Félegyházi Közlöny, 1971 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1971-02-12 / 6. szám

r Hág proletárfai. egyesüljetek XV. évfolyam, 6. szám * A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA ★ Kiskunfélegyháza, 1971. február 12. Ara: 90 fillér A vállalati középtávú tervek elé Foglalkozni kell a szakmai továbbképzéssel Az MSZMP X. kongresz- szusa gazdaságpolitikánk tő céljaként a termelő­erők fejlesztését a terme­lési viszonyok állandó erő­sítését, a gazdasági élet további javítását, a ter­melés egyenletességét ha­tározta meg. E cél elérését, megvaló­sítását segíti a népgazda­ság IV. ötéves terve. Ez az ötéves terv magasabb tokon és több tapasztalat­tal készült, s várhatóan jobban fogja betölteni funkcióját Ez viszont csak akkor valósulhat meg, ha a vállalatok is nagy kö­rültekintéssel készítik el középtávú tervüket s az éves operatív tervet A jelenlegi tervkészítés nagyobb önállóságot bizto­sit a vállalatoknak és fon­tos, hogy az első önállóan készített terv a realitást tükrözze. A vállalati kö­zéptávú tervek koivotlen «éljár az tegyen, hogy konk­rétan meghatározza a vál­lalat fejlesztésének tartós, több éves frányát, alapot adjon a műszaki, fejlesz­tési és beruházási dönté­sekhez, a vállalaton belüli operatív tervezéshez és a munka szervezéséhez. A tervezés támaszkod­jon a népgazdasági tervre, az ehhez kapcsolódó sza­bályozókra, határozatokra, rendeletekre. A tervké­szítés ne legyen öncélú, vegye figyelembe a jelent­kező társadalmi igényeket, szükségleteket. Vegye fi­gyelembe a fejlődéssel já­ró Igények növekedését, a műszaki és gazdasági kö­vetelményeket, a belső és külső piacokon, melyek ál­landóan növekednek, ugyanakkor a rendelkezés­le álló erőforrások korlá­tozottak. A tervezés során felkeli tárni az ebből származó problémákat és ki kell munkálni azokat a kor.k- tét lehetőségeket, varián­sokat, melyek jól egyezte­tik az adott feltételeket. A terv határozza meg konkrétan azokat a fel­adatokat, mely a vállalat tartós fejlesztését több év­re biztosítják és segítik a vállalat hatékonyságát, versenyképességét. Fontos, hogy terjedjen ki a fej­lesztés irányára, módjára, a műszaki célkitűzésekre és a gazdasági mutatók javítására, valamint az ál­ló- és forgó alapok bőví­tésére. a gyártmány és gyártmányfejlesztés kor­szerűsítésére, a munka- szervezésre. A tervezés fontos eleme legyen, hogy a társadalmi szükségletek felméréséből induljon ki és az igények kielégítésére törekedjen. Vegye figyelembe a belső fejlődésből fakadó igénye­ket. a fizetőképes kereslet várható alakulását. A IV. ötéves tervet az embereknek kell végrehaj­tani, s ezért igen fontos az emberi tényezők sok­oldalú számbavétele mel­lett az, hogy a tervezést társadalmi üggyé, politi­kai feladattá tegyük. A tervkészítés jó alka­lom arra, hogy a gazdasá­gi vezetők részletesen megismertessék a vállalat dolgozóival a terv célki­tűzéseit és az abból ere­dő feladatokat. Ez hasznos azért is, mert az elhang­zott kezdeményező javas­latok hasznosításával a tervet közelebb lehet hoz­ni a mindennapi élethez. Ez azért is fontos tényező, mert a dolgozók megisme­rik a tervcélokat, felisme­rik benne javaslatukat, és így jobban magukénak ér­zik a vállalati tervet, s még inkább támogatják annak megvalósítását. Az ember tevékenysége a terv tartalmában sok­oldalúan kifejezésre jut. Ezért nem elég csak meg­tervezni a létszámigényt, a vállalati bérfejlesztést, a nyereségtömeg alakulását. Foglalkozni kell a szak­mai továbbképzéssel, az • élet- és munkakörülmé­nyék javításával; a terme­lési feltételek biztosításá­val, a dolgozók szociális problémiával, kulturális igényeik kielégítésével, fi­gyelembe véve a vállalat pénzügyi alapjait. A tervcélok megvalósí­tására a párt- és tömeg­szervezeteknek is sokolalú tevékenységet kell kifej­teni annak érdekében, hogy a szocialista tulaj­don viszonyokból szárma­zó előnyök optimálisan ki legyenek használva. Ter­mészetes tehát, hogy a párt- és tömegszervezetek­nek segíteni kell a gazda­sági vezetés egészséges el­képzeléseinek megvalósítá­sát, melyhez mozgósíta­niuk kell a dolgozókat, a népgazdasági, vállalati és egyéni érdeknek megfele­lően. Ehhez a vállalatok­nál olyan légkört kell te­remteni, amelyben nem tűrik a fegyelmedet le ínsé­get. szervezetlenséget. ,hoi minden dolgozó — beosz­tásra való tekintet nélkül — magas színvonalú mun­kavégzésre törekszik. Az életkörülmények javításá­hoz, stabilitásához jó ala­pot nyújt a IV. ötéves terv, mert megvalósítása szervezettebbé és hatéko­nyabbá teszi munkánkat. Kohut Béla Ciklámenerdő I A szorgalmas munka eredménye Zárszámadás a Dózsa Tsz-ben A Dózsa Tsz szombato tartotta zárszámadó köz­gyűlését, melyen megjelent Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára, dr. Belényi István, a váro­si tanács elnökhelyettese és Szántó Andor mezőgazda- sági és élelmezésügyi osz­tályvezető is. A vezetőség beszámolóját Bodnár And­rás, a termelőszövetkezet elnöke ismertette. — Az eredményes gaz­dálkodás előfeltétele, hogy alaposan ismerjük a ter­mőhelyi. valamint a köz- gazdasági adottságokat — mondotta elöljáróban. Ez­után az 1970. év eredmé­nyeivel, problémáival fog­lalkozott. A tavalyi év igen komoly feladat elé állítot­ta a vezetőket, tagokat egyaránt. A szeszélyes idő­járás 4 millió forint ki­esést idézett elő a növény- termesztésben. Búzából hol­danként a tervezettnél 1.70 kilogrammal termett keve­sebb. A növénytermesztés kiesését az állattenyésztés növelésével pótolták. így sikerült elérni, hogy a halmozott termelési ér­téket 7,5 százalékkal tud­ták növelni. • A kívülállók részére vég­zett munka és szolgáltatás csak 274 ezer forint értékű volt, ebből is látható, hogy az alaptevékenységen kí­vüli munkát évről évre csökkentik. A háztáji állatállomány értékesítése a tsz-en ke­resztül történik. 1970-ben ennek összege elérte a 6 millió 383 ezer forintot. A közös és a háztáji áru- értékesítés összesen 23 millió 743 ezer forint ér­tékű volt. A tsz összvagyona 2 szá­zalékkal nőtt, elérte a 30 millió forintot. A tsz tisz­ta vagyona 24,5 millió fo­Taciácsülés A február 10-re terve­iéit tanácsülést egy héttel tésöbb, február 17-én, szerdán délelőtt 9 órai kez- iettel tartja Kiskunfélegy- láza Városi Tanácsa, a vá- •ost tanács nagytermében. \ fontos okok miatt elha- asztott tanácsülés napiren- li pontjai között szerepel­lek: Bibok Sándor pénz­ügyi osztályvezető előter- esztése a város és köz- légeink 1971—75. évi kö- leptávú pénzügyi terve és az 1971. évi költségvetés előirányzatának jóváhagyá­sa. Korponai Zoltán vb- titkár jelentése a városi ta­nács éS bizottságai 1970. évi tevékenységéről, vala­mint dr. Dobos Ferenc vb- elnöik előterjesztése a vá­rosi tanács 1971. évi, és a végrehajtó bizottság 1971. I. félévi munkatervének és II. félévi munkaprogram­jának jóváhagyása. T. M. Honvédelmi munka a% üzemben Honvédelem. Ez a szó a felszabadulás óta — mióta az urak országából a dol­gozók hazája lett ez az ország — különös jelentő­séget kapott. Hogy mennyi­re közel került dolgozóink­hoz a honvédelem, most csupán egy üzemben, a Ve­gyipari Gépgyárban folyó munkával szeretnénk bi­zonyítani. Ez a vállalat dolgozóinak nagyobbik ré­szét be tudta állítani az MHSZ üzemi szervezetének segítésére. Többek között arra is, hogy dolgozói, az MHSZ tagjaival együtt, mintegy 40 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végeztek a gyártelep mel­letti lőtér elkészítésénél. A Vegyipari Gépgyárban két klub működik: tartalé­kos klub, és lövész klub. Ezenkívül sok dolgozójuk bekapcsolódik a városban levő modelező, repülő' és ejtőernyős klubok, vala­mint a rádiós és gépkocsi- vezetői szakkörök munká­jába. Az MHSZ Vegyioari Gépgyári Tanácsadó Tes­tületének elmúlt évről ké­szített jelentését olvasva, lemondunk arról, hogy azt ! részleteiben ismertessük. Csupán néhány jelentősebb i rendezvényt említünk meg, de ezekből is látható az MHSZ népszerűsége, töme­geket mozgató ereje a vál­lalat dolgozói között Honvédelmi előképzésben 45-en részesültek, a tar­talékos klub honvédelmi utóképző tanfolyamát 25-en hallgatták végig, a felsza­badulási légpuska-lövész­versenyen 645, az MHSZ összetett válogatóversenyen 320 dolgozó vett részt. 26 előadáson 1068. 15 filmve­títésen 710, honvédelmi na­pon 1160 dolgozó volt je­len. Sorolhatnánk a sok számot még tovább is. Az 1971. évi tervek, fela­datok között szerepel a lö­vész klub B. típusra való áttérése. Ez többek kö­zött azt is jelenti, hogy a meglevő lőteret, amely 10 fekpados, 20 fekpadosra kell átalakítani. A megnöveke­dett feladatokhoz a taglét­számot is növelni akarják, és úgy a tartalékos klub­ba, mint a lövész klubba bevonják azokat a dolgozó- j kát. akik szívesen vállal- j nak munkát a Magyar j Honvédelmi Szövetségben. 1 rint. Egy rendszeresen dol­gozó tagra jutó tiszta va­gyon (243 fő) 100 641 forint. A szociális és kulturális alap 75,6 százalékkal nőtt. Az egy 10 órás munkanap­ra jutó munkadíj tsz-ta- goknál 93,5 forint, alkal­mazottaknál 104 forint. Ezután Ismertette a be­számoló az 1971. ‘ évi terv fő mutatóit, majd pedig a tsz IV. ötéves tervének cél­kitűzéseit. A következő öt év alatt az elmúlt 4 év termésátlagához viszonyít­va a kenyérgabonát 11,5, a kukoricát 12,5, az olaj­lent 8,7, a lucernát 25 százalékkal kívánják nö­velni. A tehénlétszámot 17,6, az anyajuhlétszámot 35,5, a tejtermelést 50 százalékkal növelik. Egy család reáljö­vedelme 1970-hez viszonyít­va a közösből és a háztáji­ból 14—15 százalékkal fog növekedni. A tartalmas beszámoló­hoz többen szóltak hozzá, j iztanojev Andi..3, a városi pártbizottság elSő titkára elismerését fejezte ki a szövetkezét vezetőinek és tagjainak eredményes munkájáért. Felhívta a figyelmüket a többi között arra, hogy mi­után a közös gazdaság adottságait a tsz-vezetés és a tagság jól ismeri, to­vábbra is ennek megfele­lően gazdálkodjanak. A múlt évi eredmények reá­lisak — mondotta -7 és az 1971. évi terv megalapo­zott. További jó összefo­gással, a vezetők, a tag­ság 1 és a pártszerve­zet segítségével az idei cél­kitűzéseket eredményesen tudják majd megvalósítani. Végezetül a pártbizottság és a tanács nevében sok sikert kívánt a további munkához. Ezután 78-an kapták meg a 20, 15 és a 10 éves törzs- gárdajelvényt és a velejáró pénzjutalmat. Negyvenötén pedig Kiváló term<|}őszö- vetkezeti dolgozó oklevelet, s a vele járó pénzjutalmat kapták szorgalmas munká­juk elismeréséül. N. I. Ifjú felnőttek Városunkban is egymás­után kapják meg ünnepé­lyes keretek között a 14 éves állampolgárok első személyi igazolványaikat. Legutóbb a Petőfi Gimná­zium épületében ideiglenes otthont kapott ének-zenei általános iskola diákjai kapták meg ezeket a leg­fontosabb . személyi doku­mentumokat. Az igazolvá­nyok átvétele után az is­kola növendékei szép mű­sort adtak

Next

/
Oldalképek
Tartalom