Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1968-05-03 / 18. szám

Világ proletariat, egyesüljetek! Arat 80 fillér FÍIHMin KÖMIT , ■ ■■ ............................... A t fc. 1 U t I N E t fc. fc £ L fc. G V H A Z I K i A ü A S A XII. évfolyam, 18. szám Kiskunfélegyháza, 1968. május 3. A dicsőséges 19-es májas 1-re emlékezünk Igazi szép ünnep volt... Tizenötezer ember impozáns felvonulása május elsején Kiskunfélegyháza népe is lelkesen készült akkor, 1919 május 1-én a munka nagy ünnepére. Az első szabad májust ünnepelte... A fél­egyházi proletár akkor na­gyon boldog volt. Csütör­tök reggelre vörös zászló­díszt öltött a város vala­mennyi utcája. A házak ablakaiban és az erkélye­ken vörös drapériák és dí­szítések, a Kossuth utcán pe­dig felvirágozott diadal ka­pu hirdették, hogy íme, el­érkezett a munkásosztály első igazi májusa. A munka- jelképe, a kalapács is ott díszelgett vörös póznákon az utca mindkét oldalán. Délután fél háromkor in­dult el a tömeg vörös lobo­gók és transzparensek alatt — katonás rendben, négyes sorokban, s amikor a húsz­ezer emberből álló menet vége is a népkerthez ért, bizony már jól elmúlt dél­után négy óra. Az útvonalon amerre a menet elhaladt Haubner Károly, a Kiskunság nép­szerű dalköltője vezényelte a dalárdát, amely a Mar- seiHesf és a proletár indu­lót énekelte — cigányzene- kari kísérettel. S akkor még mezítláb menetelt sok ifjú munkás; az emberek soványak vol­tak, a ruhájuk foltos és ko­pott ...És mégis, mindany- nyiuknak, akik még ma is élnek, örökre emlékezetes marad az első, szabad, di­csőséges — tizenkilences május elsejei Sípos Lajos Május 1., a munkás nem­zetköziség nagy ünnepe Kiskunfélegyházán is mél­tó keretek között zajlott le. A munkásőrzenekar reggel nyék tanulói, a hivatalok, üzemek, vállalatok, keres­kedelmi egységek, ktsz-ek, termelőszöveti-; ezetek, az állatni gazdaság vezetői, nács gazdasági, politikai, kulturális vezetőinek és a veteránoknak, valamint a különféle üzemek és vál­lalatok, nagyüzemi gazda­6 órakor zenés ébresztővel köszöntötte a város lakóit; délelőtt 9 órakor, végig a Kossuth utcán gyülekeztek az ünneplőbe öltözött em­berek. majd az iskolák út­törői, diákjai, őket követve pedig az egyéb intézmé­dol-goaói érkeztek egymás után. Egybehangzó vélemények szerint is az impozáns fel­vonuláson mintegy 15 ezer ember vett részt és fogadta a díszemelvényen helyet foglaló városi és járási ta­Szocialista asszonybrigádok a Mezőtextil Ktsz-ben ságok kiváló dolgozóinak üdvözlését. A menet élén a Petőfi Sándor Általános Iskola út­törői haladtak, majd a Jó­zsef Attila, a Bajcsy-Zsi- linszky Endre, a Móra Fe­renc, a Kossuth Lajos álta­lános iskolák diákjai, az Ipariianuló Iskola, a Petőfi és Móra Gimnázium KISZ- szervezete és sportköre, a Mezőgazdasági Szakmun­kásképző, a Közgazdasági Szakképző Iskola, a Mező- gazdasági Technikum nö­vendékei következtek. Megálltak a gépek. Ün­nepségre készültek a Kis­kunfélegyházi Mezőtextil Ktsz-ben dolgozó asszonyok — április 30-án délben. Má­jus 1. alkalmával ugyanis az üzem két brigádja megkap­ta a kétszeres szocialista brigád címet. A Béke-brigád vezetője, Puskás Dezsőmé és a már­cius 8. brigád vezetője, Bos- nyák Istvánné elmondta, hogy két éve indult az üzemben a szocialista bri­gádmozgalom és már tavaly elnyerték a szocialista bri­gád megtisztelő címet. Mindkét brigád teljesítmé­nye állandóan a 100 száza­lék felett van. Nagyrészük volt abban, hogy az üzem 1967-ben is túlteljesítette a tervezett 20 milliós terme­lési értéket. De nemcsak a munkagé­pek mellett állják meg he­lyüket az asszonyok, hanem minden társadalmi meg­mozdulásban is tevékenyen részt vesznek, és ezzel az üzem minden dolgozójának példát mutatnak. Gyűjtést indítottak például a szicíliai földrengés károsultjainak, s jelenleg is vietnami mű­szakot szerveznek, vagy — amint erről már korábban is hírt adtunk — a Béke­brigád egy veterán házas­párt támogat, a Március 8. brigád pedig a szociális ott­honban gondoz egy idős bá­csit. A brigádnaplók azon­ban még számos olyan ese­ményről is beszámolnak, melyek valóban a szocialis­ta brigádokat jellemzik. Az elért eredmény érté­két növeli, hogy a HM és a ktsz közös kezdeményezé­sére négy éve részleget hoz­tak létre az asszonyok fog­lalkoztatására. Ahogyan ezt vezetőjük, Mágori Sándorné és Molnár Istvánná párttit­kár elmondta, azóta az ott dolgozó asszonyok szorgal­mas munkájukkal a legna­gyobb elismerést érdemel­ték ki. Az ünnepségen a ktsz ne­vében Csekő Gézáné kö­szöntötte a brigád tagjait, majd az oklevelek kiosztása után a honvédség maga­sabb egysége részéről Far­kas Mihály ezredes és a vá­rosi pártbizottság nevében Némedi Imre fejezte ki kö­szönetét a jó munkáért, és további sok sikert kívánt a két szocialista brigád tag­jainak, valamint az üzem minden dolgozójának. Megnyílt a fürdő Május 2-án, reggel 9 órakor megnyitották Kis­kunfélegyháza közkedvelt hideg-meleg vizű strand­fürdőjét. Kedvező változás is történt az élőző évek­hez viszonyítva: a lakos­ság kívánságára minden­nap már reggel 9 órakor nyitják a fürdő pénztárát, s persze be is lehet menni fürödni. A tiszta meden­cékben friss hideg-meleg víz, a fürdő területét is szépen rendezték: évről évre szaporodnak a virá­gok. s a pihenést, üdülést és gyógyulást ott mindenki megtalálhatja. Utánuk tűnt fel a Vörös Csillag Tsz gazdáinak né­pes csoportja, elöl négy fia­talember, vállán egy hatal­mas, ötágú vörös csillag­gal, s utánuk a tsz gazd­asszonyái egy, méreteiben is impozáns májusfával meg egy jókora kosár cipóval, s a cipók mellé „tűzdelt" bo­ros üvegekkel. A Dózsa Tsz dolgozóit a város üzemei közötti versenyben első he­lyezést nyert Kézműipari Vállalat, majd a Vegyes­ipari Vállalat követte. A Lenin Tsz haladt el ezután a díszemélvény előtt — mintegy szimbolizálva a „fiatalodó” gazdaságot — sok-sok fiatal mezőgazda- sági szakmunkással az élen. A nagyszerű felvonulás után az ünneplő közönség egy része a szórakozóhe­lyek felé hömpölygött, más része pedig a parkokban telepedett le, s még a dél­utáni órákban is sokan sé­táltak a Kossuth utca hűs árnyat adó, öreg platánfái alatt. Vass Imre Élüzem lett a Műanyaggyár Vizsgára készülnek az első fiatal szakmunkástanulók Az Í961. április 1-én, vagyis pontosan hét évvel ezelőtt alakult kis mű­anyagüzem betanított mun­kásokkal indult el az akkor beláthatatlan fejlődés útján — nyolcvan dolgozóval. Azóta alaposai „kinőt­ték” a hajdani kiis tanya­tott munkásaival. Éppen ezért három évvel ezelőtt elkezdték a műanyagfeldol­gozó szakmunkások képzé­sét. Németh Sándor, a szak­munkásjelöltek oktatója el­mondta, hogy az idén szak­munkásvizsgát tevő har* Fckete Éva másodéves szakmunkástanuló. (Rádi József felvétele.) épületet, és a most átadott összesen 2600 négyzetméter terület (ebből 900 négyzet- méter a raktár) újabb nagy lépést jelent a gyár fejlő­désében. A nagy jövő előtt álló műanyagipar — most nyer­te el az élüzem címet! — természetesen nem lehet meg szakmunkások nélkül, nem vehetik fel a ver­senyt az egy gépre betaní­madévesek lesznek az „első fecskék” ebben a szakmá­ban, olyanok, akik gép- és anyagismerettel rendelkez­nek, s a munka minden fá­zisához megfelelő gyakor­latot szereztek. A 27 har­madéves tanuló mögött már ott áll a 29 másodéves tanuló lány, de még az idén is indítanak egy újabb osz­tályt. (T. M.) Könnyűipari kiállítás Április 30-án, az ünnep előestéjén nyitotta meg Hegedűs Ferenc, a városi pártbizottság titkára a négy helyi gyártó cég termékeit bemutató könnyűipari ki­állítást. A művelődési ház színháztermében a gyárt­mányok mellett tablók, fo­tók, grafikonok szemlélte­tik a könnyűipar fejlődését, eredményeit. Elértünk hát eddig is. Jól emlékszünk, akik ismerjük Félegyháza múltját és jelenét, hogy nem olyan régen még a vá­ros nagy mezőgazdasági központ volt csupán az Al- földön. A felszabadulás után az iparosodás megindulásával Félegyháza is céljául tűzte ki, hogy — mezőgazdasá­gának jelentősége mellett — ipari várossá fejlődjék. A most megnyitott kiál­lítás ebben a folyamatban egy újabb állomást jelent, ha nem is mutatja vala­mennyi iparág eredmé­nyeit, s csak a könnyűipar­ra szorítkozik. A Cipész Ktsz eddig is nevet szerzett magának jó minőségű ter­mékeivel, a Háziipari Szö­vetkezet árui az országha­táron túl is dicsérik a fél­egyházi asszonyokat, de nem marad el a Kézmű­ipari Vállalat sem, hisz konfekció-termékeik las­san betörnek a piacra, a Kiskunsági Cipőipari Vál­lalat pedig leginkább gyer­mekcipőivel lett ismert gyártócég. A fejlődés, azon túl, hogy munkalehetőséget terem­tett, megajándékozta a vá­rost mindazzal, amit az ipari termelés léte, az üze­mek működése, törvény­szerűen megkövetel. S ez nemcsak a kommunális eredményekben, a lakásépí­tésben, a szociális ellátás javulásában, hanem a fél* egyháziak gondolkodásá­ban is megmutatkozik, ör­vendetes kezdeményezés, hogy a mostani kiállításon a nehézipart is bemutatják a művelődési házban. Tervezik, hogy jövő év márciusára, a nagy évfor­duló előtt, az egész város felszabadulás utáni fejlő­dését, életét, gondjait és eredményeit bemutató, egy reprezentatív kiállítást ren­deznek. A munkás hétköznapok­ban nem árt néha megáll­ni egy pillanatra és felmér­ni, mi van mögöttünk, s mi áll előttünk — milyen fel­adatok várnak megvalósí­tásra. Egy ilyen visszapil­lantás és mérlegelés első megnyilatkozása a most nálunk megnyílt könnyű­ipari kiállítás, s reméljük, sok érdeklődőt vonz majd május 6-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom