Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1969-12-05 / 49. szám
niás nrolrfár iái. pjfvpsiií '('/<>/; Ara: 90 fillér’ • • A PETŐFI NÉPE FÉLEGIH AZIKI ADASA XIII. évfolyam, 49. szám Kiskunfélegyháza, 1969. december 5. kai kérdéseket kaptak a versenyzők. A több órás színvonalas versenyt Patyi László, a já fiWii pártéi?. g osztályvezetője, á zsűri elnöke értékelte. Az egyöntetű pontozás alapján az első helyezést Nógrádi László, a kiskunfélegyházi Kiskunság versenyzője érte el, aki részére egyben átnyújtotta a KXSZ-bizottság 700 forintos pénzjutalmát. A második. harmadik és negyedik helyezett részére a Kecskemét ' és Kiskunfélegyházi Termelőszövetkezetek és Szakszövetkezetek Területi Szövetsége alapított jutalomalapot. A szövetség elnökségének nevében Laczkó Gyula elnök- helyettes. a Lenin Tsz elnöke nyújtotta át a második helyezettnek 600. a harmadik helyezettnek 500 és a negyedik helyezettnek pedig 400 forint pénzjutalmat. A verseny valameny- nyi résztvevője egy-egy értékes szakkönyvjutalomban is részesült. A zsűri elnöke ezután kihirdette, hogy a december második felében megrendezésre kerülő megyei vetélkedőn az első négy helyezett versenyző képviseli járásunkat és városunkat. — V — Az önkéntes rendörök dicsérete Alpár községben már hagyománnyá vált, hogy minden évben megrendezik az önkéntes rendőrök értékes munkájának elismeréseképpen a baráti, elvtársi találkozókat. A pártházban Kollár Pál községi párttitkár köszöntötte a szombat esti találkozón megjelentekéi, elsősorban a hozzátartozókat, feleségeket, akik megértésükkel segítik az önkéntes rendőrök szolgálatteljesítését, hivatásuk gyakorlását. Az önkéntes rendőröket, akik a szabad idő megrövidítésével, sokszor éjszakájuk feláldozásával, mindenkor készen állnak a rend és közbiztonság, a társadalmi és személyi tulajdon védelmére. Puskás Dezső főhadnagy a Járási Rendőrfőkapitányság és Tiszti Örs nevében. Csík elvtárs a hivatásos rendőrök nevében, Á. Molnár József a tanács és a Község lakói nevében üdvözölte az ünnepeiteket és vendegeket, majd sor került két önkéntes rendőr: Juhász Mihály és Irjnácz János megjutalmazására. Az ünnepség hivatalos része ezzel befejeződött, és a résztvevők baráti vacsorára átvonultak a szomszédos cukrászdába. így a háztartásokkal kapcsolatos valamennyi kiadást (lakbér, fűtés, világítás, ruházkodás, élelem, kultúra, stb.) naprakészen ellenőrizheti annak vezetője. Az ankéton részt vevők szinte kivétel nélkül asszonyok voltak, hiszen majdnem mindenütt elsősorban az ő feladatuk a bevételek , ésszerű felhasználása, de i nem utolsó sorban a takarékoskodás. Ezen az összejövetelen Dénes József, az OTP budapesti központjának főelőadója ismertette a legkülönbözőbb takarékos- sági formákat. Az ankétot vita követte, s ennek során a Lenin Termelőszövetkezet egyik tagja felvetette, hogy szerinte a legkevésbé szervezett a szövetkezeti tagok között a takarékossági mozgalom, s javasolta hogy annak valamilyen, havonta rendszeresen ismétlődő formáját próbálják a termelőszövetkezetekbe bevezetni. Biztosan sok jelentkező akadna. B. L. i «MiNNNMNttU NAPIRENDEN: A LENIN TSZ Növényvédelmi vetélkedő felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére Takarékossági ankét Ülésezett a Hazafias Népfront járási bizottsága A Hazafias Népfront kiskunfélegyházi járási bizottsága az elmúlt héten tartotta 1969. évben utolsó bizottsági ülését. A bizottsági ülésen dr. Laczkó Tibor, a járási pártbizottság első titkára tartott előadást az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésének és gyakorlati alkalmazásának tapasztalatairól. Bevezetőjében elmondotta, hogy a járási népfrontbizottság jól időzítette a téma megtárgyalását, mert a napokban Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Akadémiáján .tartott előadását iránymutatásként tudjuk felhasználni. Az előadásban dr. Laczkó Tibor elvtárs kiemelte, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére a IX. pártkongresszus határozata nyomán került sor. A készülő reform bevezetésével kapcsolatos intézkedések sorozata 1965. végén kezdődött a mezőgazdaságban, majd az azt követő években folytatódott, ' több nagy horderejű, elsősorban pénzügyi intézkedések megtételével. Ezen intézkedések biztosították — a reform célkitűzéseinek megfelelően —, hogy á mező- gazdaságban . is megteremtsük ^z önálló, vállalati gazdálkodás feltételeit. A gazdaságpolitikai intézkedések a mezőgazdasági termelés erőteljes fellendítését voltak hivatva elősegíteni. Fontos célkitűzés volt továbbá, hogy a parasztság jövedelme — a harmadik ötéves terv iciszakábt e — fokozatosan közelítse meg a munkásalkalmazotti jövedelmek szintjét. A népgazdaság két fő ága, az ipar és a mezőgazdaság összehangoltabb fejlesztését fő feladatként szabta meg a IX. kongresszus a jelen ötéves tervidőszakban. A gazdaságirányítási reform legfontosabb eredménye abban jut kifejezésres hogy kedvezőbb közgazda- sági környezetet teremtett a mezőgazdaság és az élel- . miszertermelés számára. A mezőgazdasági üzemek pénzügyi önállóságának fokozatos megteremtése, a tett hitelrendezések a felvásárlási árak emelésével, az (;új elvi alapokra épülő ártámogatási rendszerrel valósulhatott meg. A termeiő- • szövetkezeteink pénzgazdálkodását egyre jobban a kiegyensúlyozottság jellemzi. A reform intézkedéseinek hatására javult a gyenge tsz-ek pénzügyi helyzete is. Járásunkban különösen a pál monostori Keleti Fény, a jászszentlászlói Aranyhomok, az alpári Búzakalász stb. Tsz-ek eredményei' az utóbbi években kezdenek megszilárdulni. Természetes ,a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek gazdálkodásának problémája továbbit is fontos feladat, mivel .dotáció nélkül nem tudnák fejleszteni gazdálkodásukat. Az elért eredmények leü- corb fokmérője* n parasztság reáljövedelmének növekedése. Országosan megállapítható, hogy a parasztság reáljövedelmének emelkedésé az elmúlt négy év alatt mintegy 8 százalékkal volt magasabb mint 1 a munkásalkalmazottaké. Így a parasztság fokozatosan felzárkózik az ipari dolgozókhoz. A nagy érdeklődéssel kisért előadást élénk vita követte. Felszólalt többek között dr. Cseh László, a járási tanács vb-elnöke, dr. Juhász Antal, a városi-járási ügyészség vezetője akik hasznos útmutatást adtak a népfrontbizottsági tagok részére a témakörrel kapcsolatban. A bizottsági ülés végén kedves ünnepségre került sor. A Hazafias Népfront járási titkára átadta Térjék Erzsébet, dr. Ternik Endre és Iglódj Miklós bizottsági •tagok részére az Országos Béketanács aranykoszorús jelvényét. Ezt követően pedig az év során legjobb munkát végzett aktivisták részére a népfrontbizottság könyvjutalmait nyújtotta át. Vaszkó József Az MSZMP városi vég- ] rehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megtárgyalta a Lenin Tsz párt-, gazdasági és tömegszervezetek tevékenységét. Megállapították, hogy a tsz az utóbbi két évben ugrásszerű fejlődést ért el. A gazdaság adottságai, földjei igen változatosak, eredményeik városi szinten mégis kiemelkedőek. Búzából 14,8. lucernából 29,3, zöldborsóból 16.3. kukorica- ‘ bői (májusi morzsolt) 25 ' mázsás eredményt értek el. • A növénytermesztés hozamértéke és árbevétele az elmúlt két évben 68,6 százalékkal növekedett. 1967- j ben 12 millió 787 ezer fo- j rint volt. 1969-ben elérte a 21 millió 594 ezer forintot. Ez mellett, stabilizálódott a takarmányhelyzetük. a silózott mennyiség 50 százalékkal növekedett.. A saját termelésből rendelkezésre álló abrak 106 vagonnal nőtt 1967-hez viszonyítva. A termésátlagok kedvező ■ , alakulását az időjárás mellett lényegesen' segítette a megfelelő talajmunka, a minőségi vetőmagvak használata. i Az összárbevételhez vi-1 szonyítva a növénytermesztés aránya 35 százalék. Az ! állattenyésztés szerkezete a takarmányhelyzetre való j tekintettel lényegesen megváltozott. Az ágazat árbevétele folyamatosan növekedett és gazdaságossága. javult. Az árbevétel 1967-! ben 12 millió 368 ezer, í 1969-ben már 29 millió 735 j ezer forint.. Baromfiból j 1967-ben 2301. 1969-ben | már 4612 mázsát értékesí- ‘ tettek., A hízó liba 1967- ben .1 ,‘H mázsa. 1969-ben 3038 mázsa. 1969-ben a kitermelt máj átlaga elérte a 36 dekagrammot. Különös gondot fordítanak a szarvasmarha-tenyésztésre is. Ezt bizonyítja, hogy 1967-ben 432 darab volt. 1969-ben mar 652 állatot nevelnek. Szarvasmarha-tenyésztésükben tbc- és brucella- mentes tehénállományt szeretnénk megvalósítani. A lótenyésztésből származó bevételek ez évben már fedezték a részleg költségeit. Az exportra értékesített lovak átlagára elérte a 27 ezer forintot. Az állattenyésztés árbevétele az összárbevételhez viszonyítva 48.2 százalék. A termelőszövetkezetekben a kiegészítő tevékenység 1968 69. év elején alakult ki. Olyan tevékenység kialakítását tűzték célul, amelyek kapcsolódnak a gazdaság termeléséhez. Ilyen a péküzem. a húsfeldolgozó, a lakatos, és az autó-motorszerelő részleg Bevételük eicrtr •» s ... i ^ lió 300 ’ezer forintot. J\ tere melőszövetkezet jelentősen segít a város lakosságának ellátásában i'i. Elsősorban jó minőségű kenyeret, töltelékárut. zöldséget és virágot árusítanak a lakosság részére. Ez£ a tevékenységet bővíteni szeretnék. amennyiben megfelelő segítséget kapnak dz illetékes városi vezetéstől. A munkaerő helyzete és a gépesítés jónak mondható. Az időszakos munkaerőt is beleszámítva 600 dolgozójuk' van. 29 erőgép. 7 kombájn. 3 tehergépkocsi és 33 pótkocsi segíti munkájukat. Beruházásra az el- i múlt 2 évben 6 millió 924 ezer forintot fordítottak. A tsz pénzügyi helyzete korábban igen nehéz volt és még jelenleg is az. 1967. év végén 557 ezer forint mérleghiányuk volt. és 1049 ezer forint elmaradt bért kellett rendezni. Mindeze-i két kigazdálkodtak és 1969- ben a jövő évek termelésé- : hez szükséges alapokat biztosították. Az egy tagra ju- 1 tó éves kereset 15 868 fo- j rint. az egy 10 órás munkanapra eső kereset tsz-ta-j goknál 74. alkalmazottak-1 nál 71 forint. A tiszta va- [ gyón 2 év alatt 22.5 millió- } ról 29.5 millióra növeke- [ dett. Szociális, kulturális alapra ez évben 415 ezer lorintot használtak fel. A szocialista munkaversenyben 10 brigád 156 tagja vesz részt, egyénileg ü'i-en. versenyeznek. A verseny jutalmazására eddig 10 ezer forintot fizettek ki. Mindezen eredmények elet’,seben nagy része van a párt- és tömegszervezeteknek Nevelő, mozgósító, fel- világosító munkájuk nélkülözhetetlen. A végrehajtó bizottság elismerését fejezte k> Laczkó Gyula elnöknek. Csoki Imre párttitkárnak és az egész tagságnak eredményes ,íó munkájáért N. I. Hazánk felszabadulásának 25. évfo dulója tiszteletére széles körben indult munkaverseny. vetélkedő, f.. Inján!«*, tűt melyok yz ünnepségsorozat rangjának megfelelően adnak tanúbizonyságot 1970. április 4. méltó megünneplésére. A felszabadulási jubileum tiszteletére rendezett az elmúlt héten járási-városi növényvédelmi vetélkedőt a Kiskunfélegyházi Járási- Városi Tanács V. B.-k mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályai, valamint a KISZ járási-városi bizottságai. A téma jelentőségét aláhúzza a tény. hogy növény- védelmünk az 1950-es évek közepétől, de különösen a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta Igen nagy fejlődésen ment keresztül. Járásunk és városunk vo- j.natk- zásában elsősorban a jfpV tr óimc -terv időszaka, alatt telepített szőlő- és gyümölcsültetvények, valamint a megnövekedett zöldségkertészet növényvédelmi feladatai jelentették a nagyarányú változást. A járás és város közös gazdaságai részéről 12-en mérték össze erejüket. A verseny villámtotóval indult (természetes növény- védelmi kérdésekre kellett válaszolni), ezt követte a tízféle szerismeret. Ezután szakmai kérdésekről kellett a zsűri előtt válaszolni. mely még a biztonságtechnikai témakört is érintette. Végül aktuális politi- ; A kiskunfélegyházi járási-városi nőtanács az OTP fiókkal közösen, takarékos- sági ankétot rendezett, a Művelődési Ház klubtermében. Ezen ismertették az úgynevezett „háztartási nap- ló’-t, amely elsősorban hivatott arra, hogy egy-egv háztartás költségvetését, tételesen a bevételi és kiadási rovatokra, tartalmazza.
