Félegyházi Közlöny, 1966 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1966-01-14 / 2. szám
fflHMfl KÖM A PETŐFI NÉPE b £ B li G V H A Z 1 KIADASA Kiskunfélegyháza lakáshelyzete és gondjai a harmadik ötéves tervben ! Sxórdteassuk Egy szerv — hatáskör nélkül! I A városunkban működő szak• ! maközi bizottság rendszeresen ! | ülésezik. Klubokat tart fenn, s I rendezvényei igen látogatottak. j A bizottsági tagok mégis elke- I seredettek, s mind többen mondanak le tisztségükről. Hog% j miért? Balázs és Kopasák elv- ) társak ezt nagyon őszintén el- i mondották: Nem ismerik ai iizem-eknél a bizottság munka- ' ját, nincs jogi alapjuk, hogy Iá- j togassák a gyárakat. Több helyen megkérdeztek látogatásuk alkalmával, hogy mit keresnek ott, van-e engedélyük ellenőrzésre? Pedig egyes helyeken az ellenőrzések alkalmával sok segítséget tudnának nyújtani. Például a Tolliizemnél, ahol a munkavédelmi feladatot nem látják el. Nincs biztonsági megbízott. 1965-ben egyetlen üzemi balesetet sem tudtak kimutatni, a kiesett munkanapok sem áttekinthetők. És intézkedni mégsem tudnak, mert nincs jogkörük. Balázs elvtárs mondotta még: .,Megkérdezték tőlem, mi a munkánk és milyen intézkedéseket teszünk? Munkánk ázván és szeretnénk el is végezni, de hiába tárjuk fel a hiányosságokat, nincs jogunk intézkedni és a hanyagságokért senkit nem vonhatunk felelősségre.'' Igazuk van a bizottsági tagoknak, amikor azt mondják, hogy tisztségüktől megválnak. Helyes volna tehát, ha az illetékesek jogkört is adnának az életképes szervezetnek. N. I. Ä tárgyalóteremből A szurkolóknak Március 6-án indul a labdarúgó-bajnokság Bár a Petőfi Népe a múli heti, csütörtöki száma közölte az NB II. Keleti csoportjának részletes tavaszi sorsolását, sok olvasónk kívánságára a Félegyházi Vasas részletes ! heti sorsolhat külön ismertetjük. Március fteü Félegyházi. Vasas— Szolnoki MÄV. március Qű/ Borsodi Bányász—Félegyházi Vasas, március FélegyházL Vasas—Budapesti. Előre. március Szegedi Vasutas —Féiegyházi Varas, április ‘ÍS?. Félegyházi Vasas—Békéscsaba,'- április ■1K> Pénzügyőr—Felegyházi Vasas, április \Vy: Féiegyházi Vasas—Cegléd, április <Sl): Gyuia—Félegyházi j Vasas, máj us\y FclegyUäzi Vasas— j Szolnoki MTE, május [S-: Jászbe- i rény—Féiegyházi Vasas, május N5>. j Féiegyházi Vasas—Kecskeméti b'ó- • zsa, május/Ö): Nagybátdny—Félegy- ; házi Vasas~május -S5V Félegyházi ! Vasas—KISTEXT, jűíITus Salgé- ! tarjám JJohász—Félegyhaxr Vasas, ' június 42,: Félegyházi Vasas—MGM I Debrecen, június Budapesti ■artacus—Félegyházi Vasas, június Miskolci Bányász—Félegyházi Vasas. A sorra kerülő tizenhét mérkőzés közül nyolcat idehaza és kilencet vidéken játszik csapatunk. Ennek ellenére bízunk benne, hogy jó kollektív csapatszellemben, kellő felkészülés után megállják fiaink helyüket az NB LT-ben is. s lesz szivük minden mérkőzésen úgy küzdeni városunk színeiért, mint azt népes szurkoló gárdánk elvárja tőlük. Természetesen, a sikeres játék egvik fontos előfeltétele, hogy szurkoló- gárdánk joban-rosszban kitartson csapatunk mellett, s mind anyagi- lag, mind erkölcsileg messzemenő támogatást nyújtson az egyesületItt közöüük, hogy vasárnap, 16-án délelőtt fél ló órai kezdettel a városi tanács termében tartja a Vasas Sportkör közgyűlését, amelyre ezúton is meghívja a sportkör valamennyi taeiát, valamint az érdeklődőket. Már a megjelenéssel is bizonyíthatjuk, mennyire magunkénak tekintjük a Vasas Sportkört! / A felszabadulás utáni idők ben Kiskunfélegyháza iparosi fása. parkosítása és a város kő zel ötvenezer holdas határál gazdálkodó termelőszövetkeze tek megerősítése szép eredmé nyekkel járt. A lakásgondokor azonban máiig sem sikerült eny hiteni. De nézzünk néhány adató’ súlyos lakáshelyeztünk bizonyítására. Lakóépületeink állapoU országosan a legrosszabb. Téglából, betonból vagy kőbő: épült 4,4 százaléka. Az ország járási jogú városaiban ez az átlag 39,9 százalék. Megyén belül Baján 35,1, Kalocsán 26,5 Kecskeméten 25,3, Kiskunhalason 10,3 százalék. f Ezek szerint legrosszabb a helyzete a Kiskunfélegyházának, ahol az épületek 95,5 százaléka vályogból, illetve vert fallal készült, s azok 44 százaléka századforduló előtti. Száz lakószobára jutó lakások számát véve alapul, szintén igen súlyos a helyzet városunkban: amíg az ország és a megye hasonló jellegű városaiban ez a szám 201—206 fő között alakult, addig nálunk 100 lakásra 350 lakó jut. A népsűrűséget tekintve is a legrosszabb helyen áll városunk az egész országban. Az ország járási jogú városaiban egv négyzetkilométerre átlagosan 2290 lakos jut, megyén belül: Baján 1920, Kalocsán 1623, Kecskeméten 2115, Kiskunhalason 1744, Kiskunfélegyházán viszont 1939 lakó jut. Kiskunfélegyházán a felszabadulás óta nem növekedett, inkább csökkent a lakások száma, mert több lakás válik lakhatatlanná, mint amennyi felépül. Évről évre növekszik az élet- veszélyes lakások száma, s így 1962-től 1965-ig ez a szám meghaladta a 250-et. De a megmaradt lakásokban is sok család lakik embertelen viszonyok között. Mit tesznek a város .vezetői ennek a már-már katasztrofális helyzetnek az enyhítésére? — Párt, tanácsi és tömegszervezeteinknek az eddigieknél sokkal nagyobb gondot kell fordítani a magánerőből törté- ■ nő építkezések szervezésére, támogatására — mondotta Dobos j elvtárs. A tanács harmadik ötéves terve mintegy 1600 háztel- i ’ két már biztosított a Kö- zelszölőben és a Kiss Gizel- , Ja telepen. A háromemeletes társasházak a _ I város központjában kapnak helyet, úgy, hogy az elavult föld- i szintes házakat kisajátítjuk, ‘; Ennek költségeihez a megyei . tanáé? segítségét kérjük.- ' Figyelembe kell venni még I : azt is, hogy a városban. mint- -, egy 700 olyan család van lakás ! nélkül, vagy nem megfelelő la- i ; kásban, akiket szociális körül- í ményeiknél fogva a magánerőd bői történő építkezésbe nem le- • hét beszervezni. | ; Lehetne még az érveket so- | rolni tovább is, de úgy gondol- i juk, ennyi éppen elegendő ah- ' ! hoz, hogy az illetékes felettes ’ i szervek meghallhassák egy tö- I rekvő, alföldi város segélykíál- ! tását. 1 T. M. 4 filmesztétikái előadások sikere- Nemrég a filmesztétikai szakkör indulásáról adtunk hírt és lassan már negyedik előadásánál tart. Az előadássorozat célja az volt. hogy ez az egyre jobban fejlődő, egyre népsze- rübtj művészeti ág még érthetőbb. még többetmondó legyen \ a nézőknek. A film műhelytit- ; kain íúl számos olyan problé- ! máról hallanak, ami közelebb j viszi őket a film tartalmi és ; formai értékeinek megértéséhez. Január 20-án kerül sor a hang és zörej szerepének ismertetésére a filmben, amit a rövid idő alatt népszerűvé vált „Tizedes és a többiek" című magyar film vetítésével kapesol- nak egybe. M’0»Z?A.Z*K — A Galambtenyésztő Egyesület január 15—16-án a Kiskun Múzeumban nagyszabású galambkiállítást rendez. A város galambtenyésztői 30 fajta galambot mutatnak be. A kiállítás közönsége megtekintheti többek között azokat a híres félegyházi galambokat, amelyek nemzetközi kiállításokon. Berlinben, Drezdában, Lipcsében nagydíjakat nyertek. — Pályaválasztási tanácsadás céljából a városi tanács művelődésügyi osztályán fogadónapokat tart 1966. január 