Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1968-10-18 / 42. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Arai 80 fillér FEUGYM közlöny PETŐFI NÉPE FELEGYHAZI XII. évfolyam, 42. szám KIADÁSA Kiskunfélegyháza, 1968. október 18. Pártvezetőség-választás a Vörös Csillag Tsz-ben Felelős munkára megfelelő kádereket A félegyházi Vörös Csillag Tsz kommunistái megtartották vezetőségválasztó taggyűlésüket. Pesir István élvtárs üdvözölte a párttagságot, majd méltatta a választás jelentőségét. A pártvezetőség kétéves munkáját Papp János elvtárs ismertette. A beszámoló a többi közt a tsz gazdasági helyzetével is foglalkozott. Tartalmazta például, hogy a termelési értéke két év alatt 29 százalékkal nőtt. Az egy szövetkezeti gazdaságra eső részesedés 15 százalékkal (22 ezer 46 forintra), a tiszta vagyon 19, a beruházott vagyon pedig 9 százalékkal emelkedett. Ami a pártszervezet erejét, tevékenységét illeti, a tsz dolgozóinak a 12 százaléka tagja a pártnak. A legutóbbi két esztendőben hat új párttagot vettek fel, közülük négyet a KISZ soraiból. Javult a tagság iskolai végzettségének aránya. Egyetemi, felsőfokú technikumi és technikumi végzettséggel tíz, pártisko- laival 11 elvtárs rendelkezik. A kommunisták élénk szervezeti tevékenységét bizonyítja, hogy huszonegyszer tartottak párttaggyűlést, s ezeken 220-an tettek javaslatokat, nyilvánítottak véleményt. A beszámoló nem hallgatta el azt sem, hogy a pártcsoportok tevékenységét nem ellenőrizte a vezetőség és kevés segítséget adott munkájukhoz. A tömegszervezetek munkáját értékelve példaképül állította a beszámoló a nőtanács tevékenységét. Külözaságok is tapasztalhatók. Az ideológiai munkával kapcsolatban elemezte a beszámoló, hogy szervezett pártoktatásban a tagság 30 százaléka részesül, a tömegsi agitációt, a KlSZ-vezető- ségében pedig a fiatal kommunistáknak az ifjúsági szövetségbe való irányításával kell a munkát megjavítani. A fiatalok hallgatják a beszámolót. nősen a legfontosabb üzemágban, az állattenyésztésben aktívak a nődolgozók. Az 51 tagú KlSZ-szervezet- nek külön brigádja dolgozik, s elismerésre méltóan a kertészetben, de megtalálni a fiatalokat más üzemágakban is. A KISZ- ben azonban nem tartották meg rendszeresen a taggyűléseket, s egyéb lapolitikai oktatáson pedig a 40 százaléka vesz részt. A pártáiét további feladatait illetően elsősorban a pártépítési munka folyamatosságát kell megteremteni. Javítani kell a termelés pártellenőrzését, a termeléA tartalmas beszámolót élénk vita követte, majd a párttagság titkos szavazással megválasztotta hattagú vezetőségét. A párttitkár újból Papp János elvtárs lett. N. I. Jól sikerült KPVDSZ napok Kiskunfélegyházán A kereskedelmi és pénzügyi dolgozók az októberi szakszervezeti napokat érdekes, színes rendezvényekkel tették emlékeztessé. Az elmúlt csütörtökön nagyszerű könnyűzenei műsor volt a Kiskunság Étteremben. A táncdalfesztiválokról már ismert Halász Aranka, a hosszú Növi Sad-i vendégszereplés után hazatért Takács Gyula, de elsősorban Markos József, a „kis Alfonzó” arattak megérdemelt nagy sikert. A műsoros estet színessé tette a Centrum Áruház nagyszabású őszi divatbemutatója. Szombat délután került sor nagy számú szurkoló előtt a Kossuth utcában a fiatal vendéglátó-tanulók és szakmunkások részére rendezett pincérversenyre. Hat csapat legjobbjait érdemes személy szerint is megemlíteni azt remélve, hogy nemcsak az utcai versenyen, hanem munkahelyükön is kivívják a fogyasztók elismerését. Pál János, T.ukács Ferenc, Nemes N. Zsuzsanna, Nagy Valéria, Gácsi Erzsébet és Urbán Ferenc vetélkedtek az elsőségért. Nem volt könnyű végigvinni a kijelölt távon minél gyorsabban a telt poharakkal rakott tálcákat anélkül, hogy kilöttyent volna az ital, vagy kávé. Az első három helyezettet szép díjakkal jutalmazták. Most szombaton és vasárnap