Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1969-12-12 / 50. szám
í Hág proletár iái, egyesüljetek! Ära: 90 fillér Folytatta tanácskozását az országgyűlés Csütörtökön délelőtt az országgyűlés folytatta az 1970. évi állami költségvetésről szóló vitáját. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, a Politikai Bi-. zottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd elsőnek Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára- szólalt fel. Biszku Béla beszéde A Központi Bizottság titkára beszédének első részében a pénzügyminiszter által ismertetett beszámoló jelentőségét méltatta, amely híven tükrözte az ország gazdasági helyzetét. Most arra van szükség — mondotta —, hogy helyzetünket. problémáinkat, a párt Központi Bizottsága által kidolgozott politikai értékelés alapján . mérlegeidül: f*s feladatainkat közös erővel valóra váltsuk. Hangsúlyozta az előadó, milyen fontos, hogy a felelősök-minden szinten azonos álláspontot, helyzetér-: tékelést képviseljenek, hogy a munkások és a parasztság, egész dolgozó népünk velünk együtt azonosan és egységesen ítélje meg gazdasági helyzetünkét. ' az előttünk áiló feladatokat. A felszólaló, a továbbiakban az ipari, mezőgazda- sági termelés, valamint a külkereskedelem helyzetével. szerepével foglalkozott, majd a megoldásra váró tennivalókról beszélt. Nem békülhetünk meg azzal — mondotta a Központi Bizottság titkára, hogy az iparban 1969-ben nem emelkedett az egy főre jutó termelés. Ä problémák egy csoportja független a gazdaságirányítás reform iától. sokkal korábbi keletű, mint maga a reform. Ilyen például a műszaki fejlesztés hiányossága. a munkafegyelem nem kielégítő, állapota. Az üzemek jelentős részében máig sem sikerült olyan termelési és társadalmi körülményekét teremteni, hogy a fegyelmezetten és jól dolgozó munkások állandó és érezhető előnyben részesüljenek. viszont a fegyelmezetlenek, a vándormadarak kifejezetten ráfizessenek. Nagy vívmány A kedvezőtlen jelenségek egy másik csoportja újabb keletű. Az iparban a tervezettnél gyorsabb ütemben csökkentették a munkaidőt, aminek következtében 1968—69-ben a teljes munkaidőnek 7—8 százaléka kiesett. Sok üzemben nem pótolták a kieső munkaidőt a termelés korszerűsítésével, műszaki fejlesztéssel, a technológia tökéletesí tűsével a termelékenység emelésével. A rövidített munkaidő bevezetése helyes döntés nyomán született nagy vívmány,- mely dolgozó népünk munkájának gyümölcse. Bizonyos tanulságot viszont le kell szögeznünk. Hibásan jártak el ott. ahol a feltételek biztosítása és megkövetelése nélkül csökkentették a munkaidőt Ezt a politikai vezetési tapasztalat hasznosítása céljából mondom. 1970-re a munkaerő-gazdálkodásban a kormánv szigorításokat léptet életbe, hogy ösztönözze a termelés, a termelékenység alakulását a jobb munkaerő-gazdálkodást. A problémák harmadik csoportjába azokat a jelenségeket sorolhatjuk, amelyeknek keletkezését, illetve hatását nehéz lett volna előre látni, illetve kiszámítani. Ilyen például az a tapasztalat. hogy az ipar struktúrája csak fokozatosan a vártnál nehezebben tud a bel- és külföldi szükséglethez idomulni. Viszont a tények, a tapasztalatok rendszeresebb tanulmányozásával, elemzésével a jövőben minimumra lehet csökkenteni az ilyen típusú hibákat. Az életszínvonal alakulása Az előadó felszólalása további részében méltatta a kormány beszámolójának az életszínvonal emelésére vonatkozó szakaszait. Igaza van a beszámolónak abban. hogy egyes családok különféleképp érzékelik az életszínvonal alakulását, egész elosztási rendszerünket fejleszteni kell — mondotta Biszku Béla —, hogy a jövedelem, a fizetés jobban függjön a munka társadalmi hasznosságától, értékétől. A dolgozók gyakran és jogosan teszik szóvá, hogy nem egyszer eltűnnek a kereskedelmi forgalomból az olcsóbb árucikkek; Közgazdasági értelemben ez nem árdrágítás, anyagi vonatkozásban mégis a dolgozókat sújtja. Miről is van szó? A dolgozók nálunk általában nem élnek rosszul. Aki becsületesen dolgozik, szerényen. de-tisztességesen megél. De vannak még kispénzű dolgozók, alacsony keresetű munkások, sok- gyermekes családok, nyugdíjasok. akiknek megélhetési gondjaik ■ vannak, akik az olcsóbb holmit is csak nehezen tudják megvenni. Az ilyen embereknek minden fillér számít. Ha a közeljövőben nem is tudjuk mindenkinek és jelentősen emelni a keresetét, gondjaikat csökkenthetjük az olcsóbb áruk választékának bővítésével. Megszívlelni a tanácsokat Ezek után egy olyan kérdéssel kívánok foglalkozni, amely ugyan nincsen közvetlenül kapcsolatban időszerű feládatainkkal, de számottevően befolyásolja belpolitikai helyzetünk alakulását. Megfigyelhettük, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt a dolgozók érdeklődése az ország gazdasági helyzete iránt. Mind nagyobb rétegek foglalkoznak gazdasági. társadalmi, politikai kérdésekkel, kritikusabban vizsgálják a fogyatékosságokat és szigorúbban marasztalják el a felelőtlenséget Társadalmunkban a gazdasági élet irányításához. szervezéséhez nélkülözhetetlen szükség van a tömegek segítségére, tanácsaira. észrevételeire. Meg kell szívlelni, és hasznosítani kell azokat. M -g az olvan. esetlég hibás észrevételeket sem szabad figyelmen kívül hagvni, (Folytatás a 3. oldalon.) A bátor kezdeményezés eredménye A gazdasági reform adta lehetőségeket a termelőszövetkezetekben is csak merész kezdeményezéssel lehet megvalósítani. Igen jól használja ki a Rákóczi Termelőszövetkezet fiatal vezetősége ezeket a lehetőségeket. A nagyon hasznos, ipar — termelőszövetkezet kooperáció eredménye, hogy a téli foglalkoztatást már részben . megoldották. Helyes kezdeményezés volt a szőlő, a gyümölcs és a nyárfatelepítés mellett a fűzvessző telepítése is, ami szintén a téli foglalkoztatás megvalósítását segíti. Laczkó Gyula elnök és Oláh István főagronómus elmondták, hogy az új is- I tállójukat fehérhúsú borjúk j nevelésére használják. A borjak szoptatását francia cég által gyártott Mamette automata gép végzi. Ez a módszer Magyarországon : még teljesen új. és a meg- | ismeréséhez nagy segítséget adott a termelőszövetkezetnek az Állat forgalmi és Húsipari Tröszt. A borjú- nevelés ötletét elsősorban I i az adta. hogy igen jó kap- : csolatuk van a háztáji gazdaságokkal. A tsz-tagok a 1 háztájiban sok borjút ne- i veinek és azokat szívesen , átadják a termelőszövetkezetnek. mert elfogadható ■ árakat kapnak értük. A tsz közös tehénállományának szaporulata is segíti a bor- júnevelő állatokkal való el- i látást, de a megyei Állatforgalmi Vállalat is segí- ' tett ebbén. Alapvető követelmény j volt. hogy a hízóba állított borjak egészségesek. jó csontozatúak, jó étvágyúak, | és lehetőleg egyöntetűek: legyenek. Másik alapvető ! dolog volt, hogy csak azok a borjak felelnek meg. amelyek, még szilárd takar- ; mányt nem fogyasztottak, j 50 kilogrammnál nem kisebbek és 65 kilogrammnál nem nagyobb a súlyúk. Eddig két „turnust”. 178 fehérhúsú borjút értékesítettek. A beállítási nettó átlagsúly 61. a ráhizlalt át- U.gsúly tpedig 11!« kilogramm volt. Az értékesí- j tési átlagsúlv elérte a 1801 kilogrammot és egy borjúért 5400 forintot kaptak. Az új hizlalási módszer eddigi tapasztalatai, eredményei kedvezőek. A borjúk gondozását egy fő végzi. a módszer finomításával az eredményesség és a gazdaságosság tovább növelhető. Szükséges továbbra is a jó minőségű alapanyag biztosítása. Ennek feltétele ‘ a közös tehénállomány növelése és a szaporasági eredmények javítása, valamint a háztájiban is a tehéntartás növelése. A Rákóczi ’ Termelőszövetkezetben, mernek és számolnak a vezetők és az eredmények nem is maradnak el. A tagság bízik a vezetőségben. szakemberekben mert amit kezdeményeznek és megvalósítanak, az a tagság és a népgazdaság érdekét szolgálja. Ezek mellett természetesen nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági terméseredmények növelésére is. Eredményeik e szinten is kiemelkedők U. I. II kiskunmajsai ifjúságról A közelmúltban foglalkozott a kiskunmajsai tanács végrehajtó bizottsága a község fiatalságának helyzetével. Papp István tanácselnök örömmel állapította meg, hogy a fiatalok szívvel-lélekkel veszik ki részüket a termelő munkából és igénylik a szocialista kultúra áldásait. Az üzemj és a középiskolai lányok és fiúk kéz a kézben segítik a tanácsot, az üzemeket a tervfeladatok végrehajtásában. Megállják a helyüket a termelő munka minden területén. Fiataljaink jó része a helyi ipar különféle ágazataiban dolgozik. Számuk az üzemekben 321. Mindnyájan részt vesznek az ifjúsági termelési versenyekben. Különösen a Drótfonat és a Nyomdaipari Vállalatnál folyik eredményes verseny, ahol a kitüntető Szocialista címet is elnyerték. Az ifjúsági szövetség dicséretére legyen mondva, hogy a szocialista munkaverseny törzsgárdáját a KISZ adja. A gimnázium KlSZ-szer- vezetében is eleven az élet. A politikai vitakörben színvonalas előadások követik egymást. A községben a társadalmi munkák oroszlánrészét éppen a gimnazisták végzik, a nevezetes évfordulók nívós műsorát ők adják. A gimnázium és a vállalatok együttműködésének szép megnyilvánulása, hogy úgy a szakszövetkezetek, mint az üzemek, bármikor készek megtenni mindent az iskola nevelő és oktató munkájához szükséges tárgyi feltételek biztosítása érdekében. A tanács a maga részé-' ről nem marad adós. Gondoskodik arról, hogy az if-1 júság művelődhessen, szó-; lakozhasson és sportolhas- son. Rendelkezésükre bocsátotta. a művelődési házat, ott alakult meg a, „szesz-kiszolgáltatástól men-| tes” klub is. A bútorok kiegészítéséről a földműves- j szövetkezet gondoskodott. AI községi könyvtárból évente! átlag 700 fiatal tízezrével | kölcsönzi a könyveket. | A sportolás széles körű j kibontakozását teszi lehetővé az új sportpálya^ mely- j nek létrehozásához az ifjú- ság és az üzemek 350 ezer i forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá. A művelődés, a szórako- : zés és a sportolás lehető- i ségeinek biztosításán kívül j a tanács figyelme kiterjed | a fiatalság lakáshelyzetére) is. Messzemenően támogatta a Hazafias Népfront és a KISZ lakásépítési akcióját. A társasházak fel is épültek. A Drótfonatgyártó Vállalat és a Gépjavító Állomás az építeni szándékozó fiatal házasok részére 15—20 ezer forint anyagi támogatást nyújt. A község fiatalságának számottevő része — mondta befejezésül a vb-elnök, — még tanyán él. Itt még nincsenek meg a korszerű adottságok sem a művelődésre, sem a szórakozásra. Tanyai iskoláink többsége azonban már a közeljövőben villanyt kap, így az ottani rendezvények jobban megfelelnek majd a követelményeknek. Fontos is ez, hiszen a tanyai iskola egyben kultúrház is azon a területen, ahol éppen van. Horváth József Ismét egy televízió A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat üzemvezetője a múlt héten pénteken adta át az Izsáki úti Külső iskola tanulóinak a „Kalamár József” szocialista vasbetonszerelő brigád ajándékát, egy szép Olimpia tv-készüléket. A küldöttség ezenkívül diafilmeket, 'dianézőket és sok-sok édességcsomagot is hozott a kis tanyai gyermekeknek. A pajtások köszönetét egy kislány tolmácsolta, aki társai nevében is megígérte, hogy szorgalmas tanulással igyekeznek meghálálni a gondoskodást „a világba való nagyobb kitekintés” lehetőségét jelentő televíziót. Jelen volt az iskolai ünnepségen dr. Belényi István vb-elnökhelyettes is, aki a tanács nevében fejezte ki köszönetét a szocialista brigádnak. Nem hallgathatjuk el, hogy az ajándékozó szocialista brigád tagja, Haja'gos Tóth Antal bácsi, aki az iskola körzetéin lakik, és 4 gyermeke járt ide iskolába, j Vidám hangulatban éltéit ) délután emlékével indult j vissza Pestre mikrobusszal | a küldöttség. Régen járt „ilyen gazdag télapó” eb- | ben az iskolában.
