Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)

1969-03-21 / 12. szám

Arat 80 fttér Fflájf pralelarfal, egveniil jete It ■ • • KÖZLÖNY XIII. évfolyam, 12. szám A PETŐFI NÉPE KISKÉNFÉLEG'» íl.;UADASA Kiskunt elegy háza. 1969. március 20. Kitüntették Jubileumi évforduló a Tanácsköztársaság veteránjait Erdősi József beszéde lista társadalmunk építé­sén — kezdte beszédét Er­dőéi József, majd így foly­tatta: — Ebből az alkalomból a Magyar Szocialista Muri­lVépünk történelmének legdicsőbb napjaira, a Ma­gyar Tanácsköztársaságra emlékezünk. A Tanácsköz­társaság megszületése a magyar munkásosztály ad­digi küzdelmeinek legna­gyobb győzelme, a nemzet­közi proletariátus forradal­mának kimagasló jelentő­ségű eseménye. Magyaror­szág ezer éves történeté­ben a nép először döntötte meg a kizsákmányoló osz­tályok uralmát és hozta létre a forradalmi proleta­riátus vezetésével saját ha­talmát. Amikor a burzsoá rend, a tőkés födbirtokos hatalom — amely az or­szágot a háborúba vitte — a legmélyebb társadalmi és nemzeti válságba jutott, a munkásosztály megmu­tatta a népnek a kivezető utat, kivívta politikai ha­talmát, és győzelemre vit­te a szocialista forradal­mat. A magyar kommunis­ta mozgalomnak és ha­zánk proletariátusának örök dicsősége, hogy a for­radalmi helyzet lehetősé­gével élve teljesítette ha­zafias és nemzetközi köte­lességét, bátran . magához jngaáta a politikai hatal­mai, hogy betöltve törté­nelmi küldetését, egész né­pünk számára a boldog jö­vőhöz vezető utat egyen­gesse és a nemzetközi for­radalom nagy ügyét is előbbre vigye. A kommu­nista párt által eszmeileg felfegyverezve és a forra­dalmi küzdelemben egye­sülve a magyar munkás- osztály elég erősnek bizo­nyult arra, hogy elsöpörje a nép elnyomóit. A Tanács- köztársaság megszületésé­vel Magyarország a társa­dalmi haladás élvonalába került. A proletárhatalom létrejötte megszerezte a magyar nemzet számára a szocialista szovjet államok testvéri szövetségét, a nem­zetközi munkásosztály ro- konszenvét. A Magyar Ta­nácsköztársaság a szocialis­ta forradalom lelkesítője, új világító fáklyája volt Európában. Proletárforra­dalmunkat, a munkásosz­tályt és szövetségeseit segí­tette a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, az orosz proletariátus, amely példát mutatott a kizsák­mányoló osztályok uralmá­nak megdöntésében, a né­pi hatalom megteremtésé­ben. A Magyar Tanácsköz­társaság is segítette létével és hősies küzdelmével a szovjet nép harcát. A Tanácsköztársaság ki­kiáltása idején az ország gazdasági helyzete válsá­gos volt. A több mint 4 éves háború alatt a terme­lés szétzilálódott, a gabo­natermelés alig haladta meg az 1913 évinek a fe­lét. Igen nagy volt a mun­kanélküliség. A munkakép­telen hadirokkantok, a csa­ládfenntartó nélkül maradt hadiözvegyek és hadiárvák több százezres tömegének nyomorúságos létkörülmé­nyei tették még súlyosab­bá a lakosság életviszo­nyait. A közellátás rendkí­vüli nehézségekkel küzdött. Ilyen helyzetben fogott hozzá a kommunisták ál­tal vezetett magyar pro­letariátus a hatalom meg­szilárdításához, az új ter­melési rend megszervezésé­hez. A tanácskormány ál­lamosította az összes ban­kokat, pénzintézeteket, az ipari, közlekedési és bá­nyaüzemeket. Államosítot­ta a bérházakat és elren­delte a lakbéreknek a há­zak. karhaniartása/u való fordítását. Számtalan in­tézkedést hozott a lakosság életviszonyainak javításá­ra. Biztosította a napi nyolcórás munkaidőt. Rendkívül sokat tett a nép kulturális színvonalának emeléséért, a kötelező isko­lai oktatás bevezetésével, a főiskolai oktatás korszerű­sítésével. Hadat üzent az írástudatlanságnak. A ter­melőszövetkezetekbe tömö­rült béresek és cselédek életviszonyai számottevően javultak, ugyanis korábban az ő sorsuk volt a legsi­ralmasabb. Évi gabona já­randóságuk a háború előt­ti 12—16 mázsával szem­ben a Tanácsköztársaság idején 23—25 mázsára emelkedett. Az aratómun- kások részesedését a termés egynyolcadára emelték a háború előtti egytizenket- ted résszel szemben. Nö­vekedtek ' az egyéb ter­mészetbeni járandóságok is. A tanácskormány kiter­jesztette a betegség- és bal­esetbiztosítást az összes munkások- és alkalmazot­takra, valamint a tsz-alkal- mazottakra is. A hadiöz­vegyek, hadiárvák, hadi­rokkantak járandósága je­lentősen emelkedett. Hat­heti szülési szabadságot és teljes keresetüknek megfe­lelő táppénzt biztosított az anyáknak, amelyre még nem volt példa a mun­kásasszonyok életében. Kü­lönösen a gyermekekről va­ló gondoskodás területén tett sokat a Tanácsköztár­saság. Nagy gondot fordí­tott az élelmezésükre, ki­építette az iskolaorvosi há­lózatot, és bevezette a ta­nufók kötelező orvosi vizs­gálatát. Az iskolaszünetben balatoni és magaslati üdü­lőkben munkások gyerme­kei nyaraltak az állam költségén. Városunkban az 1919. március 22-én délelőttt meg­alakult direktórium is so­kat tett városunk felvirá­goztatására, a lakosság életkörülményeinek javítá­sára. A nagyméretű munkanél­küliség felszámolása érde­kében a városban meglevő üzemeket (gyufa-, cement-, tégla- és dohánygyár) álla­mosították, ami után a fog­lalkoztatás ezekben az üze­mekben rohamosan nőtt. Ezenkívül a direktórium fontos közmunkálatokba kezdeti, s ez szintén a munkanélküliség csökkené­séhez vezetett. Tervet dol­gozott ki szakemberek be­vonásával konzervgyár és sertéshizlalda Kiskunfél­egyházán történő felépíté­sére. A kiskunfélegyházi, ifjúmunkások helyzetevek javításáért már 1919. előtt is fá%i}dhatatlanul munkál­kodott Mártonffy Ernő, akinígíc Segítségével alakult meg. április elején a kis­kunfélegyházi ifjúmunká­sok hßlyi’szetn.'ezete. A régi úri kaszinó■ könyvtárát az ifjúmunkások rendelkezé­sére obcsátottáff. Hosszan sorolhatnánk a Tanácsköztáríaság altul ho­zott és tervezett .intézke­déseket az új, dárstfdqlmi rend, a szocia»t: rat's fel­építéséért, amelyet meqwa-j lósítani nem Tudott. Arh.a- zai és nemzeti .. bur­zsoázia szövetkeznek fétfy- veres harcot indított a fidV tál Magyar Tanoß^lö&dr- saság ellen. A 4.épesu;i- lágháborúban részt r •' t katonák, munkások. &pa rasztok hősiesen védték a szocialista hazái. A Tál nácsköztársaság 133 na pice vívta hősies harcát. Az nb-J tant katonai túleréhe ver­te le, 133 nap után végét­ért e forradalmi küzdelem, amely a magyar éjm'fjiem- zetközi munkásmozgalom történetének egyik legM-l emelkedőbb fejezete. '".•J A Tanácsköztársaság ta? nulságai, sikerei és hibái a nemzetközi munkásmoz­galom harci tapasztalatait gyarapították, a magyar munkásmozgalmat, az új szocialista forradalomért harcba induló Kommunis­ták Magyarországi Pártját segítették. ^Elődeink hősi munkája tágít nekünk a ma feladatainak megoldá­sában, a Koctatizmus tel­jes felépítésében. Dr. Dobos Ferenc, városi tanács vb-elnöke Felkészülten várják a húsvéti vásárlókat a BÉK boltjai ! Járásunk ifjáságu a tv műsorán A Bács megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vál­lalat félegyházi árudái fel- készülten. telt raktárakkal várják a lakosság húsvéti nagy bevásárlásait. Nagy készjettel rendelkeznek húsvéti árukból: füstölt hú­sokból, kötözött sonkából, de húsvéti szezonárukból, édességből és italfélékből is nagy választék várja a ve­vőket. A boltoknak csupán az a kérésük, hogy a ked­ves vevők ideiében bonyo­lítsák le vásárlásaikat és csak a legszükségesebb élelmiszereket hagyják ae utolsó napra (kenyeret, te­jet) és ne feledjék el azt, hogy hús vét két napján a boltok zárva lesznek. televízió március 25-én 18 óra 5 perces kezdettel a „Szót kérünk"' műsorá­ban ötven percen át egye­nes adást közvetít Kiskun­félegyházáról. A műsor keretében Jhst- szentlászló. Kunszállás és Trszaújfalu több fiatalja I kérdéseket tesz fel közsé- i gük problémáiról, amelyek­re a járás párt-, tanácsi, gazdasági és ifjúsági veze­tői, valamint illetékes or­szágos szervek vezetői vá­laszolnak. A tv-adás iránti érdek­lődés remélhetően váro­sunk és járásunk számos lakóját vonzza majd a kép­ernyők elé. Tegnap délelőtt mélysé­ges tiszteletet kiváltó ün­nepség színhelye volt a megyei tanácsháza díszter­me. Az ötven éve kikiál­tott Magyar Tanácsköztár­saság különböző szerveiben mát és más tisztségeket be­töltött több mint másfél száz veterán gyűlt össze megyénk minden részéből, hogy Erdősi József, a me­gyei pártbizottság első tit­kára köszöntse őket, majd átvegyék dr. Varga Jenő­től, a megyei tanács vb-el­nökétől. az Elnöki Tanács által adományozott kitün­tetéseket és emlékérmeket. Elismerésük ünnepségére a járások és városok pártbi- zottsági titkárai és tanács vb-elnökei is elkísérték őket. A dicső történelmi ese­ménynek nemcsak tanúi, de cselekvő részesei észrevehe­tően szinte visszafiatalod- ták az első magyar prole­tárdiktatúra óta eltelt fél évszázadot, ahogy felidéz­ték magukban azt a négy és fél hónapot, amely alatt r.em kímélték erejüket, if­júságukat a szocialista tár­sadalmi rendszer megterem­téséért vívott küzdelemben. Egykori direktóriumi el­nökök, a direktóriumok tag­jai, a Vörös Hadsereg zászlóalj-, szakasz-, rajpa­rancsnokai, komiszárjai, vagy egyszerű katonái, s a vörösörök, valamint a mun­káshatalom egyéb védelmi, s irányító szerveinek funk­cionáriusai szinte 1919-ben voltak most is, amikor hall­gatták a díszünnepséget megnyitó dr. Horváth Ist­. ván, a megyei pártbizottság titkára üdvözlő szavait, s [ Erdősi Józsefnek a tettei- j két,, helytállásukat felele- | venítő köszöntő beszédét. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel — Meghitt és felemelő ünnepségre gyűltünk össze abból a célból, hogy a Ma­gyar Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 50. évfordulója alkalmából, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának javas­latára, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa által ado- ■ mányozott kitüntetéseket átadjuk azoknak a me­gyénkben élő veterán elv­társaknak, akik 50 évvel ezelőtt részt vettek az első magyar proletárdiktatúra kiharcolásába^, annak munkájában ’ és védelmé­ben. Ezzel pártunk, egész társadalmunk nevében, olyan derék harcosoknak fejezi ki elismerését, akik a Tanácsköztársaság leve­rése után, az üldöztetés ne­héz napjaiban is hűek ma­radtak á Tanácsköztársaság eszméihez, majd a felsza­badulás óta fáradhatatla­nul tevékenykednek szocia­trdosi József elvtárs köszöntő beszédét mondja. káspárt Bács-Ki6kun me gyei Bizottsága és a megyei tanács nevében tisztelettel és nagyrabecsüléssel kö. szöntöm a kitüntetésben ré. szesülő jelenlevő, s azokal a veteránokat, akik külön, böző okok miatt személye­sen nem tujjtak megjelen, ni mai ünnepségünkön. Önök. kedves elvtánsak valamennyien aktív részt, vevői voltak a Tanácsköz­társaság harcainak. Az önök 1919-es forradal­mi tettei, a Tanácsköztár­(Folytatáf a -3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom