Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1971-07-30 / 30. szám
mág proletárjai, egyesüljetek* 4ra: 90 fittér «T» FEU6YHAZI KÖZLÖNY éBtolyain, 30. szám A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADÁSA Kiskunfélegyháza, 1971. július 30, mrr ' '**>•. . Jó tapasztalatok Ä v&rosi páré «6 a tsz-ek mellék üzemág i tevékenységéről A városi párl-végrefcaitóbizottsága a műit héten tárgyalta a tsz-ek segéd- és melléküzemági tevékenységét, s megállapította: a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységének kiszélesítése lényeges feltétele az önálló szövetkezeti gazdálkodás továbbfejlesztésének. A melléküzemági tevékenység fejlődése a város és négy község tsz-eiben 1968-től lényegesen meggyorsult, ami elsősorban az ipari, a fuvareszközök, munkaerőkihasználás irányába fejlődött. A melléküzemágak bevétele az elmúlt két évben megháromszorozódott és részaránya az árbevételek között jelentősen növekedett. (1970-ben például 119 millió 610 ezer forint volt.) Az ipari és szolgáltató ágazat a legnagyobb: a tsz-ekben 6 lakatos, 5 forgácsoló, 3 gépkocsiszerelő, egy gumiüzemi részleg és 8 épftőbrigad -van, s a melléküzemágakban összesen 1265-en dolgoznak, ebből 474 tsz-tag, 791 alkalmazott. A szakmunkások száma 447. Nagy a vita azonban az állami vállalatok és a tsz-ek vezetői között. A termelőszövetkezetek ugyanis a szakmunkásokat a vállalatoktól — enyhén szólva — elvonják, mivel több bért fizetnek. Ez persze több munkaidővel is jár, s még sokkal rosszabb körülmények között is dolgoznak, mint az üzemekben, a gyárakban. (Például míg az iparban 184 órát dolgozik egy kovács és keresete 2800 forint, addig a tsz-ben 300 órát és 4370 forint a havi munkadíja.) De ezek más szakmákban is (esztergályos, lakatos, asztalos) hasonlók. Elhangzanak olyan vélemények is, hogy a melléküzemági tevékenységet nem szabad fejleszteni, mert az akadályozza a fő célt, a mezőgazdasági termelés gyors emelését, stf eddfef tapasztalatok azonban azt bizonyítják, bogy a mezőgazdasági termelés elsősorban azokban a tsz-ekben növekedett, ahol nagyobb volumenű a melléktevékenység. (Vörös Csillag, Derűn, Rákóczi. Bem, kunszállási Alkotmány Tsz-ek.) A párt-vb megállapítása szerint „éltető elem a tsz-ekben a melléktevékenység”. Fizetőképességüket nagyban elősegítik abban az időszakban, amikor sem a növénytermesztésből, sem az állattenyésztésből még nincs bevételük. Biztosíthatják a felmerülő bér- és ezek járulékainak kifizetését. A melléktevékenységből származó jövedelem azonban lehetővé teszi a kötelező alapok tartalékolását. illetve kiegészíti azokat. A melléküzemági tevékenység kialakítását a közgazdasági szabályozók is kényszerítik a gyenge adottságú tsz-ek- nél, mivel hozzásegíti a gazdaságokat a stabilitáshoz, a termelés növeléséhez. (A mi szövetkezeteink, ha nem foglalkoznának melléküzemági tevékenységgel, akkor valószínűleg éveken át mérleghiányosak lettek volna.) A melléküzemági feldolgozás nem fejlődött a kívánt mértékben, holott a lakosság igénye jelentősen növekedett a különféle élelmiszeripari termékek iránt. A saját termések feldolgozásának nagy a jövője, de fejlődését az anyagi eszközök, az élelmiszer- ipari gépek hiánya, a megfelelő szakember, s nem utolsósorban az élelmiszer- ipari és jogszabályok korlátái gátolják. A vb megállapította, hogy a mezőgazdaság szerkezetében az utóbbi időben a legnagyobb változást a melléküzemági tevékenység rohamos fejlődése okozta, de sem az embeÉrik a dinnye Amerre a szem ellát, mindenütt — mint hatalmas kugligolyók — diny- nyék lapulnak a forró homokban. A kiskunfélegyházi Bem Tsz 10 holdas dinyeföldién találkoztunk a dinnyekertésszel, aki nem csányi, mégis mindenben felveszi a versenyt a csányi dinnyésekkel. Fricska János XII. kér. 123. számú tanyájánál van ez a „dinnyegyár”. Arra a kérdésre, hogy hol tanulta ezt a mesterséget, tréfásan válaszol Fricska János: nem tanultam, csak csinálom. Ám beszélgetés közben megtudjuk, hogy otthon, a szülői háznál leste el a .-titkot”. de akkor nen> 10 holdon, csak 30—40 négyszögölön termeltek dinnyét. Nyolc éve termel dinnyét a Bem Tsz-nek. azelőtt dohányos volt. Kapával a kezében járja birodalmát a dinnyés, s ahol egy véletlenül ottfelejtett gyomot talál, irgalmatlanul lecsap rá. Közben magyarázza: aszály ellen leghatásosabb a kapálás, gyomtalanítás. Mire ezek a sorok megjelennek, már a piacon lesz az első szállítmány, olvasóink is megkóstolhatják, hogy a felegyházi dinnyés is tud finom diny- nyét termelni. — tóth — rek szemléletében, sem a tevékenységben nincs az a jelentősége, amelyet megérdemel és a valóságban betölt. A melléküzemági tevékenységek társadalmi megítélésében a tsz-ek vezetőségi és a tagság úgy kezelje a melléktevékenységet, mint hagyományos ágazatból származó jövedelemki- egészítést, nem pedig helyettesítőjét. Nem lenne helyes, sem tűi, sem alábecsülni a melléküzemági tevékenység szerepét. Fontos azonban, hogy a munkásosztály is helyesen értékelje ennek szükségességét. N. I. Jubiláló gyár Torzsgárda-tagjait ünnepelte a 20 éves Vegyipari Gépgyár Kiskunfélegyháza iparának fejlődésében az első ötéves terv hozott döntő változást, amikor megszületett a terv, hogy ebbe az alföldi városba kell telepíteni a Középnehéz Vas- szerkezeti Gyárat, a mai Vegyipari Gépgyár elődjét. A telepítésnél fontos szerepet játszott a munkanélküliek foglalkoztatása és a mezőgazdasági terület iparosításának szükségessége. Egy év alatt 100 százalék Az Országos Tervhivatal az üzem alapítását 1950. október 10-én jóváhagyta. Viszonylag rövid idő múlva, 1951 június 1-én az új gyár már — igaz, hogy még csak 30 százalékos kapacitással — megkezdte a termelést. 1952. január 1-én 75, június 1-én pedig már 100 százalékos kapacitással dolgozott. Az első időszakban a villamos távvezetékhez oszlopokat, ipari vasszerkezeteket gyártott, később aknatornyok, bányaipari osztályozok, szállító- és szellőzőberendezések voltak főbb készítményei. 1963-ban, a Bányászati Berendezések Gyára és a kiskunfélegyházi Gépgyár ^egyesítésével egy olyan modem gyárat hoztak létre, amelynek profilját a vegyipari gépgyártás irányában fejlesztik. A gyár új neve; Vegyipari Gépgyár. A gyár alapításának 20.' évfordulóján a gyártásve- zetőség a Kiskunság étterembe hívta meg azokat a dolgozókat, akik kezdettől fogva, jóban, rosszban kitartottak üzemünk mellett, és nem úgy próbáltak maguknak előnyösebb helyzetet teremteni, hogy — cserben hagyják üzemüket, hanem az 1500 dolgozó összefogásával, az üzemet erősítve, alkalmas-; sá tették arra, hogy biztosíthassa számukra a na-; gyobb fizetéseket. r Uj gépek Sokas a gyár építésével kezdték A Vas-, Fémipari és Gépjavító Ktsz új gyártmánya, egy hagymafeldolgozó gépsor, amelynek egyik darabja látható a képen. Az új konstrukciót a moszkvai mezőgazdasági kiállításon mutatják majd be. (Foto: Rádi) Egy ötletes gyorsdarabolót is készítettek, saját tervük alapján. Az új gép jelentősen meggyorsítja a különböző idomacélok vágását. Ä legnagyobb elismerés és megbecsülés hangján szólt a törzsgárdistákhoz Hajba Ottó igazgató, amikor a szépen megterített fehér asztal mellett ünnepi beszédet mondott: — Húsz év nagy idő; különösen hagy idő izmunkéban eltöltve és becsületesen helytállva — mondta a többi közt. Ma nagy divat munkahelyet változtatni, és éppen ezért külön öröm számunkra, hogy vállalatunk 1500-as munkáslétszámából százhar- minchárman 20 éve, vagy ennél régebben dolgozik a vállalatnál. Ha figyelembe vesszük, hogy 20 évvel ezelőtt, 1951-ben, az üzem ‘.összlétszáma 350 volt, azt látjuk, hogy ebből még ma is 133-an az üzemben dolgoznak. Közülük sokan a gyár építésével kezdték, szakképzettségük nem volt, ma viszont sokan vezetők és megbecsült szakmunkások. Elmondta ezután, hogy az 1971. első féléves tér-' vet sikeresen teljesítették.' A fő feladatuk most, hogy eredményeiket megszilárdítsák. Ehhez elsősorban a törzsgárda tagjainak jó munkája szükséges. Munkájukban mutassanak jó példát, minőségileg és mennyiségileg egyaránt, takarékoskodjanak az anyaggal és a szerszámmal. Erre neveljék a fiatalabbakat, a beosztottjai-; kát, munkatársaikat. A törzsgárdisták megj utal mazása Ezután került sor a törzsgárda szabályzatban meghatározott tárgyjutalmak átadására. 133 törzs- dárdista között 17 a nő. ök valamennyien értékes nyakláncot, a férfiak pe- dik karórát kaptak. A városi pártbizottság nevében Hegedűs Ferenc köszöntötte a 20 éves üze-; met, az üzem törzsgárda tagjait és minden dolgo-' zóját, további munkasike-’ reket kívánva. Utána ebéd volt, ami méltó az ünnepi hangulathoz. T. M. n kulturális bizottság első ülése A régi művelődési állandó bizottság helyett most egy kulturális bizottságot hozott létre a városi tanács, kibővítve létszámát olyan szakemberekkel is, akik egyébként nem tanácstagok. Mindezzel a legszélesebb körű kapcsolatokra törekszik a városi tanács az új tanácstörvény értelmében. Az elmúlt héten, július 23-án tartotta első’ ülését a kulturális bizottság, Ben- cze Sándor tanácstag, általános iskolai igazgató vezetésével. Igaz, hogy még nincs kész a városi tanács ügyrendje, amely szabályozza és körvonalazza az egyes bizottságok tevékenységét, feladatait, de a kulturális bizottság már is munkához látott. Programot dolgozott ki az év hátralevő részére, mellyel se-: gíteni kívánja az iskolák,1 a közművelődési intézmények, a művelődésügyi osztály sokrétű és felelősségteljes munkáját. Dr. Belényi István elnökhelyettes köszöntötte a bizottságot első ülése alkalmából, majd kegyelettel emlékeztek meg az ülés résztvevői Mészáros László-* ról, aki az előző ciklusokban hosszú éveken át lelkes szervezője, vezetője volt a művelődési állandó bizottságnak. Második napirendi pontként a művelődésügyi osztály vezetője tájékoztatta a bizottságot a művelődési ágazat negyedik ötéves tervének beruházási, fejlesztési programjáról, melyet — megítélésünk szerint — • igen hasznos vita követett.
