Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-03-26 / 12. szám

XV. évfolyam, 12. szám ) -fa A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA ★ Kiskunfélegyháza, 1971. március 26­1 Hág proletár fai, egyesüljeteh ! • # Arat 90 fillér Városunk képviselőjelöltjei Március 19-én délután a cipőüzem csarnokában meg­tartott jelölő gyűlésen a megjelent mintegy 1200 választópolgár 2 fiatal dol­gozó nőt választott meg or­szággyűlési képviselőjelölt­nek. Az április 25-i szava­zás dönt tehát arról, hogy Nagy Ferencné, avagy Pó­lyák Etelka képviseli majd városunkat és a 4 községet az országgyűlésben. NAGY FERENCNÉ (Csen- ki Erzsébet) 1948. január 1-én született Kiskunfél­egyházán, apja Csenki Ist­ván, az Egyesült Lenin— Rákóczi Tsz állatgondozója. Édesanyja háztartásbeli. Nagyné elvtársnő általános iskolai tanulmányait a pe- tőfiszállási iskolában vé­gezte, majd a Kiskunfél­egyházi Mezőgazdasági Technikumban folytatta. 1983-tól KISZ-tag, 1967-ig középiskolai KlSZ-szerve- zet szervezőtitkára volt. Érettségi után 1967. augusz­tusától a Cipőgyár kiskun­sági gyáregységében he­lyezkedett el, segédmun­kásként. Azóta is ott dol­gozik, munkáját lelkiisme­retesen. becsületesen vég­zi. 1967-től az üzemi KISZ- csúcsvezetőség tagja, 1969- től pedig az üzemi KISZ- csúcsvezetőség titkára. Nagy Ferencié elvtársnő fiatal, pártonkívüli, fizikai dol­gozó. Általános iskolás ko­ra óta mind a mai napig aktív tevékenységet fejt ki az ifjúsági mozgalomban, a közösségért odaadóan dol­gozik. Szakmai ismeretei­nek bővítése érdekében cipőipari technikumba je­lentkezett, jelenleg a tech­nikum esti tagozatának 2. éves hallgatója. A legutóbbi szakszerve­zeti választások óta tagja az üzemi szakszervezeti ta­nácsnak is. PÓLYÁK ETELKA 1942. március 30-án született Kiskunfélegyházán. Apja, Pólyák Sándor, a Cipész Ktsz dolgozója, anyja a Háziipari Szövetkezetben dolgozik. Pólyák elvtársnő a 8 általános iskola elvég­zése után szakmunkásvizs­gát tett és a Cipész Ktsz- ben dolgozott. 1967-ben különbözeti vizsgát tett és 1970-ben leérettségizett a dolgozók önálló gimnáziu­mában. 1969-től a cipő­gyárban dolgozik, először mint szakmunkás, majd munkája elismeréseként segédművezetői munkakör­ben. 1370. decemberétől művezető. Munkája, maga­tartása példamutató, igyek­szik a dolgozók jogos prob- lémáin segíteni. Jelenleg is tanul, a cipőipari techni­kum 2. éves hallgatója. Egyébként Pólyák elvtárs­nő nagy esemény előtt áll, március 27-én lesz. az es­küvője. Befejezéshez közelednek a jelölő gyűlések A városban 29-én lesz vége a választási kampány „első fordulójának”, a köz­ségek közül pedig Pálmo- nostorán már befejeződtek a jelölő gyűlések. Elmond­ható, hogy nagy részvétel és aktivitás jellemezte az eddig lezajlott jelölő gyűlé­seket. A községek közül Pálmonostorán volt a leg­nagyobb aktivitás, itt vet­tek részt legtöbben a gyű­lésen. A városban a 8-as számú választókerületiek jelölő gyűlésükön 96-an je­lentek meg, és egyhangú­lag Sztanojev András elv­társat, a városi pártbizott­ság első titkárát jelölték tanácstagjuknak. A 25-ös választókerületben Tóth Miklós elvtársat, a 60-as- ban Szendrei Lajos elvtár­sat, a 35-ösben Tóth Jó- zsefné elvtársnőt, a pártbi­zottság nőfelelősét, a 18-as- ban dr. Dobos Ferenc elv-, társat, a városi tanács vb- elnökét, az 58-asban td. Ágó József elvtársat, a 17-esben Szamosi Ferenc igazgatót, a 26-osban Bányai Ferenc­né tanárnőt jelölték. A gyű­léseken elhangzott javasla­tok között szerepelt az új művelődési ház építésének sürgetése, a kereskedelmi hálózat fejlesztése, a zöld­ség- és gyümölcsellátás ja­vítása, gyermekjátszóterek kialakítása, a járdaT, víz- és csatornahálózat fejlesz­tésé. Dicső napokra emlékeztünk Kortársak és a mai nem­zedék, veteránok és úttö­rők, mai és leendő köz­életi személyiségek minden év március 21-én elzarán­dokolnak a Kiskun Múze­um épülete elé, amelynek falán márványtábla örökí­ti meg a dicsőséges Ta­nácsköztársaság mártírjai­nak: leányt Sándor, Héde- ri Antal, Mártonffy Ernő, Némedi Varga Sándornak emlékét. A koszorúzási ün­nepség alkalmával a kö­zépiskolás vegyeskar Ka­pus Béla vezetésével most is a tőle megszokott magas színvonalú műsorszámok­kal szerepelt, az ünnepi szónok: Hegedűs Ferenc megemlékezését az eddigi­eknél is többen hallgatták, de a városi pártbizottságon rendezett fogadáson ismét kevesebben jelentek meg a veteránok, ketten újra el­költöztek az öreg harcosok soraiból: Tarjányi Mihály és Drahos László, akiknek emlékére egyperces néma felállással adóztak. Sztano­jev András, az MSZMP vá­rosi bizottsága első titkárá­nak szavait idézzük: „Igaz, hogy 1—2 saékkel keveseb­bet kell az asztal köré ten­ni minden évben, de a for­radalmi folyamatosság tö­retlenül folytatódik...” T. M. Az utolsó simítások ) | Csak közös erőfeszítéssel *■ rA tanácstagjelölések vé­geidé közelednek. Az ed­digi tapasztalatok azt bi- eonyítják, soha ilyen akti- yitást a választópolgárok részéről még nem tapasz­taltunk. Nem egy helyen éltek dolgozóink a saját je­lölés jogával, bizonyítva a közügyek iránti fokozott érdeklődésüket Ügy gon­dolom ez alkalommal idő­szerű volt kérdést intézni úr. Dobos Ferenc tanács­elnökhöz, a nemrég lezárult tervidőszakkal kapcsolat­ban. Azzal kezdtem, melyek Voltak a III. ötéves terv tő célkitűzései városunk­ban, s hogyan sikerült azo­kat megvalósítani? Válasz; „Legfőbb célkitű­zésünk volt, hogy az or­szágos átlagnál valamivel nagyobbat lépjünk előre. Azt hiszem, ez sikerült. Megoldottuk az ipari fog­lalkoztatottság kérdését, s a mezőgazdaságban mind a termésátlagokat, mind a tagok részesedését jócskán növeltük. Az iparban dol­gozók száma eléri a nyolc­ezret, kialakult a műszaki és agr árértelmiség;, ezzel megváltozott városunk jel­lege, s a kifejezetten me­zőgazdasági jellegű Félegy­háza, fejlett mezőgazda­sággal rendelkező ipari vá­rossá alakult Persze, ezek a körülmények nagy arő- vd vetik fel a különböző problémákat (lakás, egész­ségügy, művdődés, óvoda és még sok más). A ko­rántsem teljes felsorolás közül kiemelem a lakás- kérdést. Azzal együtt, hogy ma is ez feszít legjobban, mégis állíthatom e téren ugrásszerű fejlődést étiünk d. A tervidőszakban 1261 lakás épült, s ez több, mint a felszabadulás óta össze­sen. Kérdés; Kapott-e a ta­nács segítséget a tanácsta­goktól? Válasz; Erre határozott igennel fdelhetek. A III. ötéves tervben dért ered­ményekhez nagyon aktív szervező munkával járu- tak hozzá. Tanácstagjaink voltak kezdeményezői, vég­rehajtói a lakosság segít­ségével annak a társadal­mi munkának, melynek ér­téke az elmúlt ciklusban elérte a tizenötmillió forin­tot. Elsősorban járdák, víz és parkosítás terén alkot­tak kiemelkedőt. Az álta- [ luk létesített 182 ezer négy- ! zetméter parkot gondozzák, i kezelik, bizonyítva meny- ! nyíre szeretik városukat, j Kérdés; M~k leszn°k 1 a feladatai az újonnan megválasztásra kerülő ta­nácstagoknak? Válasz: Erre nagyon rö­viden szeretnék válaszol­ni. A IV. ötéves tervünk 50—55 százalékkal nagyobb fejlődést biztosít városunk­nak, mint az elmúlt idő­szak. Ebbői már az első két évre rengeteg a tenni­való. A már említett la­kásépítésből erre az idő­szakra jut 839 állami és 100 családi lakás, s ez kö­zel 3000 embernek jelent korszerű körülményeket. A csatorna, a rendelőintézet 16 tantermes iskola, az annyira várt gáz és a vá­ros belső képének kiala­kítása is ebben az időszak­ban kezdődik. Ezek mellett a gyermeknevelési intézmé­nyek 400 óvodai és 60 bölcsődei férőhellyel bő­vülnek, a vállalatok és in­tézmények hathatós hozzá­járulásával. A csak vázla­tosan felsorolt célkitűzések, s valamennyi tervünk vég­rehajtása . azonban csak úgy képzelhető el, ha kö­zös erőfeszítéssel munkál­kodnak ezen mindazok, akik városunk és lakóink életét az eddigieknél sok­kal szebbnek, tartalma­sabbnak szeretnék és vi- i s^onylag nem is hosszú idő alatt. í Bálint László Növényvédelmi velélkedő A múlt héten rendezte meg a városi KlSZ-bizott- ság, a városi tanács mező- gazdasági és élelmezési osz­tályával közösen a növény- védelemben dolgozó fiata­lok vetélkedőjét. A hét versenyző, a kártevő boga­rak felismeréséből és elle­nük való védekezésből vizsgázott. Válaszolniok kellett arra, hogy a szőlő- és gyümölcs különböző betegségei ellen mivel1 és hogyan kell vé­dekezni. Nagyon lényeges kérdéscsoportot képeztek a munkavédelmi tudnivalók is. A vetélkedőn különbö­ző politikai kérdésekre is helyes választ kellett adni,, és a versenyzők komoly felkészülésről tettek bi­zonyságot. A vetélkedőn elhangzott kérdéseket 5 ta­gú zsűri pontozta. A vetélkedő első helye­zettje Nógrádi László, Kis­kunság Tsz., második Bar- tucz Imre, Vörös Október Tsz, harmadik B. Szabó Sándor, Vörös Csillag Tsz, negyedik Pozsár Miklós, Kunszállás. Alkotmány Tsz. Az első négy helyezett oklevelet és értékes szak­könyveket kapott és. to­vábbjutott a megyei vetél­kedőre. A Kiskunfélegyházi Vas- és Fémipari Ktsz-ben Toldi Károly és Tóth Sándor szerelők az utolsó si­mításokat végzik ezen a hatalmas kever ős tartályon. A különböző vegyiüzem :k részére évek óta gyártják ezeket a tartályokat, az idén már kettőre kaptak megrendelést Mire fel. él. Ifink megjelenik, a tartá­lyok már úírakcltek a ktsz teledéről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom