Félegyházi Közlöny, 1966 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1966-09-30 / 39. szám
rtifflrtn tinim A PETŐFI NÉPE KISK UN FÉLEG Y H A ZI KIADÄSA Korszerű piaccsarnokra lenne szüksége Kiskunfélegyházának Zsúfoltság, rapszódihus árak Gyenge a baromfifelhozatal a közős gazdaságokból Városunk piaci forgalma az elmúlt évekhez viszonyítva egyre nagyobb. Érthető, hiszen a város 33 ezer lakosának és a peremközségek ellátatlanainak élelmiszer-szükségletét kell ott kielégíteni. Elmondhatjuk, hogy a nyár folyamán a heti és a vasárnapi piacokon a zöldség- és gyümölcsfelhozatal bőséges volt. Az idén háztáji gazdaságok mellett már jelentkeztek közös gazdaságaink is különböző áruikkal a piacokon. Ezzel kapcsolatban azonban el kell mondani, hogy még közel sem használták ki a lehetőséget. Egyedül a kiskunfélegyházi Vöröscsillag Termelőszövetkezet érdemel dicséretet a piacon létesített ízléses pavilonjáért és a bőséges áruválasztékért. A gyors és udvarias kiszolgálással, árujuk kiváló minőségével rövid idő alatt elérték, hogy vásárló- közönségük örvendetesen megnövekedett. Az árak azonban még változók. A piaci JMÉK-bolt és tsz- standok árszabályozó szerepe nem érvényesül teljes mértékben. Több esetben előfordul, hogy a piaci árusoknál olcsóbban lehet vásárolni, mint a tsz, vagy a ÍVJ ÉK-elárusító helyen. Természetesen ez fordítva is tapasztalható. Az egyéb termékek közül ki kell emelni a vágóbaromfit. Sajnos, azonban, nem mondható megnyugtatónak sem az ellátottság, sem a fogyasztói ár. Különösen a tavasztól egészen augusztus elejéig igen magas volt a vágnivaló csirke ára. de a felhozatal sem volt kielégítő. Tanulmányúton Finnországban Kevesen tudják, hogy dr. Lü- kő Gábor, a Kiskun Múzeum igazgatója, a magyar néprajz- kutatók táborának tagja, lelkes folklorista, akinek tudományos munkái nemcsak hazánkban, de külföldön is ismertté tették nevét. Igazgatói tevékenysége mellett jelenleg is foglalkozik a néprajzkutatással, tervezi, hogy többek között Félegyháza | és a környék gyermekdalainak, meséinek feldolgozásával sikerül kimutatnia Kiskunság termékeny hatását nagy költőnk, Petőfi költészetére. Ez azonban csak egy rész munkásságából, hiszen a magyarság kialakulása, vándorlása során létrejött kapcsolatok a rokonnépekkel, azok néprajzi hatásai irodalmunkra, népdalainkra és mondáinkra, szintén szerves részét képezik kutatási területének. Tevékenységét értékelve a Művelődésügyi Minisztérium most egyhónapos tanulmányútra küldte ki dr. Lüké Gábort Finnországba, ahol lehetősége nyílik új kutatásokra, tudásának fejlesztésére és tudományos, néprajzi munkásságának újabb, még eredményesebb kibontakoztatására. Tóth György NI ...Z —4—/ _K — Október 15-én nyit a könyvesbolt. Kiskunfélegyháza legszebb, legkorszerűbb kereskedelmi egysége lesz a városi tanács épületében nyíló újonnan átalakított földművesszövetkezeti könyvesbolt. Szerdán került sor műszaki átadására. Készen állnak az ízléses berendezési tárgyak és most a bolt dolgozói azon fáradoznak, hogy minden igényt kielégítő könyves hanglemezválasztékkal fogadják október 15-én az ünnepélyes megnyitás alkalmával a vásárló és érdeklődő közönséget. — Köszönöm mindazoknak, akik szeretett férjem, Csenki Béla elhunyta alkalmából részvételüket fejezték ki. fájdalmunkban osztozni kívántak velünk. Csenki Béláné. — Lengyel vendégek jártak a Kiskunfélegyházi Asztalos Szövetkezetben. A 35 tagú szövetkezeti küldöttség megtekintette az asztalosok egyre fejlődő üze- j mét és a szállításra váró „Szik- j ra” kombinált szekrényeket.! Feltették a kérdést: miért nem | exportál ezekből a gyönyörű bútorokból Lengyelországba a | szövetkezet? A vendégek meg- | hívták a szövetkezet tagjait ha- I zájukba, hogy viszonozhassák a j figyelmes, kedves vendéglátást. | — ügyeletes állatorvos Kis-! kunfélegyházán október 1-én, szombaton délután és 2-án. vasárnap egész nap dr. Horváth Alajos. Lakása Wesselényi u. 3.. telefon: 180. Ugyanezen idő alatt Gátér, Pálmonostora. Kunszállás és Petőfiszállás községek részére az ügyeletet dr. Csőke András tartja. Lakása Lónyai u. 15. Telefon: 283, — Meghalt Szánk legidősebb asszonya. Szeptember 24-én temették Szánk legidősebb asszonyát, özvegy Bera Péternét. aki százesztendős volt. Ügyszólván haláláig teljes szellemi frisseségben volt és igen érdekesen tudta elmesélni a régi betyárvilág érdekfeszítő, kalandos históriáit. A helyzet csak másfél hónapja változott meg: megnövekedett a kínálat és kedvezően alakultak az árak is. Változó azonban még mindig a vasárnapi baromfiellátás. Annak ellenére, hogy nagy a kereslet e napon is, még nincs megfelelő felhozatal és emiatt az árak is igen rapszódikusak. Közös gazdaságainknak kellene tehát ebben segítséget nyújtani és vasárnaponként a szerényebb jövedelműek részére megfelelő áron árulnának vágócsirkét. A piacunk — a vásárlók véleményével egyetértésben állíthatom — a megnövekedett forgalom lebonyolítására immár alkalmatlan. Különösen pénteken és vasárnap a csúcsidőszakban alig lehet közlekedni, túlzsúfoltsága miatt. Esőben, vagy télen pedig úgy az eladók, mint a vásárlók ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Helyes lenne tehát, ha a város vezetősége már a közeljövő városfejlesztési programjába iktatná egy korszerű piaccsarnok építését is, hiszen a körülöttünk levő városok e tekintetben már jóval előttünk állnak. Vaszkó József . HŰSÉGJUTALOM Nemreg kapott hűségjutalmat huszonötéves becsülettel végzett munkájáért Mészáros István testnevelő tanár, szakfelügyelő, vagy ahogyan megyeszerte népszerű néven ismerik — a „nagy Cibus”. Mészáros István Kiskunfélegyházán 1911-ben szerezte tanítói oklevelét a helybeli tanítóképző intézetben, s azóta szünet nélkül oktatja a testnevelésre városunk fiataljait. Szerény becslések szerint is legalább háromezer gyerek került ti keze alól a negyed század alatt. A felszabadulás után 1918-ban testnevelői tanári oklevelet szerzett, s néhány hónappal ezelőtt, ehhez még megszerezte a gyógytestnevelö tanári diplomát is. Ez bizonyítja, mennyire tudja és érzi, hogy ebben a szakmában sincs megállás, a fejlődés állandó, s ez rendszeres továbbképzést követel. Tanítói pályájának első maradandó epizódja akkori igazgatójához fűződik, aki meglátogatva őt „torna órán’’ megdöbbenve tapasztalta, hogy a Cibus két labdarúgócsapatot alakítva, maga is együtt rúgja a bőrt a gyere kekkel. El is hangzott a dörge delmes intelem: „Három lépéi távolság és nádpálca! Ez a ta rútó számára az íratlan szabály!’ Persze, alighogy kitette a lábát az igazgató. Mészáros tanító úr tovább focizott a gyerekekkel és azóta is együtt játszik tanítványaival. Soha sem kellett a nádpálcához, mint nevelőeszközhöz folyamodni — mondotta mosolyogva. Amikor további céljáról ér- deklődtünk, válasza rövid: .Minél több egészséges sportolót, hazáját és társadalmunkat szerető fiatalt szeretnék nevelni addig is, amíg erőmből telik.” Ennek a hitvallásnak jegyében kapott a felszabadulás óta háromszor is kitüntetést. Itt említjük meg azt is, hogy Pista fia, a „legnagyobb Cibus”, ma már a magyar kézilabda-válogatott kerettagja, s az ő keze alól is jónéhány neves sportoló került már ki. A városi tanács művelődési osztálya és a Petőfi iskola tantestülete kedves ünnepségen köszöntötte Mészáros Istvánt negyedszázados jubileuma alkalmából. Mi is csatlakozunk az ünneplőkhöz és kívánjuk, hogy jó erőben és egészségben nevelje még hosszú éveken át saját kis családját és azt a sok száz gyereket, akik tanításán keresztül szerelik meg a sportot. B. I» A tárgyalóteremből Bortolvajok Törteli Imre és Törteli Mi hály Kiskunmajsa, Kőkút 1 szám alatti lakosok és testvé rük Imrefy Ferencné Törtei Matild, Konyhadűlő 7., valamint sógoruk, László József Marispuszta 12. szám alatti lakos 1965. decemberében együtt szórakoztak László József lakásán. Este 9 óra tájon, amikor boruk fogytán volt, elhatározták, hogy Sokan reméltük, hogy a Borsodi Bányász elleni mérkőzésen sikerül megugrani néhány ponttal a kiesési zónától. Sajnos, nem sikerült. S most a játékvezető sem okolható a vereségért. Annál inkább maguk a játékosok — néhány kivételtől eltekintve — hiszen különösen védelmünk, főleg az első félidőben, mélyen formája alatt játszott. Gyorsaságban, erőnlétben és a mérkőzés első felében lelkesedésben. Is többet nyújtott ellenfelünk. Igaz, még így is több helyzete volt csapatunknak, de sajnos, a pontokat, mint már annyiszor megírtam, nem ezekre, hanem a gólokra adják. Csatáraink pedig vészes gólszegénységben szenvednek, s még mindig ad-osak a helyzetek kihasználásával. Két ellentétes félidőt láthatott a közönség. Az első játékrészben szinte alig akadt gólhelyzete csapatunknak, kivéve egyet, amikor Vass a kifutó kapus feje felett mellé emelte a labdát. Egy' megtorpanás és egy súlyos kapushiba kétgólos vezetés- 1 hez jutatta a vendégeket. Ennek ellenére a második félidőben a magára talált Vasas sokkal többet támadott ellenfelénél, sajnos, egy remek fejesgólon kívül fVass juttatta a hálóba a labdát) nem tudott eredményes lenni a csapatunk. Jellemző. hogy az egyetlen komoly lövést Sahin küldte kapura, ám a borsodiak kapusa helyén volt. Lugosi az egyetlen — igaz, pontokba kerülő — nagy hibán kívül megbízhatóan védett. A hátvédek mélyen a múlt heti forma alatt játszottak. A többiek közül Sahin remekül, Kelemen és Lengyel Jól játszott. Ez a forma azonban nemcsak a Budapesten sorra kerülő Előre elleni mérlkőzésen, de még idehaza is kevés lesz ahhoz, hogy bebiztosíthassuk bennmaradásunkat. Jó lenne néhány helyes következtetést levonni a vasárnapi mérkőzés tanulságaiból. A Honvéd kitűnő második félidei játékával biztosította vezető helyét a megyei bajnokságban. Kállai két és Kertész büntetőből lőtt góljaival biztosan győzte le kemény ellenfelét. A vasárnap sportja Az október 2-án Budapesten sorra kerülő Előre ellen csak sokkal jobb játékkal remélhetünk csak egyetlen pontot is. Jő taktikával és kilencven percen keresztüli lelkesedéssel talán sikerül. A Honvéd idehaza játszik a Vasas n. ellen és tét nélküli mérkőzésen szép játékot vár a közönség, természetesen nagy esélyes a Honvéd, FELEGYHAZI KÖZLÖNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Kiskunfélegyházi Járási-Városi Bizottságának lapja. Petőfi Népe kiadása. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegyháza, Szabadság tér. Telefon: 115, 143, 273 A lapot árusításban a félegyházi járás postahivatalai terjesztik. a közelben lakó Süli Csontos Dezső szőlőjében elásott boroshordóból bort szereznek. Az elhatározást tett követte: Imrefy Ferencné és Törteli Imre elmentek a szőlőbe, ahol az elásott hordóból lopóval — ezúttal valóban kiloptak — 30 liternyi bort. A társaságnak nagyon ízlett az „olcsó” bor, elhatározták hát, hogy nem „aprózzák el, hanem hordóstul hazagurítják és közösen elfogyasztják, vagy egymás között szétosztják. így is tettek. Mind a négyen kimentek a szőlőbe, kiásták a hordót és hazagurították. Körülbelül négyszáz liter bor lehetett még a hordóban. Ebből Imrefyné 125 liternyit vitt haza, a többit Törteli Imre és László József fogyasztották el. Törteli Mihály, aki nem szereti a bort, hogy ne károsodjon, társaitól 200—200 forintot kapott a lopásban való közreműködésért, Imrefyné pedig egy pár cipőt vásárolt neki. A kiürült hordót összetörték és feltüzelték, abroncsait elásták, s csak a nyomozás során kerültek napvilágra. A kiskunfélegyházi járásbíróság a négy vádlottat fejenként öthónapi szabadságvesztés büntetésre ítélte. A büntetés végrehajtását azonban háromévi próbaidőre feltételesen felfüggesztette.-An/akön/vi Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: u-83, index; 25 aus KISKUNFÉLEGYHÁZA SZÜLETTEK: Kurucz Sándor József (anyja: Varga Erzsébet), Szatmári Veronika Erika (Vízhányó Veronika), Bense György (Véninger Julianna), Vidéki Sándor Jenő (Gulyás Veronika Rozália), Kovács Katalin Anna (Iharos Mária Katalin) Szflcszai Gabriella (Nyers Magdolna), Mészáros Agnes (Bartucz Anna), Kovács Anikó Judit (Róü Anna), Kocsis Ferenc (Kádár Rozália), Mónus István József (Görög Gabriella Mária), Ladányi Ildikó (Nagy Éva Mária), Dudás Ferenc (Nagy Irén), Tímár Erzsébet Rozália (Kovács Anna), Horváth Angéla Margit (Cseri Margit), Kis Zoltán Lajos (Hevér Éva). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Szabó Pétéi- — Sallai Gizella, Retkes Péter György — Juhász Katalin Franciska, Mihályfi István — Kis Mária Magdolna, Slezák János — Fekete Terézia. Nem csők László — András Bernadett Beatrix, Tarca János — Szombathelyi Anna, Koncz István — Lakó Zsuzsanna, Udvardi Károly — Fekete Julianna. Fábián Albin — Gácsi Varga Hona. MEGHALTAK: Urbán Béláné Farkas Ilona 97 éves, Csenki Béla 74 éves, Dénes István 59 éves, Rehák István 78 éves. A szurkolóknak Fáié, de megérdemelt vereség Városunk határát járva, még vasárnap is szorgos munkával, szüretelő, kukoricát törő, szántó-vető emberekkel találkozunk. Közöttük sok a nő és a fiatal. A Petőfi Tsz elnöke szerint még nem is olyan régen erőltették a fiatalokat, hogy maradjanak a tsz- ben, de sikertelenül. Ma már nem kell őket csalogatni, és az idén 20—25 fiatal jelentkezett munkára. Az egyik csoportnál megkérdeztük: ki itt a legfiatalabb? Ketten is jelentkeztek: Fazekas József és László Mihály. Mennyit kerestek a múlt hónapban? — 1780 forintot — volt a válasz. Gyárban sem kerestek volna többet. A libagondozók között két fiatal lányt szólítottunk meg: Sárkány Lucát és Pólyák Juliannát. 16 évesek. Két éve járták ki a nyolcaik osztályt. Az egyik 2050, a másik 2436 forintot keresett a múlt hónapban. Az egyik kislány elmondotta, hogy a cipőgyárba szeretett volna menni, de nem bánta meg, hogy a tsz-ben maradt. Fél év alatt megkeresi azt, amit a gyárban egy év alatt tudott volna. Es otthon van, nem kell téli időben messziről betörekedni a városba. Az elnök asztalán egy kis újság: 'Termelőszövetkezetek Tanács adója. A július 13. szám. Látszik, hogy sűrűn forgatják, néhány oldal széljegyzetekkel ellátva, soroki szavak aláhüzgálva. Az új betegségi biztosításról szóló 1003/1966. kormányhatározat van benne. Július l-én lépett életbe. Nézzük a tagok táppénzkifizetési jegyzékét, amely arról tanúskodik, hogy két hónap alatt ebben a kis tsz-ben 17 embert érintett az új rendelet és 11 074 forint 80 fillért fizettek ki a megbetegedett tagoknak, Itt is csak két embert említünk meg, mint előbb a fiúknál és a lányoknál. Borbás László bácsi .1206 forintot kapott. Egy napra jutó táppénze 31 forint. Szabó Mátyás 8 napi táppénze 416 forint. Egy napra 52 forint esik. A Petőfi Tsz-ben a múlt évi keresetük 65 százalékát kapják a közgyűlés határozata értelmében. Még egyszer megjegyzem: múlt évi keresetüknek. S az elnök szerint óriási serkentő erő van ebben a rendeletben: aki ebben az évben jól dolgozik és egészségesen „rákapcsol” a munkára, jövőre, ha véletlenül megbetegszik, érzi ennek hasznát, magasabb táppénzben is fog részesülni. Xótii Mikidé Akik megtalálták számításukat
