Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-08-06 / 31. szám

Világ proletariat, egyesüljetek! Arat 90 fillér *» MM KÖZLÖNY XV. évfolyam, 31. szám A PETŐFI NEPE KISKUNFÉLEGYHÁZI K1ADASA Kiskunfélegyháza, 1971. augusztus 6. Három év eredményeiről Vezető Heg tála aztán i a 1 isza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulatnál Kevesen ismerik váro­sunkban a Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulatot, amely 1970-ben az ország­ban harmadiknak jött létre, amikor még a társulatok alakítására törvényszerű rendelet sem jelent meg, A műit heti taggyűlésükön az intéző bizottság beszá­molója hangzott el az el­múlt 3 évről, majd újra­választották az intéző bi­zottságot és az ellenőrző bizottságot. Az intéző bizottság be­számolóját Sándor Imre, a társulás elnöke ismertette és hangsúlyozta, hogy az intéző bizottságot, ellenőr­ző bizottságot 1968. július 29-én választották meg. Az elmúlt 3 évben a főköny­velő és műszaki vezető sze­mélyében is változás tör­tént. A beszámoló foglal­kozott a társulások jelen­tőségével, kiemelve, hogy a társulásoknak a lövőben is igen nagy szerepük lesz. A társulások eddiginél jobban az érdeklődés középpont­jába kerültek. Jelenleg 119 860 holdon vannak ér­dekelve. a kezelésükben levő belvízcsatornahálóaat hossza 180 kilométer, de kezelésükbe tartozik még 13,6 kilométer hosszú nyá­rigát is. A társulat alap­szabály szerint működik, legfőbb szerve a taggyűlés. A két taggyűlés között 5 tagú intéző bizottság tevé­kenykedik. mint a társulat végrehajtó szerve. Éves terv alapján gazdálkodnak, termelési tervük 1970-ben 6 millió 81 ezer forint volt, 7 millió 7 ezer fo­rintra teljesítették. Az elmúlt három év alatt a 180 kilométer csatorná­ból 98.4 kilométert építet­tek. A 3 év alatt kézzel és géppel 387,130 köbméter földet mozgattak meg. 1971-ben a termelési ter­vük 10 millió 760 ezer fo­rint, ami 63 százalékos nö­vekedést jelent. A társulás létszáma 74 fő, az átlagkereset havonta a munkásoké 2115, a mű­szakiaké 2724. adminisztra­tív dolgozóké 1755, a kise­gítőké pedig 1929 forint. A társulás 1 kotrógéppel, 1 SZ—lC0-as és 1 DT—45 tí­pusú erőgéppel és a szük­séges munkagépekkel ren­delkezik. Tavaly új részle­get indítottak be, a vízsze­relők azóta a majorok víz­ellátásának megoldásán dolgoznak. Az eredményes, jó munkát bizonyítja, hogy lPőS-ben a vízügyi területi versenyben a második he­lyezést érték el. A tavalyi eredményük alapján már az első helyet sze­rezték meg és vándor­zászlót. oklevelet, vala­mint 10 ezer forint pénz­jutalmat kaptak. A társulás dolgozói 2 al­kalommal — 1969 és 1970- ben — 62 napig folytattak küzdelmet az árvíz ellen. Az elmúlt 3 éves tevékeny­séget a felsőbb szervek is elismerték, amit bizonyít, hogy az intéző bizottság és a szakvezetés több okleve­let és jutalmat kapott. Az eredmények elérését nagyban elősegítette a szakszervezet, jó „gazdája” a szocialista mukaverseny- nek és jól javítja a szak­vezetéssel közösen a dol­gozók munkakörülményeit. Fokozott gondot fordíta­nak a gépesítésre, mivel a fizikai munkaerő egyre csökken. A beszámolóhoz többen hozzászóltak, elismerték, az eddigi tevékenységet, és ja­vaslatot tettek, hogy a tár­sulás intéző bizottsága a szakvezetéssel közösen ke­resse a lehetőségét annak, hogy a társulás a lakosság szolgáltatásába kapcsolód­jon be, főleg vízvezeték­szerelésnél és szennycsa­torna építésénél. Minden hozzászóló hangsúlyozta, hogy a megemelt terv min­den dolgozótól fokozottabb munkát igényel. Ezután ke­rült sor az 5 tagú intéző bizottság és 2 póttag, va­lamint az ellenőrző bizott­ság megválasztására. A tag­ság a társulás intéző bizott­ság elnökének ismét Sándor Imrét választotta, az ellen­őrző bizottság elnöke pe­dig Fricska N. János lett. A területi választmány­ba a taggyűlés 4 személyt választott. Sándor Imrét, dr. Belényi Istvánt, Frics­ka N. Jánost és Seres Im­rét. A választás után Sán­dor Imre megköszönte a tagság bizalmát és hangsú­lyozta, a jövőt illetően a tagság és a társulat 'veze­tői közötti viszonyt még szorosabbá kell tenni és egymást segítve, a közös úton nemcsak előre, ha­nem felfelé is kell haladni.. Ehhez ezután is megkapják a városi pártbizottságtól és városi tanácstól, vala­mint a Területi Szövet­ségtől az erkölcsi támo­gatást. A megyei tanács és a Víz­ügyi Igazgatóság, a szak- _ mai segítséget is megadja,/ — Az eddigi eredmények, a megemelt termelési terv kötelez bennünket a to­vábbi jó eredmények el­érésére. a IV. ötéves ter­vünkben lefektetett fel­adatok sikeres megvalósítá­sára — mondotta befejezé­sül Sándor Imre elnök. N. I.---------------­Fogadóóra Értesítjük a város lakos­ságát, hogy országgyűlési fogadóórát tart minden hó­nap első péntekén délelőtt 10—12 óráig országgyűlési képviselőnk, Nagy Ferenc- né, a városi tanács kista- pács termében, Törzsgárdisták a „Centrum"-ban n Centrum alatt nem az általában szokásos város- központot értem, bár a kiskunfélegyházi Centrum Áruház éppen a város szívében, szinte mértani központjában fekszik. Nemrég készült el a vá­ros belső rendezési terve, s ha valamire ráfér az újjáépítés, akkor ennek a több, mint százéves, kor­szerűtlen, sok kis egység átalakításából létrehozott áruházra nagyon sürgő­sen. Az adottságok tehát mindennek, csak kedvező­nek nem mondhatók. Annál nagyobb érdeme a több, mint két évtizede Kiskunfélegyháza kereske­delmében olyan nagy sze­repet játszó áruházi dol­gozóknak, hogy ilyen kö­rülmény között is állják a vásárlók ostromát, sőt egyre szebb eredményeket elsősorban a törzsgárdá­nak tulajdonítom. Ennek bizonyításául néhány adat. Valamennyi osztály, ügy­vitel, áruátvétel vezetői, helyettesei, vagy több mint húsz éve, vagy meg­közelítően ennyi ideje dol­goznak munkahelyükön, s a törzsgárdisták anyagi és erkölcsi megbecsülése bi­zonyára hozzájárul, hogy közülük egyetlen sem vál­toztatott két évtizeden át, vagy annál hosszabb ide­je munkahelyet. Nem len­nék tárgyilagos, ha nem említeném meg, hogy a „Centrum” szinte vala­mennyi dolgozója szocia­lista brigádokban verse­nyez a jobb eredmények­ért. A ha| brjfiád kftven dolgozója eddig húsz íz­ben érte el a szocialista brigád címet, jónéhányan kapták már a Belkereske­delmi Minisztérium Kivá- Dolgozó kitüntetést. Sze­retném névszerint is meg­említeni azokat, akik az áruház megnyitása óta példát mutatva dolgoznak munkahelyükön, ezek Vis- kovits lmréné, Dongó Jó­zsef, Pallagi Ferenc és Tóth László. S bár a Centrum Köz­pont vezetői a lehetősége­ken belül bizonyos szoci­ális létesítmények fejlesz­tésére tudtak lehetőséget biztosítani, végleges meg­oldást az új Centrum fel­építése jelent — remélem | a IV. ötéves terv végére fel is építik. Annyit még megemlítek, hogy az 1971. év első fele, bár az áru­ház vezetésében változás történt, ez a fejlődésben törést nem jelentett, hi­szen a több, mint négy százalékos fejlődés orszá­gos szinten is nagyon jó. Dicséret érte elsősorban a kitűnő törzsgárda tagjai­nak, a szocialista brigá­doknak, az egész jól ösz- szekovácsolt áruházi kol­lektívának, kiknek a jö­vőben sem lehet más cél­kitűzésük, mint a vásár­lók igényét maximálisan kielégíteni udvariasan, kulturált . kereskedelmi módszerekkel B. L. A lakosság húsellátásának javításáért Az Általános Fogyasztá­si és Értékesítő Szövetke­zet egy primitív juhvágó helyet létesített először Kiskunfélegyházán, Dobó utca 6. sz. alatt. Amikor bebizonyosodott, hogy a lakosság mennyire igényli a friss húst, átalakították és korszerűsítették üze­müket és 1970. januárban 6 dolgozóval megkezdték a sertésvágást és feldol­gozást is. Az első évben 1240 ser­tést vágtak le, 1471 mázsa súlyban, 1971. első félévé- j ben már 955 sertést 1241 . mázsa súlyban. Ez azt je- j lenti, hogy év végére j 1900—2000 körül lesz a levágott sertések darab-4 száma és 2500 mázsa kö­rül az élősúly. A szövetkezetnek a vá­rosban 2, a községekben 5 húsboltja van, ahová hetenként kétszer az igénynek megfelelő menv- nyiségű friss sertéshúst és hentesárut szállítanak. A vágóhely vezetője Buzsik Pál, nagy hozzá­értéssel végzi ezt a lakos­ság szempontjából első­rendű fontosságú felada­tot. Az áru frisseségét egy 12 négyzetméteres hű­tőkamra biztosítja. Az ál­landó orvosi felügyeletet dr. Wissinger László vá­rosi főállatorvos látja el. T. M. Tanév előtt a papírboltban Az augusztusi nagy ro­ham előtt a boltvezető sza­badságon gyűjt erőt a nagy munka lebonyolításához, a bolti dolgozók viszont azon fáradoznak, hogy a várha­tó nagy roham minél ki­sebb zökkenővel, minél gyorsabban lebonyolódjon. Iskolánként, osztályon­ként elkészítik a tanulók­nak a füzetcsomagokat, az általános iskolásoknak 5200, a gimnazistáknak 600, a technikumi ' hallgatóknak 400, az ipari tanulóknak, egyelőre az L éveseknek. 550 füzetcsomagot állítanak össze és tasakoznak ki, amelyeknek a tartalma megközelíti a százezer fü­zetet. De nemcsak füzetekből van szokatlanul nagy meny- nyiség raktáron, így van ez az író- és tanszereknél, is­kolatáskáknál is. Egyedül — és arra kértek, hogy ezt ne írjam meg — a törlőgu­mi, a népszerű „radír” lesz az idén „hiánycikk”, mert — úgy értesültünk — a gu­miipar nem vállalta a ké- frzátésék Er Mr Hasított sertések a „fogason”. Az első félévben mázsát nyomott a hasított sertés Itt már a készáruraktárba került a kolbász, amiből £Z első félévben £100 kilogrammot készítettek

Next

/
Oldalképek
Tartalom