Félegyházi Közlöny, 1967 (12. évfolyam, 1-51. szám)
1967-09-29 / 39. szám
Világ proletárjait egyesül jet eh' Ara: 60 fillér rtiHMín Króm A PETŐFI NEPE FELEGYE A Z I KIADASA XU. évfolyam, 39. szám Kiskunfélegyháza, 1967. szept. 29. Á termelőszövetkezeti és a földtörvény vitájával folytatta munkáját az országgyűlés Csütörtökön reggel 9 órakor ismét megteltek a Parlament fényárban úszó üléstermének padsorai: az országgyűlés folytatta az új Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat vitáját. Részt vett az ülésen Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után a csütörtöki tanácskozás első felszólalója, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter emelkedett szólásra, Á foglalkoztatottság miatt aggodalomra nincs ok A miniszterasszony utalt arra hogy a Munka Törvénykönyvének előzetes tárgyalásain a mun- kerő átcsoportosítása és a felmondást megkönnyítő rendelkezések körül alakult ki a legtöbb vita. Ami a dolgozó foglalkoztatottságának várható alakulását illeti, aggodalomra nincs ok. Ismeretes, hogy a következő években az iparban sor kerül a munkaidő csökkentésére, ugyanakkor a termelés mennyisége nem csökkenhet. így a termelékenység emelkedése esetén is általában szükség lesz a jelenlegi létszámra. A gyermek- gondozási segély a szülőanyák helyettesítése miatt további munkások felvétele is szükségessé válik. — A jelenleginél is több munkaerőt foglalkoztatnak majd a textiliparban, vegyiparban, gépiparban. A népgazdasági terv a következő évekre több tízezer új munkahely létesítésével számol. Egyes helyeken, például a mezőgazdaságban és az építőiparban jelenleg is munkaerő- hiány van. Ugyanez a helyzet a könnyűipar számos ágában. Ezeken a helyeken a munkások újabb ezreit tudnák alkalmazni. A miniszter ezután az új Munka Trvénykönyve néhány vonását elemezte. Végül a szak- szervezetek munkájának megnövekedett jelentőségéről szólt. Az új Munka Törvénykönyve tervezetét az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A miniszter beszédét nagy taps rogadta, majd Fegyveres István Vas megyei, Varga Sándor Szolnok megyei, Nics János Fejér megyei képviselő szólalt fel. Ezután Kállai Gyula bejelentette, hogy a törvényjavaslat feletti vitában több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért a vitát berekesztette és megadta a szót Veres József munkaügyi miniszternek, aki válaszolt az elhangzott észrevételekre. indítványokra. A miniszter bevezetőben megelégedéssel nyugtázta, hogy a parlamenti vita valamennyi résztvevője egyetértett az új jogszabály időszerűségével, szükségességével, s teljes volt az egyetértés a törvényjavaslat alapvető kérdéseit illetően, s csaknem valamennyien rámutattak a kollektív szerződések nagy jelentőségére. Közölte Veres József, hogy a kollektív szerződéskötésekre vonatkozó irányelveket összeállították, s a hasznos útmutatót hamarosan kézhez kapják a vállalatok. s így a szövegezés egyértelműbbé váljék. A vita során javaslat hangzott el a dolgozó édesanyák munkájának, helyzetének meg könnyítésére. A miniszter kijelentette: egyetért az észrevétellel, s a maga részéről is javasolja olyan rendelkezés beiktatását, amely szerint a vállalat az alkalmazás során köteles a terhes nőket és kisgyermekes édesanyákat — azonos feltételek mellett — előnyben részesíteni. Ezután ebédszünet következett, majd az országgyűlés Vass Istvánné elnökletével folytatta munkáját. Az elnök javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat együttesen tárgyalják. Ezt követően dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emel kedett szólásra. Dr. Dimény Imre beszéde — A következő évek feladatainak megoldásában nagy szerepük lesz a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek. Ezért nagyon fontos, hogy valameny- nyi zökkenőmentesen, jól illeszkedjék bele a gazdaságirányításunk tervezett reformjával kialakuló új gazdasági környezetbe. E beilleszkedés legfőbb törvényes alapját kívánja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Minisztertanács felhatalmazása alapján a tisztelt országgyűlés elé terjesztek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvénytervezetek szocialista társadalmunk széles rétegeit érintik, s ezért mind társadalmi, mind pedig gazdasági előrehaladásunk szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. — Az előterjesztett javaslatok hosszú előkészítő munka eredményei. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának, a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának, a Szövetkezetek Országos Tanácsának, az országgyűlés illetékes bizottságainak állásfoglalásaiból, széles körű nyilvános vita gazdag tapasztalataiból születtek. Méltán állíthatom, hogy tízezrek véleményét testesítik meg. Á szövetkezetek vagyoni önállósága — A beterjesztett javaslatok törvényerőre emelésével szocialista mezőgazdaságunk, termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb fejlődési szakasza kezdődik meg. Az utóbbi években több fontos, a mezőgazdasági termelés és a szocialista nagyüzemek fejlesztését, erősítését szolgáló intézkedés — valamennyi a gazdaságirányítás reformjának szellemében — született, amelyek célja, hogy a szövetkezetekben is megteremtsék az önálló vállalati jellegű gazdálkodás elemeit, illetve feltételeit. — A fejlődést zavaró különböző tényezők mélyreható elemzése eredményezte azt a felismerést, hogy a gyorsabb ütemű előrehaladást sokban akadályozzák gazdaságirányítási rendszerünk fogyatékosságai. Mint köztudomású, egyebek között ezért került sor a gazdaságirányítási rendszer átfogó reformjára, amelynek szerves része a most az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok kidolgozása is. — A termelőszövetkezetek működését meghatározó első átfogó jogszabály az 1959-ben megalkotott 7-es számú törvény- erejű rendelet volt. Az azóta elmúlt nyolc esztendő alatt azonban, épp a fejlődés következtében a nagyüzemek gazdasági viszonyai nem egy vonatkozásban ellentmondásba kerültek a fennálló törvényes szabályozással. Ez, s nem kevésbé az a követelmény, hogy a gazdaságirányítás új rendjének elveivel összhangban megteremtsük (Folytatás a 3, oldalon.) A műanyaggyár KISZ-fiataljai a nagy évforduló méltó megünneplésére készülnek A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága közelmúltban felhívással fordult a megye valamennyi KISZ- alapszervezetéhez. A Hűség a Nagy Október szelleméhez mozgalom meghirdetésével a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére szólította fel megyénk fiataljait. A felhívás a KISZ KB által meghirdetett Kongresszusi útlevéllel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának ünnepségeire című politikai akció sikerét hivatott elősegíteni. Ennek jegyében az alapszervezetek termelési vállalásokkal, politikai akciók, kulturális- és sportvetélkedők szervezésével egészítették ki akcióprogramjukat. Így került sor, közvetlenül a felhívás megjelenése után, a műanyaggyár üzemi KISZ-szervezetének rendkívüli taggyűlésére is, ahol a gyár fiataljai közösen vitatták meg felajánlásaikat. Védnökséget vállaltak a fóliás gégecső gyártásának beindítása és üzemeltetése fölött A kényesebb gyártmányok termelésében KISZ-korosztályú fiatalok váltják egymást. Újítási hónapot hirdetnek, közös kiránduláson vesznek részt Társadalmi munkában vállalták a gyár belső területének rendezését, fásítását. Amennyiben arra lehetőségük lesz, szívesen segítenek a termelőszövetkezetek betakarítási, szüreti munkáinak megkönnyítésében. Októberben politikai előadás- sorozatot szerveznek, megvitatják a napi politikai eseményeket. A sok ötlettel és leleményességgel összeállított program megvalósítása folyamatosan történik. A KISZ-szervezet vezetősége azt szeretné elérni, hogy valamennyi ifjú kommunista dolgozó aktívan vegyen részt a vállalások teljesítésében, s méltóképpen készüljön a Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplésére. Káposztás István Kiskunmajsa jövő évi községfejlesztési tervét tárgyalta a Népfrontbizottság A Hazafias Népfront kiskun- majsai bizottsága foglalkozott a községi tanács elé terjesztendő 1968. évi községfejlesztési tervvel. Papp István, a végrehajtó bizottság elnöke ismertette a soron levő feladatokat. Kiemelte a 8 millió forintos költséggel felépítendő gimnáziumot, melynek építési költségeihez a községnek egymillió forinttal kell hozzájárulnia. Felsorolta a társas- és kertesházak építésére kijelölt telkeket, melyeken több száz parcellát mérnek majd ki. Az ipartelep a vasútállomás és a félelgyházi országút közötti részen kapott helyet. Több vállalat is bejelentette igényét, sőt a Fa- és Építőipari Ktsz már ki is építette ott a saját telepét A község iparosodásával a vízfogyasztás megkétszereződött. Korszerűsíteni és bővíteni kell a vízmüvet is. Folytatni kell a sportpálya építését. Két és fél kilométer hosszúságban a forgalmasabb utcákon máris higanygőz lámpás világítás váltotta fel az elavult villanykörtéket. Üj járdákat építenek és a parkosítást sem hanyagolják el. Újabb utcák kerülnek korszerűsítésre. A határban a mezei utakat ugyancsak feltöltik. A községet bekapcsolják az országos gázvezetékhálózatba. Mind megannyi nagyszerű feladat, mely megvalósításra vár 1968-ban. A hosszúra nyúlt vita, mely a terv ismertetését követte, azzal a határozattal zárult, miszerint a Hazafias Népfront Bizottság javasolja a községi tanácsnak, hogy az 1968. évi községfejlesztési terv zavartalan végrehajtása érdekében a községfejlesztési adót 250 forintról emelje fel 300 forintra. A népfrontbizottság a község lakossága érdekében tartja szükségesnek a községfejlesztési adó felemelését. Ezzel látja biztosítottnak a lakosság gazdasági, egészségügyi és kulturális igényének kielégítését és az úgynevezett másodvárosi rang elérését. Továbbiakban a bizottság megtárgyalta az időszerű mezőgazdasági feladatokat. Majd az 1967—1968. évi művelődés- politikai feladatok kerültek megvitatásra. Tudomásul vette a bizottság a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére elkészített programot és elhatározta, hogy annak sikeres végrehajtása érdekében mozgósítja a község egész lakosságát. Horváth József Félegyházi kisiparosok ünnepélyes találkozója Bensőséges ünnepség színhelye volt szeptember 20-án este a járási nőtanács irodahelyisége. A város kisiparosai gyűltek össze, hogy ünnepélyesen megemlékezzenek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójáról. Az ünnepségre meghívták azokat az idős kisiparosokat, akik mint hadifoglyok szemtanúi voltak a nagy történelmi eseménynek. Meghívták Farsang Péter edvtársat, a munkásmozgalom régi harcosát, aki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom magyarországi hatásáról, s az akkor szerzett élményeiről beszélt. Az ünnepségen Czinege Gábor, a járási pártbizottság osztályvezetője, Gácsi János KIOSZ titkár felkérésére, ünnepi megemlékezést mondott. Kiemelte a nagy forradalom történelmi szeretjét, hangsúlyozva, hogy azzal egy új, az emberiség boldogságát, egyenlőségét megvalósító társadalmi rendszer született. Beszélt a szovjet—magyar ba-< rátság alakulásáról, mely már 1919-ben kezdődött, amikor az oroszországi magyar hadifoglyok, felismerve a forradalom nagy történelmi jelentőségét, együtt harcoltak a vöröskatonákkal. A Szovjetunió és Magyarország barátsága azóta is töretlen, ezt a legutóbbi újabb szerződésben csak még jobban megerősítettük. A megemlékezést hasznos beszélgetés követte. A 80 éves Bajzák bácsi, volt takács kisiparos az 1919-es élményeit mesélte el. Az ünnepi est Gulyás Antalnak, a járási KIOSZ elnökének zárószavával ért véget; a többi közt hangsúlyozta, hogy a kisiparosok társadalmi rendszerünk aktív résztvevői, nagy figyelemmel kísérik a Szovjetunió eredményeit és maguk is arra törekednek. hogy munkájukkal és politikai állásfoglalásukkal segítsék a népek barátságának megerősödését, s egyben a szocializmus építését hazánkban. Szóba került a vitában a törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely kimondja, hogy a szakszervezet vállalati szervének joga van kifogást emelni a munkaviszonyokra vonatkozó szabályokat, vagy a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot súlyosan sértő vállalati intézkedéssel szemben. A miniszter egyetértett a felmerült képviselői észrevétellel, hogy tudniillik a súlyosan” szót töröljék,
