Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-08-27 / 34. szám

KT. évfolyam, 34. szám * A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA ' * Kiskunfélegyháza, 1971. augusztus 37. Pálmonostora község helyzete Tudósítás az MSZMP városi vb-ülésér&l Az MSZMP városa vég- frehajtó bizottsága múlt he­ti ülését Pálmonostorán tartotta és megtárgyalta a község párt-, tanács-, tsz- és tömegszervezetek veze­tésének helyzetét és a to­vábbi feladatait. Pálmonostora község la­kóinak száma 3057, a bel­területen 985-en laknak, külterületen (tanyán) 2072- en élnék. A községből 250- en járnak el dolgozni Sze­gedre, Szentesre és Félegy­házára. A. község' kommu­nális ellátottsága az el­múlt 10 évben fejlődött nagyobb mértékben. AIII. ötéves tervben 37 lakás épült, 48 lakás építése fo­lyamatban van. A község vízellátása csak részben megoldott. Jelenleg 5 ki­lométer hálózattal. 19 ki­folyóval és 70 házi lekö­téssel biztosított a vízellá­tás. Még szükség lesz 3,5 kilométer vízhálózat kié­pítésére a belterületen. A villamosítás helyzete jó­nak mondható, de nem megoldott még az út és a járdaépítés és az egészség- ügyi ellátottság. A lakos­ság kétharmada szétszórt tanyákon él, így igen nagy probléma a fekvőbetegek látogatása és kezelése. A negyedik ötéves tervben megkezdődik egy új egész­ségház építése, ami elké­szülte után javít az egész­ségügyi ellátáson. Hasonlóan nem kielégítő a művelődés helyzete, a közművelődést és szórako­zást segítő létesítmények hiányoznak. Az iskolaépü­letek megfelelőek, a neve­lőellátottság jó. A központi iskolában szakosított okta­tás folyik. A lakosság ke­reskedelmi ellátását az ÁFÉSZ intézi 16'bolthelyi­ségben, melyek száma ele­gendő, jó az áruellátás is. A boltok korszerűsítésre várnak, a tisztaságra is nagyobb gondot kellene fordítani. A kiskereskedel­mi forgalom 1970-ben 11 millió 383 ezer forint volt, a vendéglátó forgalma el­érte az 1 millió 944 ezer forintot. A községben egy terme­lőszövetkezet gazdálkodik 8197 holdon, ebből szántó 5338 hold. A talaj minősé­ge igen változó. A gazdálkodás fő pro­filja az állattenyésztés, eb­ből adódik, hogy a növény- termesztésnek a takar­mány-ellátottságot kell biz­tosítani. Igen jelentős a kenyérgabona, valamint a dohánytermesztés. A nö­vénytermesztés eredményei kiemelkedóek. A búza át­lagtermése 1970-ben 14,4, 1971-ben pedig 21,6 mázsa volt 884 hold átlagában. Kilencvennyolc holdon 12,6 mázsa volt az átlag szá­raz dohányból. A 839 szarvasmarhából 224 ter­hén, az egyre jutó tejter­melés 2801 liter Ezenkívül 1474 darab juhot és 481 da­rab sertést gondoznak. Je­lentős a halgazdaság, évi 800—1200 mázsa halat ér­tékesítenek. A gazdaság vezetősége hosszú ideje együtt dolgo­zik, a szakemberek mun­kához való viszonya jó. Az eszközállomány és eszköz- ellátottság mutatói egyér­telmű ütemes fejlődésről tanúskodnak. A gépállo­mány az általánostól elté­rő képet mutat. Itt az éven­kénti beszerzések csak a szinten tartást tudják biz­tosítani. Az épületellátott­ság is kisebb a szükséglet­nél. Különösen az állatte­nyésztési célokat szolgáló épületek tekintetében szük­séges nagyobb ütemű fej­lesztés. A tsz pénzügyi helyzete stabil, az egy tag­ra jutó napi kereset 87, az alkalmazottaké 91 forint. Fejlesztési alapra 1970-ben 7 millió 552 ezer forintot tettek, a halmozott terme­lési értékük 1970-ben 35 millió 314 ezer forint volt. A párt csúcsvezetősége két alapszervezetet irányít. A kommunisták minden­ben kezdeményezőek, a gazdasági vezetéssel közö­sen küzdenek a jobb ered­ményekért. A tömegszer­vezetekben 17 párttag dol­gozik. A KISZ-szervezet munkáját befolyásolja, hogy évek óta megoldat­lan a titkár személye. A . végrehajtó bizottság javasolta a , tsz-vezetés megerősítését új szakem­berekkel. A fiatalok lekö­tésére szükséges volna a melléküzemági tevékeny­ség létrehozására, ez egy­ben segítené a nők állan­dó foglalkoztatását is. A szocialista munkaversenyt állandóvá kell tenni a tsz- ben.. A községi tanács a köz­ségfejlesztési munkába még fokozottabban vonja be a lakosságot. A vb javasolta a község és a tsz vezető­ségének, hogy a Péteri-tó környékén létesítsenek ki­ránduló helyet. Dolgozzák ki erre a távlati elképze­léseket, A végrehajtó bizottság végezetül elismerését fejez­te ki Laczkó Róbert és Papp Lajos párttitkárok- nak, Takács Ferenc tsz- elnöknek, Lukács Pál ta­nácselnöknek, valamint a párttagságnak, tsz-tagság- nak, szakembereknek az eddig végzett eredményes munkájukért. If, I. Bálint László emlékezete Kiskunfélegyházát súlyos veszteség érte. Életének 65. évében, 1971. augusztus 20-án tragikus hirtelenség­gel elhunyt a város köz- tiszteletben álló személyi­sége. Bálint László elvtárs. Bálint László Kiskunfél­egyháza szülötte volt, itt végezte a gimnáziumot, majd édesapja műhelyében kitanulta a férfiszabó mes­terséget. A második világ­háború alatt három évig munkaszolgálatos volt,- majd ausztriai koncentrá­ciós táborokban sínylődött. A kegyetlen és könyörtelen, fasizmus egész családját — feleségét, két kisgyermekét és szüleit — Auschwitzban megsemmisítette. Csak mérhetetlen nagy akarat­erejének, az emberiség job­bik felébe vetett hitének, szülővárosa iránti szer éte­lének, a jövő iránti bizal­mának v olt köszönhető, hogy talpra tudott állni és újra magára talált. 1945- ben belépett az újjáéledést hirdető pártba, s 1946-ban családot alapított. Élete et­től fogva és mindvégig egybeforrt Kiskunfélegyhá­za fejlődésével. Előbb Dél- Pest megye sportfelügyelö- majd a Lapterjesztő Vállalat kirendeltségének vezetője. 1950-ben kerül kereskedelmi pályára, öt évig a kiskunfélegyházi Állami Áruház áruforgal­mistája, 1955-töl pedig az itteni fiók vezetője — egé­szen 1971 áprilisáig, nyuga­lomba vonulásáig. Közben számos társadal­mi tisztséget töltött be. So­káig volt a NEB elnökhe­lyettese. 1959-ben megvá­lasztották a III—ÍV. kerü­leti pár talapszervezet tit­kárának, s azóta minden ciklusban újraválasztották. Ugyancsak hosszú ideje ta­nácstag, s a városi tanács végrehajtó bizottságának is tagja. Ebben a minőségben különösen sokat tett váro­sáért, a lakosság érdekeiér‘ nagy része van a kitV" kereskedelem kiépítési megszervezésében és to vábbfejlesztésében. Tagja volt a Félegyházi Közlöny szerkesztő bizottságának, s cikkei rendszeresen jríen- tek meg lapunkban. Har­cos tollú újságírónak is­mertük meg, aki szívesen írt az eredményekről, s ke­ményen bírálta az előre­haladást gátló hibákat és fogyatékosságokat. Társa­dalmi tevékenységéből nem hagyható ki az aktív sport­közéleti munka sem, mely­re jellemző, hogy megvá­lasztották a Félegyházi Va- sos Sportkör labdarúgó­szakosztályának elnökévé. Büszke volt arra, hogy családi életét össze tudta egyeztetni a közéleti tevé­kenységgel. Gyermekeit ugyancsak Félegyházának nevelte, egyik fia a Vegy­ipari Gépgyár, másik pe­dig a VSZM mérnöke. Szemefénye volt a két kis unokája. Mindenki „Laci bácsi­jaként emlegették, aki so­hasem kereste az olcsó, hamis népszerűséget, még­is tiszteletet, elismerést ví­vott ki magának. Pártunk, s államunk 1967-ben ki­váló közéleti munkásságát magas kitüntetéssel, a Munka Érdemrend arany rokozatával jutalmazta. Többször is elnyerte a Bel­kereskedelem Kiváló Dol­gozója rímet. Igaz patrióta volt, akinek ■tlála pótolhatatlan vesz- ’ség városa számára. Éle- >, munkássága nemzedé­keknek szolgál példaképül. Tanévnyitás előtt Még néhány nap, és megszólalnak az iskolák csengői, megkezdődik a tanítás. Benépesülnek a nagy vakáció alatt kimeszelt, rendbehozott iskolák, a sok „vihart” látott iskolapadok. Ünnepléyes pillanat ez, nemcsak a kis első osztályo­soknak, akik tágra nyitott szemekkel ismerkednek a környezettel, és nemcsak az új pedagógusoknak, akik most, ezzel a tanévvel indulnak élethivatásuk ország­úján, hanem minden diáknak és pedagógusnak, min­den tanítónak és tanárnak, minden oktatásügyi dolgo­zónak és minden szülőnek, akinek valamilyen kapcso­lata van az iskolával. Éppen ezért, ezen ünnepélyes alkalommal sok-sok szeretettel köszöntjük valamennyiüket, s kívánunk az új tanévben sok sikert, eredményes tanítást és tanu­lást, sok türelmet és megértést, kölcsönös bizalmat, és mindezekhez sok erőt és jó egészséget. Ax új csarnokban A Villamosszigetelő és Műanyaggyár a tavasszal ünnepelte fennállásának 10! évfordulóját. Tíz évvel ez­előtt alig 50 dolgozóval kezdték meg a termelést, ma már viszont 1150 fél­egyházinak, illetve kör­nyékbelinek adnak munkát A gyár egyre bővül, nem­régen adták át rendelteté­sének a 14 millió forintos beruházásból épített, 2300 négyzetméteres új műhely- csarnokot, amelyben a hő­re lágyuló anyagok feldol­gozása fojyik. Felvételeink az új csarnokban készül« tek. Automata fröccsöntőgép mellett dolgozik Baranyi Erzsi, az itt készülő üdítő italos rekeszekről vágja le a fröccsvégeket Fekete Évát is gépe mellett örökítettük meg, ő az automata mosógép ablakait készíti. Gondosan ellen­őrzi az elkészült munkadarabot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom