Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1969-06-13 / 24. szám
Világ proletariat, egyesül/etek! Ara: 90 fillér feegvházi Közlöny ^ PETŐ rí NÉPE FÉLEGÍ HÁZI KIADÁSA XIII. évfolyam, 24. szám Kisfcttníélegyiiáza, 1369. június 13. Korszerű telepet kapott a félegyházi nyomda Ünnepélyes keretek között, megyei és városi vezetők jelenlétében avatták fel a kiskunfélegyházi nyomda új, korszerű helyiségeit. Hosszú évek után végre olyan körülmények közé kerültek az ott dolgozók, melyek minden szempontból biztosítják részükre a zavartalan munkát. Mind a nők, mind a férfiak részére mosdó, öltöző helyiségek állnak rendelkezésre. Az avató ünnepséget jó hangulatú baráti vacsora követte. Képünk az új helyiségekbe költözött nyomdában készült Felvételünkön.; Fehér Tibor gépmester Ladányi Fe- rencné és Endre Mária berakónők munkáját figyeli. A községi vb-elnöki értekezleten A járás élelmiszergazdaságának helyzete Alpáron tartotta a járási tanács végrehajtó bizottsága a községi tanács vb-elnökei és a járási szak- igazgatási szervek értekezletét. A kétnapos tanácskozáson az államhatalmi, igazgatási, művelődésügyi és egészségügyi témakörök «tán megtárgyalták a járás élelmiszergazdaságának helyzetét is. Az írásban kiküldött előterjesztést Körösi László járási vb-elnök- helyettes vitaindító előadása egészítette ki. Részletesen elemezte a jelentés járásunk gazdasági helyzetét, a kedvezőtlen talaj- és közgazdasági viszonyokat, valamint az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek helyzetét. Megállapította azt is, hogy az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése kedvezően hatott a termelő üzemekre. Fokozatosan kialakultak a vállalati önálló gazdálkodás feltételei és a vezetők többsége élni is tudott a helyzet adta lehetőségekkel. A termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági szak- szövetkezetek életében nagy jelentősége volt az 1967. évi tsz-törvény gyakorlati megvalósításának. A beszámoló kiemelte, hogy az élelmiszergazdaság 1968. évi eredményei — a különböző elemi károk miatt — nem a legjobbak. Bizonyos előrehaladás van a takarmánytermesztésben, az állattenyésztés igényeit azonban még nem elégíti ki. Az ipari növények területe a korábbi évekhez viszonyítva nem csökkent, és bizonyos szakosodást lehet több helyen megállapítani. A II. ötéves terv során telepített szőlőültetvények nagy része termőre fordult és eredményei magasan túlhaladják a korábbi gyalogművelésű területekét. Hasonló a helyzet a gyümölcstermesztésben is, hiszen az évenként termőre- forduló gyümölcsösök terméshozama lényegesen meghaladja a kettős hasznosítású egyéni gazdaságokat. A zöldségtermelésben is megkezdődött a stabilizálódás folyamata, kialakultak nagyobb zöldségtermelő gazdaságaink. A sok zöldségfajta helyett áttérnek a 2—3 féle termesztésére. A zöldségfélék elő- feldolgozásának megvalósításában nem történt előrelépés, és az elsősorban a vállalatok kooperációjának hiányával magyarázható. A járás állattenyésztési helyzete nem a legjobb eredményt mutatja. Ennek oka elsősorban az elmúlt évben jelentkező ragadós száj- és körömfájás miatti zárlati intézkedés, mely a — különben jelentős — állatforgalmat minimálisra csökkentette. A tsz-ek és szakszövetkezetek gazdálkodásának értékelése után a jelentés részletesen ismertette a III, ötéves terv hátralevő időszakának feladatait. A beszámoló után a községi vb-elnökök ismertették községük eredményeit, problémáit, valamint a tervezett gazdaságpolitikai intézkedéseiket. Dr. Cseh László a járási tanács vb-elnöke összefoglalójában kérte, hogy az értekezlet tapasztalatait használják fel a községekben. A feladatokat községenként, a helyi sajátosságoknak megfelelően hajtsák végre, és alakítsanak ki aktív politikai légkört a III. ötéves terv sikere érdekében. Vaszkó József A vezetőség felelősségének kiszélesedése, a különböző bizottságok életrehí- vása, az alapszabályban biztosított jogaik, a választás titkossága — mind olyan tényezők; mely a tagságot érdekeltté teszi saját ügyei intézésébe való aktív részvételre. A földtörvény intézkedései először teremtették meg a termelőszövetkezeti földtulajdont. Járási tűzoltóverseny Jászszentlászlón A kellemetlen, esős idő ellenére is nagyszámú közönség nézte végig a jász- szentlászlói sportpályán 41 önkéntes tűzoltóraj (köztük 28 községi és 13 létesítményi raj) vetélkedőjét. Az eredmények azt igazolják, hogy valamennyi önkéntes tűzoltónk hivatásnak érzi Emberekről gondoskodnak A félegyházi Vörös Csillag Tsz közgyűlése utasította m szociális bizottságot, vizsgálja felül az idős, beteg, járadékos tagok helyzetét. A felülvizsgálatnál három kategóriát határoztak meg: járadék kiegészítés, fejadag térítés nélküli juttatása és a háztáji föld pénzbeli megválna azoknak, akik ezt igénylik. A bizottság a feladatát elvégezte, és megtette a szükséges javaslatokat. A bizottság tagjai 146 idős tsz-tagot látogattak meg. Javasolták 36 esetben a járadék kiegészítését 100, 82 esetben pedig 140 forinttal. Huszonnyolcán nem szorulnak járulék-kiegészítésre. Harminchármán kapnak fejadagot térítés nélkül, összesen 66 mázsa búzát. Háztáji föld helyett huszonkilencen kértek pénzt, ami 58 ezer forintot jelent. A járulék-kiegészítést április 1-től fizetik ki, havonta 15 080 forintot. A bizottság tagjai elmondták azt is, hogy az idős emberek nagyon megörültek a figyelmes gondoskodásnak. Nagyon köszönték, hogy nem feledkeztek meg róluk, és hogy nem csak addig kellettek, amíg dolgozni tudtak, hanem öreg napjaikat is széppé teszik. A tsz vezetősége, és az egész tagság szép példát mutatott az emberi szerétéiből és megbecsülésből. Érdemes volna más tsz-ben is ilyen felülvizsgálatot végezni, és ahol mód és lehetőség van rá, segíteni a becsületben, munkában megöregedett tsz-tagokat. Minden vezető és tsz-tag gondoljon arra, hogy: egy- tzer mindenki megöregszik, és milyen jó lesz, ha majd ékkor raituk is így segítenek. N. J. önként vállalt társadalmi munkáját, és minden időben készen áll. hogy a társadalmi tulajdon megmentésére, embertársai segítségére siessen. Minden raj felsorolása helyszűke miatt lehetetlen, így csak azokat ismertetjük, akik helyezést értek el és díjazásban részesültek. Gépjárműfecskendő szerelésben első Alpár község. 800-as kismotorfecskendő szerelés: első Jászszentlászló, 400-as kismotorfecskendő szerelés: községi, férfi csoportok: első Kunszállás, második Pálmonostora. A nőknél és fiúknál a kiskunmajsai rajok az elsők, a leányoknál Pálmonostora, községi fiúcsapatok kocsifecskendő szerelésben, első Pálmonostora. Üzemi férficsapatok 400-as kismotorfecskendő szerelés: első Vegyipari Gépgyár 2. telep. Üzemi fér- ficsapatok osztott sugár szerelésben: első Vegyipari Gépgyár 1. telep; második Cipőgyár. Üzemi, női csoportok közül: első Villamosszigetelő és Műanyaggyár. Verseny közben az egyik félegyházi tűzoltókocsi ipari tűzhöz vonult ki. Jászszentlászlón pedig bolttüzet jeleztek, de szerencsére ké- ménytüzet találtak a tűzoltók. Igaz, hogy ez is végzetes lehetett volna, mert a I kéménylyuk ronggyal volt 1 bedugva, s az égő rongy I éppen az ágyra esett, azt azonban az odaérkező tűz- I oltók eloltották. T. M. Duna-Tisza csatorna, gázvezeték Félegyháza általános rendezési tervében Kormányhatározat írja elő. hogy 1970-ig Magyar- ország összes városairól elkeli készíteni az általános rendezési tervet,' amely azután alapul szolgál a városok további fejlesztéséhez, egészen 2000, sőt 2040-ig. Így került sor — a város történetében először — Kiskunfélegyháza általános, mindenre kiterjedő tervének elkészítésére és az érdekelt szervek, testületek és személyek bevonásával annak ismertetésére. A vélemények, javaslatok figyelembevételével. majd a városi tanács végrehajtó bizottsága végzi a jóváhagyást. Dr. Belényi István elnök- helyettes és Zoboki László megyei főelőadó üdvözlő, illetve bevezető szavai után a tervet készítő népes kollektíva nevében Karai Antal, a Várostervező Tudományos Intézet munkatársa a kifüggesztett színes és részleAranylakodalom 50 éves házassági évfordulóját ünnepelte kiterjedt rokonsága körében Pallagi Sándor és felesége. Pallagi bácsié folt a tejpiacról az egész város ismeri, de azt kevesen tudják, hogy nősülése idején: 1919-ben a most. már nyugdíjas férj kovácslegény volt az egyik budapesti üzemben. tes térképek előtt mutatta be a jövő Kiskunfélegyházáját. Ennek láttára a műműleírásban lefektetett adatok hallatára, egy kicsit felcsillant a kiskun város képviselőinek szeme. A höz.zá- I szólásokból kiérződött a város jövője iránti felelősség- érzet. A második tudományos ülésre hívta össze a Kiskunság Étterem különtermébe a városi és járási orvosokat a járási tanács vb egészségügyi csoportja. Az elsőt az elmúlt évben Kis- kunmajsán tartották. Az egybegyűlteket — köztük a város hírneves szülöttét: dr. Julesz Miklós professzort, a járási és városi tanács párt és tanácsi vezetőit, dr. Kiss Lászlót, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesületének képviselőjét, dr. Vámossy József városi-járási főorvos üdvözölte. Hangsúlyozta beszédében, hogy a mostani tudományos ülés a körzeti orvosok továbbképzését szolgálja, nem elméleti, hanem gyakorlati módszerek átadásával. Dr. Szarvas Ferenc, a szegedi 1. sz. belklinika adjunktusa: A körzeti orvos szerepe a gyakoribb endokrin betegségek felismerésében és gyógyításában, dr. A végrehajtó bizottság jóváhagyása előtt korai lenne a terv részletes ismertetése, most csupán annyit, hogy szerepel abban a város rekonstrukciója mellett a Duna—Tisza-csatoma, a gázvezeték, de még helikopterállomás építése is. Fazekas Lajos kórházigazgató, belgyógyász főorvos; Üjból a hypertoniáról, és dr. Öveges László körzeti orvos: A szívbetegségekről címmel tartott magas színvonalú, de a laikusoknak is élvezetes és érthető előadást. Nagy taps köszöntötte a 78 éves Körmöczi György gátéri szívbeteget, aki kerékpáron érkeztt kezelőorvosa, dr. Öveges László meghívására a tudományos találkozásra, és egyszerű, de meggyőző szavakkal bizonyította orvosának szavait. A hozzászólások sorát dr. Julesz Miklós professzor nyitotta meg és dr. Tiboldi Tibor adjunktus zárta. Ők is, s a többi hozzászólók is hasznosnak és követendőnek tartották a tanácskozást, s mi is reméljük, hogy a következő évben, a Kiskun napok keretén belül rendezik a harmadikat. T. M. Á körzeti, falusi orvosok munkájának elismerése Villanyhálózat a tanyavilágban A szegedi úti iskola körüli tanyák nevezetes napja zajlott le június 6-án. Ekkor kapcsolták be a villanyt a Petőfi Szakszövetkezet sertéstelepén. A korszerűen megépített telepre szállított villany lehetővé teszi a villanyhálózat kibővítését a pusztán. Eddig húsz tanya vállalta saját költségén a villany bevezetését. A feltételek máris biztosítottak és semmi akadálya sincs annak, hogy az őszre már kigyulladjanak a villanylámpák a bogárhátú tanyák gerendás szobáiban. A Petőfi Szakszövetkezet vezetősége kezdeményezte a vállalkozást. A sertéstelep gépesítése, a tanyák korszerű világítása bizonyára fokozza majd a Szegedi úti iskolában ottho^, nos kulturális életet, amely most még aggregátorral „gyártja” a maga villanyát és semmi kilátása nincs arra, hogy a kiépülő hálózatba bekapcsolják. A marisi és ágasegyházi puszták népe azonban ragaszkodik iskolájához és nem nyugszik addig, míg kultúrközpontjában nem nézhet televíziót.
