Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)
1968-05-31 / 22. szám
Világ proletariat, egyesültetek! /Ira: 80 fillér mmn ■ A PETŐFI NEPE FELEGTHAZI KIADÁSA XII. évfolyam, 22. szám Kiskunfélegyháza, 1968. május 31. Már készülnek a betakarításra a fé!egyházi járás gazdaságai A kiskunfélegyházi járásban az őszi kalászosok már a tél folyamán elszenvedték az első károkat. A hótakaró nélküli, száraz fagyok ugyanis jelentős károkat okoztak, s ami még csak fokozta a növények kihalását; az időjárás továbbra sem kedvezett. A tavaszi és nyáreleji aszály miatt gazdaságaink bizonyos terméskieséssel számolnak, ám minden lehetőt megtesznek a beérett kenyér- gabona veszteségmentes, jó időben, s jó minőségben történő betakarítása érdekében. Járásunkban learatásra, betakarításra vár 25 236 hold kalászos. Ebből 5542 hold a búza, 15 584 hold a rozs, a többi pedig takarmánygabona. A mezőgazdasági nagyüzemekben működő párt- szervezetek a vezetőségi üléseken, taggyűléseken tárgyaltak a betakarításra történő felkészülésről, és minden segítséget megadnak a munkák alapos megszervezéséhez. A járási párt vb ugyancsak megtárgyalta az előkészületeket és határozatot hozott a szem veszteségmentes betakarítás biztosítására. A felkészülési munkákat) értékelve megállapítható! hogy a járás parasztsága nagy gondot fordít a kenyéri gabona betakarítására, s azt szívügyének tekinti; rajtuk nem múlik a határozat végrehajtása. Gazdaságainkban 33 kombájn, 29 kévekötő-aratógép, 12 rendrearató-gép és 39 cséplőgép vár a nagy nyári munka; az aratás, cséplés, betakarítás megkezdésére. A munkacsapatok, s a kisegítők szervezését máris megkezdték; Napi 140 mázsa kenyér A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat kiskunfélegyházi telepének vezenak a napi 140 mázsa kenyér elkészítése. Éppen ezért további korszerűsímm A kenyértésztát hengergeti, formázza ez a gép, s mire a tészta végigfut a szalagon, már vekni alakban hullik a szakajtóba. (Rádi József felvétele.) tője, Szesztrenka József bemutatta azt a gépet, amely emberi kéz érintése nélkül formázza a kenyeret, s a nehéz fizikai munkától felmenti a sütőipari dolgozókat. Egyre jobb a kenyér minősége, pedig komoly követelményt támaszt a hágom műszak 51 dolgozójátést tervez a vállalat félegyházi telepénél. A hat kemence közül jelenleg még csak kettő gőzfűtésű, de a négy olajos kemencét is ilyenre alakítják át. A lakosság jobb ellátása érdekében öt kenyérboltot szeretnének nyitni, többségben a perifériákon. T. M. sokan jelentkeztek, s a munkaerő biztosítottnak tekinthető. A munkákat gazdaságaink zavartalanul el tudják végezni — ha csak az időjárás nem szól közbe. Már a gabonaraktárakat is ürítik és fertőtlenítik, sőt a gabonafelvásárló is felkészült a termés szervezett, gyors átvételére. Patyi László Ülésezett a járási néptrontbizottság A kiskunfélegyházi járási népfrontbizottság a hét ■ elején ülésezett Az ülést Fekete János elnök nyitotta meg, majd Czinege Gábor, a járási pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője ismertette a Hazafias Népfront IV. kongresz- szusának állásfoglalásából adódó feladatokat. Czinege elvtárs felszólalása után a bizottság megvitatta, majd elfogadta a népfrontbizottság második félévi munkatervét, illetve az ülésrendet 1868-1968 Száz éve, hogy Nagy Ferenc főszázados szervezésével megalakult a Kiskun Kerületi Honvéd Egylet. A feladat — a bajtársi tömörítés mellett — az volt, hogy a rokkantakról, özvegyekről és az árvákról gondoskodjanak. Kegyelettel ápolták a hősök emlékét. Szorgalmasan gyűjtötték a szabadságharc emlékeit. A Kiskun Kerületi Honvéd Egylethez a következő helységek tartoztak; Kiskunlacháza, Kunszentmik- lós, Szabadszállás, Fülöp- szállás. Kiskunhalas, Kis- kunmajsa, Kiskundorozsma és Félegyháza. A Mikár Zsigmond al- százados által szerkesztett Honvéd Schonatismusból tudjuk, hogy az alakulás időpontjában a Kiskun Kerületi Honvéd Egyletnek Két évtized Aki 1948-ban látta az áru nélküli áruházakat és az elmúlt vasárnap megtekintette a bemutató teremmé átalakított félegyházi Állami, új nevén Centrum Áruházát, felmérhette azt a hatalmas fejlődést, ami hazánkban végbement, amíg a mezőgazdasági jellegű ország erősen iparosodó országgá változott át Mintha a Budapesti Nemzetközi Vásár folytatódott volna városunkban, olyan tökéletes, olyan kitűnő ízléssel, szakértelemmel rendezték, alakították át munkahelyüket az áruház lelkes dolgozói, de túlzás nélkül állíthatom azt is, hogy az a mód, ahogy a nagy áruválasztékot bemutatták, bármelyik külföldi vásárra is beillett volna. A húszéves emberek is már rég kinőtték a gyerekcipőt A húszéves áruházak is megtanulták a szocialista kereskedelem írott és íratlan törvényét, de mondjuk meg őszintén, hogy könnyebb is a dolguk, mint a húsz esztendővel ezelőtti elődeiknek, mert a közmondás is azt tartja: „Üres kamrának bolond a gazdasszonya!” már 354 altiszt és „közharcos’’ igazolt tagja volt. A tagok nevének megállapítása a honismereti munka egyik szép feladata lenne. Városunk fiai közül az alábbi tisztek nevét ismerjük: Szabó József őrnagy (később altábornagy), Mi- halovits Kálmán alszáza- dos, Bánhidy Andor, Endre Ai dór és Szerelemhegyi Márton alhadnagyok. Balogh Ödön A Kolompárok pártfogója — Ebben a napközis csoportban a 42 gyerek közül 41 a Kolompár névre „hallgat”, a negyvenkettedik Kovács, neki az édesanyja Kolompár. — Ez volt a legelső érdekesség, amit megják, milyen nehéz ezeket a gyerekeket összehozni, de talán még ennél is nehezebb összetartani. Balogh Ödön tudományos alapon foglalkozik ezzel a nehéz kérdéssel évek óta, és — Kolompár Klárinak ízlik a tízórai. (Rádi József felvételed tudtunk Balogh Ödöntől, a kiskunmajsai cigánygyerekek napközi otthonának vezetőjétől. A szakemberek jól tudHarmincéves találkozó Az iparitanuló intézet egyik tantermében deresedé fejű „diákok” gyülekeztek a múlt hét szombatjának délutánján: a polgári fiúiskola 1937—38-as tanévében, 30 esztendővel ezelőtt végzett növendékei voltak. A találkozó résztvevői Somkúti Ignác osztályfőt, Deme Mária és Hídvégi László tanárokat. Görög Józsi bácsit, a pedellust és az 55-ös létszámú osztályból jelen levő 32 osztálytársat Farkas Béla köszöntötte, majd névsorolvasás következett. Az osztályfő könnyes szemekkel emlékezett meg azokról, akiknek a helye a találkozón üresen maradt a padsorokban, — ők már eltávoztak az élők sorából ... Ám rögtön felragyogtak a szemek, amikor a régi kisdiákok csíny tevéseit említette. A jelenlevő feleségek, gyermekek (segy unoka is) megismerkedhettek' a komoly családfő „viselt dolgaival” és persze a baráti beszélgetés alkalmával minden egyes jelenlevő életútjával is. Este a. Kiskunság étteremben társasvacsorán újították fel a régi diákévek kedves emlékeit. —th —ős úgy látszik — rájött a „nyitjának” titkára. A gyerekek nemcsak a napközis tanító bácsit látják benne, hanem a segítőkész szülőt, orvost is. Volt növendékei között három gyámfia is van, akiknek tanácsot ad, de segíti a névmagyarosításukat is elintézni. A gyerekek kedvéért megtanult cigányul is beszélni, s ha a kis elsős a magyar szófa nem mozdul, mert nem tudja felfogni annak értelmét, a saját anyanyelve csodát művel. ' Virággal, kézimunkával, függönnyel díszített tantermük már rendesebb, tisztább nem is lehetne. A szekrények tele játékokkal, s az otthoni rossz szokást ruhájvJckal együtt levetik magukról, megfürödve, átöltözve lépik át a küszöböt. Meg kell dicsérni a községi tanács vezetőit is, akik minden támogatást megadnak ehhez az emberformáló, szép munkához. T. M. A jó példa követendői Hogy a szakkifejezésnél maradjak, azzal kezdem, hogy „nem az én asztalom”. Mégis engedje meg a vendéglátó vállalat, hogy belekontárkodjak mesterségükbe. No, nem abba, ami a főzést és sütést illeti, hiszen a Kiskunság konyhája ellen — évek óta az éttermükben étkezem — semmi kifogást nem lehet emelni. Másról van szó. Néhány hónappal ezelőtt, egyik vasárnap, Miskolcon jártam. Betértem a Polónia vendéglőbe, s ott jóízű ebédet fogyasztottam el. Kellemes meglepetésemre, amikor fizetésre került sor, a számla végösszegéből 15 százalékot levont a pincér. Kérdésemre, hogy miért, így válaszolt: „Néhány hete vezettük be az újítást, egyrészt a háziasszonyok vasárnapi ebédfőzésének gondján, munkáján köny- nyíteni, másrészt pedig azért, hogy a gyenge vasárnapi ételforgalmat emeljük.” Hazaérkezésem után ezt közöltem az itteni vezetőkkel, de úgy látszik, Kiskunfélegyházán eddig még nem tartották érdemesnek ezt az újítást bevezetni. Nem is tenném most szóvá, ha a Népszabadság ugyanezt a tapasztalatot, illetve újítást nem közli az elmúlt héten pécsi vonatkozásban, azzal a különbséggel, hogy ott már 20 százalék engedményt adnak a vasárnapi ebédelöknek. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egy öttagú család csak négy ebédet fizet vasárnap. Tekintettel arra, hogy a pécsiek szerint ezzel az engedménnyel megsokszorozódott a vasárnapi forgalom, nemcsak az jött be a réven, amit elvesztettek a vámon, hanem annál jóval több! Es mert a félegyházi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nálunk is igen kevesen ebédelnek vasárnap vendéglőben, megismétlem javaslatomat: feltétlenül kifezető- dő lenne, ha a miskolciak, illetve pécsiek módszerét, újítását Kiskunfélegyházán is bevezetnék. A jó példa követendő! & V