15-től február 10-ig minden héten, kedden délelőtt 8—12 óráig a városi tanács épületében. (Földszint, portásfülke melletti helyiség.) Minden érdeklődő szülőnek készségesen nyújtanak felvilágosítást, — A kiskunfélegyházi járási rendőrkapitányság felhívja az 1950. évben született állampolgárokat, és mindazokat, akiknek a személyi igazolványa 1966-ban lejár, hogy a torlódások elkerülése végett a személyi igazolványuk kérését, illetve kicserélését lehetőleg az év első felében intézzék. — A műszaki klubban (szakmaközi bizottság) január 14-én pénteken este 7.30 órakor a „Korrózió elektromosságtana, felületvédelem” címmel tart előadást’ötvös Ferenc. — Találtak két férfi kerékpárt, számuk: 499220 és H. 19650. Egy szatyrot, s benne különböző tárgyakat. Igazolt tulajdonosaik a rendőrkapitányságon átvehetik. — Háromhónapos szőke malac január 4. óta a Mélyépítő Vállalat Izsáki úti géptelepén van elhelyezve. Jogos tulajdonosa megfelelő igazolás mellett átveheti. — Két darab elveszett bárány hollétéről a rendőrkapitányság a jogos tulajdonosnak tájékoztatást ad. Három évtized Kristóf Ödön neve közismerté vált a város és járás területéi egyre szaporodó motorkerékpáro sok körében. Nem csoda, hiszel több, mint 30 éve „gyógyíthatja' a megrokkant motorokat. A Vas és Fémipari Szövetkezet megala kutasa óta vezeti a motor- és ke rékpár javító részleget. Az elmúl évben javításból 370 ezer forinto forgalmaztak, ebből közvetlenül ; lakosságnak végzett javítás-szol gáltatás 350 ezer forintot tesz ki (Lakatos József felvétele.) Botrány a Kiskunság Étteremben A kiskunfélegyházi járásbíró Ság nyilvános tárgyalás utár hozott ítéletet Kürti István 2! éves segédmunkás, Kiskunfélegyháza, Attila utca 59. szán alatti és Cserép József 25 évei segédmunkás, Kilián György utca 60. szám alatti lakosok bűn ügyében, akiket garázdaságban [ súlyos és könnyű testi sertés- [ j ben talált bűnösnek. Kürtösi < j Istvánt halmazati büntetésül 10 j ■ hónapi, Cserép Józsefet pedig ■ \ 8 hónapi szabadságvesztésre j j ítélte. Ezenkívül kötelesek a j J vádlottak az eddig felmerült ; 355 forint bűnügyi költséget az ! államnak megtéríteni. A két garázda fiatalember í ugyanis nemrégiben a Kiskun- ' I ság étteremben botrányosan vi- j selkedett: egy férfit és egy lányt tettlegesen bántalmaztak. A botránynak a rendőrök vetettek véget. A leány sérülései 8 napon belül, a férfi sérülései 8 napon túl, illetve 20 napon belül gyógyultuk. A garázda fiatalemberek büntetésük kitöltése közben elgondolkodhatnak, vajon megérte-e a „virtusko- dús"? „Nyomtató lónak nem kötik be a száját“ Még a „maszekviiagban” történt. hogy a nyomda mellett működő papírkereskedésből a kifutó fiú néhány fillér értékű matricát lopott, a főnök ezért alaposan megpofozta és kitette a szűrét az utcára. Pedig a kifutó 13 éves gyerek volt, a matrica pedig színes, nem is nagyon lehetett érte megróni, ha a kezéhez’ ragadt egynéhány. Annál jobban el kell ítélni azt a tolvajbandát, amely hírhedtté teszi a városunkban székelő, s a megye egyetlen Húsipari Vállalatát, az ott dolgozó becsületes munkásokat, beszennyezi a munkás- osztály közismert; öntudatát, becsületét. Közismert dolog, hogy az ellenzéki város vezetői által nehéz külföldi kölcsönből felépített kisvárosi vágóhidat a felszabadulás után fokozatosan felfejlesztették, és ma már a megye területén egyedülálló hatalmas, korszerű húsüzemmé rendezték be. Sok millió forintos beruházással biztos megélhetést, s a legnehezebb fizikai munkát megkönnyítve, jobb munkalehetőséget biztosítottak több száz dolgozónak. A dolgozók zöme ezt a nagy áldozatot becsületes munkával igyekszik Is meghálálni, tervtelie- sítéssel, munkasikerekkel az élet- színvonal emeléséhez hozzájárulni. Azonban — mint azt az országos és a megyei lapok is nyilvánossá gra hozták —- az üzemi szarkák jól befészkeltek magukat ebbe » szép üzembe. „Nyomtató lónak nem kötik be a- száját” — tartja a régi közmondás. Nem is erről van itt már szó. Városszerte» de mondhatnánk: rnegyeszerte híres a vágóhíd üzemi konyhája. Ez természetes is, ott, ahol olyan kiváló szakácsok és nyersanyagok állnak rendelkezésre. Itt nem lehet azt a másik régi közmondást idézni, hogy: „Üres konyhának bolond a gazdasszonya”. Láttam már olyat is, hogy a dolgozók megkóstolták a friss töpör- tyűt, a nagy üstben főzött virslit és egyéb finom nyalánkságot, amelyek után nekünk, kívülállóknak sokszor csak a nyálunk csorog. Ezt is természetesnek tartom. Eddig. De, amikor a „kóstoló” már kilókra növekszik, a kabátuj jakban, sapkákban és egyéb ruhadarabokban, valamint a kerítésen keresztül kivándorol az üzemből, ez már lopás, ekkor a munkás már tolvajjá süllyed. A sűrűn előforduló üzemi lopásokat ma már a szükség sem menti. Nincs ágrólszakadt éhező ember a vágóhídi dolgozók között, hiszen még természetbeni juttatást is kapnak. Erélyes intézkedések folynak a vágóhídon. A bűnüldöző szervek és a vezetőség együttes erőfeszítése bizonyosan csökkenteni fogja a lopások számát, de megszüntetni csak a becsületes dolgozók összefogása tudja. Tóth Mikló# Anyakönyvi hírek KISKUNFÉLEGYHÁZA i SZÜLETTEK: Nagy Erika (anyji | neve: Andrási Julianna). Ipaes Re j zália (Nagy Mái-ia), Mészáros Ildikí . (Fazekas Ilona). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Vas tag Imre és Szemerédl Mária, Ágt Ferenc és Barta Ilona. MEGHALTAK: Cseh Istvánná Fekete Erzsébet 85 éves. Bori Józse: 77 éves. Ben.se Mátyásné Lantos Piroska 68 éves, Besze Jánosné Csonki Franciska 78 év-es, Juhász imré | né Kurucz Mária 80 éves, Rózsahe- | gyi Antal 83 éves, Gulyás Lászlón) ! Mészáros Mária 86 éves korben. FELEGYHAZ1 KÖZLÖNY v Magyar Szocialista Munkáspárt 1 Kiskunfélegyházi Járási-Város) Bizottságának, laola. Petőű Népe kiadása. Fűszerkesztő: dr. Weither Daniel, ’etelős vs a**- Mezei István. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kiskunfélegvháza. Szabadság tér. Telefon: 1-15 és 2-61. A lapot árusitásban a félegvhazí tárás nos: a hivatalai törlesztik tiéas-Kiskun megye) Nyomda V. Kecskemét. — Tel.: U-S5- Index: 36 306 kiskunmajsa SZÜLETTEK: Terbe Katalin Anna (anyja neve: Pakó Irma), Gyúni Éva (Kuklis Margit), Vágó Zoltán János (Bölcsök Jolán). Balasi Tibor József (Móri Julianna), Halász Csaba Imre (Molnár Valéria), Butty Eva Erika (Egri Franciska), Takács Ildikó Etelka (Justin Etelka), Moi- nár Éva (Manga Julianna). Víg Irén Erzsébet (Szenverédi Irén).- Tóth Evő (Tóth Mária), Kis-Macska Rozália (Rékasi Mária Magdolna). házasságot kötöttek: Szálai András és Szűcs Jolán, Gajda- csi Mihály és Felföldi Margit. Péter Szabó Mihály és László Klára, Czimkóezi András és Csáki Katalin Margit, Halász Zoltán és Kovács Margit, Banátovics Mihály es Lórik Gizella, Czinkőezi Kálmán József és Szőlősi Anna Jolán. MEGHALTAK: Ábrahám Jánosné Gáspár Hermina 75 éves, Klueso Gábor 66 éves, Szarka Kovács István 8 éves, Dinnyés József 78 éves, Tajti András 63 éves, Csömör Pál 82 éves. Butty Sándor 61 éves. Gre- zsa Alaios 65 éves, Kóbor Gyuláné Tóth Róza 85 éves, GásDár Andrásáé Czinkőezi Julianna 74 éves, Pálit Sándor 71 éves. Busa Dániel 64 öves, Nagvfejú Lukács 84 éves. Antal 'Józsefeé Juhász-Dóra Mária 8! éves torban.