Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-09-03 / 35. szám

Világ proletariat, egyesülfetek t Árat 90 fillér FÖIGYHAZI KÖZLÖNY XV. évfolyam, 35. szám A PETŐFI NEPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA Zf Kiskunfélegyháza, 1971. szeptember 3. Erősítsük az üzemi demokráciát Dolgosók joga, dolgosok kötelessége Hazánkban a szocialista társadalom teljes felépíté­sének időszakában a párt irányításával fejlődik és mind szélesebb területen érvényesül a szocialista de­mokrácia. Hatása egyre in­kább jelentkezik a gazda­sági, politikai és kulturális élet minden területén. Ezért fejlesztése és széles körű alkalmazása egyik fontos előfeltétele társadal­mi céljaink sikeres megol­dásának. mert a szocialista demokrácia céltudatos, ösz- szehangolt gyakorlati al­kalmazása lehetővé teszi, hogy a dolgozók jobban és konkrétabban megismerjék a politikai és gazdasági építőmunka összefüggéseit, s ennek alapján részt ve­gyenek a közös feladatok kialakításában, megvalósu­lásának segítésében, a vég­rehajtás ellenőrzésében. 'A szocialista demokrácia alkalmazásának és érvé­nyesülésének egyik fő te­rülete a gazdasági élet, a szocialista tulajdonban le­vő vállalatok, üzemek, in­tézmények. ahol a társada­lom tagjainak jelentős ré­szé' dolgozik, fontos, hogy olyan munkahelyi légkört teremtsünk, amely hatás­sal vat> a termelésre, a ter­melékenységre, a közéleti tevékenységre. Mindezek szervezeti ke­reteit, jellegét a gazdasági irányítás, az üzemi demok­rácia érvényesülése hatá­rozza meg. Ez viszont azt követeli, hogy az üzem dol­gozói éljenek is demokrati­kus jogaikkal. Természetes, hogy a demokratikus jo­gokkal való élés csak ak­kor lehető, ha az őszinte, jobb légkör lehetővé teszi. : A dolgozók érzik, ha joguk van javáslatot tenni, részt vehetnek a döntésekben, véleményt nyilváníthatnak. Ez azzal is jár, hogy dön­tés után kötelességük a végrehajtást segíteni. Ar­ról van szó. hogy a dolgo­zók egyéni érdeküket ösz- sze tudják- egyeztetni az üzemi kollektíva, az össz­társadalmi érdekkel. Ha azt; el tudják érni, akkor a dojgozók érzékelni tudják közvetlen, ,vagy közvetve, hogv a gazdasági alapok határozzák meg az életszín­vonalunkat. egyéni jöve- de'mük ütemét. Ennek fel­tétele annak megértése is, hogy a vállalati, vagy akár népgazdasági erőforrások mikor, hogyan teszik lehe­tővé a különböző jogos igé­nyek kielégítését. Milyen feltételek szükségesek eh­hez a termelés, termelé­kenység növelése, a mű­száki feilesztés és a mun­kafegyelem további meg­szilárdítása útián. A de­mokratizmus nemcsak jo­got, kötelességet is tá­maszt és azt. hogy bizo­nyos fórumokon ezt gyako­rolni is tudják. Az üzemi demokrácia valóságos tar­talmát, gyakorlásának le­hetőségét a szocialista ter­melési viszonvok adják és teszik lehetővé: A dolgozók — ezen be­lül a munkásosztály —, csak akkor érzékelik, gya­korolják vezetőszerepüket, ha lehetőségük van arra, hogy gondolataikat véle­ményüket elmondhassák munkahelyi vezetőjüknek, arról amit munkahelyükön, vagy a közéletben tapasz­talnak és jogos észrevéte­leikre választ kapnak, in­tézkedést tapasztalnak. Fontos tényező az is, hogy a vezetők is osszák meg gondjaikat a dolgozókkal, bízzanak bennük, igényel­jék segítségüket A gazda­sági vezető akkor jár el he­lyesen, ha döntései előtt tá­jékoztatja és meghallgatja a dolgozók és képviseleti szerveik véleményét, eze­ket mérlegeli és figye­lembe veszi döntései meg­hozatalánál. Mindezek világosan mu­tatják, hogy az üzemi de­mokrácia gyakorlása a be­osztott munkakörökben Népfrant-ülés A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága augusztus 27-én tartott ülésén sze­mélyi ügyekkel foglalko­zott Görög István elvtár­sat, a városi bizottság tit­kárát, aki má i munkate­rületre került érdemei el­ismerése mellett felmentet­te funkciójából. Ezt köve­tően Szécsényi István élv­társat, az Iparitanuló Inté­zet volt szakoktatóját vá- lasztoták meg a Hazafias Népfront Bizottság városi titkárának. A 200 éves évforduló A napokban néhány helytörténeti anyagot néz­tünk át, s meglepődve ta­pasztaltuk, hogy két helyen is 1712 szerepelt Félegyhá­za várossá nyilvánításának dátumául. Bizonyságot kel­lett hát szereznünk, hogy 1772, vagy 1774 a város­sá nyilvánítás éve. A Mú­zeumban megnéztük az alapító . levelet. Köztudott, hogy mezővárosi rangot Mária Terézia uralkodása alatt kapott városunk, en­nek dátuma 1774. február 4. De találtunk a Múzeum­ban egy másik írásos bizo­nyítékot is. A Kiskun Mú­zeum őriz egy 1799-ben írt kézírásos könyvet, melynek címe: „Jászok és Kunok ismerete”. A Félegyházá­ról írt fejezetben szintén az áll, hogy településünk 1774-ben kapott vásár jogot és mezővárosi címet. Az egyébként ismeretlen szer­ző alig 25 évvel később ir­ta ezt az alapító levél ki­adása után. Ezek szerint az 1774. év fogadható el hi­teles dátumként, s így 1974-ben ünnepeljük majd Félegyháza várossá nyilvá­nításának 200. évforduló­ját. Bense György dolgozók joga. E jog gya­korlása sokszor azon mú­lik, a vezető bizonyítja-e a jog gyakorlását de múlik azon is, hogy a munkások akarnak-e élni e jog gya­korlásával. A tapasztalat azt mutatja, képesek és akarnak is élni ezzel a joggal. Az üzemi demokrácia je­lentős azért is. mert kifej­leszti a tulajdonosi tudatot és érzést azzal, hogy lehe­tőséget teremt a vezetés gyakorlásában való részvé­telre. A véleményezéstől a döntésig bevonja a mun­kást az üzem. a vállalat vezetésébe, érdekeltté teszi a közösséget érintő ügyek­ben. Teret ad a vélemény megnyilvánulásának és a véleménynyilvánítás lehe­tővé teszi az esetleges bel­ső feszültség felismerését, és feldolgozását, bővíti a munkások látókörét, ami azt eredményezi, hogy erősödik a munkások köz- gazdasági szemlélete, s így az egész üzem, az egész népgazdaságot érintő kér­déseket a jó gazda szemé­vel Vizsgálja. ;I. a. Hatvanhét tanfolyamon 1340 hallgató A X. pártkongresszus nö- j velte az igényeket az ideo­lógiai munka, ezenbelül a pártoktatás iránt, amely fontos tényező a dolgozók szocialista magatartásának, tudatának kialakításában és fejlesztésében. Célul tűzte az eszmei, politikai képzés színvonalának eme­lését, a tömegpropaganda továbbfejlesztését. A to­vábbfejlesztés feladatai fel­tételezték a tanfolyamok típusainak változását, bő­vítését. tematikák, a párt­oktatás rendszere, elsősor­ban azáltal, hogy a tömeg­propaganda tanfolyamai differenciáltabbá váltak. Létrejött így 2 alapfokú, és 6 továbbképző tanfo­lyam. ahol minden hallga­tó képzettségének és ér­deklődési körének megfe­lelően képezheti magát. A megövekedett feladat, a párttagság elméleti, politi­kai képzettségének fejlesz­tése nagy munkát, figyel­met és folyamatos törődést igényel. E feladat szerve­zésén és előkészítésén dol­goztak, sőt komoly erőfe­szítéseket tettek pártszer­vezeteink vezetőségei. Jú- —---------------------­lius hónapban az oktatási formák, a hallgatók kivá­logatása, az oktatási anyag megrendelése megtörtént, és e nagy munka augusz­tus eleiére befejeződött. Ezzel egy időben történt a propagandisták kiválasztá­sa és megbízása is, akik más munkájuk mellett is vállalták a fokozott köve­telménnyel járó feladatot, az emberek tudatának for­málását. Ezek az elvtársak 1 hetes tanfolyamon vesz­nek részt, ahol elméleti és módszertani továbbképzést kapnak munkájukhoz. Vá­rosunk területén a pártok­tatás keretében 8 oktatási formán. 67 tanfolyamon 1340 hallgató tanul majd a tervek szerint. Megnőtt az érdeklődés a káderképzés és továbbképzés területén is. A marxista—leninista esti egyetemre hely hiá­nyában a jelentkezők 48 százalékát vették fel. • A marxista—leninista esti kö­zépiskola hallgatóinak szá­ma 80 fővel meghaladta az elmúlt évi létszámot. A si­keres és jól megszervezett előkészítés után pártszer­vezeteink következő felada­ta a határidőben történő beindítás. a folyamatos irányítás és ellenőrzés. . V. A. Egy tsz — két kép A lakáselosztó bizottság munkájáról A legnépszerűbb társa­dalmi munka lenne a la­káselosztás, ha az igény­lőkkel arányban megfelelő lakások is állnának rendel­kezésére a lakáselosztó tár­sadalmi bizottságnak. Most viszont, amikor az igény­lők száma közel van a nyolcszázhoz, az elosztásra kerülő összes lakások szá­ma pedig jóval a száz alatt van. azt jelenti, hogy ez jelenleg a város legnép­szerűtlenebb vállalkozása. Az a hétszáz család, ame­lyik egyelőre kimarad a névsorból, nem sok jót kí­ván a bizottságnak, de az sem biztos, hogy azok, akik lakást kapnak, megköszö­nik azt. mert azt termé­szetesnek tartják, hogy pont ők azok a szerencsé­sek. Már példák is vannak, mert a Lugas utcában és a Fürst Sándor utcában le­vő két házban nem is olyan régen költöztek be a „bol­dog” lakók- akik ma már „boldogtalanok”, mert nincs lehetőségük nagyobbá, újabba, szebbe, közelebbi­be költözni. Panasznapon ők követelőznek legjobban, és meg vannak sértődve, ha a bizottság tagjai nem méltányolják követelésü­ket és egész sorát tárja elébük azoknak, akik tart­hatatlan és tűrhetetlen kö­rülmények között laknak. Most gyűjtjük ki azokat, akiknek éppen most jutott eszükbe, hogy elhagyják a tágas, de tanyán, vagy köz­ségben levő szülőházat, és családot alapítanának, ha a városban lakást kapná­nak. Akadnak szülők, akik még diák csemetéjüknek szeretnének lakást biztosí­tani. S ha sikerülne, lehet, hogy beadnák a lakás­igényt a leendő unokák számára is. Lehet, hogy eljutunk odáig is, de egyelőre azo­kat sem sikerül mind biz­tos fedél alá helyezni, akik szűk odúkban, vagy életve­szélyes romházakban hú­zódnak meg. Éppen ezért több megértést és kevesebb önzést kér a bizottság a lakosságtól. Tóth Miklós A Kiskunság Termelőszövetkezet az idén foglalkozik először pulykaneveléssel. A tervok szerint az év végé­ig összesen 22 ezer pulykát adnak le. A 14 hetes szár­nyasok elérik a 10 kilogrammot. A most gondozott 3 ezer pulyka még csak 8 hetes, de van közöttük — mint a képünkön látható is — amely több mint 1 kilogramm. Régi hagyományai vannak a dohánytermelésnek ebben a gazdaságban. Az idén hetven holdon Hevesi, húsz holdon pedig Kerti dohányt termelnek. Az utóbbit maguk szárítják, a Hevesit pedig zöld állapotban adják át A szezon végéig előreláthatóan 3500 mázsa dohányt értékesítenek, ebből már 1500 mázsát el is szállítottak. Felvételünkön a dohányos brigád két tagia — özv. Kiss Já- nosné és özv. S. Kiss Jánosáé látható dohánylevél i. zés közben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom