Félegyházi Közlöny, 1969 (13. évfolyam, 1-51. szám)
1969-10-31 / 44. szám
Vitás proletárjai, egyesüljetekl / 9 Ara: 90 fillér A PETŐFI NÉPE FÉLEGTHÁZIKIADASA XIII. évfolyam, 44. szám Kiskunfélegyháza, 1969. október 31. Huszonöt éve történt Két és fél évtizeddel ezelőtt a történelem egyik legigazságtalanabb elnyomó, hódító célú háborújának, a német fasizmus által a Szovjetunió ellen megindított rablóháborúnak utolsó akkordiai morailottak városunk falai felett.. A Nagv Honvédő Háború, iát vívó győzelmes Vörös Hadsereg 1944 .október 23- át történelmi nappá avatta számunkra, felszabadította városunkat. A város vezetői, a front mögött vitézkedő urai, elhagyták a várost, nem volt, aki a polgárok ügyeit intézze. Pedig az életet, a vároá vérkeringését meg kellett indítani. Mint ahogy az ilyenkor lenni szokott, a zavarosban halászó felelőtlen elemek, már az első órákban működni kezdtek, az üzletek berendezéseit, áruit, a hivatalokat fosztogatni kezdték. Ilven körülmények között vették fel a kapcsolatot a mindeddig illegálisan működő kommunista elvtársak egymással, hogy bebizonyítsák: alkalmasak a felszabadult úi élet megindítására. a legális kommunista párt létrehozására, j ezen keresztül a város irányítására. 1944 október 27- én az ódon kisvárosháza éoületében találkoztak először Bakodi Béla, Kukella Sándor. Haracsi Mihály és Kürtösi. István elvtársak, ahol megbeszélték a párt és a város irányításának legszükségesebb teendőit. A következő napokban ezeknek az elvtársaknak a mozgósítása révén csatlakoztak elsőként Romhányi József, Romhányi István, Petrovics István elvtársak, Kovács István, id. Kohut Béla. Drahos László, Nagy László. Kanná János, Kanyó Sándor. Kónvár György. Ezek az elvtársak alakították meg a helvi pártszervezetet 1944. november 3-án A párt szervezetének elnöke Drahos László elvtárs, titkára Haracsi Mihály elvtárs lett. A helvi munkásmozgalom taaiai. a Szociáldemokrata Párt. Kisgazdapárt baloldali gondolkodású emberei egymás után csatlakoztak a kommunisták most már legális szervezetéhez. Az első napokban jöttek mindazok a harcosok, akik már régen sóvárogva várták a szabad zászlóbontás napját. Benépesült a kisvárosháza kopott, öreg épülete, s jöttek sorba: Bokros Sándor, Bátort József. Tenyeri András, Tar fényi József. Tarjányi Mihály. Pozsár János, Pal- lagi Imre. Tóth István, Tóth Miklós. Sikár János, Simo- nyi István. Simonyi Dezső, Bartha Károly. Túlit Péter. Görög József, Lajos József. Nagy Balázs elvtársak és sokan mások. Petrovics Istvánná. Hideg Andrásné, Bakodi llgnka. Eszik Istvánná az első női párttagok. akiket hamarosan követtek a sorban Romhányi Istvánná. Lengyelné, a hős Romhányi-lány, aki mártírhalált. halt bátyjához méltóan. Sikár Jánosné, Drahos Ilonka. Hegedűs Józsefné, s a többi lelkes női páttagck, akik kezdettől fogva tevékenyen vettek részt a párt építésében, munkájában. A párt központi vezetősége ekkor már Szegeden volt. A történeti hűség biztosításáért szükséges megemlíteni azt. hogy Révai József, Farkas Mihály és Vass Zoltán elvtársak adtak tanácsot, irányítást, a hozzájuk forduló kiskunfélegyházi párt- szervezetnek. Szegeden megkapták a pártvezetés és a pártmunka legközelebbi irányelvert. A kapott utasítás értelmében Haracsi Mihály párttitkár funkciójáról lemondott, az úi vezetőség megalakult, s a oárttitkár Romhányi József elvtárs lett. Az úi pártvezetőség, az egész párttagság tevékeny részvételével, a szovjet had. sereg helvi parancsnokságá| nak állandó támogatásával, | irányította a város életét, s | szinte hihetetlenül rövid idő alatt eltüntette a háborús nyomokat és megindult a város normális élete. Megalakult az úgynevezett ..botos” rendőrség és a civil ruhás. karszalagos rendőrök Túlit Péter irányításával biztosították a rendet és nyugalmat. 25 év távlatából, ha visz- szanézünk az elmúlt időszakra. láthatiuk azt, hogy minden nehézséget le tudunk győzni a népi-nemzeti egység megteremtésével, a párt irányításával. Ez a biztosíték arra is. hogy sikeresen megvalósítjuk az új gazdasági mechanizmus irányelveit. mely biztosítja a szocializmus teljes felépítését országunkban. Sipos Lajos A gépesítés éve volt •• Ünnepi ülés Alig néhány nappal városunk felszabadulása után sor került november 3-án a Magyar Kommunista Párt kiskunfélegyházi szervezetének megalakulására. A negyedszázados jubileum tiszteletére az MSZMP Kiskunfélegyházi Városi Bizottsága november 3-án délután 3 órakor a Pártház nagytermében kibőví« tett ünnepi üíést tart. Megnyitót mond Hegedűs Ferenc, a pártbizottság titkára, az ünnepi megemlékezést Drahos László, a párt- szervezet alapító tagja tartja. B. L. Nem kívánhattam, hogy a legnagyobb dologidőben, minden mást félretéve, velem foglalkozzon Fricska Nagy János élvárs, á kiskunfélegyházi Petőfi Tsz elnöke. Kísérőként szegődtem hát a nyomába, így többet is láttam a 2600 holdas gazdaságból, mintha az irodában beszélgettünk volna. Már előre is elnézést kérek az olvasóktól, ha rendszertelen lesz a beszámolóm, mert nem rangsor szerint, hanem a látottak alapján vetem papírra a tapasztalatokat. Legfeltűnőbb változás a messze csillogó hidroglóbus. Ezzel megoldották a központ vízellátását. Befejezték az itatásos borjúnevelő építését, és ebben az évben 700 ezer forintot fordítottak gépek beszerzésére. Az új gépek között ott vannak a traktortól a kombájnig, a villanypászortól a talajma- róig, a rendsodrótól a szeszfőzde-berendezésig mindazok, melyek az emberi munkát könnyebbé, a gazdálkodást jövedélmezőbbé teszik. Érdekes a régi cséplőgépből átalakított kukoricamorzsoló, amivel egy hét alatt 13 vagon kukoricát morzsoltak le. Két új trágyaszóró éppen most érkezett, még ki sem próbálhatták őket. Most 90 holdas szőlőjükben folyik a szüret. Naprakészen vezetik a központhoz beérkező szőlőt, a hídmérlegen megy át. minden fuvar. A kocsiról egyenesen a bogyózó gépbe, darálóba, onnan a pneumatikus szólóprésbe kerül a szőlő. Egy gombnyomás és 20 mázsa szőlőt egyszerre édes, 17 fokos musttá változtatnak. Közben nagy erővel folyik a kukorica behordása is. Soha nem látott mennyiséget takarítanak be, lesz vagy száz vagon. Az állandó tárolóhelyek már tele vannak, tíz vagonnal a terményforgalmihoz is beszá'- lítottak. Szépen telnek a Szükség-górék is, amelyeket házilag, kis költséggel, ötletesen készítettek. Még két nyárfasort is górévá alakítottak, drótfonatot húztak mellé. Közben elhaladtunk a hízómarhák mellett. Az állattenyésztés bevételi tervét szeptember 30-án már 93 százalékra teljesítették. Az itt sorakozó szép állatokat már a jövő év első negyedére hizlalják. A Petőfi Tsz egyik hagyományos profilja a csibenevelés. Három „tömeg- szállást” látogattunk meg. A nagy istálló padlásán 7000 öthetes fehér csirke van elhelyezve. Bajáki Éva van éppen szolgálatban. A csibék átlagsúlya 76 deka, a gondozók havi átlagkeresete a 2000 forintot is eléri. Dongó Istvánná 4700, ifjú Mezei Petemé pedig 5831 védence felett őrködik. Mindhárom helyen feltűnő tisztaság. Nyolcszáz darab törzslúd- juk 150 százalékra teljesítette a tojástervét, 53 tojás esik egyre. Olyan a tanya környéke, ahol a szállásuk van, mintha télről egy darab havas föld maradt volna itt. Feltűnt, hogy amerre jártunk, mindenütt megkérdezte az elnök, hogy felvették-e már pénzüket. Végül a pénztáros felvilágosított: éppen fizetési nap van, de három napig is eltart, mire mindenki jelentkezik a pénzért. Havonta 400 ezer forint munkabért fizetnek ki, de úgy láttam, senkinek sem sürgős a felvétele. Jártunk a szeszfőzdénél, ahol a környék lakói is kifőzhetik egyébként kárba- vesző hulladék-gyümölcsüket. Láttuk a három tábla nagyüzemi szőlőt, az 50 holdas szilva. 40 holdas barack, 20 holdas meggy telepítést. és végül, amikor az elnök. szobájában megpihentünk, megkérdeztük: Mi a -.itka ezeknek a szép eredményeknek? Szokás szerint, most is a tagság szorgalmas munkájára hárították az érdemet, ami — szerintünk — szerencsésen párosul azzal, hogy a vezető gárda kezdettől fogva együtt ténykedik, volt idő megismerni és nevelgetni az embereket. F elszabadulásunk, 25. évfordulóját ünnepeltük Huszonöt évvel ezelőtt szabadult fel Kiskunfélegyháza. A felszabadulás emlékére ünnepségsorozatot rendeztek igen sok helyen, s minden iskolában megemlékeztek szabadságunk első napjáról. A szovjet hősi emlékmű előtt sok száz zásra, majd a honvédség sortüzével és díszmenetével zárult az ünnep első része. A zsúfoltságig megtelt Művelődési Központban került sor a folytatásra. Itt Bo-< hús Mihály mondott ünnepi beszédet. Az elnökségben helyet foglaltak a meghíBohus Mihály a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke méltatja'a 25 éves jubileumot. fiatal lampionos gyűlt ösz- sze és a város dolgozóival együtt adóztak a szovjet hősök emlékének, akik vérüket áldozták szabadságunkért. Dr, Dobos Ferenc vb-elnök megemlékezése után került sor a koszorúvott szovjet küldöttség tagjai is. A műsoros ünnepség utáni fogadáson, fehér asztal - mellett szövődtek még szorosabbra a szovjet —magyar baráti kapcsolatok.-r- Nr* Névadó és zászlóavató ünnepség A feszülő, fehér matrózblúzok alatt talán kicsivel gyorsabban vertek a fiatal A párt katonája A huszas években, amikor még alig száradt fel a kommunista mártírok ártatlanul kiontott vére. nagy bűnnek számított az ellenzéki lapok olvasása is. hát még előállítása, terjesztése. Érthető hát, hogy „fekete listára’’ került a nyomda, ahol a lapot előállították, de a nyomdászok is, akik ott dolgoztak. Közéjük tartozott Drahos László, akiről írni akarok. Egy ideig együtt dolgoztunk, de a bojkott alá vett ellenzéki nyomda nem sok jót ígért, elindultunk hát mint a mesebeli vándorlegények — szerencsét próbálni. Hazánk földjének bebarangolása után Európa országútját jártuk két esztendeig, tanulva a szakmát és a nemzetközi munkásmozgalmat. Hazatérve, szétváltak útjaink, és csak 44-ben találkoztunk újra. Már a fel- I szabadulás első napjaiban bizalmukba fogadtak az illegális kommunisták és az MKP félegyházi szervezetének megalakulásakor: 1944. november 3-án Drahos László annak elnöke lett. Hogy mi mindent, hány felelősségteljes munkakört vállalt az élteit negyedszázad alatt Drahos László, még leírni is sok. Hogy hány szakmát tanult meg tökéletesen, nem is tudom felsorolni. Már nyomdásznak is kereskedő segédként ment el, de akkor már otthonosan mozgott édesapja kádár műhelyében is. Kitanulta a nyomdaipar" három önálló szakmáját: a betűszedést. gépmesterséget és a könyvkötést. A felszabadulást követő években a legfelelősségtel- jesebb vezető helyeken láttuk, ahol talpig emberre volt szükség. Megbízható elvtárs kellett a Városi Közüzemek élére? Pártmegbízatásként vállalta. A legnehezebb időkben a pénzügyi osztály élére tették, utána a Népi Ellenőrzési Bizottság vezetője lett. Még most, nyugdíjas korában is a járág községeiben segíti a pénzügyi osztály dolgozóinak munkáját. — És mire vitte? — kérdezhetnék a város „ügyeskedő”, mindenből hasznot húzó „okos” emberei. Anyagilag nem sokra. Becsületben felnevelte gyermekeit, de most is ott lakik a Báthory utca legkisebb házában. amelynek felét szüleitől örökölte. Példamutató életével azonban a szocialista erkölcs legmagasabb fokára lépett, amikért nemcsak a kommunisták, de az egész város lakosságának megbecsülése, szerété te övezi. Tóth Miklós szívek, a szemek csillogóbbak lettek ezen a délutánon, amikor a Közgazdasági Szakközépiskola növendékei birtokba vették a Móra Ferenc . Művelődési . Központ) nagytermét. Névadót, példaképet választott magának a szakkör zépiskola: Dr, Varga Jenőig a Tanácsköztársaság nép- biztosát, a falusi tanítóból lett világhírű tudóst,' aki 6(4 éven-keresztül 75 könyvvel, több mint 500 tudományos dolaozattal-szolsáltá a haladást, a nemzetközi munkásmozgalmat. Szemlér Sándor igazgató ismertette, a n-gy névadó életútját, maid felszalagozta az intézet úi zászlaját.-Hegedűs Ferenc elytárs, a városi pártbizottság ' nevében, kötötte fel a szalagot, s kívánt további ió tanulást és sikert az ifjúságnak. A város szalagiát Dr. Dobos Ferenc. a megyei/ művelődési osztály szalagiát pedig Ká- dasi László osztályvezető kötötte fel a zászlórúdra. A szülői munkaközösség szalagiának felkötése után az ifjúság ígérte meg, hogy rászolgál a bizalomra. A zászlóavató után Dr. Dobos Ferenc vb-elnök leleplezte *a világhírű közgazdász, fórra, dalmár, kommunista és igaz émber arcképét. A lélekemelőén szép ünnepséget. Kapus Béla karnagy vezette ifiúsági kórus énekszámai, és az iskola versmondói tették még feledhetetlenebbé. . £. M. 1
