Félegyházi Közlöny, 1968 (13. évfolyam, 3-52. szám)

1968-03-22 / 12. szám

rtiMM mflmT a peron nepe kiskunfélegyházi kiadása Kis szövetkezetek na«f> eredményei Két cipész Ütsz mérlegzáró közgyűlése A Kiskunfélegyházi Ci­pész Ktsz negyvenöt dol­gozója kivétel nélkül ki­váló szakember, s munká­jukkal elsősorban is a la­kosság igényeit elégítik ki. Ezt igazolja az is, hogy éves tervüket 14 százalék­kal túlteljesítették és ár­bevételük 56 százalékát a lakossági szolgáltatásból érték el. Tavaly például csaknem 43 és fél ezer pár lábbelit javítottak meg, de ezenkívül még 8116 pár különféle mérték utáni ci­pőt is készítettek. Huszadik mérlegzáró közgyűlésükön tudtuk meg mindezeket, s ha a Pólyák Sándor elnök által elmon­dott számokat húsz eszten­dőre „visszavetítjük”, lát­hatjuk, milyen fontos nép- gazdasági és várospolitikai missziót tölt be ez a cse­kély létszámú kisipari szö­vetkezet. Aláhúzták ezt hozzászólásaikban a gyű­lésen jelenlevő vendégek is: dr. Belényi István, a városi tanács vb-elnökhe- lyettese, Kovács László, a megyei szövetség képvise­lője és Kordás István, az iparügyi osztály vezetője. A kiskunmtz/sai Cipész Ktsz mérlegzáró közgyűlését az­zal kezdte, hogy az alap­szabály adta lehetőséggel élve, a tagok szerződéses viszonyban foglalkoztatot­tak feleségét rendes taggá minősítették. Ezzel a szö­vetkezeti eszme nem egyes emberek, hanem családok ügye lett. Az asszonyok a munkapadoknál eddig is jól mégállták a helyüket. Részük van abban, hogy a termelés menetének átszer­vezésével a szövetkezet je­lentékenyen túlteljesítette a tervét. Az adottságok figye­lembevételével az elmúlt év termelési értékét 2 mil­lió 300 ezer forintra ter­vezték. Ügy gondolták ak­kor, hogy kapacitásuk en­nél nagyobb vállalkozásra képtelen, mivel mint kis szövetkezet, inkább a bel­földi igények kielégítésére rendezkedett be. „Óvatos­I — Ügyeletes állatorvos Kiskunfélegyházán, már­cius 23-án, szombaton dél­után és 24-én. vasárnap egész nap dr. Lombár László főállatorvos. Laká­sa: Lónyai u. 2/a., telefon: 490. Ugyanezen idő alatt Gátér, Pálmonostora, Kun­szállás és Petőfiszállás községek részére dr. Gye- nes M. János tart ügyele­tet. Lakása: Bajcsy-Zsi- línszky u. 4., II. ern. Tele­fon 325. — Találtak egy bőrön­döt, ruhaneművel. Igazolt tulajdonosa a rendőrkapi­tányságon átveheti. — Köszönetét mondunk ezúton is rokonainknak, is­merőseinknek és bará­tainknak, a 2. sz. Élm. Raktár parancsnokságá­nak, párt- és szakszerve­zetének és dolgozóinak, a munkásőr-zenekamak, va­lamint a városi tanács vb művelődési osztályának, hogy a szeretett férj, édes­apa és testvér: Kelemen Dezső temetésén megjelen­tek, sírjára koszorút lés virágot helyeztek, s fájdal­munkat enyhíteni igyekez­tek. V — Tanácstagi választás. Kiskunfélegyháza választá­si elnöksége értesíti a 60. sz. városi tanácstagi vá- fesztókerület (Szemere, Mikszáth és Kinizsi utcák) választóit, hogy március 31-én új tanácstagi válasz­át tartunk, a Bercsényi n. 55. sz. alatta szavazóhe­lyiségben reggel 7 órától éste 8 óráig. Az új ta- hácstagjelölt: Méhes Sán­dor tanár, Juhász Gy. u. 5. szám alatti lakos. — Félegyháza 1848-ban címen számolt be kutatá­sainak eredményéről Né­meth Károly tanár, a Honismereti Klub legutób­bi foglalkozásán, a nagy­számú hallgatóság érdek­lődése mellett. A szorgal­masan összegyűjtött adato­kat értékes dokumentu­mokkal támasztotta alá, mint például a félegyházi negyvennyolcas honvédek csoportképe, Kossuth La­jos levele, stb. A klubfog­lalkozás témája és hangu­lata egyaránt beleillett a műemlék Hattyú-ház tör­ténelmi légkörébe. elnök. — Ügy élünk, úgy keresünk, úgy fejlődünk, ahogy a kollektíva dolgo­zik; 1967-ben mindössze 138 000 forintot fordítot­tunk' beruházásra. A jövő­ben sincs szándékunk na­gyobb beruházásokat esz­közölni, inkább szervezet­tebb és folyamatosabb ter­melést szeretnénk. A beszámoló végén a munkaidő csökkentését je­lentette be az elnök, vagyis, hogy minden második szombatjuk szabad lesz. Gondoskodnak persze ar­ról, hogy a 44 órás munka­héten a kereset és a ter­melés értéke ne csökken­jék, és a munkaidő lerövi­dítésének ne vallja kárát a lakosság sem. ságukból” azonban enged­tek, s így a múlt év végé­re konfekciógyártmányai­kat 154 százalékra teljesí­tették és termelési értékük meghaladta a 3 millió fo­rintot. Emellett persze egy pillanatra sem feledkeztek meg a helyi igények kielé­gítéséről. — Az új gazdaságirányí­tási rendszerben tényleges gazdái lettünk szövetkeze­tünknek — mondotta a többi közt Hegyes Ferenc A tárgyalóteremből Mesziről jött ember... Lukács István 42 éves munkakerülő gyalogszerrel érkezett városunk határá­ba, Sinkó László tanyájá­hoz még tavaly ősszel. A már többszörösen bünteteti „alkalmi munkás” azt ha­zudta, hogy mustot akar vásárolni. Ö csak amolyan előfutár, az apósa másnap jön utána és hozza a pénzt. Elhitték, még vacsorával is megkínálták, szállást adtak neki és másnap a kerék­párt is oda kölcsönözték, hogy apósa elé menjen a kiskunfélegyházi vasútállo­másra. Sinkóék persze hiá­ba várták vissza „kedves vendégüket”. Lukács Ist­ván vígan karikázott Csong- rád felé. Csongrádon ugyan­csak borvásárlás meséjével tért be az egyik házba, ahol a borok kóstolgatása közben berúgott és ott fe­lejtette a kölcsönkért ke­rékpárt. Gyalog folytatta hát útját Nagylak felé, ahová október 22-én meg is érkezett. Ott őrizetbe vették a „kerékpár köl­csönzés” miatt. Három nap múlva szabadult, felkereste Czuczi néni élettársa szüleit, de ott tu­domására adták, hogy je­lenléte nem kívánatos, így eltávozott. Egy ideig Sze­ged környékén csavargóit, s közben közveszélyes mun­kakerülés miatt 22 napot ült. Kiszabadulása után át akart szökni Jugoszláviá­ba, de nem sikerült. A kiskunfélegyházi járás- bíróság visszaesőként elkö­vetett lopás és tiltott ha­tárátlépés kísérlete miatt másfél évi szigorított bör­tönbüntetésre ítélte. Tájékoztató az új tsz-törvényröl ív. MELY ESETEKBEN SZŰNIK MEG A TAGSÁGI VISZONY? A termelőszövetkezeti tag­sági viszony a törvény sze­rint akkor szűnik meg, ha — a tag a termelőszövet­kezetből a kögyűlés hozzá­járulásával kilépett; — a közgyűlés a tagot fegyelmi határozattal k i- zárja; — a tagot a vezetőség a tagok nyilvántartásából törli; — a tag meghal; — vagy ha a termelőszö­vetkezet jogutód nélkül megszűnik. MIKOR ÉS HOGYAN LEHET KILEPNI A TERMELŐSZÖVETKEZETBŐL? Az új termelőszövetkeze­ti törvény már nem tartal­mazza azt a korlátozó ren­delkezést, hogy a termelő- szövetkezetből a belépést követő három éven belül osak rendkívüli indokolt esetben lehet kilépni, — tartalmazza viszont azt, hogy a tagsági viszonyt ki­lépéssel általában az év vé­gén lehet megszüntetni. A kilépési kérelmet írás­ban kell benyújtani a veze­tőséghez, amely azt javas­lattal ellátva köteles a leg­közelebbi közgyűlés elé ter­jeszteni. A közgyűlés a ké­relem, a vezetőség javasla­tának megvizsgálása, eset­leg a kérelmező személyes meghallgatása után dönt a hozzájárulás megadása te­kintetében. Mindaddig, amíg a kilépé­si kérelmet a közgyűlés nem bírálja el, a tag köte­les a közös munkában részt venni, köteles a tagsági vi­szonyból folyó kötelezett­ségeinek eleget tenni, ki­véve, ha indokolt kérelme alapján ez alól a vezetőség számára felmentést ad. A tagsági viszony a ki­lépéshez való hozzájárulást megadó közgyűlési határo­zat által meghatározott idő­pontban szűnik meg. MEGTAGADHATJA-E A KÖZGYŰLÉS A KILÉPÉSHEZ A HOZZÁJÁRULÁST? A szabad munkavállalás elvén alapuló főszabály az, hogy a közgyűlés a kilé­péshez való hozzájárulást nem tagadhatja meg. A tör­vény azonban kivételes esetben jogot biztosít ahhoz, hogy a közgyűlés, tehát ma­ga a tagság, a kilépési ké­relmet elutasítsa, de csak abban az esetben, ha a tag személyi körülményeivel in­dokolt kérelem teljesítése ellentétben áll a termelő- szövetkezet érdekeivel. Ha érdekellentét nem jelentke­zik, a hozzájárulás meg­adása nem tagadható meg. A SZURKOLÓÉN AS FÉLEGYHÁZI vasas—jászberényi lehel NB II BAJNOKI 2:2 (1:2) Az első bajnoki mérkőzést nagy izgalommal várták a szép számban megjelent szurkolók és annak ellenére, hogy csak az egyik pontot sikerült csa­patunknak megszerezni, nem mondhatjuk, hogy elégedetle­nül távoztak a mérkőzésről. A két félidő teljesen ellentétes képet mutatott. A Vasas nehe­zen lendült játékba, a vendé­gek viszont néhány formás tá­madást vezettek. Egy ilyen ak­ció végén ritkán látott, szép, felsősarkos lövéssel meg is sze­rezték a vezetést, a Vasas azonban néhány perc múlva, kapu előtti kavarodásból ki­egyenlített. Ezt követően ki­egyensúlyozottabb lett a játék, ám egy ártatlannak látszó szög­let után kipattant a sérült Bó- lya kezéből a labda, s ebből ismét vezetéshez jutott a Jász­berény. A félidő végéig csatá­raink nem tudták kihasználni a kínálkozó helyzeteket. A második félidőben teljesen megváltozott a játék képe. A Vasas minden játékosa nagy lelkesedéssel vetette magát a küzdelembe és Bense (aki Csí­kot váltotta fel) sok szép tá­madást vezetett a szélen. A jászberényi védelem megzava­rodott, s egyre-másra alakul­tak ki a gólhelyzetek. Csatá­rainknak ezen a mérkőzésen semmi sem sikerült, s a sze­rencsével sem állt hadilábon a berényi kapus. Ádám ügyes góllal kiegyenlített ugyan, de minden erőfeszítésük hiábava­lónak bizonyult a győzelemhez. Ennek a félidőnek irama, ha a játék itt-ott még döcögött is, jogosan csillantja fel azt a re­ményt, hogy nem a finisben fogja csapatunk a bennmara­dást biztosítani. A Kun Béla SE mérkőzését Mezőhegyesen játszotta és na­gyon értékes győzelmet aratott 3:2 arányban. Tehát vidékről is sikerült mindkét pontot elhoz­nia, reméljük, hogy a folyta­tás is hasonló lesz és a má­sodik félegyházi csapatnak is sikerül már a tavaszi idényben jó közép helyezést elérnie. A VASÁRNAP SPORTJA Nehéz kilencven perc vár Debrecenben a Vasasra. A múlt évben még NB I/B-ben szerep­lő dvsc ellen pontot szerezni csak szervezett védekezéssel és gyors, rajtaütésszerű támadá­sokkal lehet. Meg kell kísérel­ni a lehetetlennek látszót, bár a múlt heti veresége után a hazaiak is biztosan nagy becs­vággyal vetik magukat a küz­delembe. A Kun Béla SE ide­haza játszik a jó képességű Orosháza ellen. Reméljük, nem bizakodtak el a játékosok és folytatják a jó kezdést. — A Magyar Autóklub kiskunfélegyházi csoportja ötnapos jugoszláviai túrát szervez április 22—27-ig. Jelentkezés március 25-ig. Érdeklődni lehet délelőtt a 427-es telefonszámon és az esti órákban az AKŐV- irodában. Anyakönyvi hírek KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETTEK: Agárdi Éva Magdolna (anyja: Kolozsvári Mária), Nagy Katalin Anikó (Fekete Katalin Erzsébet), Lő- rincz László Ferenc (Sallai Zsuzsanna Ilona), Kelemen Ist­ván (Győri Terézia), Horváth Zsuzsanna (Valkai Gizella), Kovács Péter Pál (Kertész Jo­lán), Cseri Irén (Patai Ilona), Kovács Zoltán Lajos (Ipacs Veronika Terézia), Zádori Eri­ka Éva (Pallagi Ilona), Trója Andrea Gyöngyi (Zsárik Valé­ria), Pap Anikó Zsuzsanna (Iványi Anna Margit), Tóth Marianna Klára (Fekete Mária Klára), Süveges Sándor István (Mészáros Zsuzsanna), Katona Kázmér Tibor (Fazekas Anna). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Nánási János — Kovács Teré­zia, Blöszel Tibor Flórián —• Kurucz Katalin Judit, Maros Géza — Neményi Aliz Ilona. MEGHALTAK: Kurucz And­rás 89 éves, Seres Ferencné Farkas Mária 39 éves, Kelemen Dezső 60 éves, Szabó Józsefné Kis-Szabó Luca 74 éves, Bos- nyák Istvánná Kopj ás Rozália 63 éves, Vízhányó János 86 éves, Túri-Kiss Balázs 94 éves. i De nem tagadható meg az esetben sem, ha a tag azért akar kilépni, mert állami vagy társadalmi megbízást kap, úgyszintén akkor sem, ha a termelőszövetkezet tartósan nem tud a tag ré­szére szakképzettségének megfelelő, rendszeres mun­kát biztosítani. Ez utóbbi okra azonban a tag csak akkor hivatkoz­hat, ha előzetesen már ké­pesítésének megfelelő be­osztásban dolgozott, — vagy a képesítéshez kötött mun­kakör ellátásához szüksé­ges okiratot (szakmunkás­bizonyítvány, érettségi bi­zonyítvány, felsőfokú tech­nikumi, főiskolai, egyetemi oklevél, stb.) a vezetőség­nek bemutatta és a bemu­tatástól legalább három hó­nap eltelt anélkül, hogy a képesítésének megfelelő munkakörbe helyezték vol­na. MIKOR ZÁRHATÓ KI A TAG? Alapvető szabály, hogy a tagsági viszonyt kizárással csak fegyelmi büntetésként lehet megszüntetni, tehát csak akkor, ha a tagsági vi­szonyával kapcsolatos köte­lességét a tag vétkesen megszegi, vagy pedig ter­melőszövetkezeti taghoz nem méltó magatartást ta­núsít —, és enyhébb fokú fegyelmi büntetés kiszabá­sától kedvező hatás nem várható. Kizárással helyes meg­szüntetni annak a tagnak a tagsági viszonyát, aki a termelőszövetkezetet önké­nyesen, vagy a tsz-törvény- nek nem megfelelő módon hagyja el —, például kilé­pési kérelem nélkül, vagy a kilépési kérelmét elutasí­tó közgyűlési határozat el- lennére. A tagsági viszony kizá­rás esetén, a kizárást ki­mondó közgyűlési határo­zat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. (Folytatjuk.) FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY 4 Magyar Szocialista Munkás­párt Kiskunfélegyházi Tára si­vár osl Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása Főszerkesztő' F Tóth Pá) felelős kiadó: dr. Mezei István Szerkesztőség és kiadóhivatal- Kiskunfélegyháza. Szabadsás tér. Telefon- US 143 273 v lapot árusításban a féleevbáz- árás nostahlvatalat teH^sztik '■á-e-Kiskun megvet Nyomda V Kecske-é* — T« j. 11-85. Indes: 25 903 A hagyományos félegyházi közöny mintha feloldódott volna, olyan forgalmas volt a város és olyan sokan vet­tek részt a március 15-i ün­nepségeken. Amikor a Petőfi nevét vi­selő iskolák, intézmények megkoszorúzták a szabadság lánglelkű költőjének szobrát, feltűnő volt, hogy egy „ma­szek” néni is csatlakozott a koszorúzóklioz és láthatóan nagy tisztelettel akasztotta babérkoszorúját a „mi Pe­tőfink” lantjára. — Ki ez az asszony? — fu­tott végig suttogva a kérdés az ünneplők sorain. És hogy került ide? A József Attila Iskola honismereti szakköré­nek tagjai és az iparitanuló­intézet tanulói már tudták, mert az egyik helyen részt vett a foglalkozáson, másik helyen pedig az osztályfőnöki órán. Mi, a Honismereti Klub tagjai is tudtuk, hogy Czuczi Istvánné, a 62 éves bányász­feleség a városi tanács mű­velődésügyi osztályától levél­ben engedélyt kért, hogy el­helyezhesse koszorúját a szobron. Czuczi néni Segesváron szü­letett, ahonnan az első világ­háború után a szobor Félegy­házára, ő pedig Oroszlányba került. Az úttörőknek el­mondta (s a beszélgetést magnószalagra vették), hogy kislánykorában ivott abból a bögréből, amiben a szabad­ságharc alatt Petőfi Sándor- aak vizet adott a város szé­lén lakó akkori kislány, aki Czuczi néni kislánykorában már öreg néni volt. Iskoláskorában ennél a szo­bornál ünnepelték a szabad­ságharc évfordulóit, és Czu­czi néni csak 1959-ben tudta meg, hogy a szobor 1922-ben Félegyházára került. Eljött llát, hogy lerójja kegyeletét rajongásig szeretett költője bronzszobránál. Nekünk, félegyháziaknak, ikik naponta közönyösen me­gyünk el a szobor mellett, nagyon szokatlan az ilyen meghatóan szép rajongás. És sok Czuczi néni kellene ah­hoz, hogy egy kicsit felrázza fásult közönyéből a város la­kóit. Éppen most kaptam egy újságkivágást a Pest megyei Hírlap 1968. március 13-i szá­mából. „Szenzációs perdöntő bizonyíték! Mikor született Petőfi” a címe Prukner Pál írásának, s a széljegyzet szö­vege így szól: Pest megyé­ben még „nyitott szemmel” merik nézni a problémákat.” Nem hiszem, hogy a „mersz” hiányozna, inkább talán az olyan, sírig kitartó, hű Pe- Lőfi-rajongók kellenének eb­be a városba is, mint Czuczi néni, vagy legalább olyanok, mint amilyenek a rivális Kis­kőrösön élnek! Tóth Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom