Félegyházi Közlöny, 1967 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1967-05-12 / 19. szám

[timin mim U. ——1.11.11—. ■ .1 HW" ' ' —! 1 - m ! ,11 II'IJIJ. ■ H I.HII A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADÁSA Jól fejlődik a járás állatállománya A kii^ös gazdaságokban is meghonosodott a juhtenyésztés A Központi Statisztikai Hiva­tal Felügyelősége a közelmúlt­ban fejezte be az állatállomány tavaszi összeírását. A rendel­kezésre álló adatokból kitűnik, hogy járásunk állatállománya a legutóbbi egy év alatt kedve­zően gyarapodott. Kiemelkedő a szarvasmarhák számának gyors növekedése. Az utóbbi évek gazdaságpolitikai intézke­dései, a felvásárlási árak eme­lése, meghozták a várt ered­ményt. A fejlődés aránya 1966. ha­sonló időszakához viszonyítva hatszázalékos. A második öt­éves terv első évéhez mérve pe­dig 17 százalékkal nőtt a szarvasmarhaállományunk. Ezen belül a tehénállomány nem emelkedett ilyen mértékben, mivel az alacsony hozamú, gyenge termelésű egyedek le­cserélése most van folyamat­ban. Ami az egyes korcsoportokat illeti: a növendék- és a hízó­marhák aránya javult lényege­sen. örvendetes, hogy a kényszer- és engedélyes borjúvágás minimálisra csökkent, a feketevágás pe­dig megszűnőben van. Érthető, hiszen az alapanyag kilónkénti ára a szabadpiacon az utóbbi hónapokban elérte a 18—22 forintot. A sertésállomány egy év alatt 3,7 százalékkal növekedett a járásban. Itt tehát már lassúbb ütemű a fejlődés. A sertéshiz­lalás némileg csökkent, a ma­„Eltévesztette“ a mezsgyét ­börtönbe került Lengyel Sándor szanki lakos nyárfaerdeje tagosításkor a Kiskunhalasi Állami Gazdaság ottani üzemegységéhez került. Eár annak idején a mezőőr megmutatta neki, hogy az erdőt és a tulajdonában maradt in­gatlanát határút választja el —, e mezsgyét Lengyel „eltévesz­tette”. Amikor a Reménység Tszcs-től engedélyt kapott, ugyanis öt nyárfa kivágására, átment a határúton. s Bubori Ferenc segítségével nyolc, ösz- szesen 46 mázsa súlyú nyárfát kitermelt az állami erdőből. Ér­tékük kevés híján 7 ezer fo­rint volt. A 48 darabra vágott rönkö­ket a rendőrség visszaadta a gazdaságnak — a járásbíróság pedig, nyilvános tárgyaláson, társadalmi tulajdont károsító lopás bűntette miatt Lengyel Sándort 8 hónapi börtönbünte­tésre ítélte. M __O—Z — —/-~~.K Iskolák kiállítása A kiskunfélegyházi általános iskolák, a szakköri foglalkozáso­kon készült különböző munkákból kiállítást rendeztek a Kiskun Mú­zeumban. A kiállítást, amely két hétig tekinthető meg, dr. Belényi István vb-elnökhelyettes nyitotta meg vasárnap délelőtt, ünnepélyes keretek között. — Ügyeletes állatorvos Kis­kunfélegyházán május 13-án, szombaton délután és 14-én, vasárnap egész nap, dr. Hor­váth Alajos; lakása: Wesselé­nyi u. 3., telefon: 180. Ugyan­ezen idő alatt Gátér, Pálmo- nostora, Kunszállás és Petőfi- szállás községek részére az ügyeletet dr. Szolnoki László tartja, lakása: Vöröshadsereg u. 23., telefon: 183. — V éradónapot tartott Pető- fiszálláson a Vöröskereszt he­lyi alapszervezete. Hatvanhár- man adtak vért a kórház szá­mára. — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. évforduló­jának méltó megünneplésére a petőfiszállási tsz-pá rts zer veze­tek munkaversenyt írtak ki, amelyben a dohánykertész, a traktoros és az állattenyésztő brigádok vesznek részt. — Űj sportpálya épül Pető­fi szálláson 100 ezer forint be­ruházással és 30 ezer forint értékű társadalmi munkával. A sportpálya építését még a nagy nyári munkák előtt meg­kezdik. — Tíz éve már, hogy a mű­velődési ház minden szeptem­berben beindítja a félegyházi lányok-asszonyok körében nép­szerűvé vált szabás-varrás tan­folyamot. Az érdeklődésre jel­lemző, hogy ez év márciusá­ban soron kívüli tanfolyam in­dult, amelynek vezetője Va- dSsz Miklósné. lacnevelés, »üldöztetés került előtérbe. E változás főleg a háztáji és az egyéb gazdaságoknál mutatkozik, amely meg­gyorsítja a tenyésztési for­gót. A felnevelt süldők és malacok jelentős része a járáson kívül kerül értékesítésre. A tenyész­tés felé történő nagyobb arányú eltolódást a kocaállomány ro­hamos növekedése mutatja. Az anyakocák száma 26 százalékkal több, mint az elmúlt évben. A tenyésztésre ösztönöz az utóbbi időben az alapanyag magas szabadpiaci ára. Egy pár vá­lasztási malacot például a sza­badpiacon hónapok óta 700—1000 forintért lehet értékesíteni. A juhállomány 2 százalékos emelkedése az előbbi állatfaj­tákénál szerényebb, nem szabad azonban figyelmen kívül hagy­nunk, hogy 1961 óta járásunk­ban megkétszereződött a juhál­lomány. A tenyésztés közös gazda­ságainkban is meghonoso­dott, jelenleg az összállo- mány felét a tsz-ek tartják. A juhtenyésztés kifizetődik a járásban, mivel a nagy kiterje­désű legelők így gazdaságosan hasznosíthatók, a pecsenyebá­rány exportálása pedig jelentős bevételhez juttatja a közös gaz­daságokat. A lóállománnyal kapcsolat­ban: „számosállatban” az emel­kedés 4 százalékos, s ez meg­felel a harmadik ötéves terv­ben előirányzott ütemnek. Bí­zunk abban, hogy különösen a háztáji és az egyéb gazdaságok­ban az alapanyag előállítása to­vább emelkedik. Ezzel meg­gyorsul a tenyésztési forgó, és a drágább abraktakarmány ma­gasabb értékesítési árban térül meg. Vaszkó József Nyitott szemmel a városban Egy el nem mondott beszédből Ágó József elvtárs, a Lenin Ter­melőszövetkezet elnöke is küldött volt az I. termelőszövetkezeti kong­resszuson. Megbízói, a szövetkezeti gazdák, azzal bocsátották útra, hogy hozzászólásával is képviselje a kiskunfélegyházi termelőszövet­kezetek érdekeit. Nem Ágó elvtár­son múlott, hogy a hozzászólás, amire egyébként gondosan felké­szült, nem hangzott el. Ügy adó­dott ugyanis, hogy a harmincegy hozzászóló között csak egy volt a mi megyénkből, és sok jelent­kező az idő rövidsége miatt nem kaphatott szót. Felkerestem Agó elvtársat, s kértem, tájékoztasson arról, amit a kongresszuson el akart monda­ni. Bevezetőként Kiskunfélegyháza parasztságának a helyzetével fog­lalkozott volna. Nevezetesen azzal, hogy a város 36 ezer holdas ha­tárában a múltban körülbelül 5500 parasztgazdaság volt, 60—70 szá­zalékban 5—10—20 holdas, s csupán 2—3 százalékban 200—300 holdas birtok. A felszabadulás előtti idő­ben a parasztság sorsával senki sem törődött. Nehezítette a föld­művelők sorsát az is, hogy Kis­kunfélegyháza hosszú évtizedeken át ellenzéki város volt. A Horthv- rendszertől így semmi támogatást nem kapott. Ma a város határában 11 terme­lőszövetkezet működik. Az átszer­vezés viszonylag elég rövid idő alatt befejeződött. 1966-ban csak­nem 150 millió forint volt az úgynevezett halmozott termelési érték, ebből a Lenin Tsz-re 25 millió forint esett. A tsz-ek álló­eszközének értéke 200 millió, tisz­ta vagyonuk 124 millió forint. Az egy tagra eső jövedelem évről év­re növekszik. A szövetkezeti gazdák a jövő­ben azt várják, hogy a hitelpoliti­ka megvalósításával helyesebb arányok alakuljanak ki. Ne csak a gyenge, hanem az erős szövet­kezetek is részesüljenek olyan hi­telben, amely gyorsan és emellett gazdaságosan megtérül. Az amor­tizációs alap nem elégíti ki a fej­lődés igényeit, mert az épület-be­ruházások mellett mind több gépi beruházásra lenne szükség. Ezek­kel a növénytermelés és az állat- tenyésztés hozamait 15—20 száza­lékkal is növelhetnék. Agó elvtárs beszélt volna a lúd­tenyésztő társulásról is, amelyet több nagyüzemi gazdaság, vala­mint a földművesszövetkezet ho­zott létre. Tavaly például 40 ezer naposlibát nevelt fel 3 hetes ko­rig a társulás, s ebből a Lenin Tsz 26 €00 libát nevelt tovább, illetve hizlalt meg. (Hasonló társulások létrehozása más területen is érde­mes lenne.) Kiskunfélegyháza 9000 lakóépüle­tének egyharmada a külterülete­ken, szétszórtan helyezkedik el. Évről évre több tanyaépület megy tönkre; a tulajdonosok nem gon­dozzák, mert szeretnének közelebb kerülni a kulturált, városi élethez. A szövetkezetek viszont anyagi tá­mogatást még nem nyújthatnak a tanyai lakóházak gondozásához, helyreállításához. (A Lenin Tsz te­rületén már 11 a romokban heve­rő tanyaépület, a még lakott, de már életveszélyes tanyák száma azonban ennél is sokkal több!) Szükséges tehát, hogy a majo­rok mellett olyan tanyai települé­sek jöhessenek létre, ahol a tsz- tagok kulturáltabb körülmények közé kerülhetnek (villany, víz, te­levízió, rádió stb.), és a munkahe­lyükhöz is közel lennének. Ez ér­deke a tsz-eknek és a népgazda­ságnak egyaránt. A probléma megoldása azért is sürgető, mert a szétszórtság és a járhatatlan utak miatt is. nagy az elmaradottság a tanyavilágban. Tóth Miklós „Hűség a néphez, hűség a párthoz!“ Fogadalmat tettek az ifjú kommunisták Emlékezetesen szép mozgal­mi hetet rendezett a KISZ- szervezet a mezőgazdasági tech­nikumban. Ennek fénypontja az ifjú kommunisták fogada­lomtétele volt. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Kovács Pál vezérőrnagy elvtárs, s a követ­kezőket mondotta: — Felejthetetlen ez az ün­nepség azért is, mert fogadal­Ez a hűség határozta meg, hogy a kommunista ifjúsági mozgalom, a fiatalok legjobb­jai, mindig a párt eszméinek szolgálatába állították erejüket, akkor is, amikor ezzel életüket, szabadságukat kockáztatták, és most is, amikor szabad hazánk­ban, az akadályok leküzdésé­vel segítik forradalmi céljaink valóraváltását. Ennek a harc­nak a vállalása, a nép, a haza mat tettetek az eszme mellett, amelynek zászlaja alatt népünk legjobbjai, a munkások és az ifjúsági mozgalom hősei indul­tak harcba népünk szabadságá­ért, függetlenségéért, a szocia­lizmus győzelméért. Fogadal­matokkal tagjaivá váltatok an­nak a forradalmi ifjúsági kö­zösségnek, amelynek soraiban az idők folyamán ott voltak az 1848-as márciusi ifjak, az 1919-es vöröskatenák és a Horthy-fasizmus éveiben már­tírhalált halt hősök. Mai fogadalmatokkal tagjai­vá lettetek a Kommunista If­júsági Szövetségnek, amely zászlajára a KISZ legfőbb cél­kitűzését írta: „Hűség a néphez, hűség a párthoz!” javára végzett munka a legfőbb követelmény a KISZ-tagokkal szemben. Váljék bennetek tu­datossá mai fogadalmatoknak megfelelően az a felelősség, amelyben most már osztoztok a felnőtt nemzedékkel. Legyen bennetek megingathatatlan a hit céljainkban, eszméinkben, s töretlen az akarás, hogy e cé­lokat hűen szolgáljátok ... Az ünnepi beszéd után az iskola tanári kara, s a tanuló ifjúság táviratban követelte Manolisz Glezosz szabadon- bocsátását. Elítélte a görög mo- narcho-fasiszta katonai pucs- csot. Az ünnepséget nagyszabású atlétikai verseny követte. N. L A SZURKOLÓKNAK KILENCVEN PERC LELKES JÁTÉK — VÁRATLAN BUDAPESTI PONT Félegyházi Vasas—Budai Spartacus 1:1 (0:0) NB II. bajnoki A Petőfi Népe a várható múlt va­sárnapi esélyekről azt írta: „Már az egy pont megszerzése is nagy meg­lepetésnek számítana a Vasas részé­ről, de mi szeretjük a kellemes meg­lepetéseket.” Nos, a Vasas rácáfolva az utóbbi hetek lélektelen játékára, olyan harcos szellemben játszott ezen a mérkőzésen, hogy megérde­melten szerezte meg az egyik pon­tot; sőt, két perccel a befejezés. előtt, Bense fejes góljával, még ve­zetett is. A lelkes játék mellett elgondolkoz­tató: melyek azok a belső és külső körülmények, amelyek közrejátszot­tak abban, hogy a négy pontunk közül hármat vidéken, illetve Buda­pesten szerzett a csapat? Vitathatat­lan, hogy az első három mérkőzés után sok sérülés, a belső egyenet­lenkedés, meg nem értés és még sok egyéb tényező hátrányosan be­folyásolta a csapatot. Persze, arról kell elsősorban is beszélni, hogy a fegyelemmel is baj volt (múlt idő­ben írom, mert úgy gondolom, a hétfői, vezetőkkel tartott megbeszé­lés után, a jövőben nem fordul elő fegyelemsértés.) De arról is szeret­nék szót ejteni, hogy amíg Buda­pesten bármilyen formában és ered­ménnyel szerepel a Vasas, a Félegy­házáról elkerült — s úgy mond — odaszakadt szurkolók mindig biz­tatják csapatunkat, sokszor jóval nagyobb hangerővel, mint a hazaia­kat. Idehaza viszont, ha egy-egy já­tékosunknak, sokszor önhibáján kí­vül, nem megy úgy a játék, aho­gyan maga is szeretné, már gúnyol­ják, heccelik. Elismerem, sokszor egyik-másik játékos, sőt vezető is, nagyon rá­szolgál a bírálatra, de az legyen se­gítő, ne pedig demoralizáló. Senki senkitől ne vitassa el, hogy jót akar, mégha nem is sikerül minden úgy, ahogyan szeretnék. Éppen a nehézségekben kell megmutatniuk a szurkolóknak is, hogy nemcsak a sikerekben akarnak osztozni a Va­sassal, de igyekeznek a hullámvölgy­ből is kisegíteni. Vasárnap, 14-én, nagyon nehéz fel­adat előtt áll csapatunk. Az egyik „éllovas”, a Szolnoki MÁV ellen játszik idehaza. A budapesti mérkő­zés bizonyította azt a régi szabályt,- amely szerint sehol sincs előre „le­futott” meccs. Bizonyítsuk be, hogy lehet már egyszer idehaza is győzni. FÉLEGYHAZI közlöny A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Járási-Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: F. Tóth Pál. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Szabadság tér. Telefon: 115, 143, 273 A lapot árusításban a félegyházi járás postahivatalai terjesztik. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: 11-85. index; 25 m Válaszol az illetékes Befedik az árkot A Félegyházi Közlöny április 21-i számában, a Megjegyzés rovatban közzétett „Illatos utcák, kontra bűzös árok” című cikkre az aláb­bi választ kapta szerkesztő bizott­ságunk: „A Móraváros nyitott csatornája már akkor is megvolt, amikor az ottani építkezéseket megkezdték. Az egészségügyi hatóság annak idején csak úgy járult hozzá az engedély kiadásához, ha a csator­nát rövid időn belül befedik. Ez, főként kivitelező hiányában, nem történt meg, bár a fedezet rendel­kezésre áll. Az eredetileg kétszel- vényűre történt tervezés is már módosítás alatt van. Kivitelezőnek az Észak-Bács-Kis- kun megyei Vízmű Vállalatot sike­rült megnyerni. Az anyag beszer­zése és annak helyszínre szállítá­sa, előreláthatólag a negyedik ne­gyedévben történik meg. Az árok teljes befedésével 1968. december 31-re végeznek. A problémát egyébként Ismerik az illetékesek, helyszíni szemlére Így nincs szükség. A javasolt drót- kerítéses megoldás 24 ezer forint­ba kerülne, ezt azonban nem vál­lalhatjuk, mert az árok befedése után a drótkerítést más célra már nem tudnánk felhasználni. Java­soljuk azonban, hogy az ott la­kók, a legelemibb szülői felügyelet gyakorlásával, tartsák távol gyer­mekeiket a csatornától. A honvédség kilátásba helyezett segítségét igénybevesszük és kö­szönjük. örömmel vesszük azt is, ha az ott lakó családok közremű­ködnek majd a munkában.’' Fülöp Gyula, a városi tanács Vb-titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom