Félegyházi Közlöny, 1972 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1972-05-05 / 18. szám
Világ proletárjai, egrenßlletek! Ara: 90 fillér XVI. évfolyam, 18. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Kiskunfélegyáaa, 1972. május 5. Anyák napjára A z édesanyákat, az élet adóit köszöntjük május első vasárnapján, a kiteljesedő tavasz e szép, hagyományos ünnepén. Világot adunk nekik a szeretet és a hála szimbólumaként, a gyerekek versben, vagy egyszerű szavaikkal mondják el szívből jövő köszöntésüket. „Mi ő nekünk? Azt el nem mondhatom. — Mert nincs rá szó, s nincsen rá fogalom __” Milyen igazak a költő szavai. Az édesanyák iránti szeretet any- nyira bensőséges és természetes érzés, hogy könnyen üres frázisba, tartalmatlan szóvirágokba fullad az ember, ha megpróbálja szavakba önteni. Ezért is kifejezőbb a néhány szál szegfű, tulipán, vagy az orgona, a hálás tekintet, s a meleg ölelés. Igazán hálásak csak * akkor vagyunk, ha az anyák iránti szeretetün- I két, tiszteletünket nem próbáljuk meg ebbe az egyetlen napba belezsúfolni. Ha az esztendő minden napjára jut jó szó, figyelmesség. Ha hűségesek maradunk mindahhoz, amire édesanyánk tanított. Ha úgy tiszteljük, szeretjük a hazát, az életet, a munkát, a becsületet, ahogyan arra ő nevelt bennünket. S ha megjegyezzük azt, hogy az anya sem valami szeretettől túlfűtött robotgép, aki csak arra hivatott, hogy elégjen, feláldozza magát öviért, ha elhisszük, hogy ő is olyan ember, aki elfárad. akinek éppen olyan jól esik a segítség és a biztatás, mint bármelyikünknek. Társadalmunk az * anyák megbecsülését nem bízza sem a véletlenre, sem a gyerekek esetleges hálájára. A mi világunk intézményesen gondoskodik a legszebb hivatás gyakorlóiról, az édesanyákról. Sok minden történt már a munkahelyi kedvezményektől a gyermekgondozási segélyig, s bölcsődék, óvodák hálózatának kiszélesítéséig azért, hogy az anyák gondja kevesebb legyen. Az édesanyák számára nem is az a legnagyobb segítség, ha a munka terhéből kevesebb jut nekik, hanem ha a társadalom segít értékes embert nevelni gyermekeiből és képességeiknek megfelelő helyet biztosít nekik. A nagyobb közösség " sok mindent megtett már az anyákért. A közvélemény előtt is tisztázott dolog az irántuk való köteles tisztelet. Mégis maradt még adósságunk éppen elég. Még fokozottabban osztoznunk kell gondjaikból. A szűkebb családnak, s a társadalomnak is. Tapintat, udvariasság, figyelmesség dolgában is sok még a javítani való. Sok családban meg kellene végre szervezni, hogy az otthon gondjai ne csupán az anya gondjai legyenek... Hogy a tiszta lakás, a meleg étel, a vasalt ing, a derűs hangulat, a jólnevelt gyerek örömének ne az anya legyen a szenvedő áldozata. Hogy neki is legyen lehetősége osztozni a pihenés, a szórakozás, a tartalmas kedvtelések közös örömében. S, hogy az édesanyára ne csak addig legyen szükség, amíg adni tud, hanem akkor is, ha már szétosztotta erejét, sze- retetetét és ő szorul övéi támogatására. A hálatelt vers, a szegfű, a tulipán, s az orgonacsokor mellé ezt a szándékot, elhatározást is nyújtsuk át az édesanyáknak május első vasárnapján. Hazafias Népfront Városi Bizottsága Négy év munkájáról adott számot a TIT városi szervezete A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat a könyvtár olvasótermében tartotta közgyűlését, melynek levezető elnöke Körösi László a gátéri tsz elnöke, a TIT tagja volt. A meghívottaknak előre megküldött terjedelmes írásbeli beszámolóhoz dr. Juhász Antal elnök mondott szóbeli kiegészítést. Mozgalmas négy esztendőre tekinthet vissza a Misalskeiok védelméről A Hazafias Népfront városi bizottsága és a Móra Ferenc Művelődési Központ Honismereti klubja az egyik műemléképületben, a Hattyú-házban levő Petőfi könyvtár olvasótermében a város műemlékeiről, műemlék jellegű és városképi jellegű emlékeinek helyzetéről, azok védelméről. tanácskozott. Sopronhoz, Székesfehérvárhoz és a többi történelmi városhoz viszonyítva a mi városunk az alig két évszázados életkorával „si- heder”-nek számít. Nem is lehetnek évezredes műemlékei, de arra a kevésre is, amije van, a felszabadulásig, de — sajnos — még utána is, alig vigyázott valaki. Éppen ezért üdvözöljük nagy örömmel már a kezdeményezést is, hogy végre valaki pártfogásba igyekszik venni a jobb sorsra érdemes, pusztulófélben levő értékeinket. Azzal, hogy mindhárom műemlékünket: a Hattyúházat, a Kiskun Múzeum j épületét és a Pajkos szélmalmot megmentettük a! pusztulástól még nem1 szűntek meg a tennivalók. Erről beszélt Bodor Miklós, a művelődési központ igazgatója és Gulyás István, a műszaki osztály vezetője, és a tanácskozás szinte valamennyi résztvevője. Nagy haladás, hogy a számbavétel megtörtént és még folyamatosan kiegészül a lista, amiről nem is gondoltuk, hogy ilyen gazdag. A mentési munkálatokhoz azonban nem elégséges a lelkesedés, az erkölcsi segítség, mert anyagiakra is szükség van. Reméljük, azok is kerülnek. T. M. Vöröskereszt világnap A Vöröskereszt tevékenysége alapvetően a béke, a népek közötti közeledés és megértés felé irányul, aminek érdekében szüntelenül fáradozik. Munkáját semmiféle határ nem korlátozza. Azok a területek, amelyekben a Vöröskereszt az emberek közötti összekötő kapocsként szerepel, nagyon változatosak. A háborúk, természeti csapások áldozatainak, szenvedőinek segélyezése mellett aktivistái gondoskodnak a nélkülözőkről és az idősekről. Fő feladatának tekinti az elsősegélynyújtással, baleset-megelőzéssel, egészséges életmódra való neveléssel, véradással, betegápolással kapcsolatos feladatokat is. A fiatalok is bekapcsolódnak ebbe a sokrétű, emberbaráti munkába. A Vöröskereszt egyre nagyobb mértékben vonja be őket feladatai végrehajtásába, a felnőttekkel egyenértékű megbízásokkal. Május 9.-án, a Vöröskereszt atyjának — Henri Du- nant — születésének napján, a világ minden táján megemlékeznek a szervezet nemes célkitűzéseiről, ünneppé avatva május S-át. A városi Vöröskeresztszervezet vezetősége nevében mi is köszöntjük városunkban és a községekben dolgozó aktivistáinkat, mindazokat, akik e nemes mozgalom tagjai és segítői. Kt.“ A nők (jgyeimébe A Városi Nőbizottság és a Háziipari Szövetkezet Nőbizottsága kézi hímző tanfolyamot indít 1972. május 12-én délután 17 órai kezdettel a városi Népfront bizottság helyiségében (Városi Tanács II. emelet). Jelentkezni lehet a Háziipari Szövetkezetben Gondi Vilmosnénál, vagy a Mozi melletti vasboltban Csalár Jánosnénál. A tanfolyam hathetes. TIT városi szervezete, hiszen az eltelt időszak alatt szocializmust építő hazánkban minden területen tapasztalható dinamikus fejlődés városunkra is jellemző volt. A város lakosságának kulturáltsága, eszmei tudata nőtt, életszínvonala emelkedett, egyszóval: nemcsak anyagiakban, de emberi értékben is gazdagabb lett. E hatalmas fejlődésnek a TIT is cselekvő részese volt. Ennek bizonyítására elég néhány számadatra rámutatni: 1968-ban 525 előadást tartottak, 26 747 hallgatóval, 1969-ben 475 előadás 21 551 hallgató, 1970- ben 540 előadás 20 852 hallgató, 1971-ben (már a járás nélkül) 389 előadás, 14 260 hallgatóval. Országjáró (IBUSZ-TIT) kirándulást szerveztek: 1968-ban 61 alkalommal 2353 résztvevővel, 1969-ben 67 alkalommal 2421 résztvevővel, 1970-ben 63 alkalommal 2343 résztvevővel és 1971-ben 76 alkalommal 2921 résztvevővel. A szóbeli kiegészítést sok hozzászólás követte s 1 a válaszadás után a városi szervezet elnökségének és a megyei értekezlet küldötteinek megválasztása következett. Elnök: dr. Juhász Antal vezető ügyész, a jogtudományi szakosztály tagja, elnökhelyettes: dr. Kastner János főorvos, az egészségügyi szakosztály- tagja, titkár Zvara Pál könyvtárigazgató, az irodalmi szakosztály tagja. Az elnökség tagjai: Eperjesi József őrnagy, a hadtudományi szakosztály tagja, Judik Menyhért gimnáziumi tanár, a történelmi szakosztály tagja, Kerekes Imre gimnáziumi tanár, a biológiai szakosztály tagja. Szántó Tibor agronómus, a mezőgazdaság és élelmezési szakosztály tagja. A megyei küldöttértekezleten a kiskunfélegyházi szervezetet Horváth Elek alezredes, Joós Ferenc nyugdíjas, dr. Juhász Antal vezető ügyész, Kerekes Imre gimnáziumi tanár, Körösi László tsz-elnök. Szolnoki Jenő gimnáziumi tanár, és Zvara Pál könyvtárigazgató képviselik. T. M A Gagarin brigád A Műanyaggyár félegyházi szerszámüzemében dolgozó „Tüske” brigád tagjai az első űrhajós: Jurij Gagarin halála alkalmával elhatározták, hogy szocialista brigádjukat a szovjet hősről: Gagarinról nevezik el, s úgy élnek, dolgoznak, tk ~y méltók legyenek emlékéhez. Április 12-én volt 11. évfordulója annak, hogy a világűrbe emelkedett az első ember. Ezen évforduló alkalmával felkerestük a Gagarin brigádot, lássuk, hogyan élnek, dolgoznak, hogyan ápolják, őrzik emlékét nagy névadójuknak. Szabó Lajos brigádvezetőtől megtudtuk, hogy a brigád három nő és hét férfi tagja munkában is, az életben is jól megállja helyét. Az I. negyedévben 3. helyen végeztek, s már háromszor elnyerték a szocialista brigád címet. Április 16-án a Tőserdőbe rándult ki a kis „család”, ott emlékeztek meg névadójukról. Egy kérése is van a brigádnak, amit ezúton tolmácsolunk abban a reményben, hátha valakinek módjában lesz teljesíteni. Szeretnének egy nagyméretű Gagarin képet, hogy munkahelyükön kifüggesztve, állandóan közöttük legyen a nagy névadó, figyelmeztetve a brigádot a kitartó, önfeláldozó kötelességteljesítésre. Malus 1. a Petőfi Sándor iskolában Az 1455. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat csa- patgyűléssel emlékezett meg a dolgozók ünnepéről. Jelentés után a csapatvezető, Makra Jenő üdvözölte a tanárokat és a pajtásokat. Az iskola énekkara Turcsányi Zoltán vezetésével forradalmi dalokat énekelt. Riskó Eszter és Gönczöl Imre úttörőpajtások forradalmi verseket szavaltak. Az ünnepség Bencze Sándor igazgató elvtárs köszönő és üdvözlő szavaival ért véget. Jánosi Jói séf Elismerést érdemelnek Elismeréssel és csodálkozással álltak meg a járókelők a Petőfi téren a május elsejét megelőző szombaton. Szokatlan látvány, mert 50 esztendeje, mióta a Petőfi szobrot felállították, nem emlékszem, hogy valaki csinált volna rajta valamit.. A Költségvetési Üzem sírkőüzemének április 4. tiszteletére alakult Petőfi brigádja szabad szombatját ajánlotta fel, s a nyolc brigádtag ott nyüzsög a szobron, szinte ég kezük alatt a munka. Mosták, kalapálták, kefélték, aranyozták a műkő talpazatot és mire kikerült kezeik közül, mintha kicserélték volna Aki látta, nem hagyta szó nélkül s ennyi dicséretet még nem kapott brigád. Nekünk már csak az a feladat jutott, hogy ösz- szefoglaljuk az ott elhangzottakat s továbbítsuk Sipos Lajos üzemvezetőnek. Sándor György rézlegveze- tőnek, Solymosi Ferenc brigádvezetőnék és a brigád mind a nyolc tagjának az elismerést, a köszönetét. De ha már itt tartunk, meg kell említeni, hogy ugyanez a brigád hozta rendbe a szovjet hősök szobrát is, a fényes csillagot pedig a Vegyipari Gépgyár KISZ-fiataljai tették fel. T. M. Gátéri mozaik 1: OLCSÓ TELEKOSZTÁS A községi tanács végrehajtó bizottsága a belterületen 56 telket biztosít a lakosság részére. A négyszögölenként 15 forintért értékesített házhelyekből alig néhány nap alatt 34 talált gazdára. A vásárlók közül tizenegyen kis- kunfélegyháziak, Gátéron építenek majd házat. BEFEJEZŐDÖTT A VILLAMOSÍTÁS A napokban adták át a Dózsa György utcában épült új villanyhálózati szakaszt, melynek építéséért a községi tanács 146 ezer forintot fizetett. Az új vezeték távlatokban is biztosítja a belterületen a bekötési lehetőséget. Az új szakaszról 12 család kap áramot és a közvilágítási lámpák száma is 16-tal növekedett. MEGNYTOTTÁK A GÁZCSERETELEPET A községi tanács létre hozta a Petőfi utcában a cseretelepet és április 21- től kezdve a DÉGAZ ki- rendeltsége rendszeresen árusítja a propán-bután- gázt. A lakosság személyenkénti 100 forinttal való hozzájárulásának meglett az eredménye, asm kell most már Kiskunfélegyházán eserélni a kiü rült gázpalackokat. S. L.
