Félegyházi Közlöny, 1967 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1967-10-13 / 41. szám

Világ proletár fai, egresül Jeteit! Ara: 60 fillér ffn« mim A PETŐFI NEPE FEEEGTHÁZI KIAOASA Xn. évfolyam, 41. szám Kiskunfélegyháza, 1967. okt. 13. Kedvez az időjárás a szanto-vetoknek és a szüreteinknek da ságok vetésszerkezeti ará­nyait. A hosszan tartó szárazságot követő esőzések hatására meg­gyorsult a járás mezőgazdasági üzemeiben a talajelőkészítés, a vetés és az ősziek betakarítása. Az üzemek vezetői elsődleges feladataiknak tartják az új mechanizmus bevezetésére való felkészülést, ismerve a felvásár­lási árakat, aminek következté­ben nagy önállósággal és fele­lősséggel alakították ki a gaz­Ennek megfelelően szervez­ték meg és mérték fel az el­végzendő munka mennyisé­gét, időbeni sorrendjét és készültek fel a betakarí­tásra, talajelőkészítésre és az őszi ve­tések időben való elvégzésére. Járásunkban 21 000 holdon ke­rül jól előkészített talajba a kenyérgabona, melyből a búza vetésterülete 4900 hold. Az elő­ző évekhez viszonyítva a búza tényleges vetésterülete növek­szik. Ezen belül a nagy hozamú búza aránya mintegy 50 száza­lék. A szervezett betakarítás meg­kívánja, hogy elsősorban azo­kat a területeket szabadítsák fel, ahová őszi kalászos kerül. A több mint 16 ezer hold kuko­ricatermés 20—25 százalékát ta­karították be. eddig a gazdasá­gok. Megkezdték a 300 hold cu­korrépa és a kései burgonya, valamint a tarlóvetések szedé­sét, illetve e termékek értéke­sítését. Jól halad a szüret is: 6500 hold termő területen mintegy 120 ezer mázsa sző­lőt szüretelnek le ezekben a hetekben. A szőlő a kedvező napos idők következtében ma már eléri a 17—24 cukorfokot. Azt tapasztaljuk, hogy a termelő és a felvásárló vállalatok között a kapcso­lat sokat javult és ma már egyenjogú partnernek tekin­tik egymást, s mindkét részről azon fáradoz­nak, hogy a termést a lehető legkisebb veszteségVel, jó minő­ségben takarítsák be és juttas­sák el a fogyasztóhoz. Ormándi János Á jó munka dicsérete A kecskeméti úti külső és a bankfalui iskola ötven tanulója a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben segítette az őszi betakarí­tási munkát. Az eredmények összegezése után kitűnt, hogy a ta­nulók teljesítették vállalt kötelezettségüket, de a szövetkezet is példamutatóan eleget tett ígéretének. A tanulók 614 mázsa paradicsomot szedtek le. Jó munkáju­kért, a járandóság mellett igazgatói dicséretben is részesült: Ká­dár József, Kállai Antal, Pesti István, Székely Ilona. Hideg Ilona és Hideg Imre, a kecskeméti úti külső iskola hat tanulója. Kilenc nap alatt 140 mázsa paradicsomot szedtek le. A Bankfaluból kitűnt: Bobán Erzsébet, Kállai Julianna és Rácz Gizella. Hárman 16 má­zsa paradicsomot adtak át. Kádár József és Kállai Antal 908 forintot vett fel. Többen most tanulták meg azt a nagyon fontos leckét is, hogy kevesebb munkáért kevesebb bér jár. Talán ez lesz a legnagyobb „haszna” őszi munkájuknak. Ülésezett a pedagógusok Az adottságokkal élni kell A Vörös Október Tsz-ről mindig az volt a vélemény, hogy a város egyik leggyengébb szövetke­zete, és csak a mindenkori dotáció segít rajta. Ennek tudatában ültünk le a tsz elnökével, párttitkárával és KlSZ-titkárával, hogy az eddig el­telt idő gazdasági, politikai eredmé­nyeiről, a hiányosságokról tárgyal­junk. Meg kell állapítani: megváltozott az emberek munkához való viszo­nya, megváltozott az a szemlélet, hogy mindent az államtól várjunk. Ezt bizonyítja, hogy a tsz éves ter­ve 8 millió 424 ezer forint, amelyet augusztus 31-ig, 75,65 százalékra tel­jesítettek. Ez év végére a bevételi terv 132 százalékos lesz, ha állatel­hullás, vagy elemi csapás nem jön közbe. N övénytermesztésben 252 ezer, az állattenyésztésben 1 millió 387 ezer, a segédüzem ágnál 622 ezer forint többletbevételre számítanak. Ezt egyrészt a kenyérgabonából, másrészt a 7 ezer csirke nevelésé­ből és a 4300 darab hízott libából várják. A segédüzemágban a mér­legjavítást és 1967. július l-től az autójavítást is a tsz végzi, ami ugyancsak bevételt jelent. A kiadásokban is többlet mutat­kozik. A tervezett 4 millió 371 ezer forint helyett ugyanis év végére 6 millió 386 ezer forint várható. A ki­adást elsősorban a hízóalapanyag­vásárlás, liba, sertés, csirke, nö­vendékmarha, valamint az autó­szerviz és a mérlegjavító részleg többletkiadása okozta. A tsz a for­góalapját 1 millió 800 forintra emeli az év végére és körülbelül 700 ezer forintot készpénzben, anyagban és takarmányban helyez tartalékalap­ra. Egy 50 férőhelyes tehénistállót, 300 férőhelyes juhhodályt, egy öt­ezres úgynevezett padlásos csibene­velőt. G épellátottságuk közepes, szük­ség lenne még egy Szuper- Zetorra és egy DT 75-ös> lánctalpas­ra. Komoly gond nemcsak náluk, Történelmi műalkotás Elkészült a freskó, melyet Fóth Ernő készített a járási pártbizottság vb-termében. A Képző- és Iparművészeti Lekto­rátus zsűri-bizottsága a legna­gyobb elismerés hangján nyi­latkozott az október 9-én átvett, országosan is kiemelkedő alko­tásról. A felszabadulás óta ilyen jellegű műalkotás nem készült, mivel művészettörténetileg is jelentősnek ígérkezik: a magas értékű kompozícióban jelent­keznek a város haladó hagyo­mányai, küzdelme, múltja és eredményes jelene. Az alkotás de más tsz-ben is a silózó gépek beszerzése és az, hogy csaknem é\ énként változnak a géptípusok, ami külön problémát okoz az alkat­részpótlásban. A szakemberellátottság csak rész­ben tekinthető megoldottnak, ezen azonban hamarosan segítenek. A tsz-tagok munkához való viszonya az idén örvendetesen javult. Min­den dolgozó tag részt vesz a mun- kaversenyben, a brigád- és egyéni versenyben is. A verseny eredmé­nyeit rendszeresen értékeli a ver­senybizottság, s azt a brigádérte- kizleteken ismerteti az egesz tag­sággal. A termelőszövetkezet gaz­dáira és vezetőségére egyaránt nagy feladatot ró az őszi betakarítás, a szántás és vetés, valamint a felké­szülés az önálló gazdálkodásra. N emcsak egyes tagok, de még a gazdaság irányításában is akad olyan, aki nem akarja megér­teni az újra való áttérést, s az akarva, akaratlan hátráltatja. Példa erre a készpénzfizetésre való átté­rés, amit szeptember 1-re nem si­került bevezetni. A termelőszövetkezet politikai és gazdasági vezetői éppen ezért tájé­koztatják a tagságot és bíznak ben­nük, és ez a bizalom a tagok ré­széről is mind jobban megnyilvá­nul. Ennek a közgyűlésen, párttag- gyűlésen hangot is adtak. Az egy­séges kapcsolat szélesítése további feladat, mert összefogással még na­gyobb eredményt érhetnek el mind a gazdák, mind a vezetők, irányí­tók. A z adottságok, a felkészülés, irányítás, a Vörös Október Tsz-ben is megvannak, csak élni kell velük, és akkor rövid idő alatt mindenki megérti, hogy egy ter­melőszövetkezet a saját erejéből is képes szép és nagy eredmények el­érésére. N. I. tökéletes összhangban van a helyiség rendeltetésével, belső térkiképzésével, s azonkívül, hogy az egész falat körben ki­tölti, a nemes pátosz mellett az intimitás is nagyszerűen érvé­nyesül. A freskó átvételét megelőző napon mutatkozott be Fóth Ernő táblaképeivel a Kiskun Múzeumban; freskójával és ki­állításával igazolja, hogy a szo­cializmus átfogó problémáinak ábrázolása mellett a művész képes az intim emberi érzelmek aprólékos ábrázolására is. Bodor Miklós szakszervezeti bizottsága Bolgár vendégek a Lenin Termelőszövetkezetben A közelmúltban ülést tartott a járási pedagógusok szakszer­vezeti bizottsága. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták az 1967—68. oktatási év munkater­vét. A terv nagyon színes és sok­rétű, szerepel benne sok-sok szervezési és nevelési feladat, a többi közt a magyar—szovjet pedagógusok találkozóját szer­vezik meg Kiskunmajsán no­vemberben. Október 19-én tartják vala­mennyi nevelőtestületnél a szakszervezeti oktatást, ame­lyen A gazdasági mechanizmus reformjának alapvető elvei és a társadalmi politikai viszonyok továbbfejlesztése című anyagot vitatják meg. Egy külföldi rendszámú Vol­ga gépkocsi állt . kiskunfélegy­házi Lenin Tsz irodája előtt, amikor a közelmúltban éppen arra jártam. Gondoltam, meg­nézem, kik jöttek a BG jelzésű kocsival. Ám nem volt könnyű bejutni az irodába, mert az „ajtónálló hölgyek” majdnem elküldték azzal, hogy vendégei vannak az elnök elvtársnak. így, hívatlanul és váratlanul kerültem hát Ágó József tsz- elnök irodájába, a bolgár és magyar parasztság képviselői által ott megteremtett baráti, de úgy is mondhatnám: testvéri légkörbe. Nyolcán ültek az asztal körül és a kölcsönös bemutatkozás után megtudtam, hogy a Bulgá­riából hazánkba látogató két termelőszövetkezeti elnököt az „Intranszmas” Magyar—Bolgár Társaság irányította Kiskunfél­egyházára, egyenesen a Lenin Tsz-be, hogy tanulmányozzák a libaprogram nagyszerű végre­hajtását, melynek híre már or­szághatárunkon is túljutott. Tolmácsként Kosztadino- va Vera, ez a művelt és szim­patikus bolgár—magyar szár­mazású leány érkezett a vendé­gekkel, akit valamennyien cso­dáltunk — hiszen egész nap fáradhatatlanul beszélt két nyel­ven, tíz ember helyett. Az egyik bolgár vendég ott­honi „birodalma” 6000 holdas, a másiké öt faluból és 16 000 holdból áll. örültek, hogy a bu­dapestiek ide irányították őket, mert itt soha nem látott dolgo­kat tapasztaltak. Nagyon tet­szett a gépi libatömés, ugyanis 5600 liba éppen tömés alatt van, 8000 hízott libát már át­adtak és 26 ezer darab most hízik. A csikótelepen csodálkozva hallották, hogy 15 ezer forintot kap a tsz egy lóért, amikor ná­luk 50 leva egy ló ára (600—700 forint). A nemrég létesített csi­kótelepnek máris francia, né­met, dán, angol vásárlói van­nak, a magyar ló kezdi vissza­szerezni régi hírnevét, s ez olyan lószerető embereknek kö­szönhető, mint Ágó elvtárs és Deme János főagronómus. Mindenki sajnálta, hogy nem volt nála fényképezőgép, ami­kor „Pista” csikós odaterelte száz csikaját és idomított lová­val produkálta magát. Volt néznivaló a tsz tanya- központjában is. A 120 férőhe­lyes önitatós borjúnevelőnek 134 „lakója” van, 14 jut egy­szerre a „műtehén”-hez, olyan Járásunk egyik kis községé­gek neve az iskola rádiós szak­körének jóvoltából bejárta a vL lágot. Erről beszélgetünk Ne­uer Gáspár tanárral, aki a szak­kör másik vezetőjének: Győrök Imrének távollétében bemutatta nekünk adó-vevő készüléküket, beszámolt a szakkör munkájá­ról. Ottlétünk alatt összekötte­tést teremtett egy Jugoszláv rádióállomással. Ez már az 570. összeköttetés — mondotta. — A füzetben találhatunk angol, olasz, francia, svéd, holland, szovjet, de még amerikai rádió amatőrökkel történt összekötte­tésről is bejegyzéseket. étvággyal, hogy a napi átlagos súlygyarapodásuk az 1 kilo­grammot meghaladja. Helyszűke miatt nem tu­dom folytatni a látottakat. A „kiértékelés” a városi irodában történt, ahol a vendégek kije­lentették, hogy sokkal többet tapasztaltak a Lenin Tsz-ben, mint amennyire számítottak. Egyik vendég gazdaságát szin­tén Leninről nevezték el, így felhasználták az ni kaimat, hogy a két tsz test . i barátságot kössön egymással. Mindkét bol­gár elvtárs meghívta a magyar szövetkezeti gazdákat Bulgáriá­ba: „Kopogtatás nélkül nyitva áll minden ajtó a vendégek előtt” — mondták, amikor szí­vélyes búcsú után elindult ve­lük a kocsi Kecskemét felé, hogy az éjszakát az Aranyho­mok Szállóban töltsék. T. M. Tízéves a jászszentlászlói rá­diós szakkör. Ebben az évben nagy feladatra vállalkoztak, be­neveztek a November 7. tiszte­letére folyó „Magyar interna­cionalisták a szocialista forra­dalomban” elnevezésű orszá­gos és európai versenybe. A szakkörnek 20 tagja van, a legügyesebb fiú: Gyenes Péter hetedik osztályos tanuló, már önálló állomást kapott. Jövője van a rádiózásnak, s az itt ta­nultakat az életben hasznosan tudják kamatoztatni a tanítvá­nyok. Egyik például, ciki itt sa­játította el a rádiózás titkait, most Törökországban a követ­ségen dolgozik. Különös műélvezet Óriási hangzavar, fütty, kiabálás, át­szellemült vonaglás — s közben folyik a műsor, játszik a zenekar. Z oránék voltak a városban, a Művelődési Ház­ban adtak 2X2 órás műsort. A megjelent hall­gatóság — a mű­velt fiatal fők so­kasága — a fen­tebb említett mó­don és eszközökkel „élvezte a műsort”. Nem egy-két fiatal, hanem sok: 100— 150 fiatal, a jelen­levő nagyérdemű közönség fele. Többektől érdek- löltem, hogy ez az újfajta „modern” műélvezet? Azt mondták, hogy most ez a divat! Buda­pesten a Kisstadion közönségének egy része ugyanígy tud­ja csak élvezni a műsort, Nyugaton is most így csinál­ják, mert ez a kor­szerű, ez az előkelő, aki nem így csinál — most vonaglok —, az maradi em­ber. Hát csuda ér­dekes és megkapó! E kérdést egy ilyen rövid cikkben nem lehet elemez­ni. Mindenesetre: nem hiszem, hogy a fiatalok komo­lyan gondolnák ezt az egész furcsa vi­selkedést. Az igazi műélve­zet, az emberi ma­gatartás, nem lehet valamiféle divathoz kötve. Éppen azért nem, mert emberi! Viselje magán az emberi jegyeket. És tessék elhinni? hogy nem szégyen rende­sen viselkedni. Nem tudom, va* jón kinek tűnt fel a Zorán-esten ez az embertelen és kí­méletlen viselke­dés? Például, a kö­zépiskoláknak, a pedagógusoknak, a KISZ-szer vezeték­nek is? Egész biz­tos vagyok benne. Kérem, tegyünk az ügy érdekében va­lamit. Nem úgy gondoltam, hogy embertelenül és kíméletlenül har­coljunk az ilyen emberhez méltat­lan viselkedéssel szemben. Inkább foglalkozzunk töb­bet a kérdéssel: ho­gyan kell nyilvá­nos helyeken em­beri módon visel­kedni, mert az ábra azt mutatja, hogy a fiatalok egy része — egyszerűen — nem tudja. B. F. Láthatatlan, de erős szálak Rádiósok kősóit Jássssentlásslón Meggyorsult az őszi betakarítás is a járás gazdaságaiban

Next

/
Oldalképek
Tartalom