekinthet vissza. Különösen a labdarúgás iránt muta­tott mindig érdeklődést a város kö­zönsége. Már a 20-as években is a KTK, vagy KBC mérkőzésein 1400— 11500 néző szurkolt a lövöldéi pálya lelátóján. Miután kevés volt a fel­szerelés és labda, a fiatalság a juh- széleken, grundokon sajátította el a foci tudományát. A régi szakembe­rek rendszeresen látogatták a mezít- lábos rongyfocis meccseke* és innen emelték ki a tehetségesnek tűnő srá­cokat. akik később a nagycsapatok erősségeivé váltak. Sajnos, az utóbbi időben egyesületeink teljesen elha­nyagolják a serdülők foglalkoztatá­sát. Ügy szólván kizárták az úttörő ifjúságot a labdarúgásból. Ezért üd­vözöljük az MTS városi tanácsának életrevaló kezdeményezését, mely szerint tavasszal rendezzenek iskola­bajnokságot. Erre a bajnokságra mind a hat általános iskola benevez­ne, az egyesületek pedig segítséget nyújtanának a fiúknak a fejlődésre. Még pedig pályával, labdával, felsze­reléssel és egyéb szükséges eszkö­zökkel. Nem szabad megállítani a dinamikus fejlődést és bizton remé­lem, hogy valamennyi iskola magáé­vá teszi az MTS városi tanácsának elképzelését. Ami a nagyobb fiúk, az ifjúsági korban levő játékosok szereplését illeti, itt is van sok tennivaló. A po­zitív és negatív vonások váltják egy­mást. Az NB m-as délkeleti bizott­ság dicséretére válik, hogy az I. csa­pattal párhuzamosan kiírta az ifjú­sági bajnokságot is. Egyelőre az or­szágban egyedül a Vasas csoportjá­ban honosodott meg ez a gyakorlat, és ha anyagilag hátrányos is, de er­kölcsileg komoly értékű. Most pedig tegyünk egy kis visszapillantást a négy félegyházi együttes ifjúsági gárdájának 1972. őszi szereplésére. NB III. Vasas, edző volt Molnár Sándor. A 15 mérkőzésből 12 győze­lem, li döntetlen, 2 vereség, 39:10 gól­arány, 25 pont. 2. helyezés. Az ered­mény várakozáson felüli. Jó ellen­felek voltak, néhány játékos beke­rült Lantos János keretébe. Megyei I. o. Kun Béla SE, edző: Villányi Csaba. 16 mérkőzés. 8 győ­zelem. 3 döntetlen 5 vereség, 43:28 gólarány, 19 pont, 7. helyezés. A sze­replés teljes mértékben kielégítő. Megyei II. o. Vörös Csillag, edző: Baksai József. 15 mérkőzés, 10 győ­zelem, ii döntetlen, 4 vereség, 64:23 gólarány, 21 pont, 2. helyezés. A sze­replés jó, csak az I. csapat a sport- szerűségi versenyben hátul kullog, így a fiatalok a nagyoktól nem sok jót tanulnak. Megyei II. o. Vasutas, edző: Klin- csok Pál, 15 mérkőzésből 2 győzelem. 8 döntetlen, 5 vereség, 12:18 gólarány 12 pont, 15. helyezés. Az eredmény elfogadhatatlan egy olyan klubtól, amely eredményes ifjúsági múltra te­kint vissza. Tavaszra javulást remé­lünk. Kíváncsian várjuk, milyen fej­lődést hoz az 1973-as év. P. J. Eddig csak óhaj Már a korábbiakban írtam arról, hogy a háziasszonyok megoldat­lan problémáját orvosolni kellene. Azóta is csend van, az illetékesek nem tettek lépéseket a megoldásra. Miről is van szó? Arról, hogy vasárnap legyenek nyitva meghatá­rozott ideig — a reggeli órákban — a húsboltok, s lehessen húst is kapni. Ez nemcsak egyedi kívánság, hanem a város háziasszonyai­nak régi óhaja. Az óhaj azonban eddig csak óhaj maradt, a problé­ma pedig egyre égetőbb. Az igaz, hogy az élelmiszerboltokban lehet kapni mirelit csirkét, de ha a család disznó, vagy marhahúsra éhes, mit csináljon a sze­gény háziasszony? Pénteken, szombaton igen sok a vásárló, s az egyéb elintéznivalók mellett nincs ideje órákat várni. Mit tegyen? Ha véletlenül vendégei érkeznek vasárnap reggel, fő a feje, mi is kerüljön az asztalra? Vegyen a piacon méregdrágán csirkét? A ki­sebb fizetésű családok ezt nem bírják. Segíteni kellene rajtuk azzal, hogy egy—egy húsbolt vasárnap reggel ügyeletet tartana, s ott lehet­ne kapni friss húst is. Kérem az illetékeseket, hogy a város háziasszonyainak érdekeit szem előtt tartva, segítsenek. Legyen egy húsbolt vasárnap is nyitva, s lehessen is kapni a szükségleteket kielégítő friss húst. — r — ‘gy — MOZI MŰSOR PETŐFI MOZI MŰSORA KISKUNFÉLEGYHÁZA Február 10—11: léi 4, háromnegyed 6 és 8 órakor A KEGYELET PILLANATA Február 12—14: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor Febr. 13-án csak fél 4 órakor A JÖVÖ EMLÉKEI Febr. 13: háromnegyed 6 és 8 órakor Müvészmozl! EMBERI TORPEDO Csak 16 éven felülieknek! Febr. 15—16: fél 4 és 7 órakor IDEGEN A COWBOYOK KÖZÖTT Dupla helyárú! Matiné: febr. ll-én délelőtt fél 10 órakor! A KOPPÁNYI AGA TESTAMENTUMA Tanyavillamosíiág BOCSA HATARÁBAN Papp László és két testvére — Ferenc és István — nagykőrösi villany- szerelő kisiparos évek óta ala­posan kiveszi a részét tanyáink villamosításából. Elmondásuk szerint az utóbbi három évben mintegy háromszáz tanyát villa­mosítottak. Munkájukkal — amelynek zömét társadalmi fela­datként, ingyen végeztek — mind a DÉMÁSZ, mind pedig a fogyasztók elégedettek. Dr. Dabasi-Halász György 1901 - 1973 Mély megrendülést keltett a városszerte futótűzként elterjedt hír: meghalt dr. Dabasi-Halász György, a kiskunfélegyházi kór­ház osztályvezető sebész-főorvo­sa. Nagy tudású, lelkiismeretes sebészt vesztettünk, olyat, aki 1926 óta gyógyító késével ezre­ket ragadott ki a halál marká­ból, saját életét sokszor kockára téve, míg végül alul maradt eb­ben a küzdelemben. 1952-ben került Kiskunfélegy­házára osztályvezető főorvosnak, ahol haláláig hivatásának és családjának élt. Talán maga sem tudta, melyiket szereti jobban: gyermekeit, vagy betegeit. Vé­gül a sors döntött, egyszerre ra­gadta el feleségétől, öt gyerme­kétől és a nagyobb családtól, a társadalomtól, akik emlékét ke­gyelettel és hálával megőrzik. T. M. Klubest volt az asszonyoknál A Hazafias Népfront nemrég alakult Asszonyklubjában min­den hónap utolsó hétfőjén sike­res találkozókat szerveznek. A legutóbbi klubesten Ernyes Lász­ló, a Vöröskereszt városi szerve­zetének titkára tartott egészség­ügyi előadást, melyet a nagy­számban megjelent asszonyok ér­deklődéssel hallgattak. Legköze­lebb, február 26-án a Fegyveres Erők és a Móra Ferenc Művelő­dési Központ irodalmi színpada vendégszerepei az Asszonyklub­ban. Víz nélküli fűtőolajat A gátériek sokat panaszkodnak mostanában, de okuk is van erre. Az ÁFÉSZ nem fordít vélemé­nyük szerint kellő gondot az olaj. ellátására. Ezt a fontos és egyre jobban használatos fűtőanyagot betonkádakban tárolják, mert nincs elegendő hordójuk, f gy sok. szór előfordul, hogy vizes olajat szolgálnak ki a közönségnek. A vizes olajjal nem lehet megfele­lően fűteni, ez gyakran okoz a kályháknál üzemzavart és nem utolsósorban bosszúságot a vá­sárlóknak. A lakosság kérésére írjuk, és mi is felhívjuk az ÁFÉSZ illeté­keseinek figyelmét arra, hogy sürgősen segítsenek a problémán és víz nélküli olajat árusítsanak Gátéron. S. L. Anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Fekete Andrea Juli­anna (Tarjányi Margit Julianna), Homoki-Szabó Andrea Beáta (Urbán Mária), juhász Attila (Tóth Veroni­ka), Pallagi Attila József (Trombi­tás Ilona) Laszák Sándor (Bihal Mária), Papp Zoltán Zsolt (Kis Ilo­na), Tarjányi Margit (Zsigó Margit), Szunyi Tamás (Sztrinkó Viktória), Gurmai László (Kovács Mária), Bar- ta Tibor Géza (Gulyás Magdolna). Sárkány Ildikó (Nagy Ilona), Lajos Ferenc Szilveszter (Makra Magdol­na). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Csikós Csaba — Molnár Edit, Nánási József — Kókai Anikó. MEGHALTAK: Székely Ferencné Kohajda Etelka 75 éves, Kiss Miklós- né Kosa Jolán 78 éves, Ficzkó-Juhász Gáborné Herédi-Szabó Franciska 72 éves, Szűcs Antalné Szekeres Rozália 70 éves, Váradi Mária 59 éves. Gu­lyás Anna 75 éves, Gácsi-Varga Ist- vánné Varga Terézia 66 éves, Ágó Antal Imre 47 éves, Kanyó Flórián 78 éves, Görög Gáborné Gulyás Veroni­ka 87 éves, Szabó Mártonná Zelei Verona 75 éves, Kertész János 64 éves, Hadfi Béla 47 éves. Térjék Ist­vánná Tarjányi Rozália 72 éves, Sza­bó Gyula Józsefné Fekete Rozália 47 éves, Darányi Jánosné Tok Etelka 68 éves, Orosz Józsefné Dabis Mária Magdolna 73 éves, Radics György 55 éves, Juhász Luca 61 éves, Andóczi- Balog János 67 éves. FELEGYHAZIKÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Városi Bizottságának A Petőfi Népe kiadása lapja Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Felelős kiadó: Preiszinger András Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Marx tér 1. Telefon: 115, 143, 273 A lapot árusításban a kiskunfélegyházi í terjeszti postahivatal Előfizethető: j a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél, postautalványon, valamint átutalással a KHI 215—96/162 pénzforgalmi jelzőszámára. Petőfi Nyomda \ Kecskemét \ Telefon: 13-729 Index: 25 902

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom