Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1968-08-02 / 31. szám

A axurholóknak Nyári Kupa KECSKEMÉTI TE— FÉLEGYHAZI VASAS 3:0 (2:0) Ügy látszik, a három mérkőzésből álló jugoszlá­viai kirándulás a várttal szemben ellenkező hatást ért el. A könnyű, szinte edzésnek számító mérkő­zések után olyan hullám­völgybe került a csapat, melyből csak komoly erő­feszítések árán lábalhat ki. A három mérkőzés kö­zül kettőt egyébként meg­nyertek, az utolsón, a szu- boticain, kissé erősebb el­lenféllel döntetlenül végez­tek. S a három — ismét­lem — edzés jellegű mér­kőzés után idehaza súlyos vereséget szenvedtek a ta­vasszal könnyedén kétválL ra fektetett KTE-tőL A vereségre még lehetne mentséget találni, de a lé­lektelen, a közönséget sem­mibe vevő játékra már aligha. Igaza volt annak a jónéhány elkeseredett szurkolónak, aki a mérkő­zés alatt és után is arról beszélt, hogy NB I-es igé­nyek mellett megyei szintű focit nyújtanak a játéko­sok. És sajnos, a bajnoki idény megkezdéséig hátra­levő két hét sem nyújt sok biztatót Sokszor írtam már e he­lyen, hogy egy megnyert mérkőzés után nem sza­bad örömmámorban úszni, és egy elveszett után sem szabad eltemetni a csapa­tot, de a vasárnapihoz ha­sonló lélektelen játék után sok okuk nem lehet még a minimális optimizmusra sem. Érdemes lett volna filmre venni a mérkőzést, hogy a játékosok láthatnák azt a hallatlanul nagy kü­lönbséget, amely a két együttes játékában mutat­kozott. Talán akkor meg­értenék, hogy az eső elle­nére szépszámban megje­lent közönség miért volt elkeseredett. Korszerű, szép játékot csak a vendégektől láthat­tunk, s amelett olyan lel­keset, amilyet hiába vá­runk hétről-hétre a mie­inktől. Nem szeretnék azonban igazságtalan lenni, mert CSserkó ilyen szem­pontból is kiemelkedett az együttesből, dehát itt foko­zottan érvényes a mondás: „Egy fecske nem csinál nyarat”. A már három góllal ve­zető KTE játékosai az utol­só percig úgy küzdöttek, mintha csak akkor dőlt volna el a mérkőzés sorsa. Gyorsaságban, kondícióban, labdakezelésben — a takti­káról nem is beszélve — klasszissal múlták felül a mieinket. Most nincs más hátra, mint a szakvezetésnek gyorsan levonni a követ­keztetéseket, s csak olyan játékosokat szerepeltetni, akiknek van szívük küz­deni a csapat, a város szí­neiért —, még art is figye­lembe véve, hogy esetleg jövőre eggyel alacsonyabb osztályban szerepéi csapa­tunk. P. J. FÉLEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkás •>árt Kiskunfélegyházi Járási Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: F főttl Pál Felelőe löadő: dr. Meze) tetvár Szerkesztőséé és kiadóhivatal Kiskunfélegyháza Szabadsáe tér. Telefon- I1S 143. 173 A In no* árusításban a félegvhá? áráé oostahlvatalal terleszttv iáce- Kiskun megyei Nyomda v Kecskéméi - rel.t 11-85. Index: UM fqegyháu közlöm Uí —— . i- i ■ 11 1 . ■ ——m—é A PETŐFI NfiPB KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADASA jflalápy Sándor Kunszállás a 826 tanya faluja Kunszállásnak jelenleg 3650 lakosa és 1076 lakó­háza van. A 826 külterületi tanyaépület, és csak 250 la­kóház van a községben. A nagy kiterjedésű tanyavilág lakosságának közigazgatási, gazdasági, szociális, kultu­rális ellátása nagy gondot okoz úgy a községi, mind a járási és megyei vezetők­nek egyaránt. Ezekről a problémákról beszélgettünk ottlétünk alkalmával Kiss Lajossal, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökével. A község, a lakosság tár­sadalmi segítségével szé­pen fejlődik, s ez a társa­dalmi munka nem egysze­ri kiugró teljesítmény, ha­nem rendszeres, folyamatos és évek óta a járás 11 községe közöl Kunszállást az első három Hosszú és súlyos szenve­dés után, 71 éves korában meghalt Halágy Sándor. Csaknem harminc éven át — a húszas évektől az öt­venesekig — talán senki nem tett annyit városunk labdarúgásának fejlődésé­ért, mint a népszerű „Sanyi bácsi”. A KTK aranycsa­patának intézője, titkára volt. s évtizedeken keresz­tül a sportrovat vezetője. Ismeretes, hogy baloldali magatartása miatt az ak­kor uralomra került városi vezetőség állásából is el­bocsátotta. Pedig nemcsak a labdarúgás élő lexikonja, hanem szakmájának is ki­tűnő ismerője volt. Ara­nyos humorát, igaz barát­ságát halála után sem fe­lejtik azok, akik ismerték és szerették. m o z I K “ Ügyeletes állatorvo­sok. Kiskunfélegyházán augusztus 3-án, szombaton délután és 4-én. vasárnap egész nap az ügyeletet dx. Szántó Vilmos tartja. La­kása, Felszabadulás útja 1. Telefon: 474. Ugyanezen idő alatt Gátér, Kunszállás, Pálmonostora és Petőfi- szállás községek részére az ügyeletet dr. Horváth Tibor állatorvos tartja. Lakása Kiskunfélegyháza, Mártírok útja 4.. telefon: 387. — Üjabb, az idén immár a második turistacsoport indult ma Félegyházáról nyolcnapos üdülésre a Szovjetunióba. Végső úti­céljuk: Jalta. Az ipari és mezőgazdasági üzemék, kü­lönböző vállalatok, s tár­sadalma szervék dolgozói­nak soraiból huszonkilen­cen vesznek részt a társas- utazáson. — Közveszélyes munka­kerülés. Hegyi András 28 éves alpári lakos (Táncsics Mihály u. 5.) az ország te­rületén csavargóit. Erős, egészséges férfi létére mun­kát sehol nem vállalt. A szabálysértési előadó 30 na­pi elzárásra ítélte — Halfogó verseny. A Kunsági Sporthorgász Egye­sület idei halfogó verse­nyét augusztus 11-én, va­sárnap tartja a mindszenti nagyrévnél. A versenyről bővebb felvilágosítást a já­rási TS irodájában kapnak az érdeklődők. — Szabálysértések. Ipacs Mihály 47 éves kiskunfél­egyházi lakos kivilágítatlan kerékpáron közlekedett; 200 forint pénzbírságot fizetett. Dora Mihály ittasan ült ke­rékpárra. s az út jobbolda­la keskenynek bizonyult néki. ezért a bal oldalt is igénybe vette. Szintén 200 forintra bírságolták. •— A kunszállási Alkot­mány Tsz 150 gazdája lá­togat el a Szegedi Szabad­téri Játékok két előadásá­ra. ötvenen a Bánk bánt, százan pedig a János vi­tézt nézik meg. Az utazási költséget a kulturális alap­ból fedezik, így a tagok csak a színházjegy árát fi­zetik meg. Mindkét alka­lommal a reggeli órákban elutaznak már, így lehető­ségük nyílik arra, hogy Szegeden megnézzék az ipari kiállítást és kellemes pihenéssel, szórakozással töltsék el a napot. Megjegyxéa Háromszor harminehárom A Kossuth utcában mát van két 33 számú ház, most épül a harmadik. Valahogy meg kellene őket külön­böztetni, ha már tovább nem tudunk — vagy nem akarunk! — számolni. között találjuk. Az elmúlt évben 167 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi mun­ka értéke, s ebben az évben is már a 97 forintnál tarta­nak. A villanyhálózatot újab­ban 2438 méterrel bővítet­ték, ebből 682 méter a fü- löpjakabi határrészen ké­szült, s a lakosság hozzá­járulása 120 ezer forintot tesz ki. Vízvezetéke már 7500 méter hosszú, és min­den utcát bekötöttek a há­lózatba. Nem csoda, ha egy­re többen kapnak kedvet a községbe költözésre, s ezt a folyamatot a tanács is segíti többek között ház­helyek kiosztásával. A bel­területen 67, a fülöpjakabi tanyaközpontnál 65 portát alakítottak ki, a ^-legtöbb már gazdára is talált. Amilyen gond volt annak idején a fiatalság elván­dorlása, most olyan öröm a visszavándorlás. A ház­építők nagy többsége 40 éven aluli, és ugyancsak fiatal annak a 157 személy­nek a többsége, akik a tsz- be kérték felvételüket. A termelőszövetkezet már ott tart, hogy közepes jövedel­met tud nyújtani tagjai­nak, ami kifizetődőbb az idegenben keresett maga­sabb munkabérnél. A nők munkába állítása ér­dekében épül a 25 vagonos hűtő és válogató. Üj kút fú­rásával gyarapodik a kerté­szet, a pálinkafőző bővítése és a palackozó létesítése is ezt a célt szolgálja. A negyedik ötéves terv­ben új művelődési házat szeretnének, mert a kultú­ra igénye megvan hozzá. 6000 kötetes könyvtára há­rom helyen működik, széles vásznú mozija van a bel­'Ttuitotí S7UD7nnu2JÍ a ■ varmifawn Vadnyugati ponyvaregénybe illő útonállás történt egyik es­te a város központjában. A főszereplők: Palatínus László 20 éves segédmunkás (IV. kér. 38. tanya) és testvére: Palatí­nus Mátyás 19 éves segédmun­kás (IV. kér. Nyomás 2. sz.). A két fenegyerek már talál­kozott a törvény „szigorával”, amikor könnyű testi sértés miatt egyikük 700, másikuk 1000 forint pénzbüntetést fize­tett. Életrajzukhoz még az is hozzátartozik, hogy az idősebb Palatínus fiú már kényszerel­vonó kezelésen is túlesett. Egyik este, 9 óra tájban, a Fehér ló vendéglőben történt italozás után, három cimborá­jukkal elindultak a Halászcsár­da felé, hogy ott folytassák a „szórakozást”. A Petőfi-park- ban összetalálkoztak egy há­romtagú társasággal. Fölényben voltak, hát illik ilyenkor kötözködni, vélték. Palatínus László vállával meg­taszította a vele szemben jö­vők egyikét, s amikor látta, hogy a brutalitása annak nem nagyon tetszik, még pofon is ütötte. Utána belekapott egy másik» nak a hajába, de annak sike­rült kiszabadulnia kezei közül és futásnak eredt. Hárman fu­tottak utána. Amikor az első üldöző utolérte a háztartási bolt előtt, kapott akkora „fü­lest”, hogy elterült a földön, de az üldözőket ez nem állí­totta meg. A fiatalabb Palatínus végre utolérte az 1-es népboltnál, és egy kemény tárggyal az üldö­zött fejére csapott. A lendü­lettől Palatínus Mátyás neki-* esett a bolt ajtajának és be­nyomta annak üvegét. Az egész „színjátékot” hosz- szadalmas lenne elmesélni. A háromtagú társaság másik két tagja sem maradt sértetlen. Az egyiket még szájon is rúgta az idősebb támadó, amikor az egy ökölcsapás után elesett. A vége az lett, hogy a váro­son átutazó sportoló csoport fogta le a két dühöngőt, s a köztük levő civilruhás rendőr intézkedett: állítsák elő őket a rendőrkapitányságra. A két garázda ifjú, amilyen „nagy” volt túlerőben, egy­szerre nagyon kicsi lett. A járásbíróságon megtartott tár­gyaláson nem akartak emlé­kezni semmire, ennek ellenére az elhangzott tanúvallomások után meghozták az ítéletet: Bűnösök garázdaságban, ezért Palatínus Lászlót 3, Palatínus Mátyást 2 hónapi szabadság­vesztésbüntetésre ítélték. Sok, vagy kevés ez a bün­tetés? Ezen lehetne vitatkozni. Akinek le kell ülnie, bizonyo­san nem kevesli, a társadalom békés polgárai pedig valószí­nűen nem tartják soknak. Nem nézhetjük ölhetett kéz­zel a támadók gazemberségeit. A sportolók megjelenésére a két farkas báránnyá változott, pedig nem is bántották őket, hanem, helyesen, a törvényre bízták a megtorlást. A törvénynek pedig, ilyen esetben, nem szabad kesztyűs kézzel bánnia a bűnözőkkel; példát kell statuálnia, hogy meggondolják: érdemes-e meg­szegni a békés egymás mel­lett élés legelemibb szabályait. T. M. területen, és két helyen a tanyavilágban alkalmi filmvetítések. Iskolái is ^észt kérnek a társadalmi munkából. Az első félév­ben segítették a község szépítését, ezt a munkát 80 ezer forintra értékelik a község vezetői. Szép példá­ját adta a falu segítésének a Bács-Kiskun megyei Épí­tési és Szerelőipari Válla­lat is. Díjmentesen köl­csönadta az aszfaltozó gé­pet, anyagot pedig önkölt­ségi áron biztosított az is­kola előtti járda megépíté­séhez. Bégi vágya Kunszállásnak egy napközis iskola létesíté­se, politechnikai terem épí­tése. Ezt alig kell indokolni ott, ahol 826 tanya van el­szórtan a község körül. Nyugalomba vonuló or­vosukat lesz már aki pó­tolja, ösztöndíjas orvosnö­vendékük jövőre végez, de ez újabb gondot is jelent: orvosi lakást, rendelőt. A jelenlegi községi orvos jól felszerelt házi gyógyszertá­rat kezel nagy szakértelem­mel. Nyugdíjazásakor egy új gyógyszertár is esedé­kessé válik, hiszen hatezer lelket számláló körzet ma már nem lehet gyógyszer- tár nélkül. Az építéshez portát ás minden erkölcsi és anyagi támogatást meg­ad a fejlődni akaró köz­ség. Tóth Miklós A művelődési ház programja Csaknem ötvenezer forint értékű felújítást végeztek el Kiskunfélegyházán a művelődési házon, aminek során nemcsak a helyisé­gek, folyosók festése tör­tént meg, de jelentős mér­tékben megoldódott a be­rendezés, a technikai fel­tételek régi problémája is. Három klubhelyiségbe új bútorok kerültek. Otthonos hangulatúak ezek a szo­bák, s az ősszel induló új évadban kellemes környe­zetet teremtenek majd a sokoldalú tevékenységhez. Az elöregedett színpad új deszkákat kapott, s a füg­gönyberendezést is teljesen kicserélték. A megújult környezetben folyó tevékeny kulturális életre már most készülnek a „tervek. Bár a végleges műsorterv végére még nem tettek pontot, megemlíte­nénk, hogy szó van az if­júsági klub mellett a VII— VIII. ^ osztályosok részére úttörőklub létrehozásáról. Tervezik, hogy ez évtől a Kecskeméti Katona József Színház a legsikerültebb előadásait Félegyházán is bemutatja, és nem utolsó­sorban a színészranglista élén álló művészek önálló estjeire is sor kerül az iro­dalomkedvelők igényének kielégítésére. _ Érdeklődéssel várjuk az új formában — az új tar­talmat. „Műemlékfa“ Mire gondolhatna Fél­egyházán a halandó járó­kelő, amikor látja a hat éve kiszáradt fát a Kos­suth utca és a Holló Lajos utca sarkán, mint arra, hogy bizonyosan műemlék­nek van nyilvánítva, és nem szabad hozzányúlni. Pedig nagyon rontja a szép fasor szépségét. Ki kellene vágni. Nemde?! Egy kút — nem kút Az ONCSA-telepen szá­mosán laknak, ám mind­össze egy igen gyenge nyo­mású kút áll rendelkezé­sükre. Emiatt minden nap vizet cipelő embereket le­het látni, akik fél órákat állnak sorban, hogy meg­meríthessék vödreiket. A telep lakóinak az ér­dekét szolgálná, ha leg­alább két nagy nyomású kutat létesítenének itt. Gondolom, az ONCSA- telep lakói szívesen végez­nének társadalmi munkát is a kutak létrehozásában. A jő kutak amellett, hogy elegendő vizet adnának, nem rabolnák el az embe­rek idejét. Fekete János, Kiskunfélegyháza, Molnár Béla u. 48. Anyakönyvi hírek KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETTEK: Törköly Zsolt Péter (anyja neve: Barcsik Erzsébet Mária), Borda Antal (Kádár Má­ria Magdolna), Szemerédi István (Zsolnai Ilona), Pa­lotás Erika (Takács Ilona), Tóth Marianna (Rőfi Má­ria), Vincze Zsolt (Kállai Erzsébet), Bezsenyi József (Seres Franciska Ilona), Flaisz András János (Vin­cze Mária Luca), Csömör István (Macska Rozália). HÁZASSÁGOT KÖTÖT­TEK: Nagvgyörgy Jenő Jó­zsef és Mészáros Mária, Rádi Lajos és Tarjányi Pi­roska. Berczeli József és Borbély Veronika, Túri Sándor és Pintér Luca, Or­mán di Márton és Gál Ibo­lya Amália. Tajti Mihály és Dora Mária. Latkóczy Attila Jenő és Pataki Ró­zsa Ibolyka, Csányi László János és Tarjányi Mária. MEGHALTAK: Juhász Mátyás 67 éves, Fekete Lászlóné Gulyás Franciska 68 éves, Tapodi Sándorné, Ipacs Veronika 82 évesf Fekete Józsefné Szalai Ág­nes 89 éves. Kis József 64 éves korban. Cikkünk nyomán Miért nem volt jég ? A „Félegyházi Közlöny” 1968. június 21-i számában megjelent „Miért nem ka­punk jeget?” című cikkben foglaltakra vonatkozóan tá­jékoztatom a lap olvasóit, hogy a kérdéses időszakban a vágóhíd jéggyára való­ban nem tudott élég jeget termelni, és így abból ma­gánszemélyeknek nem tu­dott juttatni. A Vágóhíd Vállalat tájé­koztatása alapján július 1-től a jéggyártás fennaka­dás- és zökkenőmentes, így az igényeket ki tudja elé­gíteni. Gerőcs István megyei tanács vb kereskedelmi oszt. vez. Kesztyűs kézzel?

Next

/
Oldalképek
Tartalom