Félegyházi Közlöny, 1965 (10. évfolyam, 1-52. szám)

1965-11-19 / 46. szám

X. évfolyam, 46. szám ★ A PETŐFI NÉPE fClEGfBAZI K I A D A S A * Kiskunfélegyháza. 1965. nov. 19. Világ proletárjai) egyesüljetek! Arat 60 fillér • • • • Jól halad az őszi munka Saját erőből építkezik A félegyházi Vörös Október Termelőszövetkezet szorgalmas gazdái ideiében — október 30- án — befejezték 880 holdon az őszi kalászosok vetését, s jelen­leg a már letört kukoricaszár kötésével, vágásával és hordás­sal, valamint a takarmányrépa­szedéssel és szállítással vannak elfoglalva. Igyekeznek a mélyszántást is határidőre elvégezni, amely nem kis feladatot há­rít a gazdaság dolgozóira. hiszen november 30-ig hétszáz holdon kell jő minőségű mély­a Vörös Október Tsz szántást végezni, s ebből még csak a harmada van kész. Terméseredményeik jónak mondhatók, s a sok kiesés elle­nére az évi bevételi tervét tel­jesíti a Vörös Október. Külön elismerést érdemelnek 110 hold gyümölcsösük jó gondozásáért, j A viharkár következtében í néhány helyen pótlást kel­lett alkalmazni, de ezt is el­végezték, s egy része — Melléküzemág — téglaégetés A nagyarányú építkezések miatt országszerte nagy a tég­lahiány. A Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet vezetősége — elsősorban saját szükségletük kielégítésére — téglaégetéssel kísérletezett. Ennél a téglaége­ytm Maroti József, «éczioza Pál segít' »égével, végzi a tégla összerakását. (Hadi József felvétele.) tő eljárásnál a szénport nem keverik az agyagba, hanem a kiszárított nyers téglát úgy rak­ják össze, hogy a sorok között eltávozhat az alatta elégetett szén füstje, öt-hat nap alatt át- izzanak a téglasorok és a kihű­lés után szétszedik a kemencét. Az első kísérlet már sikerrel is járt. mivel a régi téglagyár területén levő jó minőségű agyagból készített. 31 ezer da­rab tégla égetése olyan ered­ménnyel járt. hogy 30 ezer da­rab jó minőségű téglát nyertek belőle. A ráfordítás ezer dara­bonként mintegy 520 forint. A próbaégetés eredményét a veze­tőség a közgyűlés elé terjeszti és a közgyűlés dönti el, hogy foglalkozzanak -e téglaégetéssel. Véleményünk szerint nagyon hasznos ez a kezdeményezés. Bizonyítja ezt az is. hogy már a kísérleti élUtés aián is soka.* felkeresték a termelőszövetke­zet irodáját, hogy téglát vásá­roljanak. Az. első égetésre azon­ban a termelőszövetkezetnek is j szüksége volt, de ha a közgyű- i lés úgy határoz, a következő százezrekből már a város la-1 kossága is vásárolhat. T. M. í mintegy 40 holdnyi kajsziha- rackos — már jövőre ter­mőre fordul. Néhány kisebb beruházás is az eredményeket segíti. Egy ásott kút még ez évoen elké­szül, s hozzáfognak a permet- torony építéséhez is. Ha a me­gyei TÜZÉP biztosítja hozzá a faanyagot — a többi anyag ren­delkezésükre áll — ezt is be­fejezik az idén. Saját erőből fo­lyik egy 100 férőhelyes növen- dékmarha-istálló téliesítése. amelyet november 20-ig befe­jeznek. ötven növendékmarha már ebben a helyiségben van elhelyezve. Ezerhatszáz libájukat a li­bakombinátban tömik, en­nek értékesítés« ugyancsak gyarapítja a szövetkezet jö­vedelmét. A termelésen, beruházáson kí­vül nagy gondpt_ fordít a ter­melőszövetkezet.’ vezetősége tag­ságának politikai-szakmai to­vábbképzésére. Az „Aranyhegyi" iskolánál rendszeresen részt vesznek a legjobb dolgozók szakelőadásokon, hogy tudásban gyarapodva vigyék előre a Vö­rös Október Termelőszövetkezet gazdaságát. Túlteljesítette exporttervét a Vilíamosszigetelő és Műanyaggyár öt gyáregysége működik az országban a Villamosszigetelő és Műanyaggyárnak, három Bu­dapesten, kettő vidéken, ezek közül egy u 2. számú üzemegy­ség Kiskunfélegyházán. A fél­egyházi gyár termelése az év első kilenc hónapjában jól ala­kult, pedig átszervezés is volt az év elején, ami rendszerint zökkenőkkel szokott járni. Első háromnegyedévi tervük 38 mil­lió 349 ezer forint volt, ezt 101,2 százalékra teljesítették. Ennél is jobb az exportterv teljesítésük, hiszen a tervezett évi 5 millió forintot máris félmillióval túl­teljesítették. Ezek a számadatok minden­nél jobban bizonyítják a mű­anyag jövőjét, az új gyár lét- jogosultságát. Szerződéses értékesítés a háztájiból Megtalálják a számításukat a jászszentlászlói termelőszövetke­zeti gazdák a háztáji gazdaság­Filmesztétikai előadássorozat Régi igényt elégít ki az októ­ber 27-én megkezdődött film­esztétikái előadássorozat. A film a századeleji kuriózumból ko­runk sajátos és hatalmas lehető­ségeket rejtő művészetévé vált. A most induló „Irodalom és a film” című előadássorozat van hivatva arra. hogy a filmművé­szettel kapcsolatos alapvető kér­dések ismertetésével közelebb hozza a nézőt a filmhez és ez­által még érthetőbbé, világo­sabbá tegye a művészeti ág sa­játos megnyilvánulásait, for­máit. kifejezésmódját. Az előadássorozatot a filmmű­vészetben igen jártas és hozzá­értő Banos Béla, a TIT me­gyei társadalomtudományi szak­titkára tartja. Az első előadá­son a Pacsirta című magyar film került bemutatásra, de kö­veti ezt a Körhinta, a Hattyú­dal. hogy csak néhányat említ­sünk a programból. A vetítés után a résztvevők megbeszélik, értékelik az alkotásokat. Bizto­sak vagyunk abban, hogy az előadássorozat sok érdeklődőt vonz majd. bői az állami felvásárlónak át­adott tej után. Havonta mintegy 850 hektoliter tejet vásárolnak fel a községben ilyen módon. Októberben 217 ezer 500 forintot fizettek ki a termelőszövetkezeti gazdáknak és ezen felül 165 mázsa korpát kaptak. A község éves felvásárlási terve 8600 hektoliter tej, ami az elmúlt évinél 100 hektoliter­rel több. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy ez a terv reális és teljesíthető. A szövetkezetek vezetősége is segíti a gazdákat az alapsza­bályban biztosított állatállo­mány takantiáiwozásában. N. S. A javaslat kitűnő, de nincs pénz A kereskedelmi hálózat fejlesztését vizsgálta a ,\Eli Sokoldalú, s reméljük, ered­ményekben is mutatkozó vizsgá­latot végzett Kiskunfélegyházán a Népi Ellenőrző Bizottság a ke­reskedelmi hálózat fejlesztésé­vel kapcsolatban. E cikk kele­tében a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vál­lalat helyzetével kívánok fog­lalkozni. A vizsgáló csoport azt a sa­játos tényt állapította meg, hogy a vállalat hibáján kívül ugyan, de Kiskunfélegyházán a legrosz- szabb a helyzet a megye vala­mennyi városa közül. Itt a háló­zatfejlesztés és a boltok korsze­rűsítése jóformán semmit nem fejlődött. Sőt! Jó néhány boltot az épület életveszélyessége miatt ki kellett üríteni, s ezek közül a háztartási bolt helyett mási­kat nem. létesítettek, a játék- sport boltot pedig az egyébként is zsúfolt, árubemutatásra alig al­kalmas bútorboltba költöztet­ték. így sem az egyik, sem a másik kereskedelmi egység r.em tud kulturált körülmények kö­zött működni. Éve* óta folyik 'mar a tár­gyalás. sajnos, mind a mai na­pig nem sok eredménnyel, a város vezetői és a BIK Vállalat között, hogy a lakosság igé­nyeinek, s a kereskedelem kul­turáltságának megfelelő meg­oldást. találjanak. Kitűnő elkép­zelés is született, csak a pénzt nem tudják rá előteremteni. Pe­dig milyen egyszerűnek látszik a megoldás. A Vegyesipari Vál­lalat löszére irodahelyiséget kel­lene saját telephelyén építeni. Gagarin brigád — Gagarin őrs Jó baráti kapcsolat alakult ki a BIK Háromszoros szocialista brigádja és a Móra általános Iskola 8. osztályának egyik őr­se között. Az. ismerkedés ak­kor kezdődött, amikor az emlé­kezetes Gagarin-levél érkezése után a kislányok fölkeresték a brigádot és felvették az új ne­vet. A dolgozók vörös selyem zászlóval ajándékozták meg őket és ettől kezdve állandó­sult a kapcsolat. Az iskolaév kezdetén virággal jelentkeztek a pajtások, s a felnőttek elbe­szélgettek a gyerekekkel, most pedig megállapodás történt, hogy a brigád két tagját patro­nálókánt jelöli ki az őrsi össze­jöveteleken. rendezvényeken se­gít az úttörőknek. A látogatá­sok során a pajtások számos hasznos tanácsol útbaigazítást kapnak, ismerkednek a mun­kával. Így a vezetés közvetlenül irá­nyíthatná a termelést. A jelen­legi Móra téri irodák helyére átköltözhetne a Kossuth utca képét egyébként is rontó Cipész Ktsz, s annak helyén felépül­hetne nem is túl nágy költség­gel az Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat összevont áruháza. Ezzel a megoldással még egy­két ruházati szaküzlet részére is felszabadulna helyiség, segy- csapásra megoldhatná hosszú időszakra a hálózatfejlesztés gondját Kiskunfélegyházán. A vizsgálat, javaslatot tett, hogy 1968-ban végleges döntés szülessen a régen vajúdó kér­désben. mert ellenkező esetben az egész félegyházi kereskedel­mi hálózat egy-két egységtől el­tekintve elavult, korszerűtlen marad. Bálint László Egymillió forint havonta A Kiskunfélegyházi Háziipari Szövetkezet 1047 embernek, fő­leg nőnek biztosít munkaalkal­mat.- Közöttük 900 olyan bedol­gozónak, akik a családban a gyermeknevelés és a házimun­ka elvégzése mellett szabad ide­lóili istvánné, a hímzőrészleg minőségi ellenőre. (Lakatos József felvétele.) jükben háziipari termékeket ál­lítanak elő. Ezeknek az év első 9 hónapjában 2,7 millió forint munkadíjat fizetett ki a szövet­kezet. A termelési érték az év első háromnegyedévében 11,6 millió, ebből a kézimunka 1,8 millió fo­rint. Az összes exporttermék ér­téke viszont 8,7 millió forintot tesz ki, tehát majdnem egymil­lió forint havonta. Nagy sikerű nótaest Szánkon November 10-én a szanki művelődési házban budapesti művészek szerepeltek és ez al­kalommal zsúfolásig megtöltöt­te a kultúrházat a lelkes kö­zönség és nem fukarkodott a tapsokkal sem. A tapsok első­sorban Bilicsi Tivadarnak szól­tak. aki remek szereplésével, pompás számaival és nagysze­rű humorával, előadókészségé­vel egy-kettőre belopta magát a közönség szívébe. Nagy sike­re volt a többi művésznek is, így a televízióból is jól ismert Mednyánszki Áginak, Kovács Ibinek, Képest Józsefnek és a zongoristának, ár. Petényi Jö- Zsefuek,

Next

/
Oldalképek
Tartalom