Félegyházi Közlöny, 1967 (12. évfolyam, 1-51. szám)

1967-01-06 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Arm 60 führ • % FElEGiHAÍI KÖZLÖNY “XU. évfolj ara, 1. szám A PETŐFI NÉPE K1SKTJ ^LEGYHAZI KIADÄSA w Kiskunfélegyháza, 1967. jan. 6. Rövidesen megkezdik az idei baromfi- és tojásérlékesítési szerződések kötését Jelentős javulás várható a naposcsibe ellátásában Az illetékes országos szervek szabályozták az 1967. évi ba­romfi- és tojásértékesitési szer­ződések kötését háztáji és egyéb gazdaságokra vonatkozó­an. A rendelkezés kimondja, hogy ezen termelőkkel és az egyszerű bb társulásokkal to­vábbra is a löld mű vessző vet­kezetek kötnek értékesítési szerződést, illetve végzik a fel­vásárlást. Újszerű, hogy a földművcsszövctkézctck mezőgazdasági lerméijiszö- vetkezctektol is vásárol­hatnak fel baromfit, amennyiben az adott gazdaság­gal a baromfiipar szerződéses viszonyt nem kíván létesíteni. A leszerződött pulykát, gyön­gyöst. kács'át és libát a íöld- müvesszövétkezetek kötelesek átadni a Baromfiipari .Orszá­gos Vállalatnak kazporrtatjc ész­tetekbe, Hasonlóan vonatkozik e i.iásra is. í-'sii'két, .^jtyűkot 0» kakast a f$kimüues*zövQt- kézotek saját résziikrtf1 vásárolt n-ik. Ez azt jelenig hoáv a fel­vásárolt .- né '^^7% sía.liii, sza’odutai vagy felajánlják á baromfifpar­Új iskolák épülnek Az idén a középiskolai háló­zat tovább bővítése céljából, országos viszonylatban, több mint 100 új tantermet építenek. Jó néhány új beruházásra is sor kerül 1967-ben, így a többi között Kiskunmajsán is meg­kezdik egy nyolctantermes tan­intézet építését. Az idén létesítendő középis­kolákra és középiskolai diák­otthonokra az előirányzott ösz- szeg csaknem eléri a 200 millió forintot. nak. A földművesszövetkeze­tek saját részükre vásárol­ják a tojást és baromfiakat ott, ahol az áru mennyisége olyan kevés, hogy annak átvétele gazdaságossági szempontból a baromfiiparnak nem kifizető. A tojást továbbra is közpon­ti készletekbe vásárolják a földművesszövetkezeték, illetve ebből csak a saját szükség­letüket tarthatják vissza, a megállapított keretek sze­rint. A. tojás továbbadásának újsze­rű intézkedése, hogy a közüle- tek szükségletét a helyi felvá­sárlásból kell elsősorban bizto­sítani. Indokolt ez, hiszen a szállítási költségeket csökken­ti, vagyis járásunk esetében például Kiskunma jsáról nem kell Kecskemétre menni a ki­utalt áruért. A baromfiértékesítési szerző- j dések feltétele azonos az 1966- os évbeíi érvényben volt rend- í szerrel. Tojás esetében van val- j AftÄ/nvszerim a szó\-e9Kezetek keret eben ; műkö­dő termelői társulásokkal is a földművesszöyetkezetek kötnek szerződést. E társulások részére ' a tojásért darabonként 20 fil­lér nagyüzemi felár jár. mely azonban magában foglalja a felvásárlási jutalékot is. A to- jástermelés elősegítése érdeké­ben úgy a társulások, mint az egyéniek részére táptakarmányt vehetnek igénybe a szerződők, mégpedig 100 darab tojás után 25 kilót, megfelelő csereter­mény és értékkülönbözet befi­zetése mellett. Baromfifélékre az 1966. évben érvényben volt takarmányjuttatás az irányadó, azzal a kitétellel, hogy a ta­karmány helyett az ártérítést a szerződő megkapja. A baromfiértékesítéshez tar­tozik továbbá, hogy a napos­állatok elosztását 4 967. évben is a földmű vess zövéjkezetek vég­zik, a részükre biztosított ke­retekből. E tekintetben lehető­ségeink biztatóak, mert a megyében a keltetőkapa­citás növekedésével várha­tóan javulni fog a napos­baromfi ellátása. A baromfiértékesitési szerződé­sek után baromfifajtánként az eddig érvényben levő szerző­déses előleg igényelhető, amit a helyi földmüvesszövetkezet biztosít. Az új szerződéses nyomtat­ványok megérkezésével rövi­desen beindul az idei baromfi- és tojásértékesítési szerződések kötése a fentiekben írt terme­lőkkel, illetve gazdaságokkal. Yaszkó József Hatvannégy új lakást épít az idén^^l az építőipari szőve!kezet ^ Túlteljesítették IS milliós tervüket Évi 600 ncgifzeirnctcr pcrzsaszöm/cg exportra Újabb tíz szövőszéket állít munkába a háziipari szövetkezet Ifjú kommunisták oktatása alapos előkészületek' előzték meg. s mind a tematika, mind az előadók tekintetében foko­zottan vették figyelembe a fia­talokat érdeklő legfontosabb társadalmi és gazdasági kérdé­seket. Az oktatók szintén ala­posan felkészültek az előadá­sok sikeres lebonyolítására. Néhány kivétellel valameny- nyi alapszervezet túl van már az első két előadáson. Ezeken az ifjúsági mozgalom hőseinek életével foglalkoztak, megis­merték a magyar kommunista ifjúsági mozgalom történetének jelentős fejezeteit, valamint az 1919-es Tanácsköztársaság, a Horthy-fasizmus és a felszaba­dulás idején tevékenykedő és példamutató ifjú kommunisták életét, munkáját. Januárban sor kerül a gazdasági irányítás új módszereinek megbeszélésére, amely valamennyi KISZ-tagnak mindennapi munkájához is kapcsolódó, érdekes és hasznos téma lesz. Néhány sorban hírül £ adtuk már, hogy a Kiskunfélegyházi Építőipari Szövetkezet dolgozói teljesítették a kongresszus tisz­teletére tett felajánlásukat, mely többek között abból állt, hogy a Bajcsy-Zsilinsfcky utcán épülő 16 lakásos társasházat december 31-ig tétő alá hozzák, teljesítik, hogy a belső munká­latokat folyamatosan végezhes­sék. Ezzel párhuzamosan haladt a Közelszőlőben épülő 16 „bel­vizes” lakás építése és a Kiss Gizella telepen 16 lakás alapo­zása is. Még nem állanak pontos ada­tok rendelkezésre a szövetkezet múlt évi tervteljesítéséről, de úgy látszik, hogy 15 millió 600 ezer forintos tervüket 5—6 szá­zalékkal sikerült túlteljesíteni, a lakossági tervet vedia már október végére téliesítettek. Nagy dolog és megtisztelő fel­adat ez, s az építő és szakipari gárdától, vezetőktől és segéd­munkásoktól komoly erőfeszí­tést igényelt. Az év közben elő­adódó íjzalhta»' 1 munkaerőhiány és a gépesítés­hez szükséges felszerelések ké­sedelmes szállítása nem tudta lefékezni a munka lendületét. Az 1967-es esztendőben még nagyobb feladatot kaptak az építők, mert az elmúlt évben felépített lakások dupláját, vagyis 64 lakást akarnák felépi* teni és ezeknek szervezése — a megyei felettes szervek meg­állapítása szerint — helyes irányban halad. Nagy jövője lesz tehát a kö­vetkező évtizedekben az építő­iparnak. Éppen ezért állandóan napirenden tartják az utánpót­lás biztosítását. Jelenleg 19 ipa« ri tanuló képzése folyik náluk, ebben^ez évben'pedig újabb 12 tanuló felvételét irányozták- Ezért már most feUMjűuk ár szülők figyelmét, alMwíf“ gyer­mekeik ebben a szép szakmá­ban kívánnak elhelyezkedni, idejében, már most jelentsék be szándékukat az építőipari szövetkezet vezetőségénél, biz­tosítsák a felvételt előre, mert a vizsgák idején már tömeges jelentkezésre lehet számítani. A szövetkezet munkaellátott- ságos, s nem utolsósorban ki- ■'va,a_sxaKmunKasgaraaja bizto­síték az építőipari szakmák tö­kéletes elsajátításához. T. M. Lapunknál mär hagyomá­nyossá vált, hogy minden év elején leszámolunk az elmúlt esztendő népmozgalmi adatai­ról, a születések, házasságköté­sek és halálozások számáról. Aki ezeket a beszámolókat ál­landóan figyelemmel kísérte, láthatta, hogy városunkban a születések száma csökkenést mutatott évről évre. Az idei statisztika kedvező képet mutat. Míg 1965-ben 805 születés történt. 1966-ban már 815 volt a születések száma. Egy évvel ezelőtt öt esetben A háziipari szövetkezet sok! oldalú tevékenységében egy fej­lődés alatt álló ágról adtak hírt nemrég a napilapok, dicsérve a szőnyegszövők művészi munká­ját — ezért is kértünk rövid telefoninterjút a szövetkezet el­nökasszonyától, Bálint Cábor- nétól. — Közel 30 szövő készítette eddig a kedvelt, hagyományos mintájú, kézzel csomózott per­zsát — mondotta — és valóban, az évi hatszáz négyzetméter szőnyeg szinte kizárólag kül­földre „utazott” öregbíteni szö­vetkezetük jó hírét, no meg nem utolsósorban devizát hoz­ni az országnak. A nyugati ál­lamokon kívül természetesen számos szocialista ország is vá­sárolt szőnyegeikből. A tervszerű termelés és szál­lítás biztosítása céljából a szö­vetkezetek munkája bizonyos értelemben átszervezés alá ke­rült országosan is, így külföldre főleg a nagyobb szövetkezetek készítményei kerülnek, a kisebb szövőegységekkel rendelkezők a belföldi igényeket elégítik ki. A nagy gondot ugyanis az okozta, hogy a különlegesen szép és jó minőségű készítmé­nyekből eddig kevés jutott a belföldi fogyasztóknak, pedig igen kedveltek a keleti mintás szőnyegek, — most, a termelési átcsoportosítással tehát ezek az igények is kielégülnek. A félegyházi szövetkezet vi­szont állandóan fejlődik, gya­rapodik. Jövő évi tervei között szerepel a részleg bővítése, fo­kozzák a termelést és ennek biztosítására 10 úi szövőszéket vásárolnak. Ezzel sikerül meg­oldani. hogy a termelés fele a külföldi, fele a belföldi igénye­ket elégítse ki. Tóth György Példamutatás „Ez a város szü­letésem helye!” — írta Petőfi Sándor. „Engem Félegyháza tett íróvá!” — val­lotta Móra Ferenc. I A fővárosban lete- I lepedett félegyházi öregdiákok hálája, : ragaszkodása a szü­lővároshoz, s a hon­talanság keserű ke- ' nyer ét fogyasztó ; véreink sóvárgása e i szülőváros után — mind-mind olyan természetes, de an­nál kifürkészhetet- lenebb. hogy milyen varázslattal férkőzik szívéheii és láncolja ide ez a város a be­vándorlókat, akiket félegyházi tájszó­lással valamikor ,.gyütt mentek”-nek nevezteti. Egy értekezleten, ahol a város éi de­káit kellett képvi­selni, csodálkozva tapasztaltam, hogy egyetlen „bennszü­lött” sem volt. Mégis úgy harcolt a városért minden küldött, mintha a városalapító ősök leszármazottja vol­na. Sok példát tud­nék még felhozni, dl most csak egyet, a legújabbat emlí­tem. A most fejlesz­tett, ütőképes mű­szaki gárdával ren­delkező műszaki osztályon dolgozó három mérnök egyi­ke: Tóth Tibor. Rö­vid idő alatt úgy beilleszkedett a kis kollektívába, és annyira városának fogadta ezt várost, hogy már áldozatot is tud hozni érte. S mekkora áldoza­tot. Bene György főmérnökkel együtt vállalta, hogy azt a tervező munkát, amit a tervező iro­dák jövő év decem­berére akartak el­készíteni, szabad időben, éjjel és va­sárnap is, három hónap alatt elvég­zik, hogy a Közel- szölö lelkei március 31-re már az OTP- nél az építtetők ren­delkezésére állja­nak. Ez a fiatal mérnök is példát mutat, hogyan kell tettekkel segíteni a város fejlődéséi. Tóth Miklós volt ikerszülés, 1966-ban hat esetben. A házasságkötések szá­ma 1965-ben 305, 1966-ban 318 volt. 1965-ben 417, 1966-ban pe­dig 402 halálozás volt. Mindent egybevetve, a város természetes szaporodása 25 volt, mert a születés tízzel több. ezzel szem­ben a halálozás tizenöttel ke­vesebb, mint az előző évben. Nem nagy szám ez, de biztató a jövőre nézve, mert ha nem is sokkal szaporodott, de legalább nem fogyott a város lakossága, és ha kedvezőbben alakul a la« káshelyzet, és törvény lesz » pártkongresszuson elhangzott javaslatokból, a népesedési sta* tisztikában is elindulunk a fej­lődés útján. I Fél évvel a határidő előtt A kunszállási Alkotmány Ter­melőszövetkezetben, a kecske­méti Építési és Szerelőipari Vál­lalat kivitelezésében, hat és fél hónappal a kitűzött határidő előtt elkészült, illetve átadásra került az új szarvasmarha-is­tálló. Ez természetesen a kivi­telező vállalat építöbrigádjai- nak kiváló munkáját is dicséri. A megye termelőszövetkezetei egyébként az idén a tavalyihoz hasonló mértékben építkeznek. Az építővállalatokkal eddig mintegy száz közös gazdaság kö­tött szerződést, többek között a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz is, ahol szintén korszerű tehén­istállót építenek. Emelkedett a születések és a házasságkötések száma

Next

/
Oldalképek
Tartalom