Félegyházi Közlöny, 1966 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1966-03-04 / 9. szám
I Han proletárjai, egyesüljetek ! Arm W filler • » mmm közlöny XI. évfolyam. 9. szám ★ A PETŐFI NÉPE FÉl, EGYHÁZI KIADÁS A + Kiskunfélegyháza. 1966. márc. 1. Kiskunfélegyháza a gyors fejlődés útján Az ipar megháromszorozta az 1960. évi termelést Jól sikerült pártnap közös és háztáji gazdaságaiban. A felvásárlási árak emelése ösztönzőleg hat az árutermelésre. Fontos, hogy a gazdaságaink még a végleges ütemtervek elkészítése előtt rögzítsék elképzeléseiket. Vállalataink feladata pedig az, hogy a termelésben is adjanak a szerződő gazdaságainknak segítséget. Biztosítsák időben a vetőmagot, kísérjék figyelemmel a talajelőkészítést, a szükséges talajerő utánpótlást. Készítsék elő az áru átvételének feltételeit, a szállítások ütemezését. a göngyölegek biztosítását. Háztáji gazdaságok esetében pedig vállalataink vegyék fel a kapcsolatot a termelőszövetkezetekben működő háztáji bizottságokkal és kérjék ezek segítségét a szerződéskötéshez. Vaszkó József A legújabb gáztulajdonosok persze már természetesnek tartják ezt a „gyorsaságot”. A lakosság Igazán zavartalan gázellátását azonban majd csak az új cseretelep felépítése biztosíthatja. Záróvizsga di vaíbe mutató val Hagyományos társadalmi eseménnyé vált már városunkban a hosszú idő óta évenként megrendezésre kerülő szabás-varrás tanfolyam és a divatbemutatóval egybekötött záróvizsga a Móra Ferenc Művelődési Házban. Az idei tanfolyamok (kettő kezdőknek és egy haladóknak) 52 hallgatója vasárnap délután bizonyította be nagyszámú érdeklődő előtt, hogy a hosszú téli estéket nem töltötte céltalanul és azok, akik az ősszel még a tűt se tudták „szakszerűen” megfogni, most a maguk szabta- varrta ruhákban sétáltak végig a színpadon. De talán még a megtanult hasznos munkánál is többet ér az a közösségi szellem, ami a hallgatók és oktatók között alakult ki az elmúlt félév alatt. Most, mint egy nagy család tagjai, búcsúztak el egymástól, oktatóiktól; Vadász Miklósné és Gál Jánosné tanfolyamvezetőket meleg ünneplésben részesítették ez alkalommal. A Kiskunfélegyházi Város Tanács a közelmúltban tárgyal ta meg a második ötéves ten eredményeit, tapasztalatait é: hiányosságait. Dr. Dobos Ferent tanácselnök tartalmas vitaindító bevezetése után került sor £ legfontosabb eredmények és £ soron következő feladatok megtárgyalására. Elsősorban is városunk iparúnak fejlődését kell megemlíteni. Gyáraink, üzemeink termelése a tervidőszakban 365 millióval emelkedett, s ebben az export fejlődésével 115 millió forinttal megháromszorozta az 1961). évi teljesítményt. Az ipari dolgozók száma 1800- zal nőtt, s ennek 60 százaléka női munkaerő. A következő ötéves tervben két nagy gyárunk jelentős beruházásai még további lehetőségeket nyújtanak a női munkaerők foglalkoztatására. Közös gazdaságaink eredményei szintén örvendetesek. Termelőszövetkezeteink vagyona öt év alatt közel 110 millió forinttal gyarapodott és a termésátlagok is jelentősen emelkedtek: a nyolc főbb termékből 58 százalékkal többet értékesítettek. A termelési érték 49 millióról 132 millió forintra emelkedett. A közösből származó .jövedelem az 1960- évihez átlagos 6000 forint helyett 13 400 forint, ami a megyei átlagnál is magasabb. 3 000 televízió és 225 magánautó Egy újságcikk keretében nehezen sűríthetők városunk fejlődésének eredményei, ezért csak néhányat említünk meg a sok közül. Például, a lakosság élet- színvonalának emelkedése. Az öt év előtti 243 televízióelőfizetővel szemben ma közel háromezer televíziótulajdonos van Kiskunfélegyházán, s tízről 225- re emelkedett az autótulajdonosok száma. Vagy: kétszáz év alatt építettek annyi utat a városban, mint az elmúlt öt évben. s járdából Is négyezer négyzetméterrel több épült, mint az elmúlt két évszázad alatt. A város legsúlyosabb gondja a lakás- és csatornaépítés, s a jelenlegi talajvíz és a házak állapota csak tovább súlyosbítja a már amúgy is katasztrofális helyzetet. Jól ismerik ezt, nemcsak a város vezetői és tanácstagjai, hanem rajtuk kívül a megyei pártbizottság titkára, dr. Glied Károly, valamint a megyei tanács tervosztályának munkatársa, Sávolt János is. A maguk részéről természetesen minden segítséget megígértek, hogy a jelenlegi áldatlan helyzeten mielőbb segíteni lehessen. Persze, a helyi kezdeményezéseknek te aktívabbaknak kell lenniük. Egyik igen fontos feladat harmadik ötéves tervünkben a belvizek levezetése és a járhatatlan tanyai bekötőutak sürgős rendbehozatala. Mindkettőt szintén jelentős társadalmi munkával kell segíteni. Sürgős a járulékos beruházások kivitelezése. tekintettel arra, hogy a nagy területen levő szőlő és gyümölcstelepítések immár termőre fordulnak. Ugyancsak fontos feladat a harmadik ötéves tervben a tanyaközpontok kialakítása. Tekintettel arra, hogy a jövőben mezőgazdaságunkra az eddigieknél is komolyabb feladatok hárulnak, jogos az a kívánság, hogy fokozzák a mezőgazdasági szakmunkásképzést, a szőlő- gyümölcstermelésben, az állattenyésztésben és növény-' termelésben egyaránt. A társadalmi munkák megszervezésére és irányítására is sokkal nagyobb gondot kell fordítani mint eddig: éppen úgy, mint a saját erőből történő kislakások és társasházépítkezéseknél. ígéret van arra is, hogy a j viszonylag nagyobb számú ál- j lami erőből történő lakásépítés j mellett a harmadik ötéves terv- i ben Kiskunfélegyházán is épülnek szövetkezeti lakások. A város vezetőin, tanácstagjain és nem utolsósorban a város minden dolgozóján a sor tehát, j hogy a lehetősegeket lelkiisme- : retesen használják .ki a város i további fejlődése érdekében. B. L. Csaknem húszezer májlihát értékesítettek Kiskunmajsán Mint ismeretes a kiskunmajsa földművesszövetkezetnek azok : tagjai, akik szakszerű libatömés re rendezkedtek be, kereken eg; esztendővel ezelőtt libatömi szakcsoportba tömörültek. Alap tőke nélkül, csupán egymá: helytállásában bízva indultak e és vállalták 10 ezer májliba tő mesét, illetve kész áruként val< értékesítését. A tervet jóval túlteljesítették 11 900 kész májlibát értékesítet tek. A libákat 28 forintos kilo grammonkénti áron értékesítet ték és minden kifizetett kill után az egy forint prémiumo kapták meg, mélynek felét t fel nem osztható közös alai megteremtésére fordították. E zárszámadáskor 42 ezer forin volt, A közös alap az ez év januári értékesítések révén ezer forinttal máris gyarapodott A szakcsoportban különösen : vezetők: Balogh Sándorné. Nag; Mihály, Bakró László, Fischo Imre és Táncos Jökseíné tűntél ki, mivel a legtöbb és legjobl májlibákat hizlalták. Jo munka- í juk elismeréséül külön jutalom- ; ba részesült a járás részéről Balogh Sándorné, a község részéről pedig Nagy Mihály és Bakró László. Az 1966. évi tervük 16 ezer májliba, valamint több ezer egyéb őszi tömésű liba. A szakcsoport mindenkit szívesen lát, aki részt kíván venni hasznos és gazdaságos munkájában. Máj, , libára egyébként is csak a csoport ; tagjai szerződhetnek. H. J. A felvásárlási árak emelése jó hatással van az árutermelésre Befejeződött a mák és a korai borsó vetése A kiskunfélegyházi járás több I közös és háztáji gazdaságában befejezték a 115 holdon a mák és 220 holdon a korai borsó vetését. A kedvező idő következtében az élenjáró gazdaságokban már kikerültek az élő növények. Kunszálláson az Alkotmány és a Kiskunfélegyházi Petőfi és Móra Termelőszövetkezetekben már megkezdték a korai retek vetését is. A járás és város háztáji gazdaságaiban több. mint: 120 holdon termesztenek export- 1 i rá és belföldi fogyasztásra korai retket., A gyümölcsösökben és a szö- i lőültetvényekben a kedvező időjárás lehetővé tette a munkák j meggyorsítását. A gyümölcsfa 1 tisztogatás, permetezés a legsűr- i gősebb tennivalók közé tartozik. 1 A szőlő nyitása és metszése ! egyelőre még lassan halad. Ezek I meggyorsítása nagyon fontos. | hogy jó hatással legyen a ter- : més mennyiségére és minőségé- 1 re. Negyedmillió forint nyereségrészesedés a Cipész Ktsz-ben A tizennyolcadik mérlegzáró közgyűlésre gyűltek össze a Kiskunfélegyházi Cipész Ktsz dolgozói, nyugdíjasai, s a meghívott vendégek, valamint a felsőbb szervek, a párt, a tanács és a testvérszövetkezetek képviselői. Pólyák Sándor elnök a maga és a közgyűlés minden résztvevője nevében először is szeretettel üdvözölte a nyugdíjba vonuló Barta Ágoston. Budai Sándor és Farkas György idős dolgozókat, hosszú életet és jó pihenést kívánva valamennyiüknek, majd ismertette a vezetőség beszámolóját. A javító részlegek az elmúlt évben megjavítottak 44 670 pár különféle lábbelit, az úgynevezett méretes részleg pedig 1020 pár cipő megrendelést készített el. A beszámoló kiemelte a helybeli 1. és 2. számú, valamint az alpári részleget, amely 130 százalékra teljesítette tervét és dicséretben részesítette az ott dolgozó Tánczos Andrást, Kocsi Istvánt, Lóié Istvánt és Ungi Sándort. Űj áruk készítésére, 6740 par férfi cipőre és 500 pár boxcsiz- mára is kapott megbízatást a szövetkezet. Helyi iparpolitikai tevékenységük összbevételüknek 52,5 százalékát teszi ki. Erről úgy a felsőbb szervek, mint a társszövetkezetek képviselői is elismeréssel nyilatkoztak. Végül elfogadta a közgyűlés a nyereség felosztására tett javaslatot, mely szerint a negyed- millió forint nyereségből a tagok részesedése 81 ezer forint, amiből 8 ezer forintot a helyi ipar- politikai tevékenységben élenjáró dolgozók között osztottak ki. Új gázfogyasztók Mint a kiskunfélegyházi gáz- teiep vezetője. Gulyás Jenő elmondotta: január 20-tól ezer új gázpalack került kiosztásra, és folyamatban van újabb 1500 kiadása. Hogy ez mit jelent a lakosságnak. azt legjobban azok tudják, akik hosszú évekig vártak a háztartásuk gondjait lényegesen enyhítő intézményekre. Február 25-én a járási párt- bizottság üléstermében jól sikerült pártnapot tartottak az időszerű nemzetközi kérdésekről. A hallgatóság zsúfolásig megtöltötte a termet. A párttagok és pártonkívüliek egyaránt nagy- érdeklődéssel hallgatták Garai Róbertnek. az MSZMP Központi Bizottsága Külügyi Osztályvezető helyettesének előadását napjaink bonyolult nemzetközi helyzetéről, a vietnami problémáról. az indonéz helyzetről, valamint a ghanai válságról A külpolitikai tájékoztató i | után belpolitikánk helyzetéről ! nj'ilatkozva hangsúlyozta, hogy j | az 1966-os év legnagyobb felada- j ta a gazdasági téren jelentkezik j a tervfeladatok teljesítésében. ] Fő cél a gazdaságosság, az ön- ! 1 költségcsökkentés és a minőség j i javítása. Ezen gazdasági felada- | tok megoldásában van a belpoli- j í tikai kérdések sikerének záloga \ is A beszámoló után Garai elv- ' ; társ a hallgatóság kérdéseire vá- i laszolt. | Az idén, miután változott a szerződéses termelés és a felvásárlás módszere, a termelési, értékesítési, nevelési és hizlalás! szerződéseket a vállalatok önállóan kötik a termelő gazdaságokkal. A szerződéskötés alapját a termelés gazdaságossági számításai képezik. Az ilyen árukapcsolat alakulásának eddigi tapasztalatai jók. A népgazdaság számára legfontosabb cikkekből a felvásárlás szintén jó ütemben halad. Az eredményességet mutatja továbbá, hogy sertés értékesítési szerződések a városnál csaknem 100, a járásnál pedig 70 százalék felett vannak. A hízómarhára való szerződtetés szintén meghaladta a tervezett 50 százalékot. A kilátások biztatóak úgy a járás, mint a város i
