Félegyházi Közlöny, 1966 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1966-12-02 / 48. szám

• ‘ 7 FfIMM MOOT----------------------------------------­--------———————————mm A PETŐFI NÉPE KISKUNFÉLEGYHÁZI KIADÁSA ÉDES RIPORT A nagy termés alapja a jó talajmunka Az őszi mélyszántás előnyei A korszerű talajművelés fel­adata, hogy a termesztendő nö­vények fejlődéséhez a legked­vezőbb tenyészfeltételeket bizto­sít1-- a vetéstől a betakarításig. Csak a jól megmunkált, mor­zsáié kos szerkezetű talaj adhat biztos és nagy termést és csak abban érvényesülhet az istálló­trágya és a műtrágya termés­növelő hatása. Az őszi mélyszántás elvég­zésévé a termelőszövetke­zetek többségükben máris törődnek a tavasszal vetés­re kerülő kalászosok, ipari és kapásnövény ek sorsával. A tavasszal elvtésre kerülő nö­vények terméseredményét, az őszi mélyszántás nagymérték­ben befolyásolja. A járásunkban közel 30 ezer holdon kerül földbe tavasszal a különböző növények magja. Mégis alig négyezer holdon vé­gezték el a gazdaságok az őszi mélyszántást. Legnagyobb a le­maradás Gátér, Tiszaújfalu, Kiskunma jsa, Szánk, Csólyos- pálos községekben, ahol még alig végeztek őszi mélyszántást., Ebből adódik, hogy több gaz­daság vezetője ép vezetősége nem tartja be azt a szigo­rú szabályt, miszerint az ősszel be nem vetett föld egyetlen darabja se men­jen őszi mélyszántás nél­kül a télbe. Nagyon sokan a homokon gazdálkodók körében is kétke­déssel fogadják az őszi mély­szántást. Azok, akik évek óta rendszeresen elvégzik, s tény­legesen a mélyszántást, olt nem ritka a 20—30 százalékos több­termés. Szükséges a homokon is az évenkénti mélyművelés, ami­nek most van az ideje, hogy el­végezzék. Megállapított tény, hogy azokon a homoktalajokon, ahol nem végezték el az őszi mélyszántást, a tavasz- szal elvetett növények so­kat szenvednek, így keve­sebb termést is adnak. A móricgáti Petőfi Tsz-ben évről évre tervszerű munkával törekedtek a homoktalaj mély­művelésére, s ennek eredménye, hogy rozsból 8 mázsás, lu- cemaszénából 30 mázsás, kuko­ricából 25 mázsás holdanként! átlagtermést értek el. Amikor ezt még nem csinálták, a ter­méseredmény csak fele volt. Eb­ből is látszik, hogy érdemes ősszel mélyen szántani, mert igazán nagy termést csak így lehet elérni. Ormándi János Sokan állítják, hogy az „írás’' alapjában véve nem nehéz do­log (nem a helyesírásról beszé­lek), hiszen a téma az „utcán hever”, csak le kell hajolni ér­te. Nos, mai témámért le sem kellett hajolnom, hiszen me­gyénk öt városában — többek között Kiskunfélegyházán is — öles plakátok százai hirdették, hogy a megyei Vendéglátó Vál­lalat „cukrász” kiállításokat rendez, nálunk éppen novem­ber 20-án, a Kiskunság Étte­remben. Felrémlett előttem a kép, hogy Szatmári Samu főcukrász bará­tom Hajnal és Varga kollégájá­val Laokoón csoportként össze­fonódva fehér kukta sapkával fejükön, habverővel, vagy főzö- kanállal kezükben állanak majd a pódiumon, hogy learassák a közönség elismerését. Ez a ki­állítás azonban nem nagyon iz­gatta fantáziámat. Azután eszembe jutott, hogy hopp, hi­szen nemrég igen sok csinos cukrászlányt, tanulót láttam én a műhelyekben, s úgy gondol­tam a négy másik város is leg­reprezentatívabb külsővel rendel­kező cukrászait állítja ki, s eze­ket végig gusztálni már érde­mes. Bár őszintén mondva tar­tottam. tőle, hogy egy táblára kiírják: „A kiállított személyek fogdosása hatóságilag tilos.” Ezért azután vasárnap reggel különös gonddal fésülte né­hány szál hajamat, díszbe vág­tam magamat és mégiscsak el­mentem a „cukrász” bemutató­ra. Ott azután kellemes megle­petés ért. Kiderült, hogy szeb- nél szebb, jobbnál jobb süte­mények, torták, habos rolátok, ínyenc falatok — tehát ami „cukrászati termékekből” szép és finom, ízléses környezetben, megyénk öt városának nemes versenyében tárultak elém, kí- nálgatva magukat. Nem is kérettem soká mtfga- mat, s alaposan bepakoltam a nagyszerű készítményekből. De ■mert mégiscsak hazahúz a szí- vem — jelen esetben a gyom­rom is — o félegyházi vendég­könyvbe írtam be a közönség általános véleményét, s ez mind az öt város cukrászainak szólt: „Nézni szép — enni jár’ S most Mira-vizet szopogatva pihenem ki a félegyházi „cuk­rász” kiállítás gyomorfáradal­mait. OZ AIK — Ügyeletes állatorvos Kis­kunfélegyházán december 3-án, szombaton délután és 4-én, va­sárnap egész nap dr. Wissinger László. Lakása Batthyány u. 2., telefon 305. Ugyanezen idő alatt Gátér, Pálmonostora. Kunszál­lás és PetőfiszáUás községek ré­szére az ügyeletet dr. Horváth Tibor tartja. Lakása: Mártírok útja 4., telefon 387. — November 26-án Pálmo­nostora községben „Vezessen baleset nélkül” mozgalom kere­tén belül jól sikerült KRESZ- vetélkedőt tartott a Megyei Köz­lekedés Rendészet az Állami Biztosítóval közösen. Bállá Irén és Táborossy Gyula magyarnó- ta-énekesek vendégszereplése biztosította a telt házat. A KRESZ-vetélkedőn hét verseny­ző - különféle tárgyjutalomban részesült. Ki kell emelni Tóth Gizella női versenyzőt, aki a férfiak előtt megszerezte az el­ső helyet. Második Gyarmati János, harmadik Hegedűs Já­nos lett. — Találtak egy pár férfi bőr­kesztyűt, egy pór női » félcipőt, egy töltőtollat, két pénztárcát, kisebb pénzösszeggel, két férfi­kerékpárt. számuk K 35 449 és 374 033, egy női Tihany gyárt­mányú kerékpárt, száma H. 623 083 és egy férfikerékpárvá- zat, száma E. 5683. Igazolt tu­lajdonosaik a rendőrkapitány­ságon átvehetik. — Botrányos részegség miatt 500 forint pénzbírságra ítélték Pecz Vilmos, Kiskunfélegyháza, Izsáki út 3. szám alatti lakost, mivel a Kiskunság Étteremben ittasan tért be, így nem szol­gálták ki, s ezért botrányt oko­zott. Egy éven belül ez már a harmadik ilyen cselekménye. Vezetői jogosítvány nélkül, szeszes ital fogyasztás után mo­torozott Szabó László villany­szerelő Kiskunfélegyháza külte­Megjegyzés Helyesírásból elégtelen A Járási-Városi Könyvtár sarkán az E—5-ös nemzetközi út mellett jelzőtábláról olvashatják le a vá­rosunkon keresztül utazók, hogy milyen messze vagyunk Budapest­től, vagy Szegedtől. De sajnos, azt is, hogy milyen messze va­gyunk attól, hogy legalább az ilyon forgalmas helyen elhelyezett táb­lára megtanuljanak egyesek helye­sen is írni. Lehet, hogy sem a táblának, sem a felírás szerzőjének nem fáj — nekem annál jobban — a szöveg/ amely betű szerint írom, így hang­zik: „Hószolgálatról tájékoztató T: 355”, tehát ly-al és nem j-vel, s még hozzá a tábla mindkét ol­dalán. S mert a tábla a vasút felé mutat javaslom, hogy pótlólag azt is fessék rá: „Tájékoztató helyes­írásból a Kossuth utcai általános iskolákban.” 65 éves a tiszaújfalui OTT rületén. ezért 700 forint bírság megfizetésére kötelezték. — KivKágítatlan lovaskocsit hajtott ittas állapotban Farkas Antal, Kiskunfélegyháza, Dam­janich utca 34. szám alatti la­kos. A rendőr felszólítására nem állt meg, a lovat csapkodva el­hajtott. A Balassa utcában utol­érte az álmosság, a kocsi, ló ke­resztbe fordult az úttesten, úgy aludta az „igazak álmát”. Egy éven belül ez a harmadik köz­lekedési kihágása, ezért 900 fo­rint pénzbírságra ítélték. Az elmúlt év nyarán jugoszláv labdarúgókat látott vendégül váro­sunkban a Vasas csapata és most a bajnoki idény befejezése után a mieinket látják vendégül, barátsá­gos mérkőzéseken szomszédaink. Hétfőn elutazott csapatunk Nagy- kikindára, s azóta — reméljük, si­keresen — le is játszotta már első mérkőzését. Ezzel az egyhetes túrával véget ér az annyi izgalmat hozó 1566-os lab­darúgó-idény. A tavaszi fordulóban mindössze tíz pontot gyűjtögetett össze csapatunk, addig az ősziben már tizenhét pontra tellett erejéből, s ez elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az első évre kitűzött célunkat az NB II.-ben való bennmaradást elérjük. (Igaz, nem kis izgalmak között és csak az utolsó előtti mér­kőzésen.) Maga az a tény, hogy ősz­szel TO százalékkal több pontot sze­reztünk, bizonyítja, hogy más a lég­kör és mások a feladatok az NB II-ben, és tegyük hozzá, hogy fia­tal erőkből álló csapatunk a me­gyei bajnokság megnyerése után egy év alatt került két osztállyal feljebb. Azt sem szabad a tárgyilagosság kedvéért elhallgatnom, hogy máso­dik mérkőzésünkön Budapesti Előre ellen a játékvezetés színvonala és tárgyilagossága miatt jogos volt a felháborodás, vereségünket nem ér­demeltük meg, és a mérkőzés utá­ni jelenetek (s ilyen bőven akad az ország sok helyén) miatt két hazai mérkőzésünket idegen pályán kel­lett lejátszani. S ez néhány pon­tunkba került. Ilyen előzmények után érthető, hogy csak májusra szedte össze magát a játékos gárda, s ekkor, ebben a hónapban már hat pontot szerzett. Márciusban és áp­rilisban mindössze egyet. Még Így Hallottam, hogy a Lenin Tsz egyik gazdája: Fábián Sándor bá­csi reklamálta az irodán a mun­kaegységének kiszámítását. Nem azért, mert k-cvésnek találta — és ez az érd is benne —, inkább sokallta. — Menjen csak nyugodtan haza, Sándor bácsi — bíztatták az iro­disták —, de Sándor bácsi bement a főkönyvelőhöz is. Ott azután ki­derült, hogy mégiscsak neki van igaza. Nem nagy tévedésről van Itt sző, mindössze 15 munkaegységről, ami — 30 forintot véve egy munkaegy­ségre — 450 forintnak felel meg, idős embernek azonban 15 napot kell ezért dolgozni. Mielőtt megírtam volna a Sándor bácsi esetet, megkérdeztem Agó József elnök elvtársat: Mi a véle­ménye érről a reklamációról? — Ilyen is van már nálunk. Fá­bián Sándor bácsi is ezek közé tartozik. Nem 0k nélkül viseli a fegyelmi bizottság elnöki tisztsé­gét — világosít fel Agó elvtárs. Sándor bácsi úgy vigyáz a közös gazdaságra, mint annak idején a saját ötholdas „birtokára”. Talán egy kicsivel tovább is kitartott az egyéni gazdaság mellett, mint kel­lett volna. Csak 1981-ben lépett a közös gazdálkodás útjára, 1959-ben és 60-ban az elnök kétszer is meg­látogatta, de eredmény nélkül, i á­bián Sándor nem akarta feladni önállóságát, most már belátja, hogy ebből neki kára származott, mert hamarább nyugdíjképes lett volna. Egy másik alkalommal is szél ellen akart Sándor bácsi elindul­ni. 1965-ben, amikor a cukorrépát, kukoricát családi művelésre adta a tsz „Nem vállalok egy holdat sem” jelentette ki. És most, ami­kor meggyőződött annak előnyé­ről, egy hold kukoricát és két hold cukorrépát vállalt. Két holdon 74 mázsa csöveskukoricát termelt, en­nek 15 százaléka az övé és holdan­ként 12 munkaegység. A cukorrépa 43 munkaegységet eredményezett. Ezt még Sándor bácsi se kevesel- te, hiszen ő maga szólt a tévedés­ről a főkönyvelőnek. Így van ez rendjén. A munkás- osztály tagjait az üzemekben ke­mény munka edzette, nevelte ön­tudatos osztályharcosokká. A pa­rasztságot is a közös gazdaság for­málja újtípusú emberekké, akik előtt az „enyém” fogalma „miénk”- re alakul át. Egyiknél előbb, má­siknál később. Sándor bácsinál ne­hezebben ment az átállás, de már ott van a közösért dolgozók, küz­dők élvonalában, és nem engedi azt még saját maga javára sem megrövidíteni. Tóth MilUót A tiszaújfalui önkéntes tűzoltó testület vasárnap ünnepelte fennállásának 65. évfordulóját, s ez alkalomból Szabó József tanácselnök mondott ünnepi be­szédet, majd Dudás István őr­nagy a megyei tűzrendészet! pa­rancsnokság nevében, dr. Szik- szai István pedig a megyei ta­nács igazgatási osztálya nevé­ben köszöntötte a jubiláló tes­tületet és adta át az Országos Tűzrendészet! Parancsnokság el­ismerő oklevelét, illetve a pénz­jutalmakat. A veteránok kö­zül ott volt a 71 éves Balázs János kovácsmester, a 83 éves Fodor István és Zolnai András és unokatestvére, a 66 éves Zolnai József. Hegedűs József tűzoltópa­rancsnok örömmel újságolta, hogy jövőre mintegy 350 ezer forint költséggel felépül a mo- torosfeeskendő befogadására is alkalmas ú j szertár és — a köz­ség életében először — jövőre Tiszaújfalun rendezik meg a tűzoltóvensenyt is. Anyakönyvi hírek KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETTEK: Kacsai Zoltán (any- ja: Juhász Erzsébet Piroska), Bugyi Katalin Veronika (Tarjányi Veroni­ka), Váczd Andrea Erzsébet (Székely Erzsébet), Garas Franciska (Süli- Csontos Franciska), Kertész-Farkas Mihály (Boldog Anna), Fehér István (Bánfi Rozália), Megyesi István (Ti- ricz Mária), Iványi Anikó (Lantos Rozália), Kiss Ferenc (Bori Anna), Tarjányi Jenő Antal (Székely An­na), Fekete Sándor (Lánczos Mária), Eszik János Zoltán (Részé Mária Márta). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Faze­kas Mihály György — Petróczi Gi­zella, Bódog István — Tóth Mária, Bajzák Béla — Tímár Veronika, Gyergyádes Antal — Mészáros Ag­nes, Juhász Imre Pál — Tóth Ve­ronika, Rácz Endre — Ónodi Vero­nika Mária, Kovács Pál — Cseh Má­ria, Rádi László — Bori Margit Pi- rosíka. MEGHALTAK: Drahos Ferenc 68 éves, Kókai Ferenc 31 éves, Retkes Árpád 33 éves. KISKUNMA JSA SZÜLETTEK: Tóth István Zoltán (anyja: Sípos Ilona), Garas István (Nacsa Julianna), Sisák Margit (Csu- j konyi Margit), László Ilona (Slezák ! Eszter), Kovács Mátyás (Rádóczi Mária), Kolompár Antal (Kolompár Erzsébet), Horváth Mihály (Üjfalusi Julianna), Nyerges Lajos (Kis Macs- \ ’*a Mária). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kör­mendi György — Horváth Piroska Irén, Kuklis János — Kulcsár Irén ; Ida, Ország Alajos — Szabó Kata­lin, Vékony Ferenc — Balogh Mar- | git, Ádám Vilmos — Szélesy Margit | Janka, Czüikóczi Lajos — Andóczi i Terézia Erzsébet, Tóth Deme Lász- * io — Minké Erzsébet, Figura Béla — Dunai Kovács Irén, Kálmán a\li- hály — Szalai Jolán, Dér Benő — Sahin Katalin, Cserháti Nyerges Pé­ter — Sípos Judit, Vörös Balog Sán­dor János — Tóth Franciska, Annus Tibor Imre — Varga Erzsébet, II- csik László — Perneki Erzsébet, Ba­log Jenő — Csábrády Mária Anika, Juhász Dora Mihály — Balog Anna, Czinkóczi Mihály — Czinkóczi Mar­git Katalin, Egri Béla — Tóth Má­ria, Nyerges Sándor — Gobölyös- Balázs Mária Julianna, Nyerges Jó­zsef — Sándor Erzsébet. MEGHALTAK: Keller Jánosné Ba- tiz Mária 64 éves, Szarka Kovács Kálmán 60 éves, Deli Sándorné Nagy Judit 81 éves, Kovács Péter- Pálné Sutka Julianna 75 éves, Ba- ranyi Péterné Nagyfejő Judit 86 éves, Törőcsik Lajosné Varga Má­ria 71 éves, Kovács Magdolna 81 éves, Nemcsok Imréné Bitteschő- nauer Katalin 60 éves, Nagy György József 83 éves. FELEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Járási-Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza. Szabadság téT. Telefon: 115. 143. 273 A lapot árusításban a fél egyházi Járás postahivatalai terjesztik. Bács-Kiskun megyei Nyomda V Kecskemét. — Tel.: 11-85 Index: 25 908 A SZURKOLÓKNAK Jugoszláviai vendégségben a Vasas , is akadt kellemes meglepetés is: Budapesten a Spartacus elleni győ* i zelem, s a hazai, Dózsa elleni si- ; kér. | Elgondolkoztató az is, hogy az ; őszi mérkőzéseinken elért tizenkét i pontból hetet idegenben szereztünk, | hat pontot viszont Félegyházáról I vittek el ellenfeleink. Az őszi mér­kőzések két legkellemesebb megle­petése a Debrecenből és a Békés­csabáról elhozott két-két bajnoki pont volt. Végeredményben mind­össze két ponttal maradtunk el a középmezőnytől és ezzel, az előz­mények és történtek után, elégedet­tek lehetünk. Az „enyémtől"-től a „miénk"-ig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom