Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1969-09-19 / 38. szám

1 isti7£ Világ proletárjai, egyesüljetek! Arat 90 fillér F&ElMZI K(Mií A PETŐFI NÉPE FÉLEGTHAZI KIADÄSA XIII. évfolyam. 38. szám Kiskunfélegyháza, 1969. szeptember 19. Napirenden Ifjúságunk helyzete A KISZ VII. kongresszu­sa tiszteletére jelent meg a Kormány 1016/1967. szá­mú határozata, mely rög­zíti az állami és társadal­mi feladatokat az ifjúság nevelésében. A Járási Tanács e hatá­rozat tükrében vizsgálta ifjúságunk helyzetét s ja­vaslatot fogadott el a to­vábbi feladatokat illetően. A beszámoló megállapítot­ta, hogy járásunk ifjúsága becsülettel helyt áll a ta­nulásban és a szocialista építő munkában, aktívan kiveszi részét a párt és kormányhatározatok vég­rehajtásából. A pályavá­lasztás során egyre többen választják a mezőgazdasá­got, és a szocialista verseny­mozgalom megtalálható mind a mezőgazdaság, mind az ipar területén. A kulturális és sportfelada­taink megvalósításában is ott találjuk fiataljainkat az első sorokban. Eredmé­nyeink híre túlnőtt járá­sunk területén. A jász- szentlászlói ifjúsági klub elnyerte a „Kiváló ifjúsági klub” címet és a velejáró tízezer forintot. Sportoló fiataljaink pedig az elmúlt évben a spartakiád verse­nyeken megyei első helye­zést értek el. A beszámolási időszak alatt az ifjúság nevelésével foglalkozó szervek eredmé­nyesen betöltötték hivatá­sukat. Tovább fejlődött az ifjúság szórakozásainak és sportolásainak lehetősége, Kömpöcön és Tiszaújfa- lun új klubkönyvtár lé­tesült, Jászszentlászlón és Páimonostorán befejezé­séhez közeledik a műve­lődési otthon felújítása és még ebben az évben megkezdik a gátéri mű­velődési otthon építését. Hamarosan átadásra ke­rül Kiskunmajsa új sport­kombinátja, ugyancsak új sportlétesítménnyel gaz­dagodott Petőfiszállás és Tiszaújfahi község is. A jelentős fejlődés elle­nére még sok tennivaló van a fiatalok falun tartá­sa és jogos igényeinek ki­elégítésében ! Továbbra is hiányos a tanyai fiatalok kulturális és politikai ne­velése, megoldásra vár a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok élet- és munkakö­rülményeinek javítása, va­lamint a téli foglalkoztatás problémája. A szenvedélyes vitában több tanácstag, gazdasági és ifjúsági vezető mondta el véleményét és tettek javaslatot feladataink meg­valósítására. Szinte vala­mennyi hozzászóló javasol­ta a tanyai iskolák villa­mosítását, televízióval való ellátását, továbbá a pálya- választás céltudatos irányí­tását és a társadalmi mun­kát végző fiatalok foko­zottabb elismerését. N. L. Évente félmilióforint A városi tanács végrehaj­tó bizotsága legutóbbi ülé­sén a szociális otthon és az igen jól bevált öregek nap­közi otthonának működé­séről készített jelentést tár­gyalta. Csak a legnagyobb elis­merés hangján említhetjük azt a gondoskodást, mellyel a lehetőségeken belül az otthonokban elhelyezett, il­letve az öregek napközijét felkereső öregekkel foglal­koznak. Emellett ez évben több mint félmillió forin­tot fordít városunk rend­szeres szociális segélyezés­re. Igaz, hogy ez a viszony­lag tekintélyes összeg is csak havi 250 forint rend­szeres segélyt biztosít az arra rászorulóknak, de min­den remény megvan arra, hogy 1970-ben ezt szemé­lyenként ötven forinttal emelhetik. A szociális otthon prob­lémái közül a közeljövőben megoldásra kerül a korsze­rű új mosókonyha építésé és a környék lakói által joggal kifogásolt szenny­víz levezetése új derítő megnyitásával. Részletesen foglalkoztak a csökkent munkaképességű­ek helyzetével is. Nem egy olyan vállalat akad, ahol nem ismerik, vagy helytele­nül alkalmazzák a csökkent munkaképességűekkel kap­csolatos nyugdíjazásokat, sőt akad olyan vállalat is, ahol a rehabilitációs bi­zottságot meg sem alakí­tották. Szóba került az idős termelőszövetkezeti ta­gokkal kapcsolatban az el­tartási szerződés. Ezen a téren a Vörös Október és Vörös Csillag Tsz-ekben már történt kezdeményezés, de még nem jutottak el a rendszeres járadékot nyúj­tó tartási szerződések kö­téséig. Igaz, éppen a Vörös Csillag Tsz az, amely a rászorultaknak havi 400 forintra emelte a rendszeres segély összegét. A szociális otthonban el­helyezettek ellátása kitűnő, a gondozó nővérek minden elismerést, dicséretet meg­érdemelnek. Ugyanígy elis­merést érdemel az állandó bizottság és nem utolsósor­ban a szociális és gyámügyi hivatal vezetője. Jelinek Kálmánná. B. L. A városi tanács művelődésügyi osztálya a Pedagógus Szakszervezettel közösen, meghatóan szép ünnepségen emlékezett meg azokról a pedagógusokról, akik 60, il­letve 50 évvel ezelőtt, 18—20 éves korukban, új diploJ mával a zsebükben, elkezdték a városi és tanyai em­berpalánták tanítását, nevelését. Nehéz sors, de meg­tisztelő feladat volt a „nemzet napszámosának“5 lenni.1 A tanácsot Szamosi Ferenc igazgató, vb-tag és Nagy László gazdasági felügyelő, a szakszervezetet Somfai András képviselte, az ének-zenei általános iskola ének­karát dr. Somogyvári Zoltánná vezényelte a kedves ün­nepségen. Gyémántdiplomát kapott: Rádi Lajosné, aranydiploH mások: Pintér Mária óvónő, Seres Sarolta, Szegi IHroskai Terescsényi Károlyné, özv. Vidéki Károly né, dr. Wissin- ger Lászlóné, Zarándi József né, Kossey Géza és dn. Zsu-í bori Béla. , A brigádmozgalomról tárgyalt a taggyűlés Jelentőségének megfelelő­en a taggyűlés első napi­rendi pontjaként tárgyalta a Villamosszigetelő és Mű­anyaggyár IV-es pártalap- szervezete a termelési moz­galmak helyzetét, a szoci­alista brigád politikai neve­lő munkáját és szerepét. Taggyűlésükre meghívtak öt szocialista brigádvezetőt is: Somogyi Lászlónét, Zsidó Gábomét, Körmendi Sán- dornét, Fekete Bélát és Zaj- tai Csabát. Tulkán György, a IV. alapszervezet titkára el­mondta, hogy a brigádmoz­galom a félegyházi gyáregy­ségnél is igen jelentős fej­lődésen ment keresztül. Míg 5 ével ezelőtt 37 bri­gád működött, jelenleg 86 brigádban 763 brigádtag dolgozik. Ebből a IV. alap­szervezethez 19 brigád tar­tozik 212 taggal, 5 brigád­dal és 54 brigádtaggal több, mint a múlt évben. A számszerű emelkedés tehát megvan, most az irányt a minőségi követel­mények fejlesztésére kell venni. Minőségi munka pe­dig magasabb politikai tu­dás nélkül elképzelhetetlen. Kezdeti eredmények ezen a téren is vannak. A bri­gádtagok jelentős része be­kapcsolódik a politikai ok­tatás valamilyen formájába, JÓI vizsgázott a szakszolgálat irisk.unmaisai eaészséaiuiiÁ szakasz teloonulása. területről sebesülteket men­tettek ki, elsősegélynyúj­tásban részesítették őket, majd önmagukat mentesí­tették a fertőzéstől. Az ál­lategészségügyi és növény- védelmi szakaszok takar­mány megvédését, élelmi­szer mentesítését, állatok su­gárszennyezettségének meg­állapítása után az állatok kihajtását, mentesítését, ön­maguk mentesítését stb. gyakorlatokat hajtották vég­re. A tűzoltók szintén fel­tételezett tűz szakszerű el­oltását mutatták be. Mind­két községben a szakszol­gálatok egységei a gyakor­latokat példásan hajtották végre a nagyszámú polgá­ri lakosság tetszésére. Va­lamennyi egység bizonyítot­ta, hogy elsajátította azokat a legfontosabb tudnivalókat, melyeket a felsőbb parancs­nokságok számukra előír­tak. A bemutató gyakorlato­kat tarkította és színessé tette a helyi iskolák fiatal­jainak sportbemutatója. A gyakorlatok befejező aktu­saként a községi polgári vé­delmi parancsnokok a leg- ' óbbak részére kiosztották a tárgyjutalmakat és az elismerő okleveleket. jiasztaá József vagy a pártnál, vagy & tö­megszervezeteknél. A mar­xista esti középiskolára is 22 dolgozó jelentkezett, nagyrészük brigádtag. A taggyűlés nagy fontost ságot tulajdonít a »Dol­gozz hibamentesen” mozga­lom gyors elterjedésének, a szakmai, műszaki segítség- nyújtásnak, különösen a fia­tal betanított munkások köJ rében, hogy minél hamarabb elsajátítsák a legjobb, leg-- célszerűbb fogásokat. Sok szó eset az újításokról, a tapasztalatcsere fejlesztésé-- ről, a takarékosságról, a mi-i nőség javításáról, a selejti nek a legalacsonyabb szint­re szorításáról. A beszámoló és a Javass latok megvitatása után meg-í született a határozat, mely kimondja, hogy a brigád­ban dolgozó kommunisták személyes példamutatásukJ kai, propaganda munkájuk-, kai hassanak oda, hogy ai brigádgyűlésoket rendszer résén megtartsák, a felmej rült problémákat rendezzék; a brigádnaplók elkészítéséi ben vegyenek részt. A bhi zottság, az értékelést min­den körülmények közöt# határidőre végezze el. A „Dolgozz hibamentesen^ mozgalom szervezésébe d brigádtagokat is ba kell vonni. Gyenge homokon is lehet jól gazdálkodni Városunk határának egyik leggyengébb homokos területén gazdálkodik a Kiskunság Tsz., eredményei mégis azt mutatják, hogy sikerrel igyekszik felvenni a versenyt a jobb földeken gazdálkodó, hasonló nagy­ságú közös gadaságokkal. A homok ésszerű hasz­nosításával ' függ össze 30 holdas őszibarackosa, mely­nek holdankénti hozama 30 ezer forint lesz ebben az évben. Példamutatóan részt vállaltak a cellulóz­nyár telepítési akcióiban is és az augusztusban meg­tartott fásítási bemutatón a szakemberektől dicsé­retben részesültek. Tervszerűen használják ki a gyümölcsösben épített csomagoló épületet: a ba­rackszezon még be sem fe­jezodott, maris ott van a 75 holdas dohányterület termésének betakarítása, folyamatos elfoglaltságot biztosítva a nőknek, a fia­taloknak. A sok eső után bekövet­kezett hosszú aszály a Kiskunságban sem múlt el nyomtalanul, de a jó szer­vezés és irányítás a kiesést állattenyésztésben hozza be. A vemhes üszők például 200 ezer forint töbletet je­lentenek. A magtárpadlást csibenevelésre alakították át és nagyobb súlyt helyez­nek a törzsliba tenyésztés- re is. Aránylag sok fiatalt lá­tunk a tsz-ben dolgozni. Ennek ,,titkát’’ abban lát­juk, hogy törődnek a fiata­lokkal. Új lisztből sütik a kenyeret Éjjel-nappal dolgoznak a pékek a Kecskemét és Vi­déke Sütőipari Vállalat kiskunfélegyházi telepén. Hat kemencében naponta 140—150, szombaton 180—190 má­zsa ropogós, illatos, jóízű kenyeret sütnek az idei új búzából őrölt lisztből. Nem tudni, hogy a kemencék kor­szerűsítésének, a liszt jó minőségének, vagy talán a ver­senytársak megjelenésének köszönhető-e, hogy az utóbbi időben megszűnt a reklamáció. Annyi bizonyos, hogy a telep mind az 52 dolgozója, mind a 35 szakmunkása, vezetője mindent „belead”, hogy a legjobt^ legszebb kenyeret tegye, le a fogyasztók asztalára.^ »,! T. M, i j ~ Gyémánt- és aranydiplomák Alpáron és Kiskunmaj- sán szeptember 14-én va­sárnap, a helyi községi pol­gári védelmi parancsnoksá­gok bemutató gyakorlatot tartottak. A nyárvégi nap­sütéses . vasárnap reggel már 6 órakor nagy volt a mozgás mindkét gyakorla­tot tartó községben. Kis- kunmajsán Kora reggel tér­zene volt a művelődési háii előtt és fél hétkor a Járási Parancsnokság törzsének és szakszolgálatainak képvise­lői a jó előkészületekről győződhettek meg. Sorban érkeztek közben a szom­szédos községek polgári vé­delmi parancsnokságainak küldöttei is, akik részt vet­tek és megszemlélték a köz­ségi gyakorlatokat. Mindkét községben a gyülekező he­lyekről indultak el a gya­korlótérre a polgári véde­lem, a tűzoltóság egységei és a nagyszámú iskolás fia­tal. Kiskunmajsán félórá­ig kígyózott az emberára­dat a vásártérre, melynek élén a helyi, a járási és megyei parancsnokságok képviselői mentek. Mindkét községben resgel 8 órakor vette kezdetét a bemutató melyet Kiskunmajsán Popr István vb. elnök, Alpáror pedig A. Molnár József vb nyitott, i-vtftP. TUUaqj-vvitg beszédükben kiemelték a ■ polgári védelem jelentőségét, hangsúlyozták, hogy a kor­szerű jelenlegi tömegpusz­tító fegyverek — esetleges - ártalmaival szembeni vé­dekezést a _ lakosságnak is mez kell ismerni. A bemu­tató gyakorlat célja, hogy a különböző szakszolgála­tok beosztottai bizonyítsák — a rendszeres kiképzések során — mennyire sajátí­tották el feladataikat. A bemutató gyakorlato­kon részt vettek a községi egészségügyi, állategészség­ügyi — növényvédelmi sza­kaszok, tűzoltó egységek és a helyi iskolák fiataljai. As egészségügyi szakaszok fel­tételezett sugárszennyezeti

Next

/
Oldalképek
Tartalom