Félegyházi Közlöny, 1965 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1965-10-01 / 39. szám
filág proletárjai, egyesüljetek! X évfolyam, 39. szám ★ A PETŐFI NÉPE FÉLEGSHAZ! KIAOASA * Kiskunfélegyháza, IMS. okt, I. Arai 6Ű fülre • • #» A takarmánytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése a megyei tanács ülésének napirendjén A Bács-KLskun megyei Tanács csütörtökön reggel Baján a Fegyveres Erők Klubjának nagytermében ült össze. Az ülést Dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd a tanács Erdösi József, a megyei pártbizottság titkára személyében megválasztotta az ülést levezető elnökét, Bank Gyula és Szendrei Sándor tanácstagok személyében pedig a jegyzőkönyv-hitelesítőket. Ez után Erdösi József elvtárs tett javaslatot a tanácsülés napirendjére: f. Bács-Kiskun megye takarmanytermeszté- : sének és állattenyésztésének helyzete és fejlesztése. Előadó: Dr. Glied Károly, a mezőgazda- sági állandó bizottság elnöke. 2. Jelentés a megyei tanács lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról. Előadó: Dr. Varga Jenő vb-elnök. 3. A végrehajtó bizottság bejelentései. Előadó: Dr. Cseh László vb-titkár. 4. Interpellációk. Ezután Dr. Glied Károly elvtárs. a tanácsülés i elé terjesztette az első napirendi pontot. Tisztelt Megyei Tanácsi Kedves Elvtársak! Megyénk mezőgazdaságában az elmúlt évek legfontosabb feladata a második ötéves terv teljesítése, a lakosság, az élelmiszeripar és az export állandóan növekvő igényeinek a kielégítése volt. Partunk megyei bizottsága és a megyei tanács helyesen dolgozta ki a párt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás— paraszt kormány agrárpolitikája megyei végrehajtásának koncepcióját és gyakorlati tennivalóit. A második ötéves terv teljesítése során sikerrel hajtottuk végre a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ez után, a part agrárpolitikájának megfelelően, a szocialista nagyüzemi ; gazdaságok előtt az a feladat all, hogy megszilárdulásukkal, j termelésük fokozásával járulja- i n-ik hozzá a népgazdaság áruellátásához, segítsék elő a nagyüzemi alapok megteremtését és fejlesztését, s ezzel egyidejűleg biztosítsák a szövetkezeti gazdák jólétét. Megállapíthatjuk, hogy megyénk mezőgazdasága az átszervezést követően jelentősen fejlődött. A második ötéves terv a tanácsi irányítás alatt álló gazdaságokban o tervidőszak végére a termelés 22—23 százalékos növelését irányozta elő, s már 1964-ben a termelés bruttó erteke 1960-hoz viszonyítva 30 százalékkal volt rttagasabb, a í felvásárolt mezőgazdasági jelle- \ gű áru volumene pedig 35,4 százalékkal növekedett. A második ötéves terv eddigi négy és fél esztendejében tehát sikerült megyénkben eleget tenni a mező- ' gazdasági célkitűzéseknek. A szóban levő időszak alatt két tényező játszott fontos sze- I repet a megye mezőgazdaságának fejlődésében. Az egyik: a földrajzi és közgazdasági viszonyok figyelembevételével, s a fokozatosság messzemenő érvé- ! nyesítésével, a párt helyes po- j Litikája alapján, különböző típusú szövetkezeti gazdaságokat hoztunk létre. A másik tényező: a népgazdasági igények mesz- szemenö figyelembevételével, : az adottságok maximális kihasználásával törekedtünk a belterjesség érvényesítésére. Az átszervezés után megyénk mezőgazdaságának egyik legna- j gyobb eredménye, hogy céltu- ! datos szervező munkával sike- i rült kibontakoztatni a szövetke- ! zeti gazdálkodás termelési, gazdasági és társadalmi, politikai tényezőit. Igyekeztünk a három termelési körzet adottságaihoz igazodó termelési politikát megvalósítani, és az üzemekig lemenő gyakorlati, irányító tevékenységet kifejteni. Érvényesítve a termelés területi fejlesztését, törekedtünk a körze- {tek céltudatos fejlesztésére, va- ! lamint arra, hogy az alsóbb szervekkel, s az üzemek vezetőivel megértessük: a nagyüzemi gazdálkodás rendszerének egyik legfontosabb eleme — az üzemi szakosítás elvének érvényesítésével — a helyes termelési szerkezet kialakítása. A mezőgazdaság szocialista átszervezését követően az állat- tenyésztés és az állattartás jelentősége is növekedett. Bár az állatállomány bizonyos mértékig csökkent, az országos átlaghoz képest azonban nagymértékben fejlődött. Szarvasmarhából 11, sertésből 7,7, juhból 7U százalékkal volt több 1964-ben, mint 196C-ban. Az állomány kedvező alakulását elősegítették a helyes gazdaságpolitikai célkitűzések, a nagyüzemi termelésszervezési és gazdasági eljárások, a négy év alatt eszközölt 1,7 milliárd forintos beruházás, a tenyészállatok, minőségi vetőmagvak, műtrágya, vegyszerek, korszerű gépek beszerzése, illetve igénybevétele stb. Állandó bizottságunk — a megyei tanács végrehajtó bizottságával egyetértésben — úgy véli, hogy a megye mező- gazdaságának az elmúlt évek alatt elért eredményei további reális célok kitűzését és gyakorlati megvalósítását teszik lehetővé. Az eredmények bizonyítják, hogy volt és van ér(Folytatás a 2. oldalonJ Az állatbetegség ellenére A hizlalás többletjövedelemmel zárt Kiskunfélegyháza termelőszö- ] vetkezetett sem kímélte meg a i száj- és körömfájás, s szinte va- i lamennyit érzékeny kár érte ennek következtében. A Dózsa Termelőszövetkezet. amelynek i egyébként is nagy állatállomá- i nya van, mintegy kétszázezer forintot vesztett. A termelőszövetkezet vezetői — előrelátóan — már a betegség tartama alatt j különös gondot fordítottak továbbterjedésének megakadályo- j zására. Emellett igyekeztek úgygazdálkodni, hogy a bevételi kiesést pótolják. Ez sikerült is mert hízómarhá- i bői a tervezettnél nyolcvanezer forinttal több bevételt értek el, j s még nagyobb jelentőségű, 1 hogy export hizlalásra száz da- I rabbál többet szerződtek. Nem közömbös az sem, hogy kétszáz- i ötven mázsa hízó sertéssel többet adnak népgazdaságunknak, I tehát a betegség miatti kiesés ellenére még túl is teljesítik hizlalasi tervüket. Marhahizlalásnál átlagban ai napi súlygyarapodás megközelíti t az egy kilogrammot, ami mar jó eredménynek számít, s sertéshizlalásnál is egyre jobb eredményekre törekednek a takarmány-felhasználásban. Céljuk, hogy éves átlagban egy kilogramm sertéshúst négy és fél kiló abraktakarmányból állítsanak elő. A nagy állatállomány oiyao gondol is ró a Dózsa vezetőire, hogy mennyiségileg és minőségileg biztosítsák éves szinten a hizlaláshoz a szükséges takarmányt. A tapasztalatok szerint ezzel sem lesz hiba. Itt említem meg, és ez nem csupán a Dózsa Termelőszövetkezet gondja. hogy a betegségeken kívül a galambkárok okozta mintegy százhúszezer forint kiesest is pótolniuk kellett. Elgondolkoztató adat, hogy a galambok okozta kár meghaladja a félmillió forintot. Ideje lenne valamilyen formában hathatósabb intézkedéseket hozni, hogy- a jövőben hasonló ok miatt ne károsodjanak termelőszövetkezeteink, s egész népgazdaságunk. B U ' Ukrán—magyar találkozók a járás községeiben Ukrajna földrajzi, gazdasági, kulturális életéről tartott élménybeszámolót Kovács István, a pálmonostori kultúrházban. A színes tájékoztató után fellépett a kiskunfélegyházi Fegyveres Erők Klubjának kamara kórusa és a néphadsereg félegyházi alakulatának KlSZ-együl- tese. A kiskunmajsai művelődési házban egy hétig volt nyitva a testvéri ukrán nép társadalmi, kulturális és gazdasági életét bemutató. ízlésesen elrendezett fényképkiállítás, melyet a lakosság tömegesen látogatott. A bensőséges baráti kapcsolat ragyogóan nyilatkozott meg azon a parádés műsoros estén is. mely változatos és minden izében művészien kidolgozott ének-, zene• és táncszámaival magával ragadta a közönséget. Terbe Sándor, az MSZMP járási végrehajtó bizottságának tagja ünnepi beszédben méltatta a testvéri együttérzés es a szovjet—magyar barátság jelentősegét. Csólyospáloson 26-án. vasárnap rendezték meg a találko- | zót. ahol szintén a magyar— [ ukrán nép barátságáról beszélt 1 Szabó János, a községi népfront elnöke. Színvonalasan megren- I dezett találkozók a járási nép- frontelnökség és a községi nép- I frontbizottságok ió munkáját i dicsérik. E rendezvények igen hatásosan segítették elö az internacionalizmus. a népek egymásrautaltságának gondolatát. Több mint száz holdon termelnek dohányt Pálmonostorán Pálmonostora községben év- | százados hagyományai vannak a dohánytermelésnek Maga a község is ennek köszönheti létét, mivel a régi Pallavicini őrgrófi birtokon az idetelepült „dohánykukások” építették ott az első házakat. A dohánytermelő ősök unokái — az évszázados tapasztalatokat és a mai fejlett agrotechnikát felhasználva — tovább folytatják ezt a jövedelmező üzem- ágat, hírnevük eljutott már az ország dohányos szakemberei hez, és egyre nagyobb területen díszlik a község határában a hevesi és szabolcsi dohány, a legkiválóbb minőségben. Ebben az évben a Keleti Fény Termelőszövetkezet 84 holdon. a Béke Tsz 22 holdon termel dohányt. Bortovics Gáspár, a két tsz föagronómusa szerint az idén is eléri az egy hold dohányültetvény termese a 34 ! ezer íorinot, ennek 45 százalékát kapják dohánytermelő brigádok. csoportok. A két tsz közös vezetősége minden segítséget megad a dohányosoknak. Jelenleg befejezéshez közeledik a három új dohányszárító pajta, melyeket a házi építőbrigád saját termésű nádból, nagy szakértelemmel készít. Az új pajták lehetővé teszik, hogy a termelés egyre inkább a száraz, szabolcsi dohány javára tolódjon el, amely munkaigényesebb ugyan, de sokkal kifizetődőbb. A zöld hevesi dohány átvételi ára mázsánként 104— 344 forint, a szabolcsié pedig 1670 forinttól 2850 forintig terjed. T. M. A nA oo r A