zárulnak a szakszervezeti napok, s ezúttal a Hattyú cukrászdában cukrászati termékek kiállítást rendeznek, remélhetőleg az elmúlt évekhez hasonlóan nagy sikerrel. Újítsuk fel a hagyományos Félegyházi Kiskun Napokat A Hazafias Népfront városi elnöksége legutóbbi ülésén a város 1969—70-es fejlesztési tervét ismertette Fülöp Gyula, a városi tanács vb-titkána, Bohus Mihály, Hazafias Népfront-titkár pedig a városi népfrontbizottság és elnökség 1968. második félévi munkatervét terjesztette az elnökség elé. Mindkét napirendi pontot élénk vita után, egyhangúan elfogadták. Még aktívabb lett az elnökségi ülés a harmadik napirendi pontnál, amikor elhatározták, hogy javaslatot tesznek a városi tanács végrehajtó bizottságának: újítsa fel a városban a hagyományos kiskun napokat, és erre biztosítson a tanács anyági fedezetet. A kiskun napokat 1970-ben rendeznénk meg újra. Meg kell gyorsítani a betakarítást, az őszi kalászosok vetését A járás szövetkezeti parasztságát minden évben nagy munka elé állítja a betakarítás és az ősziek vetése. Érthető ez, hisz az őszi termést viszonylag rövid idő alatt kell a gazdaságnak betakarítani, tárolni, vagy különböző vállalatok részére elszállítani. E munka a járás valamennyi gazdaságában jól indult. Szeptember végére a rozs nagyrészét elvetették és a megfelelő csapadék elősegítette, hogy a vetések szépen zöldellnek. Ezzel szemben azonban lemaradás mutatkozik a kukoricatö- résnél, a silóbetakarításnál is néhány zöldségféle, valamint ipari növény szedésénél és értékesítésénél. Az ütemet valamennyi gazdaságnak meg kell gyorsítani, hogy az esetleges fagyveszély ne okozzon nagyobb kárt. A betakarítással párhuzamosan fokozni kell az őszi kalászosok, különösen a búzavetés ütemét. A vetésben különösen nagyobb üzemeinknél jelentős mértékű a lemaradás. Legtöbb helyen a búza vetése alig éri el a 20—25 százalékot. Az ország kenyerének maradéktalan biztosítása pedig megköveteli, hogy valamennyi gazdaság megfelelő időben, jó magágyban, legjobb technológiával végezze el az ősziek vetését. Emellett még az ősz folyamán fel kell készülni a tavasziak előkészítéséhez, az őszi mélyszántások elvégzésével. Ilyen sokirányú munka jó végrehajtásához feltétlen gondos szervezésre van szükség a gazdaságok vezetése részéről. Csak szervezett összefogással, a tsz-tagság mozgósításával végezhetők el a mezőgazdasági „csúcsszezon” rendkívül fontos munkái. Küzdelem az alkoholizmus ellen Az alkoholizmus ellen küzdő társadalmi bizottság 1968. október 9-én a városi tanács vb-termében összeült, hogy meghatározza azokat a legfontosabb tennivalókat, melyektől az alkohol káros hatásának csökkenése várható. Az összejövetelt igen aktívnak minősíthetjük, a jelenlevők kivétel nélkül kifejtették véleményűket. Számos megrázó példát soroltak fel, köztük több családi tragédiát, melyeknek okát mindig a mértéktelen alkohol- fogyasztásban találjuk. Az illetékes, szervek képviselői elmondták, mit tettek eddig. A bizottság 18 előadást szervezett az idén, melyeken 1467-en vettek részt. A Húsipari Vállalatnál és a Vegyipari Gépgyárnál vettek részt a legtöbben a hasznos rendezvényeken. Dr. Termes Dénes az alkoholistákat gyógyító szakrendelő vezetője elmondotta, hogy óriási szerep vár e téren a tömegszervekre, munkahelyekre, akik felvilágosító, meggyőző munkával sok beteget hozzásegíthetnek a gyógyuláshoz. A szakrendelésen megjelentek többsége gyógyultan távozik a megfelelő számú kezelések után. Sajnos, vannak olyanok is, akik nem hajlandók önként vállalni a kezelést, pedig ez a leghatásosabb, az jelent biztos gyógyulást. A felelőtlenekkel szemben, ha családja, Október elején ülést tartott a KISZ városi bizottsága amelynek során megtárgyalta a város ipari üzemei ifjú sági brigádjainak feladatait, eredményeit. Az új gazdasági mechanizmus minőségileg magasabb követelményeket állít az iparban dolgozó ifjú kommunisták elé, szükségessé teszi a versenymozgalom fejlesztését, és az alkotókedv, a szakmai öntudat erősítését. A városban 25 ifjúsági brigád dolgozik, 2260 fővel. Jelentős többségük sikerrel teljesítette a szocialista brigádok célkitűzéseit. Az 1968. I. félév értékelése alapján a versenyben első a Vegyipari Gépgyár Vasas, második a Rákóczi brigádja lett, harmadik helyre a Műanyaggyár Rákóczi brigádja került. Az új feladatok egyre inkább a helyi sajátosságok kiaknázását kívánják meg. Szükséges, hogy a brigádokat egyre inkább a szocialista munkaerkölcs jellemezze, s egyéni érdekeik összhangban legyenek a vállalati és társadalmi érdekekkel. Versenycéljaikat üzemük sajátosságainak megfelelően kell kialakítani s elsődleges cél, hogy törekedjenek a minőség javítására. Ezen a téren eddig is jó eredményeket mutatott a Cipőgyár .,Ne adj tovább rossz munkát” mozgalom és a KVG „Ön-meó”-zása. Egyre nagyobb az igény, hogy a feladatok növekedésével erősödjön a segítségnyújtás, a közös munkáért érzett felelősség, komplex brigádok létrehozása és a takarékosság. Ez utolsó tényezőnél példaként lehet említeni a KVG fiatal tervezőit, akiknek új konstrukciói alapján az 1968. évi gyártmányoknál 2,5 millió forint értékű anyagot takarítanak meg. Az országos védnökségvállalások mellett sgyr terjednek a helyi jellegűek is, ilyen a VSZM fiataljainak védnökségvállalása a porszívó gégecsőgyártás technológiájának bevezetésében. A társadalmi munka jelentősége a jövőben csak növekszik; 1968. I. félévében a versenyző brigádok 4197 órát dolgoztak társadalmi munkában. Továbbra is elsőrendű feladat kell hogy legyen a Szakma Ifjú Mestere Mozgalom fejlesztése. Az ifjúsági brigádok munkájában kiemelkedő jelentősége van a Műszaki Klub keretén belül megalakuló Fiatal Műszakiak, Közgazdászok Tanácsának. Szabkov Miklós beszámolója és az ezt követő vita után az ülés határozati javaslatot fogadott el, amely a KISZ KB február 23-i határozata alapján, az ifjúsági termelési mozgalom helyi feladatainak megoldására irányul, és hozzájárul a gazdasági tevékenység hatékonyságának növeléséhez, valamint a KISZ politikai nevelő munkája színvonalának emeléséhez. vagy valamely tömegszerv kezdeményezi, mód van a keményebb bánásmódra is. Zárt intézetbe lehet őket vitetni és ott akaratuk ellenére is megfelelően gyógykezelik őket. Ez évben hat alkoholistát így kellett gyógyítani. Segíti a bizottság tevékenységét az új törvényrendelet is, mely szerint nem szükséges a részeg botrányokozása, elég ha dülöngélve megy az utcán, egyáltalán a részegség ténye már büntetendő. A társadalmi bizottság rendkívül heves vita után több pontból álló javaslatot állított össze és fogadott el azzal, hogy felterjesztik a megyei társadalmi bizottsághoz. Munkájukhoz sok sikert kívánunk, minél előbb érjék el, hogy városunk és járásunk valamennyi polgára meg tudja állapítani, hogy saját magának menynyi szeszt szabad elfogyasztani úgy, hogy még ember tudjon maradni és környezete is annak tarthassa. Ha egész társadalmunk összefog és segíti a környezetébe került alkoholistát, betegségének leküzdését, talán nem lesz szükség ilyen munkatáborok felállítására. A társadalmi bizottsági ülésen az is elhangzott, hogy nem olyan nagy ez a veszély, mint amilyennek a bizottság néhány tagja látja, de nem is olyan kicsi, hogy szó nélkül menjünk el mellette. Czinege Gábor Betonjárdát és új kutat kapnak a Molnár-telep lakói A vasútállomás mögött elterülő Molnár-telep lakóinak régi panaszát segítette orvosolni tanácstagjuk: Kovács Sándor, a Kézműipari Vállalat igazgatója. Közbejárására a MÁV engedte, hogy a vasút területéről vizet kapjanak egy közkifolyón keresztül az ottani lakosok. Ugyanilyen régi kívánság volt a járda is, amely még ebben az évben megépül. Y wv - T. M. KISZ-brigádok az iparban