Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-07-02 / 26. szám

XV. évfolyam, 26. szám ♦ A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI K1APASA_______________*________Kiskunfélegyháza, 1971, julius 2. A kormány elnöke Kiskunfélegyházán Ami sok lakost érdekel Á közműhozzájárulás Járda, villany, víz, gázvezeték. A gyár udvarán az üzem és a város vezetőivel Szerdán Bács-Kiskun me­gyébe látogatott Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a kor­mány elnöke. Délelőtt Kecs­keméten találkozott a me­gye és a város vezetőivel, megtekintette a megyészék- hely különböző létesítmé­nyeit. Délutáni programja során elsőnek Kiskunfél­egyházára utazott Fock elv- társ, s itt a Vegyipari Gép­gyárat kereste fel. Kísére­tében volt dr. Romany Pál, a Központi Bizottság tag­ja, a megye5, pártbizottság első titkára és Erdösi Jó­zsef, a megyei tanács el­nöke. A gyárban a vendé­get Hajba Ottó igazgató és Füredi Imre, az üzemi párt­bizottság titkára, valamint a város vezetői, köztük Sztanojcv András, a városi pártbizottság első , titkára és dr. Dobos Ferenc tanács­elnök fogadták. Az elhang­zott tájékoztatók képet ad­tak az üzem fejlődéséről, s a város életéről, a negye­dik ötéves terv helyi cél­kitűzéseiről. A miniszter- elnök nagy érdeklődéssel kísérte az elhangzottakat, több kérdést tett fel, ér­deklődött az üzemi dolgo­zók, s a lakosság életkörül­ményei felől. A beszélge­tést a gyárral való ismer­kedés követte. Fock elv­társ elismeréssel szólt a lá­tottakról, jókívánságait tol- ] mácsolta Kiskunfélegyháza dolgozó népének. A gépgyár nagy csarnokában (Pásztor Zoltán felvételei) Az 1971. április 25-i or­szággyűlési képviselői és ta­nácstagi választással kap­csolatos jelölő gyűlések a korábi választásoktól elté­rően sokkal aktívabbak voltak. A jelölő gyűlése­ken több mint négyezer választó vett részt és a megjelentek közül ötszázan szólaltak fel különböző problémákkal kapcsolat­ban. A hozzászólók túlnyo­mó többsége, mintegy 307 választó, közérdekű kérdé­sekkel foglalkozott és ezen belül mintegy 270 választó a város kommunális fej­lesztésének lehetőségeivel. Nemcsak a jelölő gyűlése­ken, hanem a tanácstagok fogadóórám is főleg ezen témákkal foglalkoztak a választók. Kérik, hogy ut­cájukban építsenek járdát, utat, villanyt, vagy csator­nát. Hogy az igények meny- nyiségét érzékelni- tudjuk, elég, ha néhány számot megismerünk. A jelölő gyűléseken el­hangzóit igények megvaló­sításához nem kevesebb, mint 205 millió forintra lenne szükség. Köztudottá vált a jelölő gyűlések so­rán, hogy ekkora összeg­gel a város a IV. ötéves terv során nem rendelke­zik, még kevésbé az ez év­ben kezdődött 2 éves ta­nácsciklus alatt Az igé­nyek szerint az 5 év alatt, de lehetőleg minél előbb meg kellene építeni 18,3 kilométer szilárd burkola­tú utat, 15 kilométer jár­dát, 2,1 kilométer csapa­dékcsatornát. Szükséges lenne a közvilágítás kor­szerűsítése, lámpahelyek számának növelése stb. Ha a közelebbi években minden igényt kielégíteni nem is lehet, az eddigiek­nél nagyobb léptekkel le­het előrehaladni a tanács és a lakosság még szoro­sabb összefogásával. A vá­ros szépítése, kommunális fejlesztése mindenki közös érdeke. A 8/1970. (IV. 16.) Harmadik helyen az országos versenyben Bővül a villanyhálózat Gátéron az egyik új ut­cában jelenleg 16 házban még nincs bevezetve a vil­lany. Az idén megkezdik a hálózat bővítését és a jövő évre elkészülő 2 kilométer vezetékről az 1975-ig épülő házak is áramot .kaphat­nak. A mai kor embere — anyagi helyzetétől függően — egyre inkább szeretné megismerni az országot, a szomszéd és távoli népeket, hazánk és a világ szép tá­jait. Az IBUSZ kiskunfél­egyházi irodája a társas- » tazások, kulturális prog­ramok szervezésében, le­bonyolításában országosan sem áll rossz helyen. A X. kongresszus tiszteletére in­dított munkaversenyben a népes mezőnyben a 3. he­lyezést érték el. amiért dol­gozói pénzjutalomban ré­szesültek. Bibok Sándorné, az iro­da vezetője elmondta, hogy a színházi szezon alatt több mint 50 autóbuszt in­dítottak, most az ország­járó túrák, hétvéig kirán­dulások és külföldi utazá­sok szervezésével vannak elfoglalva. A puszta fel­sorolás is megtöltené új­ságunkat, ezért inkább azt javasoljuk, hogy az utazni szándékozók keressék fel az IBUSZ-irodát. Az ott dolgozók készséggel adnak felvilágosítást az igények­nek megfelelő rövidébb, hosszabb, közeli és távoli utazási lehetőségekről. A belföldiek közül igen népszerűek és olcsók, még­is maradandó élményt nyújtanak az észak-ma­gyarországi, balatoni, hor­tobágyi. gyulai, szegedi, szentendrei, duna-kanyari, j margitszigeti stb. túrák. I Kiemelkedő lesz az idén a J vadászati világkiállítás j megtekintése és az azzal I kapcsolatos 1—2—3—4 na­pos túrákon való részvétel. A külföldi társasutazások közül is csak néhányat so­rolunk fel, a legkedvelteb­beket: 8—10 napos utazás az Adriára, 2 hét a szov- iet Riviérán, romániai, er­délyi körút, kirándulás Bécsbe. NDK, Szász-Svájc, Lengyelország. BaHi-ten- ger, India, Tokió, Párizs, London, olasz, svéd, spa­nyol körutak szerepelnek | többek között a program- i ban. Lehet választani. T. M. ! ÉVM-PM. sz. rendelet egyébként kötelezővé is te­szi az ingatlantulajdonosok felé az 1970. január 1. nap­ja után épített és épülő közművek költségéhez tör­ténő hozzájárulást. A városi tanács úgy ha­tározott, hogy 1970. évre vonatkozólag még csak a korábban kialakult közmű­hozzájárulásokat kéri, mint pl. vízbekötésnél 650 forin­tot. Az új jogszabály. adta lehetőségekkel az 1971. ja­nuár 1. napját követően megépült, illetve üzembe­helyezett közmüvek esetén kíván élni. Az említett rendeletben foglaltak, valamint a helyi viszonyok figyelembevéte­lével Kiskunfélegyliáza vá­rosban a lakossági közmű­hozzájárulás a következő. Villanyhálózat építésénél telkemként, vagy lakáson­ként 500 forint, vízhálózat- építésnél telkeiiként 3 ezer forint, lakásonként 2 ezer forint, útépítésnél telken­ként 2 ezer forint, laká­sonként 1500 forint, járda­építésnél telkenként 1200 forint, lakásonként 1000 forint, csatornaépítésnél telkenként 2500 forint, la­kásonként 2000 forint, gáz­vezeték-építésnél telken­ként 800 forint, lakáson­ként 500 forint hozzájáru­lást kell fizetni. Társasházzal beépített úszótelkes lakásonként a hozzájárulás összege vil­lanynál 300, víznél 1500, út­nál 800, járdánál 500, csa­tornánál 1000, gázvezeték- építés esetén pedig 600 fo­rint. Az elvégzendő társa­dalmi munka értékének megfelelően a hozzájárulás összege csökken. A hozzá­járulás összegét és meg­fizetését hivatalból előír­ják és az illetékesekkel írásban közük. Indokolt esetben a hatóság részlet- fizetési kedvezményt biz­tosít. Javasoljuk, hogy a to­vábbi közműfejlesztési igé­nyek előterjesztése előtt az érintett utca lakói a kére­lem tárgyában feltétlen, értsenek egyet, ugyanis, ha a közmű megépül, a hoz­zájárulást annak is kell fizetni, aki egyébnént nem kérte a közmű létesítését. Korponai Zoltán 200 ezer forint jutalom Nemrég értékelték a te­lepülési verseny 1970. évi eredményeit, s mint isme­retes a városok kategóriá­jában Kiskunfélegyháza 1022 ponttal a második he­lyezést érte el, s ezzel két­százezer forint pénzjutal­mat és oklevelet nyert. So­kan talán nem is ismerik mi is az a települési ver­seny, és mi a legfőbb cél­kitűzése. Nagyon rövidén és mindenki számára ért­hetően: olyan együttműkö­dés a tanács hivatalos szer­vei, a vállalatok, intézmé­nyek, szövetkezetek között, hogy a kommunális ellátás javításában, bővítésében a lakosság minél nagyobb számban és minél nagyobb forint értékű társadalmi munkával vegyen részt. A tanács vezetőire elsősorban a koordinálás munkája há­rul. Az 1970. évben is a kommunális ellátottság ja­vítása volt a fő cél, s az előre megadott szempontok szerint értük el az értékes második helyezést. Talán — azt sem árt megemlíteni, hogy városunk éves költ­ségvetéséhez viszonyítva ugyan a kapott pénzjuta­lom nem látszik nagynak, de kétszázezer forintból mégis sok méter járda, sok újabb világítótest, játszó­tér, s több kisebb olyan beruházás készülhet, amelyhez az eredeti ter­vekben nincs anyagi fede­zet. Nem beszélve arról ha ehhez a pénzhez továb; bi társadalmi munka is já­rul. A településfejlesztési versenynél figyelembe vet­ték és veszik a lakosság ál­tal fizetett községfejleszté­si hozzájárulást, a kommu­nális adók teljesítését ép­pen úgy, mint az egyéb bevételeket, a helyi anya­gok értékét, a termelőszö­vetkezetek hozzájárulásá­nak forintösszegét, de fő szempontnak mégis csak a lakosság társadalmi mun­kájának mennyiségét te­kinthetjük. Az 1971. évi szempontokat még nem hagyta jóvá a megyei ta­nács, de az egyik fő''Cél­kitűzés a megye területén a nagyon elmaradt vízellá­tás javítása. Mi ebből a szempontból . előnyösebb helyzetben vagyunk, hiszen 1970-ben mi a vízhálózatot mintegy öt kilométerrel fejlesztettük. Van azonban számtalan olyan kommu­nális fejlesztés, amelyek­hez a lakosság megfelelő szervezéssel — a tanácsta­gok bevonásával — nagyon sokat tehet. Jó lenne — sport nyelven szólva — az ezüstöt jelentő második he­lyet felcserélni az arany­nyal (legalább is több pénzt) jelentő első helyre. Ehhez szükséges a hivata­los szervek összehangoló munkája, de elsősorban an­nak az áldozatkész társa­dalmi munkának fokozása, . amely már eddig is any- nyi szép eredményre veze­tett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom